Petőfi Népe, 1972. augusztus (27. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-27 / 202. szám
« oldal 1972. augusztus 27, vasárnap A távközlés korszerűsítéséért Bizalom és fejlődés Erik a gyümölcs Piroslik a téli alma, érik a szőlő. Augusztus vége van, de már az ősz közeledtét jelzik a kertészetek. A Kecskemét Szikrai' Álla- ( mi Gazdaságban is sok a munka ilyenkor. A mező- gazdasági nagyüzemben 1500 hektáron termelnek szőlőt, gyümölcsöt és paradicsomot. Nagy József, igazgatóhelyettes : — Nálunk már megkezdődött az őszi szezon. Százhúsz hektáron termeljük a paradicsomot. 60 hektárról részben géppel és ugyanekkora területről teljesen géppel szedjük a termést. Amerikai paradicsomkombájnnal dolgozunk. A kecskeméti kertészeti napok alkalmából nálunk lesz bemutató a paradicsom gépi szedéséből. A t ártnál jobb termést hozott az őszibarack, amelynek szedése lassan befejeződik. Százhúsz vagonnal szüretelnek az ízletes gyümölcsből. Ebből mintegy 80 vagon megy exportra. — Az egyik legnagyobb munkánk — tájékoztat az igazgatóhelyettes — az almaszedés. Az idén jó termésre számítunk, hektáronként mintegy 170 mázsára. Hatszázötven vagon termék leszedése bizony sok gondot okoz. — Ugyancsak jó. közepes termésre számítunk szőlőből. Megkezdtük az Irsai Olivér nevű kettős hasznosítású fajta szüretelését. Ha végzünk, néhány hetes szünet következik és megkezdődik a nagyszüret. Ez az igazi munka a Szikrai Állami Gazdaságban. Közismert, hogy a gazdaság borai nemcsak itthon, hanem külföldön is egyre nagyobb hírnévnek örvendenek. Jelenleg a borvilágversenyen két fajtával vesz részt. Arra a kérdésre, hogy miképp igyekeznek korszerűsíteni a sok kézi munkát igénylő szőlő- és gyümölcsszüretben a rakodást, szállítást, a következő választ kapom. —> Valóban a legnagyobb gondunk a munkaerő. Almaszedéskor 300—400 emberre van szükségünk, szüret idején pedig 350 diák dolgozik szeptember közepétől hat héten át. Könnyíteni tudunk a szállításon és a rakodáson. Ennek érdekében az idén a meglevő három targonca mellé még kettőt vettünk és 10 emelővillás berendezést szereztünk be. A szőlöszedésnél műanyagládák könnyítik majd a munkát. Négyezerötszázat szereztünk be. Ezzel a szüretelendő terület 50 százalékán száműzzük a puttonyos szedést. A rakodás és a szállítás megkönnyítésére az ’dén 1 millió 600 ezer forint értékű gépet, berendezést vásárolnak. Gondoskodni kell korszerű gyümölcsfajták utánpótlásáról is. A gazdaság 120 hektáros faiskolájában 1 millió szemzést végeztek el. Kellő mennyiségben van őszibarack-, kajszi- és meggy-, valamint almacsemete. Most folyik az ősszel forgalomba kerülő szaporítóanyag minősítése. Sokféle munkával találkozni ilyenkor egy kertészkedő »agyüzemben. Az eddigi fáradozás, szorgalom gyümölcsei ezekben a napokban érnek be. K. S. Mindeijiapi bosszúságunkká vált a telefon, illetve az a folyamat, amely a kagyló leemelésétől a beszélgetés végéig tart. Mert általában — sajnos elég gyakran — a következő történik: A készülékről levesszük a kagylót, s a búgó hang helyett apró, halk recsegéseket hallani. Szerencsés esetben \néhány perc múlva „bejön” a vonal, de tárcsázás után ismét csak a búgó hang jelentkezik. Később fület bántó kattogások, sípoló hangok teszik lehetetlenné a beszélgetést. De nem ritka a köznyelv szerint körkapcsolás néven emlegetett hármas-négyes „párbeszéd” sem, amikor egy vonalon többen kiabálnak — és semmit sem hallani. Aztán kezdődik minden elölről... A kecskeméti telefonszolgáltatással kapcsolatban megkértük Kopasz Flóriánt, a Szegedi Posta- igazgatóság helyettes igazgatóját, hogy a jelenlegi Csökkent Bács-Kiskun megyében a burgonyafogyasztás. A MEZÖTERMÉK Vállalat négy évvel ezelőtt még 3 ezer vagon burgonyát vásárolt fel értékesíproblémák megoldásáról, a postaigazgatóság terveiről, a telefonközpont bővítéséről, korszerűsítéséről tájékoztassa lapunkat. ^ — Kecskeméten egy évvel ezelőtt bővítették a telefonközpontot. A megye- székhelyen nem sokkal előbb vezették be azt a rendszert, amely szerint a hívószám elé 1-est kell tárcsázni. Ennek ellenére nem tapasztaltunk javulást. Mi ennek az oka — kérdeztük Kopasz Flóriánt.-y A korábbi 400 állomás bekapcsolása jatán tavaly 1100 állomással bővítettük a kecskeméti telefonközpontot — mondta az igazgatóhelyettes. — Ennek jelentős részét már bekapcsoltuk a hálózatba, de a többivel nagyon óvatosan kell gazdálkodnunk, ugyanis a jelenlegi kapacitás miatt a IV. ötéves tervidőszak végéig nem bővíthetjük a telefonközpontot. — Valóban, sokan azt hitték, hogy a négy hívótésre és tárolásra. Az idén ez a mennyiség mindössze 1500 vagon, ame'ynek felét télire raktározzák. Tavaly például a téli 750 vagonból 79 vagonnal megmaradtszámjegy elé tárcsázott 1-es, illetve ennek a rendszernek a bevezetése oldja meg majd a jobb, gyorsabb telefonszolgáltatást. Ez tévedés, a postaigazgatóság ilyet sohasem állított. Az 1-es szám ugyanis a távlati tervünk megvalósításának egyik része, s ezt a korábbi bővítéssel együtt elvégeztük. Az 1-es tulajdonképpen csak egy irányszám, amely a távhívás — tehát más városokba, megyékbe való közvetlen telefonkapcsolás — megvalósításához szükséges. Erre azonban csak a következő ötéves tervidőszak elején kerül sor. — A tervek szerint mikor bővítik, korszerűsítik a kecskeméti telefonközpontot? — Erre 1975-ig sajnos, nem lehet számítani. Nem tudjuk elhelyezni az automata gépeket. De ha lenne is helyünk, statikai szempontok miatt nem engedhető meg — súlyos automaták, gépek stb. — a további bővítés. Üj épület szükséges. Az új 1-es számú postát az V. ötéves tervidőszak alatt építjük fel. — Milyen elképzeléseik vannak ezzel kapcsolatban? — Részletes, konkrét tervünk még nincs. Dr. Csanádi György, közlekedési és postaügyi miniszter, Fodor István, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatója, a megyei pártbizottság és a megyei tanács vezetői az év elején megtárgyalták a külterületi postaszolgálat fejlesztéséhez, a szállítóeszköz-kapacitás bővítését, a televízió vásárlás lehetőségének javítását Kalocsán, illetve a járásban, valamint a kecskeméti telefonszolgálat bővítését és a megyeszékhely 1-es számú postahivatalának korszerűsítését. — Mint az a fentiekből is kiderül, a megállapodás harmadik és negyedik szakasza szorosan összefügg egymással. Ennek alapján a Szegedi Postaigazgatóság megbízta a Postai Tervező Intézetet, hogy készítsen tanulmánytervet az új posta felépítésére. A tervet az intézet 1973. II. negyedévéig több változatban készíti el. — Hol lesz majd az új postahivatal épülete? — A Kecskeméti Városi Tanáccsal felvettük a kapcsolatot, de ebben a kérdésben végleges megállapodás még nem született. Áz egyik elképzelés szerint a jelenlegi posta mögötti területet szanálják, s az _ ottani házak helyén építtetjük fel az új hivatalt. A IV, ötéves terv végéig erre a célra rendelkezésünkre álló 4,1 millió forintból a tanulmánytervet, a beruházási programot és a kiviteli tervet készíttetjük el. — Hogyan működik majd az új telefonközpont? — Lényeges változás: az eddigi forgó helyett úgynevezett crossbar rendszerrel működik majd az új főközpont. Ez sokkal gyorsabb és hibamentesebb lesz. Megvalósul a régi álom: felvesszük a telefon- kagylót, s azonnal kanunk vonalat. A tervek szerint a jelenlegi háromezerrel szemben az új crossbar rendszerű telefonközpontnak 6—7 ezer állomása lesi Kecskemét^. — fejezte b° nyilatkozatát Kopasz Flóián elvtárs. Tárnái László Manapság, amikor annyit beszélünk az intenzív gazdálkodásról, a belső tartalékok feltárásáról, nem szabad elfelejteni, hogy a mezőgazdaság egyik nagy fejlesztési lehetősége a szakszövetkezeti gazdák tulajdonában levő földek jobb kihasználása. Való igaz, nem egy körzetben ők adják az áruk zömét, de különösebb megerőltetés nélkül tudnának még töbMint ismeretes, a szakszövetkezeti földek jó része tagjaik tulajdonában van. Gazdálkodásuk jóformán egyhelyben topog. A jogosan feltett „miért ?”-re sokan sok féle választ adtak már, de általában megegyeznek abban, hogy: azért, mert a gazdák többsége idős ember, aki ragaszkodik az ősi j ’ssához, ott, és. úgy akar termelni most is, ahogy apái, nagyapái. Idegenkednek az új módszerek átvételétől, és többet adnak a szomszéd tapasztalatára, tanácsára, mint az egyetemet végzett szakemberek véleményére. Vagy nézzük meg az állattenyésztést! A megyében az állománynak több mint a fele van a háztáji és a kisegítő gazdaságokban. A sertéseknek pedig ennél is nagyobb része kerül ki innen. Az értékesítést a szakszövetkezet végzi, megkötve a szerződéseket az állatforgalmi és húsipari vállalattal. Legtöbbször azonban csak úgy „saccra”, mert nagy erőfeszítések árán sem tudnák pontos információkat szerezni a kínálat nagyságáról. Ebből adódik aztán az hogy sok az elégedetlen, az eladási problémák miatt háborgó szakszövetkezeti gazda. Az egyik közös gazdaság például ezer felmérőlapot adott ki a tagjainak. Olyan kérdéseket tettek fel, amelyekkel a műtrágya- és a gépigényt, vaSok magas végzettséggel biró szakember tanulhatna a jó szövetkezeti gazdáktól. Akiket meggyőzni csak fényekkel lehet. Jó néhá- nyan közülük nem tartják gazdaságtalannak a háztáji szarvasmarha-tartást. Különösen most, amikor nagy összegű állami támogatást is kapnak hozzá. Egyikük véleménye így hangzott: „Nagyapáink, apáink ezeken a most meglevő községi legelőkön több ezer marhát tartottak. Jól megéltek belőle. Mi, amikor már tudjuk öntözni, műtrágyával javítani, ötszáz A kedvezőtlen jelenséget rossz szemléletükre fqgni csupán — nem lehet. Ismét idéznék egy gazdát: „Harminc évvel ezelőtt lovas kocsival hordtam el a fölösleges homokot arról a földről, ahová szőlőt telepítettünk. Az idén szóltak a közösben, fogjunk össze páran és ültessünk a községhez közel 6 holdat. Jó, mondtuk, megnézzük. A szemle megvolt. Hát én oda bizony nem telepítek! A dózer már befejezte a munkát, a homok meg olyan maradt, mint a hullámvasút, hepe-hupás. Kérdem, miért nem csinálták meg rendesen? Azt bet termelni. Lehetne több gabonánk, szarvasmarhánk, sertésünk, borunk és gyümölcsünk. Lehetne kevesebb a parlagon hagyott szőlő, nem kellene műtrágyát, magot a nadrágszíj- nyi földre kézzel kiszóró embereket látni. Lehetne, ha a termelés korszerűbbé, szervezetebbé tétele nem bukna meg a tagság tartózkodásán, bizalmatlanságán. Nem lehet tagadni a gyakran megnyilvánuló a „csak az enyém legyen elvetve, betakarítva, a többi nem érdekel” szemléletet sem. Jóllehet van kombájnja a közös gazdaságnak, amit az alapszabály értelmében kölcsönöz tagjainak, az aratás mégis kétszer any- nyi ideig tart a szakszövetkezeti gazdák területein, mint másutt. Mert a teljesíthető 15 hold helyett — a Jiisparcellák miatt — csak b—7 holdon tudják levágni a gabonát naponta. Gyakran elrontják és napokig áll a gép a javító- műhelyben. \ lamínt a sertéskínálat nagyságát akarták megállapítani, telját tulajdonképpen segíteni a gazdálkodást. Mindössze harmadrészére kaptak választ, és ennek fele később pontatlannak bizonyult. Mindez, bár tény és naponta megismétlődő jelenség, az igazságnak csupán egyik fele. Sajnos, nem mondhatjuk el, hogy mindent megtettünk a gazdák bizalmatlanságának feloldásiért, a termesztési kedv fokozásáért, az új iránti érdeklődés felkeltéséért. Még mindig megoldatlan például a kisgépellátás. Mert valóban él eg;y régi, minden változtatást elvető réteg. Ugyanakkor akadnak már elég sokan, akik az eddigieknél többet szeretnének termelni. tehenet sem tudunk előadni.” Aztán ott vannak a szőlők. A tagsági ültetvények felújítása, rekonstrukciója szükséges, kell a népgazdaságnak. Telepítenek is, többnyire a saját fejük szerint, a régi, keskeny- soros, hagyományos művelési rendszerben. Holott ebből megint nem származik semmi jó. Elvétve sikerült ugyan magasművelésű, géppel megmunkálható ültetvényeket kialakíttatni a gazdákkal. Ez sajnos, még ritkaság. válaszolta az egyetemet végzett agronómusunk: már így is nagyon sokba került. Kérdem én; az nem kerül majd sokba, amikor a mélyedésben megáll a víz, a szőlőn, a dombon meg befújja a homok és nem terem rendszeresen?” Ez a példa is bizonyítja, mennyire kell vigyázni vezető mezőgazdasági szakembereinknek ezen a területen. Nemtörődömségükkel rengeteg kárt okozhatnak. Azok kedvét, akik változtatni akarnak, elveszik, a ma már elavulthoz esetleg oktalanul ragaszkodók meggyőződését megerősítik. Dénes Éva Burkolatcsere az uszodán Miközben a kecskeméti fedett uszoda vizében már az egymilliomodik vendégen túli látogatók mártóznak, az épUlet födémrésze munkahellyé változott. A renoválás során helyreállítják azt a kárt, amit egy tavaszi nagy vihar okozott. A födém új szigetelő réteget és műanyag burkolatot kap, hogy az Európa hírű fedett uszoda külsőségeiben is méltóan fogadhassa a versenyzőket és törzsvendégeit. (Pásztor Zoltán felvétele) Kevesebb burgonya fogy Ragaszkodás a régihez Jó példa kell „Saccolni nem lehet” Érdemes tanulni
