Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-04 / 261. szám
( oldal 1971. november i «fiiUrtül Két és tél percenként egy lengyel személygépkocsi A varsói autógyárban minden két és fél percben •lkészül egy személygépkocsi. Az üzem a Szovjetunió segítségével húsz évvel ezelőtt kezdte el működését. mint Lengyelország egyetlen gépkocsigyára, A gyár a jövőben a „Polski Fiat” gyártására szándékozik berendezkedni és az elkövetkező öt év során további 500 ezer személygépkocsi elkészítését tervezi. A jövő évben a Bielsko Bialában (Katowicéi Vajdaság) újonnan létesített autógyár megkezdi a népszerű „Syrena” típusú gépkocsik gyártását Ebben a gyárban 1974-ben egy új, a lakosság széles rétegei számára tervezett kiskocsi sorozatgyártása kezdődik meg. (ADN) Áz ÉPSZER tanulói Óvodai műszakban A szobában szorosan egymás mellett rácsos gyermekágyak. Huszonhárom — összezsúfolva. A másik helyiségben „dombon törik a diót” játszanak az egy-két év körüli csöppségek Per- ger Miklósné gndozónővel. A falon testetlen csőkígyó húzódik, az ablak alatt radiátorok. Látszik, nemrég szerelték be. A harmadik szobában még szorgos munkában vannak az ÉPSZER másodéves csőhálózat- és berendezésszerelő szakmunkástanulói. — Egy kis „ostromállapot” van nálunk — mondta a Budai fasori hármas számú megyei csecsemőotthon gondozónője. — De nem panaszkodunk, mert a szakmunkástanulók amit ígértek, eddig Munkájuk nyomán gázzal fűtünk a konyhában. Elkészült a vízvezeték is. Még a központi fűtés szerelése van hátra. A fiúk belátják, kispajtásaik és a mi nehéz helyzetünket. ígérték, hogy két héttel hamarabb átadják az épületet. Létra tetején — November 15-re készen leszünk — erősíti meg a gondozónő szavait Kovács János szakoktató. A csoportunk feladata a víz-, gáz- és a központi fűtés beszerelése. Szeretnénk jól megcsinálni. Kinek az érdeme? KITÜNTETÉST kapott • középszintű vezető, és amikor fölöttese munkatársai jelenlétében gratulált neki. többek között megjegyezte: az elismerés nemcsak az ünnepeltnek szól. hanem az egész kollektívának. Erre is érkezett válasz, igaz csak né- hányan hallották. A reflexió gazdája azt mondta: igen, a munka a kollektíváé volt, a jutalom viszont csupán egy embert illetett. Rezignáció, némi megbántottság érződött hangjából — és úgy látszott többen egyetértettek vele. mert helyeslőén bólogattak. Mi hát a tényleges helyzet? Hogyan születnek az eredmények? Az emberek nem mindig találják meg a helyes választ. A dolgok, tények mérlegelésébe olykor a kelleténél több szubjektív momentum is beszürem- lik. Tény, hogy az eredmények ma már mindenütt összefogással, közös erőfeszítéssel születnek. A századforduló ideién még esetleg elképzelhető volt, hogy a természettudomány egy-egv kimagasló alakja egyedül jutott el korszakos érvényű felfedezésekig — bár itt is meggondolandó, mire ment volna az elődök felhalmozott tapasztalatai nélkül. Napjainkban viszont minden eredmény mögött tudóskollektívák, sőt néha egész sor tudóskollektíva közös erőfeszí- tése rejlik. RENGETEG probléma adódik abból az életben, hogy a kollektíva sikerekhez való hozzájárulását figyelmen kívül hagyják. Amikor a termelőszövetkezet elnöke nem tudja, nem érzi, nem ismeri el, hogy hiába lettek volna jó ötletei és elképzelései, ha az egész tagság nem dolgozik teljes erővel az eredmények minősége is, mérve is jóval kisebb lett volna. Aki lebecsüli a kollektíva erejét, jelentőségét, az többnyire érdemtelenül túlzott jelentőséget tulajdonít önmagának és tetteinek. Az ilyen ember úgy érzi, hogy a munkatársak tömege egy olyan massza, amit kizárólag az ő keze gyúrhat át cselekvő anyaggá. Az ilyen ember tehát