Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
4 9 PETŐFI NÉPE # 1975. augusztus 1. A gazdálkodás további fejlődésének feltétele A jó káderpolitika a mezőgazdasági szövetkezetekben is elősegíti a gyorsabb előrehaladást, a hatékonyabb gazdálkodást, a szocialista vonások erősödését. Az MSZMP Központi Bizottsága 1973 november végén határozatot hozott a párt káderpolitikájáról, melynek végrehajtására intézkedési tervet . dolgozott ki a megyei pártbizottság. Ennek alapján készítették el a szövetkezetek saját intézkedési terveiket, amelyhez 'segítséget kaptak a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsától és a területi szövetségektől. A Homokhátsági Mezőgazda- sági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége az előző években is többször vizsgálta a káderpolitikái munka fontosabb részterületeit, megfelelő ajánlásokat tétt a tagszövetkezetek számára. Többek között a belső ön- kormányzat, a szövetkezeti demokrácia szilárdítására, a választott testületek személyi összetételének javítására, a vezetési rendszerek kialakítására és tökéletesítésére, a személyzeti munka továbbfejlesztésére, a továbbképzés kiszélesítésére, az általános és vezetői munkadíjazási rendszerekre. összegezték a tapasztalatokat A megyei pártbizottság javaslatára a szövetkezetek területi szövetségei egyeztették véleményüket, kölcsönösen tájékoztatták egymást a káderpolitikai feladatok végrehajtásával kapcsolatos tevékenységükről. A homokhátsági területi szövetség az elmúlt év második felében, a tagszövetkezetek aktív közreműködésével tájékoztató felmérést végzett. A szövetkezet- politikai bizottság összegezte a mezőgazdasági üzemektől kapott információkat. Ennek alapján a területi szövetség elnöksége megvitatta a tapasztalatokat. A homokhátsági mezőgazdasági szövetkezetek vezetői felelősen végzik az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények között a gazdaságszervezésben rájuk háruló feladatokat. Sokat tettek a gazdasági megszilárdításért, a termelés fejlődéséért, tevékenykedtek a terület- és az eszközkoncentráció érdekében, kidolgozták a szakosított termelés feltételeit és szorgalmazták megvalósítását. Jelentősen javultak a szövetkezeti tagok életkörülményei, munkafeltételei, jövedelmi viszonyai. Előrelépés történt a szövetkezetekben dolgozók folyamatos foglalkoztatásában, egyre nagyobb szerepet vállalnak a szövetkezetek közvetlen környezetük, a lakóhely kommunális fejlesztésében is. A szövetkezeti vezetésben és irányításban tevékenykedők nagy többsége a mindennapi munka mellett tanult tovább, szerzett magasabb szakmai és politikai végzettséget. A körzet szövetkezeteiben az elnökök 70 százaléka több, mint tíz éve tölti be tisztségét. Az üzemi vezetők 65 százaléka 5 évnél hosszabb idő óta dolgozik egy helyen és munkakörben. A korábbi időszakra jellemző gyakori főkönyvelőcsere is megszűnt, és a jelenlegi főkönyvelőknek 63 százaléka már öt évnél hosszabb idő óta ugyanazon a helyen munkálkodik. A legfőbb gondok Az eredmények mellett azonban több ellentmondás is jelentkezik. amely nehezíti az előrehaladást. Egyik ilyen gond például, hogy az egyesülések után néhány termelőszövetkezetbe, de mindenekelőtt a szakszövetkezetekbe a vezetés átcsoportosításával sem sikerült elegendő számú irányító szakembert beállítani. Az pedig általános, hogy nincs megfelelő felkészültségű, szükség esetén egy adott vezetőt minden tekintetben helyettesíteni tudó személy a szövetkezetekben. Ezzel függ össze az is, hogy bátrabban kell élni a nők és fiatalok vezetői munkakörbe történő beosztásával. A vezetői létszámnövelés fő forrása a helyben lakó, mindenekelőtt a szövetkezeti tagok gyermekeinek a közös segítségével történő taníttatása, vagy a már felnőtt korú. jelenleg fizikai munkát végzők, vagy adminisztrációban dolgozók továbbképzése. Annál is inkább, mert a szövetkezeteken kívüli lehetőségek e tekintetben egyre szűkülnek. Üjabba'n egyre nagyobb hiány mutatkozik jó felkészültségű pénzügyi. számviteli, üzemgazdász szakemberekből. Érdemes tovább munkálkodni a vezetési rendszerek tökéletesítésén, úgy, hogy ez egyben a vezetők és a különböző beosztásban dolgozók között is elősegítse a munkamegosztást. Ezzel egyúttal megszűnik, vagy legalább is csökken a vezetők egy részénél jelenleg fennálló túlterhelés. Javítsák a személyi feltételeket A munkát megkönnyíti, ha a választott testületek megfelelően végzik feladataikat. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kor- összetétel javítása tekintetében az utóbbi négy évben jelentősebb változás nem történt. A mai követelmények, a tudomány és a technika gyors fejlődése sürgeti a testületi tevékenység javítását is. A mezőgazdasági szövetkezetek az egyesülések során általában nem éltek a személyi összetétel kívánatos megváltoztatásával. A színvonal javítása megköveteli képzett szakemberek részvételét ezekben a bizottságokban. A változtatások végrehajtása kiemelt káderpolitikai feladat. Csak néhány vonatkozásban lehetett érzékeltetni a káder- és a személyzeti munka helyzetét. Ez továbbra is szerves része a vezetésnek. fontos politikai feladat, melynek végrehajtásán függ a gazdálkodás további fejlődése. K. S. AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Elítélték a halálos gázolókat Az elmúlt napokban a kecskeméti közlekedési bíróság három halálos közúti baleset ügyében hozott ítéletet. Mindhárom esetben a közlekedési szabályok durva megszegéséhez és a halálos következményhez igazodó súlyos büntetést szabott ki. Nagy Imre, Solt, Nap utca 3. szám alatti lakos 1975. április 27-én az 51-es számú úton személygépkocsijával váratlanul áttért az úttest menetirány szerinti bal oldalára s a vele szemben már féktávolságon belül, de szabályosan közlekedő László Imre békésszentandrási motorkerékpárossal összeütközött. Az ütközés olyan nagy sebességgel történt — körülbelül 140 kilométer óránként — hogy mind a motoros, mind pedig a pótutasként szállított Kozák Erika a helyszínen meghalt. A bíróság kiemelte az ügyben — a súlyos következményen túl — azt, hogy Nagy Imre durva módon szegte meg a közlekedési szabályokat, amikor hosszan, jól belátható útvonalon teljes szélességben igénybe vette az út bal oldalát. A közlekedési tanács a büntetés kiszabásánál az említett körülményeket megfelelően értékelte és Nagy Imre bűnösségét több ember halálát okozó közúti baleset gondatlan elkövetésében állapította meg, s ezért két év és hat hónapi, végrehajtásra kerülő szabadságvesztésre ítélte, s további két évre mindenféle jármű vezetésétől eltiltotta. Kecskemét belterületén, a Mat- kói úton történt a másik halálos baleset. Szatmári Lajos tiszakür- ti lakos erősen ittas állapotban vezette személygépkocsiját, s nagy sebességgel haladva áttért az úttest bal oldalára, ahol vele szemben — gyalogosan, kerékpáron — egy csoport közlekedett. Köztük volt Bagyinszki Gyula Kecskemét, Fürdő utca 21. szám alatti lakos is, aki az elé kanyarodó jármű elől már nem tudott elugrani, s így Szatmári a 12 éves gyermeket halálra gázolta. A bíróság megállapította, hogy a gépkocsivezető egész nap ivott, s vérében még a balesetkor is több mint egy liter bornak megfelelő alkohol volt, s ez a járművezetőt a közúti forgalomban való részvételre gyakorlatilag már alkalmatlanná tette. A közlekedési tanács Szatmári Lajos bűnösségét ittas állapotban elkövetett halálos közúti baleset gondatlan okozása bűntettében állapította meg. Főbüntetésül két év és hat hónapi, végrehajtásra kerülő szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésként pedig valamennyi járműkategóriára érvényesen a vezetéstől két évre eltiltotta. Figyelembe vette a bíróság a gyermekbalesetek magas számát, s azt, hogy egy vétlen kisgyermek volt az áldozat. Orgovány határában történt a következő halálos baleset. Volák József, Orgovány, III. kerület 129. szám alatti lakos 1975. március 31-én ittas állapotban motorkerékpáron szállította ugyancsak ittas nagybátyját: Volák Györgyöt. A motorkerékpár azonban felborult, s Volák György olyan súlyosan megsérült, hogy meghalt. A bíróság itt is az ittas állapotban elkövetett, halálos közúti baleset okozása bűntettében állapította meg a bűnösséget és Volák Józsefet kétévi végrehajtható szabadságvesztésre ítélte, s két évre eltiltotta a járművezetéstől. A cselekmény súlya abban jelentkezett, hogy nemcsak a vádlott volt közel egy liter bornak megfelelő szeszes italtól befolyásolt állapotban, hanem megtűrte, sőt ő vette fel motorjára a nála is ittasabbb Volák Györgyöt. Az ilyen állapotban való közlekedésnél, a homokos földúton elkerülhetetlen volt a baleset, amely a pótutas halálához vezetett. Az említett balesetek súlyát, az elkövetők magasfokú társadalomra veszélyességét bizonyítja, hogy az első két karambol okozóját az elkövetéskor letartóztatták, s jelenleg már büntetésüket töltik. Az esetek azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a közlekedési szabályokat figyelmen kívül hagyó járművezetők, a KRESZ rendelkezéseit durván sértők magatartása szinte törvényszerűen súlyos következményekkel jár. Egyúttal figyelmeztetnek arra is, hogy a bíróság minden esetben példamutató büntetést szab ki a szabályokat megszegő, halálos balesetet okozó gázolókkal szemben. Dr. Tasnádi Elek megyei közlekedési ügyész Ferihegyi pillanatképék Tengerünk nincs, légikikötőnk szerencsére van. méghozzá mostanában ugyancsak forgalmas. Mennydörgő robajjal érkeznek, vagy szállnak fel a hatalmas utasszállító gépek. A tágas betonon, ahová a várakozók csak a tekintetükkel léphetnek, ilyenkor megélénkül a mozgás, elől megy a „Follow me” magyarul: Kövessen engem — feliratú személyautó, a révkocsi, amelyik a kijelölt parkolóhelyére vezeti a szárnyas óriást, utána szalad a lépcső, majd kigördülnek a sze- relőkocsik és az utasszállító autóbuszok, Egész kis gépesített felvonulás! □ □ □ Sokam pontosan ezért járnak ki Ferihegyre. Nem várnak és nem búcsúztatnak senkit, de szívesebben töltik itt a vasárnapot, mint az erdőben. Leülnek a teraszon, rendelnek egy kávét, vagy egy Colát, szakszerűen kiértékelik a fel. és leszállásokat, és odakép- zelik magukat a kanadai, a madridi, vagy a moszkvai járat kényelmes üléseire. A törzsvendégek pontosan tudják, melyik gép honnan érkezik, vagy merre veszi útját, milyen típusú és fejből sorolják az öszj- szes műszaki adatokat. — Most figyeljetek — inti csendre rokonait egy nagybaju- szos bácsi, — ez egy IL—18-as lesz! A levegő gőzmozdonya — fogalmaz költőien, és valóban. Az érkező gép vastag fekete csíkot húz maga után. — Bezzeg a turbómeghajtásúak — lelkesedik a bácsika.— A TU 154-esek például, az ember szinte el sem hinné, hogy képesek még ennél tökéletesebbet is kitalálni!... A gyerekek indiánüvöltéssel szaladgálnak az asztalok körül. Ok talán már azon sem lepődnének meg, ha repülő csészealjak röpködnének a Ferihegy fe- £®tt, ők a tévében ennél különbet is, de azért nem unatkoznak. Elsőként fedezik fel a bejárati csarnok újdonságait, az űj, utastájékoztató táblákat, amelyeken zöld lámpa gyullad ki. ha a járat megérkezett, piros, ha épp felszállt, az utasokat pedig pislogó zöld fény figyelmezteti a közelgő beszállásra. Ötletes a körbeforgatható üzenethagyó oszlop is, betűrendes rekeszeiben névreszóló üzenet hagyható a kedves vendégnek. □ □ □ Az asszonyok sem kimondottan a repülőgépek kedvéért járnak ki a Ferihegyre. Nézelődnek, bámészkodnak,, itt mindig akad valami látványos esemény, érdekes látnivaló. Például egy magasrangú külföldi politikus érkezése. Ilyenkor mindig felsorakozik a díszszázad, szól a zene, s lehet izgatottan tippelni, hogy vajon az a fehérkalapos elegáns dáma a Nagy Ember Feleségei vagy az a mosolygó, egyszerű? Maszek varrónők kifejezetten azzal a céllal érkeznek, hogy tanulmányozzák. mi a divat Londonban, Kanadában, vagy Athénban,? Persze, a világba induló magyarok felvonulása is vetekszik egy nagyszabású divatbemutatóval. A nők minthacsak összebeszéltek volna, mindenki egyformán mélyen dekoltált elöl és hátul, repdesnek a fodrok és a szalagok, csörömpölnek a nyakláncok, karperecek, „ennyi felesleges dekoráció — gondolom, — de legalább mind repül.” Ami azt illeti, az érkezőkön is akad látnivaló, a kanadai különjárat utasai közfeltűnést keltenek egyenöltözékükkel. Felhajtott szélű fehér sheriff-kalapju- kat, arany tölgyfalevéllel hímzett zakójukat, csillagos nyakkendőjüket, vadítóan tarka ing- jüket mindenki megbámulja. A csoport idősebb férfitagjai ízes magyarsággal köszöntik hozzátartozóikat, a hórihorgas kamaszok zavartan téblábolnak az örvendező rokonság gyűrűjében, ők már úgy látszik a másodgenerációhoz tartoznak, s bizony elkel a tolmács, ha szót akarnak érteni az itthoniakkal. A rokonok a jókora bőröndöket mustrál gatják. — Mit gondolsz, hoztak nekem valami jó kis cuccot? — súgja egy csitri lány az anyja fülébe, Mindkettőjükön látszik, hogy legszívesebben azonnal tüzetesen átvizsgálnák a csomagok tartalmát. A kanadás magyarok után ä madridi, majd a brüsszeli gép utasai vonulnak el sorban a figyelő szemek előtt. Többen ösz- szesúgnak, felismerik a neves sportriportert az érkezők között, egy fiatal lány szorgalmasan ko- pírozza szemével a híres színésznő magabiztos mozdulatait. Egy másik, a légikisasszonyok alakját veszi tüzetes, és cseppet sem elnéző vizsgálat alá. A szemle eredménye minden kétséget kizáróan növelni az önbizalmát: az ő lába formásabb, mint a svéd stewardessé, a dereka is jóval karcsúbb, mint a mosolygó holland lányé. Hogy azok nem szépségverseny céljából tartózkodnak a levegőben, az eszébe sem jut. □ □ □ Aztán minden tekintet a pilótákra irányul, akik sötétkék egyenruhájukban, rugalmasan lépkednek végig a betonon. Az elismerő pillantásokba egy kis irigység is vegyül. Többen arra gondolnak, milyen jó is lehet egyik nap Kairóba indulni, a másik nap Frankfurtba, átrepülni országok és a földi pályákhoz kötözött sorsok fölött, mosolyogva, könnyedén, elegánsan. És ha kigyullad mondjuk az egyik motor, vagy a nagy ködben elbizonytalanodik a leszállás irányát egyébként hajszálpontosan mutató okos műszer, és a pilóta egymaga dönt életről halálról? Ahhoz, hogy egy gép simán, pontosan eljusson a Ferihegyről Londonba, vagy bárhová és időiben, gyorsaságban, kényelemben túlszárnyalja a földön vágtató expressvonatokat, gépkocsikat, a tengeren úszó hajókat, hatalmas tudásra, eltéríthetetlen figyelemre, az érzékek és az agy átlagon felüli összteljesítményére van szükség. A pilóták nem azért nagyszerű emberek, mert vállalják a repülés kockázatát, hanem mert egész életük szakadatlan tanulás, állandó felkészülés a bonyolult és felelősségteljes feladatok tökéletes megoldására. Mi tagadás, félelem és izgalom fogja el az embert ma is, valahányszor csak eltávolodik a földtől és egész testében érzi, hogyan jön létre a csaknem 100 tonna anyagban az a különös képesség, hogy felszámyaljon. Attól kezdve, hogy bekapcsolják a hajtóműveket, felbömbölnek a motorok, majd a sebesség fokozódásával érezhetően nőttön-nő a hatalmas teljesítményre képes súlyos erő; — utas, pilóta és nézelődő percekbe sűrítve éli át; az emberiség legrégibb vágyának beteljesülését. A repülés legszebb, legizgalmasabb pillanatát, amikor elszakad a földhöz kötöző köldökzsinór és a gép, korunk zseniális gyermeke, repülésre éretten honosítja meg magát a levegőben ... •Vadas Zsuzsa A postás többször csönget Nem valami izgalmas krimi címe ez. hanem mindennapi valóság is, modern korunk egyik jelképe. A postás többször csönget naponta és ha nem csönget, akkor láthatatlanul is ott van, anélkül, hogy jelenlétére gondolnánk. Annyira megszoktuk. Any- nyira természetes. Reggel megérkezik az újsággal a kézbesítő, gyakran még alszunk, ő már postaládánkba teszi a friss újságot. Aztán jön délelőtt a levélhordó postás, hogy elhozza a távoli ismerősök üzenetét. Ott van. amikor örömünk van, ha jubileumot ünnepelünk, házassági évfordulót, csönget, ha szomorúság ér bennünket és hozza a részvéttáviratot. S miközben működnek a postahivatalok, a posta működteti a telefont, a rádió- és a televízió műsorszórása is a posta gondja. A holló a borítékon és a plakátokon ma már szinte jelkép. Erre gondolunk, amikor a levelekre ráírjuk az irányítósr ' - it. Ez is a mi kényelmünket szolgálja: meggyorsult ezáltal a levélkézbesítés. Igen, a modem idők! Kényelmes fotelben ülve, egyszerű tárcsázással kilépünk a lakásból, a városból, sőt az országból is, a távhívás bevezetése óta. Valaha a lovas küldönc két napig vitte a postát Debrecenbe, váltott lovakkal. Nagyot léptünk előre, ez kétségtelen, de azért még sok a tennivaló. hiszen mintegy kétszázezren várnak az országban telefonra. Várnak és nem kapnak, mert kevés a vonal, s az igény folyton növekszik. Ha ezer kérelmezőt kielégítenek, másik kétezer jelentkezik a helyébe. Európában a statisztika szerint 100 lakosra 16 beszélőhely jut, nálunk csak az ötödik ötéves terv végén érjük el a 12 beszélőhelyes arányt. De sok a tennivaló a korszerűsítés terén is. Igaz, van már távhívás, de még mindig 2500 kézikapcsolású központ működik az országban, s bizony akad olyan település, ahol még ma is problémát jelent a telefonálás, a külvilággal való kapcsolat. És sorolni lehetne tovább a postg gondjait, ami különben a lakosság gondja is. Ezekről a gondokról esik majd szó Debrecenben a július 3—4-én megrendezendő postás-konferencián. íme, a konferencia témái közül: „A posta üzemi technológiai fejlesztésének előkészületei;” továbbá: „a vezeték nélküli távközlés fejlesztése”. Már ez is azt bizonyítja: a posja jövőjéről lesz majd szó. arról, hogy további korszerűsítéssel hogyan szolgálja még jobban a lakosságot ez az egész országot átszövő, hatalmas szervezet, amelynek 57 ezer dolgozója van. Valaha az öreg postás szinte családtag volt. Ismerte a ház minden gondját, örömét. Ma már az ilyen öreg postások helyébe fiatalok lépnek, és többségük odaadó igyekezete védi a magyar posta jó hírét. A postásutánpótlás azonban szintén olyan gond, amit meg kell oldani, mert a mai fiatalok idegenkednek a szakmától. Sok a törődés, a „strapa”, nagy a felelősség, tehát komolyak a követelmények. És nincs arányban ezzel a keresett lehetőség. Éppen ezért a pálya az utóbbi esztendőkben elnőiesedett. A postahivatalokban nagyobb részt nők dolgoznak, csak a külszolgálatot végzik férfiak. „Postásnak menni? Milyen perspektívát nyújt ez?” A pos- tásság nem adott mesterséget, nem volt különösebb szakképesítéshez kötve, ha valaki levetette az egyenruhát, letette a bőrtáskát, üres kézzel maradt. Ma már egészen más a helyzet: a győri Műszaki Távközlési Főiskola felsőfokú képesítést ad, és akik innen kikerülnek, olyan értői lesznek ennek a szép és áldozatos hivatásnak, hogy bizonyára meg tudják majd valósítani azt. amit most Debrecenben a VIII. országos postás-konferencia célul tűz maga elé. —(i)— Láthatatlan kémény Magas kéményeket nem csupán téglából vagy fémből lehet építeni. Erre a következtetésre jutottak az egyik harkovi kutató- központ munkatársai. Javaslatuk értelmében a kéményeket 40—80 métertől kezdve műanyaghártyából készült és levegővel megtöltött, felfújható konstrukcióval kellene meghosszabbítani. Ez az anyag ugyanis közismerten olcsó, előállítása nem kerül sok fáradtságba, s a célnak tökéletesen megfelel.
