Petőfi Népe, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-12 / 291. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: válto­zóan felhős, párás, a hajnali órákban helyenként ködös idő, számottevő csapadék nélkül. Mérsékelt napközben kissé élénkebh változó irá­nyú szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 2—7, a legmagasabb nappali hőmérséklet 2—6 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Plenáris ülés a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusán ^ A szakszervezeti kongresszus AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 291. szám Ára 90 fillér 1975, december 12. péntek Kádár János hazaérkezett Varsóból Kádár János, az MSZMP Köz. ponti Bizottságának első titkára szerdán este hazaérkezett Varsó­ból, ahol a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságá­nak meghívására pártküldöttsé­günk élén részt vett a LEMP VII. kongresszusán. Küldöttsé­günk vezetését Varsóban Győri Imre. az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára vette át. Kádár Jánost a Keleti pálya- •udvaron Biszku Béla. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gye- nes András, a Központi Bizottság titkára. Púja Frigyes külügymi­niszter. Benkei András belügy­miniszter, a Központi Bizottság lagjai, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője és Rödönyi Károly közlekedés, és postaügyi miniszer fogadta. Jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapes­ti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Márkus Gyula és Barabás Já­nos, az MTI tudósítói jelentik: A Lengyel Egyesült Munkás­párt VII. kongresszusa csütörtök délelőtt plenáris ülésen folytat­ta munkáját. Az elnöki tisztet ezúttal Henryk Jablonski, a párt PB tagja, az államtanács elnöke látta el. A tizenhét munkabizottság szerdai egész napos vitájáról írásban terjesztették elő a je­lentéseket. A csütörtöki tanácskozáson el­sőként Jerzy Lukaszewicz, a központi bizottság titkára szó­lalt fel. Részletesen elemezte a LEMP eszmei-politikai és agitá- ciós-propaganda munkájának eredményeit és feladatait, és kü­lönösen hangsúlyozta az ideoló­giai munka offenzív jellege foko­zásának szükségességét. J. Lukaszewicz megállapította, hogy a párt VI. kongresszusán elfogadott program sikeres vég­rehajtását, a lengyel társadalom és gazdaság eddig soha nem ta­pasztalt gyors fejlődését döntően a párttagok és pártonkívüliek millióinak odaadó munkája biz­tosította. Közben a LEMp sza­kadatlanul erősítette tömegkap­csolatait, tovább szilárdította ve. zető szerepét és növelte tekinté­lyét. A Jugoszláv Kommunisták Szö­vetségének üdvözletét Voja Szrzentics, a pártelnökség végre­hajtó bizottságának titkára tol­mácsolta. A Vietnami Dolgozók Pártja nevében Ha Huy Giap KB-tag szólalt fel. Aláhúzta, hogy Len­A tanyai lakosság ellátása érdekében gyelország mindig értékes tá­mogatást nyújtott a vietnami népnek, és a vietnami nemzet­közi ellenőrző és felügyelő bi­zottság tagjaként aktívan hozzá­járult a genfi és a párizsi szer­ződések végrehajtásához. Szó Csői, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a koreai delegáció vezetője felszó­lalásában hangzotatta: „őszin­tén örülünk a baráti Lengyel Egy esült Munkáspárt és a- len­gyel nép nagy eredményeinek, és tiszta szívből újabb, még na­gyobb sikereket kívánunk szocia­lista építőmunkájukhoz. A délelőtti ülésen Kazimierz Barcikowski, a LEMP PB pót­tagja, földművelésügyi minisz­ter részletesen beszámolt az or­szág mezőgazdaságának helyzeté­ről és a fejlesztésével kapcsola­tos feladatokról. Kiemelte, hogy 1971 és 1975 között a lengyel me­zőgazdaság kiemelkedő sikereket ért el: összes termelését 22 szá­zalékkal növelte. A soron levő legfőbb feladatként a gabona- és takarmányprobléma végleges megoldását és az állattenyésztés fokozott ütemű fejlesztését jelöl­te meg. A többi között rámuta­tott. hogy jelenleg körülbelül 2,5 millió hektár termőföldet a kö­zepesnél gyengébben müveinek meg. E területek színvonalas megmunkálásával a gabonáim, portot évente legkevesebb 1,1 mii. lió tonnával lehetne csökkenteni. Lámpások 3. oldal Napirenden a vezetőképzés t. oldal Úttörőélet 5. oldal negyedik munkanapja Csütörtök reggel fél kilenckor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a beszámolók és az írásos dokumentu­mok feletti vitával folytatta munkáját a magyar szakszer­vezetek XXIII. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Brutyó János, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának elnöke is. A csütörtöki ülést az elnöklő Huszti Györgyné, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár vállalati szakszervezeti tanácsának titkára nyitotta meg. Elsőként Timmer József, a SZOT titkára emelkedett szólás­ra, aki a magyar szakszervezetek nemzetközi kapcsolatainak fej­lődéséről számolt be. megállapít­va, hogy ehhez most még kedve­zőbb feltételeket nyújt az euró­pai együttműködési és biztonsá­gi konferencia záróokmánya. Dr. Varga József, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának el­nökhelyettese felszólalásában a tanácsok és a szakszervezetek együttműködéséről beszélt. Simon Antal, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a szakszervezetek termelést segítő • munkájának továbbfejlesztésével Összefüggő feladatokkal foglalko. zott beszédében, Kulcsár Edit, a Szegedi Ruhagyár varrónője pe­dig — saját példája alapján —, a fiatal, kezdő szakszervezeti tisztségviselők tennivalóiról szó­lott. Felszólalt a délelőtti ülésen a koreai és a felső-voltai küldött­ség vezetője, valamint Harold Dunning, a Nemzetközi Munka­ügyi Hivatal osztályvezetője is. Ezután az elnöklő Vass Imre, a Művészeti Szakszervezetek Szö­vetségének főtikára bejelentette, hogy Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke követke­zik szólásra. Lázár György felszólalása Biztosíthatom önöket — mon­dotta bevezetőben a miniszterel­nök —, hogy a kormány ismeri, nagyra értékeli és megbecsüli azt a felfelé ívelő és egyre job­ban kiteljesedő tevékenységet, amellyel a magyar szakszerveze­tek hozzájárulnak pártunk poli­tikájának megvalósításához, a munkáshatalom erősítéséhez, szó. cialista társadalmunk épitésé- hez. Élve a lehetőséggel, a kor­mány nevében is szeretném ki­fejezni egyetértésemet a kong­resszus elé terjesztett írásos és szóbeli beszámolóval, a határo­zati javaslatban megfogalmazott célokkal és törekvésekkel. A szocialista építésben ismét fontos állomáshoz érkeztünk. Eb­ben az évben fejezzük be IV. öt­éves népgazdasági tervünket, és néhány hét múlva megkezdjük az V. ötéves tervben kitűzött felada-. tok végrehajtását. Munkásosztályunk, dolgozó pa­rasztságunk, alkotó értelmisé­günk — egész népünk —. hozzá­értő és szorgalmas munkája to­vább gyarapította nemzeti vagyo­núnkat, a szocializmus anyagi­műszaki bázisát. A gazdasági nö­(Folytatás a 2. oldalon.) Tizenkilencmillió forintot költöttek hálózatfejlesztésre • Havonta 120—150 ezer forint forgalomra számítottak a kecske. A tanyapolitikai határozatoknak, a külterületeken élő tíz­ezrekről való gondoskodásnak fontos részét képezi a keres­kedelmi ellátás, a háztáji gazdaságok termelésének segítése, termékeik felvásárlása, valamint a különféle szolgáltatások kielégítése. A megyében ennek különös jelentősége van, hi­szen a lakosság jelentős része még külterületeken él. A tanyai körzetekben — az igy-két ritka kivételtől elte­kintve — csak a fogyasztási szö­vetkezetek tartanak fenn kiske­reskedelmi üzleteket. A IV. öt­éves terv időszakának első négy esztendejében 29 kiskereskedel­mi és 11 vendéglátó üzletet lé- , tesítettek a ritkán lakott terüle­teken. Az idén a hálózat tovább bővül, hiszen az eddig megnyi­tott, illetve az év végéig meg- nyiló 9 új bolt és két vendég­látó egység tovább javítja az el­látást. A fogyasztási szövetkezetek a IV. ötéves terv időszaka alatt 