öntelt, beképzelt, S olykor a kitüntetés csak még inkább azzá teszi. Ezért azon az ünnepségen a gratuláló- nak nemcsak azt kellett volna mondania, hogy az elismerés a kollektívát is illeti, hanem azt is megfogalmazhatta volna: azért, mert tekintélyes, sőt döntő része volt a sikerek kivívásában. Ám a széksorokban elhangzott megjegyzés is választ érdemel. A társadalmi, közéleti gyakorlatban találkozni ugyanis olykor a személyiség szerepét lebecsülő nézetekkel, véleményekkel. Magyarán mondva: sok ember nem ismeri el, hogy az eredményekért vívott harcban ugyan a kollektíva minden tagjának az erőfeszítése benne rejlik, ám sikerekhez való hozzájárulás személyenként nem egyenlő, sokszor nagyon is eltérő mérvű. Ami természetszerűleg — többnyire — kifejeződik az elismerés nagyságában is. egyetA szakoktató gondos magyarázata, tanító szavai előzték meg, hogy a szakmunkásjelöltek egy-egy megtették, részmunkát már önállóan is elvégeznek. Csapó Pista, a szoba fala mellet egy létra tetején igazítja a falhoz simuló csövet. — Az itteni munkák alatt tanultam meg a méretezést, a csőhajlítás tudományát és a csőtartók beállítását, azt ugyanis, hogy a vezetéknek legyen esése — magyarázza. — Tavaly ilyenkor a tanműhelyben gyakoroltunk — szólal meg Csaklós Árpád. — Barátkoztunk a reszelővei, fűrésszel, kalapáccsal, hegesztőpisztollyal. Elméletben sok mindent megtanultunk az iskolapadokban. Most a gyakorlati Ez az igazi. — Kitűnő szerszámokkal dolgozunk — mondta Sípos Pali. — Szakoktatónk mindig közöttünk van, segít, irányít bennünket. Megvan a lehetőségünk, hogy jól elsajátíthassuk a szakmát. MÉLYSÉGEKEN értünk az egész kollektívát jutalmazó kitüntetések gyakorlatával, ám az értékelést végző szervekkel, intézményekkel együtt hisszük és valljuk: igen nagy jelentősége van a személyre szóló dicséretnek is. És amint mind jobban kibontakozik a reform nyomán az érdekeltségi rendszer, amely a szocialista gazdasági fejlődés egyik fő emelője lesz — részint máris az —, még nagyobb súlya, rangja lesz. Helytelenül szólt tehát a gratuláló, amikor elfelejtette hangsúlyozni a kollektíva szerepét. De nem volt igaza a megjegyzéstevőnek sem, aki a feladatok végrehajtásában lebecsülte a személyiség szerepét. EGYIK NÉLKÜL SEM lehet elképzelni az egyenletes fejlődést, és mindig az adott helyzet konkrét elemzése dönti el, kinek milyen szerepe volt a dolgok előbbre vivésé- ben, s hogy ezért milyen jutalmat érdemel. S kár hamis vagy téves következtetésekkel elrontani a jutalmazás ün- nepélvességét, mint ahogy az néha. néhol sainálato« módon olykor mé0, m°g- történik. P. Z. Az új szakm un kástörvén y — Az lesz még az érdekes, amikor a gázfűtésű kazánt bekötjük — vág közbe a legidősebb, a tizenhetedik évét „taposó” Kócs Tibi. — Ilyet még nem csináltunk. És még mennyi mindent nem!... Az ÉPSZER Vállalatnál 210 szakmunkástanuló van. Képzésükről Kenyeres István, az ipari tanulók építésvezetőségének vezetője beszélt. Elmondta, hogy az új szakmunkástörvény értelmében képezik tanulóikat. — Több feladat elvégzésére tanítjuk meg (egy szakmán belül) a fiatalokat. Régen három szakmunkás tudta, amit például a csecsemőotthoni munkáknál egy-egy fiú megtanult. A szakmák összevonásával és körzetesítésével lehetőség nyílt arra, hogy kiváló felkészültségű szakoktatók irányításával csoportos és egyéni foglalkozásokon megtanulják a munka- folyamatokat. A vállalatunknál olyan iskoláztunk be erre a tanévre, amelyek elméleti oktatása a városban lehetséges. Egyre inkább előtérbe kerül (az igények is így követelik tőlünk) a minőségi képzés. Olyan szakmunkásokra van szükség akik nemcsak mechanikus ismeretekkel rendelkeznek, hanem a