Petőfi Népe, 1973. május (28. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-06 / 104. szám
Következetes munkával megvalósulnak célkitűzéseink MEGYÉNK EGYÉVES GAZDASÁGI FEJLŐDÉSÉNEK MÉRLEGE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága május 2-án Kecskeméten ülést tartott. Ezen Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatót adott az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Beszámolóját az alábbiakban közöljük. Megyénk elmúlt évi gazdasági ■eredményei — területünk sajátos körülményei között is — az országos átlaghoz hasonlóan alakultak. Megállapíthatjuk, hogy a gazdaság és a lakosság élet- színvonala összességében a központi és a megyei célkitűzéseknek megfelelően fejlődött. Növekedett a gépi beruházások aránya A megye gazdaságát az alábbiak jellemzik: A beruházások tervezett keretek között tartására hozott intézkedések a beruházási és építési igényeket a vártnál nagyobb mértékben csökkentették, s emiatt több elkezdett létesítmény építését átmenetileg lassították. Az állami vállalatok beruházásai az 1971. évi szinten alakultak. Saját forrásaink ugyan 21 százalékkal növekedtek, a juttatott alapok összege viszont 26 százalékkal csökkent, s ezen belül is a kapott állami támogatás mértéke az előző évinek mindössze 48 százalékát érte el. A rendelkezésünkre bocsájtott hitelfelvételi lehetőségeink azonosak voltakv az 1971. évivel. Ily módon a beruházásokra fordítható pénzfelhasználás az állami szektorban 93,4, a szövetkezeti szektorban 95,8 százalékos szinten mozgott. A felhasználás viszont több mint 10 százalékkal javult a korábbi évhez viszonyítva. A beruházások ágazati összetételében számottevő változás nem volt. A nem termelő ágazatok részaránya valamelyest emelkedett. Céljainknak megfelelően az építésre fordított pénzeszközök aránya és volumene csökkent, a gépbeszerzéseké nőtt, ami igen kedvező. A megye szocialista ipara 1972-ben az előző évinél mérsékeltebb ütemben — az országosnál nagyobb mértékben — 8 százalékkal növelte termelését. Az új beruházások termelést bővítő hatása legerőteljesebben továbbra is a gépiparban érződik. A Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyára és a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyára két és félszeresére növelte termelését. A könnyűiparban a Papíripari Vállalat kiskunhalasi üzemének termelése több mint egy- harmaddal, az élelmiszeriparban a Középmagyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzemének kapacitása mintegy 70 százalékkal nőtt. A fontosabb cikkek termelése közül néhány gépipari termékből (tartályok, vegyipari gépek, keverőkészülékek stb.) visszaesés, míg az élelmiszeripari árucikkek többségénél termelésnövekedés volt. Hosszú idő után először nőtt (9,2 százalékkal) a fűszerpaprika-őrlemény termelése, ami a mezőgazdasági termelők és a gyár jó kapcsolatának eredménye. Csökkent a munkaerőmozgás A szocialista iparban foglalkoztatottak száma az elmúlt év végén 65 910 volt, ami 5 százalékkal magasabb az 1971. évinél. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben növekedett a szövetkezeti szektorban foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor csökkent a munkaerőmozgás, ami azonban még mindig számottevő. A-termelékenység ugyan 4 százalékkal növekedett, de a termelés növekedésének a termelékenység emelkedésével fedezett hányada az előző évi 70 százalékról 49 százalékra esett vissza. Ez arra figyelmezteti gazdasági vezetőinket és az üzemi pártszervezeteket, hogy nagyobb erőfeszítéseket tegyenek az üzem és munkaszervezés és egy sor más termelési tényező megjavítására. A megyei ipar a belkereskedelem részére négy, exportra 2 százalékkal termelt többet mint 1971-ben A közel 2 milliárd forint értékű export négyötödét a minisztériumi élelmiszeripar állította elő. A megyei pórtbizott- sag export növelésére szóló felhívását a vállalatok tehát teljesítették. Az ipari szervezetek eszközgazdálkodását a körültekintés és a megfontoltság jellemezte. Általában javult a vállalatok pénzügyi helyzete, erre utal. hogy szabad pénzeszközbetéteik egy év alatt 10,1 százalékkal nö-’ vekedtek. 1972-ben a kivitelező építőipar saját építésszerelési munkáinak értéke folyó áron csaknem azonos volt az előző évivel. 1972-re tehát nem volt jellemző e téren az a dinamikus fejlődés, ami a korábbi évekről elmondható volt. Ez egyben a beruházási kereslet és a kivitelezői kapacitás közötti feszültség mérséklődését jelentette. Az állami vállalatok 3 százalékkal többet termeltek, míg a szövetkezeti szektor több mint 10 százalékkal kevesebbet. Az egyes szektorokon belül is igen nagy a szóródás. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat például 800 millió forint értékű saját építésszerelési munkát végzett, ami 17,9 százalékkal magasabb, mint 1971-ben volt. örülünk annak, hogy a legjobban szervezett állami építőipari vállalatunk munkája így alakult és ismét elnyerte a kiváló címet. Ezzel szemben a tanácsi építőipar termelése közel 10 százalékkal csökkent. Javult a létesítmények átadásának üteme A szocialista építőiparban foglalkoztatott munkások átlagos állományi létszáma 5,8 százalékkal csökkent (országosan 1,1 százalékos növekedés volt.) Az egy építőipari munkásra jutó saját építési-szerelési munkák értéke 6 százalékkal volt magasabb az 1971 évinél. Számottevően csökkent az elmúlt év végén még kivitelezés alatt álló építmények száma és értéke. Javult az évközi átadások ütemessége, de még így is kezdvezőtlenebb volt az országos átlagénál. Jelentősen javult az építőipar műszaki-technikai bázisa. Az elmúlt évben új építési technoló- gát — résalapozás, alagútzsalus építés, panelos lakásépítés stb. — alkalmazását kezdték meg. Az építőipari szervezetek leszerződött rendelésállománya — ezzel együtt leterheltsége — eltérő. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, valamint a Közúti Építő Vállalat például az elmúlt évben is jelentősen túl volt terhelve munkával. Ugyanakkor az ÉPSZER Vállalatnál és több építőipari szövetkezetnél nem volt elegendő munka, s időnként anélkül, hogy a dolgozók egy része munkát végzett volna, kapta a fizetését. A szabad építőipari kapacitások mellett sincs előrehaladása fenntartást szolgáló építés, valamint az építőipari szolgáltatások területén. Ez részben fegyelmezetlenségből, értetlenségből fakadt. Törekednünk kell ezeknek az ellentmondásoknak megszüntetésére, mármint arra, hogy miközben csökken az egyes építőipari szervezetek teljesítményének értéke, mégis egyre nehezebb kapacitást biztosítani kisebb létesítmények kivitelezésére, átalakításokra épületkarbantartásokra. A megye szocialista iparának gazdálkodását 1972-ben eredményesnek mondhatjuk. Üzemeink 712,9 millió forint vállalati eredményt realizáltak, ami 100 millió forinttal több az előző évinél. Az átlagosnál nagyobb volt a nyereség növekedése a minisztériumi, s alacsonyabb a tanácsi iparban. Két egység zárta az évet veszteséggel: a Kecskeméti Konzervgyár 28 millió, a jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet 4 millió, forint al. A szocialista építőipar 97 miiló forint nyereséget ért el, ami kevesebb az elmúlt évinél. Csupán a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál emelkedett 13 százalékkal a nyereség összege. Veszteséges építőipari egység ugyan nincs, de a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat mindössze 270 ezer forint nyereséget mutatott fel a 78 millió forintos termelési érték mellett. Hasonló a helyzet a Közúti Építő Vállalatnál is. vénytermesztés értéke 7, az állat- tenyésztés értéke 4 milliárd forint. A negyedik ötéves terv első két évének teljesítése időarányosan mintegy 4 százalékkal haladja meg a megyei előirányzatokat. Külön említést érdemel, hogy az elmúlt évben a mezőgazdasági szövetkezetek mintegy 11 százalékkal növelték termelésüket. Ezen belül a növénytermelés értéke 10,3 az állattenyésztés termelésének értéke 4,4 százalékkal volt több, mint 1971-ben. A elmúlt évben a megye szőlőterülete tovább csökkent. Üzemi szőlőtelepítést mindössze 14 hektáron hajtottak végre. Ugyanakkor a szakszövetkezetek közel 170 hektáron telepítettek engedély nélkül szőlőt. Azóta a szervezett szőlőtelepítések megvalósítására megfelelő intézkedéseket tett a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A szőlőtermés tavaly kedvezően alakult, a hektáronkénti átlagtermés az 1971. évi 34 mázsával szemben elérte a 42 mázsát. Két és fél millió mázsa szőlő termett a megyében, ami félmillió mázsával több az egy évvel korábbinál. A must cukorfoka azonban alacsonyabb volt. A gyülmölcstermelésre már nem volt ilyen kedvező az időjárás. Rendkívül alacsony volt a meggy és a cseresznye termésátlaga, emellett jelentős szamócaterületek pusztultak ki. A többi gyümölcsféleségből jó termést takarítottunk be. Ez tette lehetővé, hogy a MEZÖTERMÉK Vállalat éves felvásárlási tervét — több mint 13 és fél ezer vagon áru felvásárlásával és értékesítésével — 12 százalékkal teljesítette túl. Nagy terméssel és szűk tárolótérrel küzdve is sikeresen oldotta meg a ráháruló feladatokat a gabonaipar. Gyorsan fejlődik a sertéstenyésztés Az állattenyésztés termelési értéke 4,4 százalékkal volt magasabb, mint 1971-ben. Ezt a növekedést továbbra is a sertéstenyésztés dinamikus fejlődése eredményezte. 1972-ben 37 százalékkal nőtt az állami gazdasági, 43 százalékkal a termelőszövetkezeti közös állomány és mintegy i0 százalékkal csökkent a háztáji állomány. Meg kell mondani, hogy az összes állomány 70 százaléka a háztájiban van. Jelentősen emelkedett a vágó- sertés-árukibocsátás, a megyében közel 850 ezer darab vágósertést állítottak elő. Ebből 500 ezer darab állami felvásárlás útján került értékesítésre. Az eredményeket nagyban előmozdítot-j ta, hogy 1972-ben 9 szakosított magasabb tavaly, mint tavalyr előtt. Továbbra is gond a juhtenyésztés, tavaly a birkák száma tovább csökkent. Emelkedett az árutermelési bevétel A megye •'termelőszövetkezeteinek árutermelésből származó bevétele 1972-ben mintegy 12 százalékkal emelkedett és meghaladja a 6 milliárd forintot. A bruttó jövedelem 10 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. Részesedési alapjaik 4 százalékkal, fejlesztési alapjaik 24 százalékkal, a biztonsági alap közel 10 százalékkal növekedett. A felhalmozás aránya az 1971. évi 20,5 százalékról 24,1 százalékra nőtt, míg a fogyasztásé 79,5 százalékról 75,9 százalékra csökkent, ami kedvező tendencia. Tavaly li mezőgazdasági szövetkezet zárta veszteségesen az évet — 9 termelőszövetkezet és 2 szakszövetkezet. Az említett szövetkezetek veszteségének ösz- szege 27,7 millió forint volt, szemben az 1971. évi 77 millió forinttal. Kilenc szövetkezet szanálási eljárása befejeződött, két szövetkezeté folyamatban van. A veszteséges szövetkezetek helyzetét továbbra is kiemelten kell kezelni, annál is inkább, mert több szövetkezet vesztesége tartósnak ígérkezik. Ugyanakkor nagyon fontos az egyesült szövetkezetek gazdálkodásának figyelemmel kísérése. A megye állami gazdaságai az elmúlt évben javították gazdálkodásukat. A megye 12 állami gazdasága összesen 162,4 millió forint vállalati eredményt produkált, s egyetlen gazdaság sem lett veszteséges. A megye gazdaságai a tavaszi munkákkal jól haladnak. Gyümölcsöseink jelentősebb károsodást nem szenvedtek. A közelmúltban lehullott csapadék enyhítette a téli hóhiányt. Az időjárás is kedvezett az őszi kalászosok fejlődésének, nem úgy azonban a csonthéjasoknak. A kukorica vetésével le vagyunk maradva. A viharkár miatti új- ravetéseket a legtöbb szövetkezet elvégezte. Végül pedig el kell mondani, hogy a napfényben szegény időjárás késleltette a primőrök megjelenését. Ismeretes, hogy a Minisztertanács az 1045/1970. számú kormányhatározatot a szőlőtelepítések állami támogatásával kapcsolatban módosította. Egyedi elbírálás alapján 50 százalékos állami támogatás adható a törzsültetvényekre és áruszőlőtelepítésekre. Állami támogatást adnak még a korszerűsítésre és a kapcsolódó beruházásokra. Megyénket jelentős mértékben érinti ez az intézkedés. Fel kell mérnünk & «dték egy oteves szőlőtelepítési program talajmunkait Kun-ClazdasaBban- A Tamássy—Koleda-féle, fagyálló ésbKKknnLra ° n en kcrülne.k ‘^építésre. Kunbaja, Hosszúhegy es Kiskunhalas allaim gazdasagai vállalták ezt a munkát Kunt rág vázast' meKkeZd‘ék * “pengetést és a talajjavító műtrágyázást. (Szabó Ferenc felvétele) Növekedett a mezőgazdaság termelése A megye mezőgazdasága tavaly az eddigi legmagasabb eredményeket érte el. A termelés anyagi és közgazdasági feltételei a korábbi évekénél kedvezőbben alakultak, összességében a termelés értéke mind az előirányzatot, mind pedig az 1971. évi tényszámokat lényegesen meghaladta. A megye mezőgazdaságának bruttó termelési értéke 1972-ben több mint 11 milliárd forint volt, 8 százalékkal magasabb az 1971. évinél —. Ebből a nösertéstelepet helyeztek üzembe, közel 40 ezer férőhellyel. Árutermelésünk mintegy 60 százalékát e tekintetben már 1972-ben is a nagyüzemek adták. A megye szarvasmarha állománya az 1971. évi csökkenés utón lassú fejlődésnek indult. A tehénlétszám 1972-ben közel 2 százalékkal, ezen belül a háztáji állomány több mint 3 százalékkal növekedett. Eddig a megyében öt nagyüzemi szakosított szarvasmarhatelep épült fel kétezer férőhellyel. Előkészítés alatt áll jelenleg két tenyész- és egy hizlalótelep építése. A nagyüzemekbe és a háztáji gazdaságokba kihelyezett vemhes üszők száma 20 százalékkal volt a lehetőségeket és megtenni az első lépéseket a megyei szőlőrekonstrukció megkezdésére. E leiadat elvégzésében jelentős szerep hárul a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára. Életszínvonal A lakosság életszínvonalának mutatói megyénkben — az országoshoz hasonlóan — évről évre javulnak. 1972-ben 8,3 milliárd forint készpénzbevételhez jutott a lakosság. A készpénzbevételek 41 százaléka munkabér volt 4 szíizaléka munkabéren kívüli sze- mólyi jövedelemből származott. Az előző évihez mért 5 százalékos munkabérvolumen-növekedésnek nagyobb része az átlag- keresetek növekedéséből származott. Tavaly a megye lakosságának kifizetett társadalombiztosítási juttatás 13 százalékkal haladta meg az 1971. évit. Ennek az emelkedésnek jelentős része az elmúlt év elején végrehajtott családipótlék-emeléssel függ ösz- sze. Az összes társadalombiztosítási juttatásból ugyanis a családi pótlék aránya 34 százalékról 40 százalékra növekedett. Az év végén a megye lakosságának közel 2,8 milliárd forint takarékbetétállománya és 1,6 milliárd forint hitelállománya volt. A betétállomány tavaly 351 millió forinttal, a hiteligény 214 millió forinttal emelkedett A megye kiskereskedelmi forgalma 8 milliárd forint volt és folyó áron számítva 9 százalékkal haladta meg az 1971. évit. A fontosabb élelmiszerek és élvezeti cikkek közül jó néhányból a korábbinál jóval többet adtak el. Étolajból és margarinból például 25 százalékkal, péksüteményből 7 százalékkal, száraz tésztából 12 százalékkal, cukorból 15 százalékkal, kávéból 14 százalékkal nőtt az értékesítés. A kereskedelmi forgalom alakulásának egyik jellemzője volt a vegyes iparcikkek keresletének jelentős visszaesése, ami részben az alacsony színvonalú árukínálattal, részben pedig a háztartások telítődésével indokolható. E fogyasztási cikkek forgalmát fékezte az is, hogy megyénkben a garanciális javítások még nem állnak kellő színvonalon, amit a kereskedelmi felügyelőség vizsgálata is nem egyszer észrevételezett. Maga a kereskedelmi hálózat fejlődése lassú, nehézkes volt. Javult a közlekedés Tovább korszerűsödött tavaly a megye közlekedési hálózata. Elkészült többek között az E—5-ös út kecskeméti átkelő szakaszának újabb két kilométeres szelvénye, korszerűsítették a Budaikapui csomópontot stb. Az autóbusz-közlekedés fejlődött ugyan akkor, a teherfuvarozás közel 6 százalékkal csökkent. 1972-ben 37 millió utast szállítottak a 9-es számú kecskeméti Volán Vállalat távolsági autóbuszai, ami 9 százalékkal több az 1971. évinél. Még nagyobb volt az utasszám- emelkedés a helyi járatokon, amelyeket közel 20 millióan (12 százalékkal többen) vettek igénybe. A vasúthálózat fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű volt az idén befejezett Kiskunhalas—Bá- taszék közötti vonal korszerűsítése, amelyre 450 millió forintot fordítottak. A vasútállomások közül jelentősen előrehaladt az elmúlt évben a kiskunfélegyházi, a íülöpszállási és a kelebiai korszerűsítése. A posta az elmúlt esztendőben 8 millió forintot fordított a helyi távbeszélő szolgálat fejlesztésére. Kecskeméten például ezer állomással bővítették a telefon- központ kapacitását. Ez a szolgáltatás azonban még jelentősen alatta van az igényeknek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága — fontosságának megfelelően — többször is foglalkozott a megyében folyó lakásépítkezések helyzetével. Részletes programot dolgozott ki annak biztosítására, hogy a megyei pártbizottság által eredetileg elhatározott 20 ezer lakás a negyedik ötéves tervben valóban felépüljön. Húszezer lakás A megyében 1971—72-ben 8142 lakás épült, ami a negyedik ötéves terv előirányzatának 40,7 százaléka, össz lakásszámban tehát az időarányos terv megvalósult. Az egyes építési formákon belül azonban jelentős eltérések mutatkoznak. Az 5577 családi lakóház felépülésével e lakásformánál az előirányzat jelentősen túl lett teljesítve. Ugyanakkor két év alatt mindössze csak 468 OTP- társaslakás épült fel, ami az előirányzatnak mindössze 18 százaléka. Mindez azt jelzi, hogy továbbra sem kielégítő a magánlakás-építés szervezettségének színvonala, sőt helyenként a korszerűség is kifogásolható. Fontos, hogy az OTP az elkövetkező időszakban jelentősen javítsa tevékenységét, mert különben 1975-ig nem épülnek fel a tervezett lakások. A magánlakás-építés meggyorsítására és korszerűsítésére jó alapot nyújt az MSZMP Központi Bizottságának 1972 novemberi határozata. E szerint a lakás- program megvalósítására a magánlakás-építők hitelfeltételei 1973-tól '"''dvezőbbé váltak, egyszersmind mérséklődik a lakás- vásárlásoknál a lakosság egyszeri — magas készpénzfizetési terhe. Az eddigieknél jóval nagyobb támogatást kapnak a munkások, a vállalati lakásépítési akció keretében. A Minisztertanács — mint ismeretes — részletesen szabályozta a magánlakás-építés pénzügyi és hitelfeltételeit. Jelentős erőfeszítések történtek a magánerős lakásépítések elősegítésében. Ennek érdekében az OTP-vel tárgyalások folytak, amelyek eredményeként Kecskeméten, Baján és más városokban meggyorsul az OTP saját beruházású lakásépítés. Előbbre léptünk az építési telkek kialakításához szükséges hitelek előteremtésében is. Az OTP megyei igazgatósága az igényeknek megfelelően — előzetes bejelentés alapján — folyamatosan kielégíti ezeket a hitelkérelmeket. Még ebben az ötéves tervben Kecskeméten kívül további mintegy 60—100 kisgarzonlaljás megépítése válik lehetővé. A negyedik ötéves tervben előirányzott feladatok mellett fokozott gondot kell fordítani a következő 5 éves tervciklus lakásberuházásainak előkészítésére, az átmenet zavartalanságának biztosítására, a házgyári termékek tervszerű fogadására. A bérintézkedések végrehajtása Mint ismeretes, az állami iparban és a kivitelező építőiparban 1973. március 1-ével a Központi Bizottság határozata nyomán emelték a munkások és művezetők bérét. A béremelések a megyében több mint 54 ezer dolgozót érintetlek, akik az év hátra levő 10 hónapjában mintegy 94 “millió forinttal kapnak több fizetést. A bérügyi intézkedéseket a határozatoknak megfelelően hajtották végre. A vállalatoknál előteremtették a kötelező emeléshez szükséges pénzeszközöket, ezenfelül saját erős bérfejlesztésben is részesítették dolgozóikat. Az utóbbinál kellő módon alkalmazták a munka alapján a differenciálást. A bérintézkedések következtében az iparban átlagosan 8,9 százalékkal, az építőiparban 7,5 százalékkal emelkedett a dolgozók keresete. Ezen belül a munkások keresete az iparban 9,8 százalékkal, az építőiparban 8,2 százalékkal növekedett. A központilag biztosított kereteken felül az iparban 2,9 százalékos, az építőiparban 2,7 százalékos saját erős béremelést hajtottak végre. A vállalatok a dolgozókkal előzetesen megvitatták a béremelés elveit és igen jó hatással volt, hogy a nagyvállalati központok többsége is képviseltette magát az üzemi termelési tanácskozásokon. Általában minden területen nagyobb mértékben emelték a női dolgozók és a nehéz fizikai munkát végzők bérét. Több helyen növelték az éjszakai műszak bérpótlékát, _s számos vállalat a második műszakot is külön pótlékolta. A bérpolitikai intézkedések nyereségmérséklő hatásának pótlására a vállalatok túlnyomó többsége önköltségcsökkentő intézkedéseket dolgozott ki. A végrehajtott béremelések a jelek szerint jelentős mértékben hozzájárulnak majd a munkaerő stabilizálásához. A béremelés ugyanis a dolgozók többségénél megelégedést váltott ki. A tapasztalatok szerint igen helyeselték a bér- intézkedések végrehajtásának módszereit. Csupán néhány helyen volt tapasztalható kisebb probléma, helytelen szemlélet, alapvetően azonban a munkások megelégedettek, ami (ízt igazolja, hogy a gazdasági és társadalmi szervezetek vezetői megfelelő munkát végeztek. Az elmúlt év eredményei jelzik a munkások, szövetkezeti gazdák, mérnökök, közgazdászok, gazdasági és műszaki vezetők áldozatkész, sikeres munkáját. Ez tükröződik abban, hogy több termelő egységünk kitüntető elismerésben részesült, öt kiváló minisztériumi vállalat, három kiváló tanácsi vállalat, egy kiváló állami gazdaság (Kunbajai Á. G.), 20 kiváló mezőgazdasági szövetkezet, egy kiváló MÁV- csomópont (Kiskunhalas), 3 kiváló ipari szövetkezet, 3 kiváló kiskereskedelmi vállalat, 3 kiváló ÁFÉSZ, egy kiváló takarékszövetkezet (Fülöpszállás). egy kiváló lakásépítő szövetkezet (Kiskunfélegyháza), egy kiváló postahivatal (Kecskemét), egy kiváló vízgazdálkodási társulat (Dunavecse) fémjelzi az alkoto munka sikerét. Ez alkalomból is szívből köszöntjük a kitüntetett vállalatok, üzemek, szövetkeze tek dolgozóit. Idei feladatainkról — amelynek részleteire most nem térünk ki — megállapíthatjuk, hogy komoly erőfeszítéseket igényelnek. Következetesebb és kitartóbb munkára van szükség, hogy végrehajtsuk a Központi Bizottság 1972 novemberi határozatát.