290 millió forintot fordítottak be­ruházásokra, hálózatfejlesztésre. Ebből 19 millió forintot használ­tak fel külterületen. Ezen felül mintegy 2,5 millió forintot költöt_ tek tatarozásra, felújításra, állag- megóvásra. Ez is mutatja, hogy a szövetkezetek nagy gondot for­dítanak a ritkán lakott területe­ken a lakosság életkörülményei­nek javítására. Alapvető köz­szükségleti cikkekből ma már a tanyai körzetek túlnyomó több­ségében rendszeres, folyamatos és elfogadható az ellátás. A bolti kiskereskedelmi forgalom lebo­nyolításához felhasznált átlagos készlet értéke az 1970. évi 21 millióról 30 millió forintra nőtt Előrelépés történt a szolgálta­tásokban. Ma már minden vil­lannyal ellátott tanyai körzetber megtalálhatók a kisebb háztartá si gépek. Huszonnyolc egyse* foglalkozik a fűtőolaj-árusítással négy törpe benzinkút létesült, 11 helyen lehet gázpalackot cserél, ni. Valamennyi nagyobb. saját fuvareszközzel rendelkező szövet, kezet megszervezte a tüzelő-, ai építőanyagok és tartós fogyasztási cikkek térítésmentes vagy ked­vezményes házhoz szállítását. A vendéglátó egységek 31 he­lyen foglalkoznak meleg étel áru­sításával. A boltok 94 százaléka és a vendéglátó egységek 93 szá­zaléka rendelkezik villannyal. A hűtőkapacitás öt év alatt több mint háromszorosára nőtt. Számos helyen megszervezték a zöldség-gviimölcs felvásárlást, valamint egyéb cikkek átvételét Hatvan-nyolcvan állandó vagy ideiglenes felvásárlóhely működik a tanyavilágban. A külterületek sajátosságából fakadóan a számottevő fejlődés ellenére sok gond is jelentkezik. A szűk házibolttól a korszerűbb üzletig, minden megtalálható. A tanyai egységekben kevés a szak­képzett dolgozó. A nagy távolsá­gok és az aránylag kis kereseti lehetőségek nem vonzzák a szak­embereket. így számos helyen olyan személyekre kell bízni az egységet, aki egyáltalán elvállal­ja. A tanyapolitikai határozatok hosszabb időre megszabták a fo­gyasztási szövetkezetek számára a hálózatfejlesztési, fenntartási és ellátási feladatokat. Ezért fontos, hogy a külterületeken is igazod­janak az igényekhez. A jövőben is kiemelt feladatnak tekintik a bolthálózat fejlesztését, hiszen ezeken a területeken szinte kizá­rólagos jelleggel a fogyasztási szövetkezetek vannak jelen. A legtávolabbi vagy csak na­gyon ritkán ' lakott területeken újabb háziboltok létrehozását tervezik, átmeneti megoldásként mozgóboltokkal is biztosítják az alapvető árucikkekből az ellátást. Kerekegyházán például a belterü­lettől legtávolabb levő szórványos tanyák lakosait a hét két napján menetrendszerűen közlekedő moz. góbolt látja el. A településháló­zat fejlődésével, a tanyavilág át­alakulásával egyidejűleg gondos­kodni akarnak újabb, színvonalas ellátást nyújtó boltok és vendég­látó üzletek felépítéséről. A be­ruházásokat elsősorban a terület, fejlesztést tervben meghatározott helyekre koncentrálják. Huszonöt ilyen fejlesztendő külterületi la­kott terület, valamint 28 üzemi készenléti lakótelep jön számí­tásba. , A növekvő követelményeknek azonban a fogyasztási szövetke­zetek saját fejlesztési forrásaik­ból nem tudnak eleget tenni. Ezért a termelőszövetkeztek és az állami gazdaságok anyagi se­gítségét is kérik az új üzletek építéséhez, a meglevők bővítésé­hez és korszerűsítéséhez. Ezenkí­vül megyei alapból is számítanak támogatásra. Indokolt a kereske­delmi hálózat fejlesztéséhez köz­pontilag is segítséget nyújtani. A Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetsége nemrég összesítette a külterülete­ken élő lakosság áruellátásának tapasztalatait és az eddigi intéz­kedések hatását. A SZÖVOSZ el­nöksége a jelentés alapján meg­tárgyalta a témát. Az eddig vég­zett munkáról az elnökség elis­merően nyilatkozott, egyúttal meghatározta a soron levő tenni­valókat is. Hangsúlyozta, hogy változatlanul kiemelt figyelmet érdemel a szétszórt tanyavilágban élő, több, mint 150 ezer ember napi közszükségleti