rajz leolvasásától a beszerelésig, a felhasznált anyagoktól a technológiai feladatokig tudnak mindent. Itt akarunk maradni A jól felkészült szakoktatói gárda biztosítéka annak, hogy a vállalat szakmunkásképzése jó úton halad. A szakmák oktatása mellett nem feledkezünk meg a fiatalok neveléséről sem. A havonta tartott értekezleteiken megbeszélik a rájuk váró feladatokat és értékelik is addigi tevékenységüket. Nincs megállás. Saját maguk képzését is fontosnak tartják. A fiatal oktatók mindegyike tanul valamilyen felsőbb iskolában, gyarapítja tudását, hogy átadhassa tanítványainak. A fiatalok szeretnek itt tanulni, dolgozni, ösztöndíjat kapnak — a tanulmányi eredményüktől függően — és a vállalat biztosítja étkezésüket. A vidékiek pedig szép, tiszta munkásszállóban lakhatnak. — Ha szakmunkások leszünk, itt akarunk maradni továbbra is — mondta búcsúzóul Tóth Pali. — Én még technikumban szeretnék továbbtanulni esti tagozaton. Erre is van lehetőség. A vállalatnál megbecsülik az igyekvő, szorgalmas szakmunkásjelölteket, a szakmunkásoknak pedig lehetőséget adnak a továbbtanuláshoz. Csabai István Figyelmeztető jelzések Az ástalónos érté- nyozta elő kelések szerint jól haladnak a mezőgazdasági munkák. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek ismét előreléptek szervezettségben, tapasztalatokban. Növekedett a géppark is. Az idén 600 traktort vásároltak a megyei AGROKER-től a mezőgazdasági üzemek. A kedvezőbb hitelintézkedések eredményeképpen ezekben a napokban a megye mintegy 40 termelőszövetkezete 30 millió forint értékű gépet vásárol. Traktorból van elegendő és egyéb gépekből is. Hiány mutatkozik azonban kukoricabetakarító berendezésekből. Sajnos, az idén ezen már nem lehet segíteni, hiszen a tengeri betakarítása a végéhez közeledik. Ebben az időszakban, amikor a betakarításon kívül a következő esztendő előkészületei is folynak, számba veszik, hogy jövőre miként alakítják a termelésszerkezetet. A jelzések szerint néhány fontosabb növény termőterületét tovább csökkentik. A cukorrépa az egyik, amelyet gazdaságossági okok miatt még mindig nem szívesen termelnek. A megyei AGROKER-nél három cukorrépaszedő-gépsor rendelését azért vonták vissza az üzemek, mert jövőre egyáltalán nem akarnak vetni ebből a fontos ipari növényből. Az utóbbi fél évtizedben a megyében csaknem a felére csökkent a cukorrépa vetésterülete és úgy látszik, a következő esztendő kilátásai még rosszábbak. Hasonló a helyzet a főbb zöldségnövények termesztésében. Paradicsomból például az idén ezer holddal vetettek kevesebbet a megye termelőszövetkezetei, mint az elmúlt esztendőben. A Kecskeméti Konzervgyár és a MEZŐTERMÉK együttesen 4200 vagon felvásárlását irámindössze 3350 vagonnal tudott átvenni. A fűszerpaprika termőterülete az idén az 1968. évinél 2 ezer holddal volt kevesebb. A felvásárló vállalat az előirányzatnál ezer vagonnal kevesebb termés átvételével számol. Vöröshagymából a tavalyihoz képest 400 holddal kevesebbet vetettek az idén, mint az elmúlt évben. A vállalatok a tervezetthez viszonyítva csaknem 800 vagonnal kevesebbet tudtak felvásárolni. Az említett növényeknél a termőterület csökkenése nagyjából azonos okok miatt következett be. Kevés a munkaerő, növekednek az anyagköltségek, nincs elegendő gép. Ha pedig van megfelelő berendezés a gépi műveléshez, akkor a gazdaságos- sági okok miatt szüntetik meg a termelést A csökkenő termésterületek befolyásolják az ellátást és az exportteljesítést is. A felvásárló és feldolgozó vállalatok nem kapnak elegendő árut, nyersanyagot Legégetőbb gondjaink a zöldségtermesztésben vannak. A hagyományos termesztési módszerek már nem alkalmazhatók a nagyüzemi keretek között Korszerű termeléstechnológiára, nagyhozamú fajtákra, modern gépekre van szükség. A megyei párt- és tanácsi vezetés részéről, a mezőgazdasági nagyüzemekből, a termelőszövetkezetek területi szövetségeitől számos jelzés érkezett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumhoz és más illetékes szervekhez. A minisztérium az országos gondokat elemezve előterjesztést készít a kormányhoz. Remélhetőleg rövidesen olyan intézkedések születnek, amelyek már jövőre éreztetik kedvező hatásukat. K. S. Á termés felét exportálják A Kunbajai Állami Gazdaság több mint öt és fél ezer holdon gazdálkodik. A terület legnagyobb részén szőlőültetvények vannak, kisebb részén pedig almások. A csaknem kétezer- nyolcszáz holdas szőlőültetvényről összesen 90 ezer mázsát szüreteltek. A tér més legnagyobb részét már feldolgozták. A betakarítás utolsó napjaiban egyszerre négy fogadógaratba töltötték a billenőtartályokból a szőlőt. Bogyózás, zúzás, préselés után a gazdaság modem bortárolójába került a must. A gyümölcsösökben már szeptember közepén megkezdődött a körszedés. A téli almák hosszabb ideig tartó tárolására nincs lehetőség, így a válogatás, csomagolás után azonnal értékesítették. Az egy hónap szakmákba alatt leszedett, több mint flz fl-2 Romániában A ,-szokásosnál” hamarabb és váratlanul kezdődött az idén Romániában az influenza-járvány. Az első megbetegedéseket először október elején jelezték Erdélyből, október végére azonban már Bukarestben is történtek megbetegedések. Az idén is az A—£ elnevezésű hongkongi eredetű vírus okozza a betegséget. amely Romániában először 1969—70 telén indított el súlyos járványt. Az idei azonban lényegesen enyhébb, mint a megelőző volt. A román egészségügyi szervek intézkedéseket tettek a járvány megfékezésére. háromezer mázsa alma felét exportálták, nagyobb részét a Szovjetunióba, kisebb részét pedig az NDK- ba és Csehszlovákiába szállították. Kilencszáz mázsát a jánoshalmi hűtőtárolóba vittek, ahonnan majd nyugati országokba kerül a gyümölcs, összességében ötezer mázsa terméssel számolnak. Az állami gazdaság 120 ezer hektoliteres borpincéjében egészen márciusig még óbort palackoz a svájci gépsor. Óránként kétezer litert tölt üvegekbe a gép és így a bornak csak 20 százalékát értékesítik hordós tételekben. A tervek szerint a tavalyinál 8 ezer hektoliterrel többet, összesen 72 ezer hektoliter bort adnak el az idén. A borok 40 százalékát külföldre szállítják. Legnagyobb exportpartnerük a Szovjetunió, de kisebb igényekkel jelentkezik Csehszlovákia és Lengyelország is. Svájcnak hordós tételekben küldik az enyhén zöldes színű Rizlingszilvánit. Számos kunbajai borfajta kerül belföldön is forgalomba. A gazdaságban palackozzák a debreceni Aranybika Szállodának a Veltelinit, amelyből évente 200 hektolitert töltenek a vendéglátóipari egység egyedi címkéjével ellátott üvegekbe. Az ültetvényeken a betakarítás tuán azonnal megkezdték a talajerőpótlási munkákat. Folyik a szerves és műtrágya kiszórása ennek befejeztével pedig elkezdődik a szőlők takaró sa. D. E. A Posta Kísérleti Intézet tudományos napjai Hazánk egyik legrégibb kutatóintézetét, a most 80 éves Posta Kísérleti Intézetet köszöntötte szerdán Rödönyi Károly, a közlekedés- és postaügyi miniszter első helyettese a Technika Házában a tudományos napok megnyitóján. A Közlekedéstudományi Egyesület postai és távközlési tagozatának kétnapos rendezvényén Európa első postai kutató intézete emlékezik tudományos múltjára és összegezi a közelmúlt eredményeit. Erre az alkalomra csaknem 400 szakembert hívtak meg és 34 előadás ismerteti a leg- úiabb eljárásokat, módszereket.