cikkekkel va-' ló folyamatos és fejlődő színvo­nalú ellátása. K. S. méti UNIVER Fogyasztási Szövetkezet vezetői az Izsáki úti élel­miszer- és vegyes háztartási bolt megnyitásakor. Valójában 300— 320 ezer forint a havi átlagos forgalom. Ide járnak vásárolni Kis* kecskémét. Szarkás és a környező külterület lakói. (Szilágyi Mihály felvétele) Termékváltás után az IGV kiskőrösi gyárában Az Irodagépipari Vállalat kis­kőrösi gyárában arról beszélget­tünk a napokban Kudron László igazgatóval, hogy most, az év befejezése előtt néhány héttel mi­lyen eredményekre számítanak. — Üzemünk életében jelentős ez az esztendő — mondotta töb­bek között az igazgató. — Az anyagvizsgáló berendezések gyár­tását ugyanis 1974 végén befejez­tük, s a vállalati profilrendezés során bekapcsolódtunk a pénztár, gépek gyártásába. A Ratus A 20 pénztárgép 25 féle szeralt egy­ségét készítjük. Nálunk készül például a pénztárgép lelke — az összegező egység — amely az összeadást végzi. Örömmel mond­hatom, hogy minőségi kifogás nem merült fel ezekkel kapcso­latban. Ez különben kettős siker, mert a profilrendezés során, amikor sok új technológiai folyamatot kellett elsajátítani dolgozóinknak, üzemünk létszáma is növekedett. A Bács-Kiskun megyei Textil- feldolgozó Vállalat megszüntette kiskőrösi telepét, ahonnan 125 nődolgozót vettünk át. A régiek­nek tehát újat kellett tanulni és újakat kellett tanítani. Sikerült e kettős feladatot úgy megoldani, hogy sem termeléskiesés, sem minőségi romlás nem követke­zett be. Külön meg kell jegyeznem, hogy az eddig eltelt 11 hónap alatt a textiles nők jói elsajátí­tották a tennivalókat és igen jól beilleszkedtek a kollektívába. Másik fontos munkánk: az NSZK-beli Anker cég részére pénztárgépekhez szükséges önál­ló szerelt egységeket gyártunk. Húszezer egység készítésére kap­tunk megbízást, s ezt teljesítjük is. A megrendelő elégedettségét bizonyítja, hogy a jövő év első felére már be is jelentette az ideihez hasonló igényeit. Üzemünk fejlődésére különben az is jellemző, hogy a tavalyi 50 millió forintos termelési érték helyett e/z évben elérjük a 95 milliót. Ami a termelés korsze­rűsítését illeti, az idén megkezd­tük az automatizálást. Jelenleg már 5 különböző automata gé­pünk van, számuk jövőre to­vább emelkedik. Nagy gondöt fordítunk a szak­munkásképzésre. Két tanműhe­lyünkben jelenleg 69 fiatal — kö­zöttük 37 lány — ismerkedik a szerszámkészítő és műszerész szakmával. Terveinkben szerepel egy harmadik tanműhely létre­• Már áll az új csarnokok váza. brigádmozgalom. Huszonhárom brigádunk közül nyolc már el­nyerte a megtisztelő címet. Az idén már 34 újítást nyújtottak be dolgozóink, s eddig több, mint harmincezer forint díjat fizet­tünk ki részükre. A jövő évtől is sokat várunk — mondotta beszélgetésünk vé­gén Kudron László igazgató. — Az idén 22 millió forintos beru­házási program végrehajtása kez­(Opauszky László felvételei) dődött meg. Ebből az első sza­kaszban két, egyenként ezer négyzetméteres alapterületű csar­nok épüL Átadásukat 1976. június 30-ra várjuk. Ekkorra cserélik ki az üzem növekvő energiaszükség_ letét kielégítő transzformátort is. Ezenkívül belső energia- valamint víz- és szennyvízhálózat épük s közel 2 millió forintot fordítunk a belső utak létesítésére. O, I*. hozása is, ahol 1976 szeptembe­rében szándékozunk megkezdeni a gépi forgácsoló tanulók okta­tását. Műszaki állományunk nö­velésére két műegyetemi hallga­tónak adunk ösztöndíjat, rajtuk kívül üzemünk két dolgozóját is segítjük a gépészmérnöki dip­loma megszerzésében. Egyre erőteljesebben bontako­zik ki üzemünkben a szocialista • — Egy éve még textiles szakmunkás voltam — mondj* Kuti Móri* betanított munkás. Megtetszett ez a munka, s elhatároztam, hogy __ megszerzem a szakmunkás- bizonyítványt is • • • • Stetina István esztergályos az automata gépek egyik bcállitója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom