Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-04 / 261. szám

A FAGYASZTÁS SZAKÁCSAI KÍSÉRLETEZIK A HŰTÖGYÁR Előkészítik a jobb táplálkozást Közeledik a tél, s az év­szakváltás olyan alkalmul szolgál, amikor megjelen­nek a zsíros, túlfűszerezett, magyaros étkezés nyilván­való jelei. A sokszor meg­énekelt, a természet meg­újulását jelentő tavasz pe­dig ehhez még a vitamin­szegénységet hozza kiegé­szítésként. Az orvosok, va­lamint a népszerűsítő egészségügyi kiadványok számtalan esetben fölhív­ták a figyelmet a táplál­kozás korszerűsítésének követelményére. Az egész­séggel alig, inkább az él­vezeti értékkel törődő ét­kezési szokás egyfajta, rossz értelemben vett arisz­tokratikus magatartásként maradt vissza még a ré­gebbi korokból, a változa­tosság hiányát pedig szük­ségszerűen az ellenkező véglet, a szegénység fo­gadta el hosszú időn át. Táplálkozás-korszerűsítési bizottság Mindaddig viszont csak féleredménnyel járhat a változtatás szándéka, amíg a feltételek nem teremtőd­tek meg. Növekszik a kész- és félkész ételek vá­lasztéka, betör a konyhák­ba a fehérjedús, könnyen emészthető baromfihús, újabb, hűtőtárolók épül­nek, illetve bővülnek, ahol átmentik a vitamint a kö­vetkező évre. De ez még nem minden. Figyelemre méltó kezde­ményezésként Bács-Kiskun megyében úgynevezett táplálkozás-korszerűsítési bizottság alakult. Tagjai közé tartoznak a termelő, feldolgozó, kereskedelmi vállalatok és szövetkeze­tek, valamint a minőségért felelős hatóságok vezetői. Együtt keresik azokat az utakat, amelyek a tökéle­tesebb ellátáshoz vezetnek el. Egyfajta összefogásról van tehát szó, a kezdemé­nyezések, ötletek nem egy­mástól elszigetelten szület­nek, hanem rögtön kont­rollálhatók különböző szempontból. A termék- szerkezet változását, új gyártmányok megjelenését nyomban véleményezhetik a minőségvizsgálók és a forgalmazást végzők. Ja­vaslatok hangzanak el a piaci igényeket közvetle­nebbül érzékelőik részéről, amelyek újításra isnpirál- hatnak. A cél az, hogy az ételek, italok ízesebbek, zamatosabbak legyenek az­zal együtt, hogy előnyösen változzon a csomagolásuk is. Alma a palackban Az egyik legnagyobb ^műhelyben”, az idén 750 vagon árut gyártó, 110 mil­lió forintos termelési érté­ke előállító bajai hűtő­gyárban az év elején érde­kes kísérletekbe fogtak. A próbálkozások sokat ígérő- ek, az eredmény több vál­lalat, gazdaság összefogá­sának a sikere. A Bajai Állami Gazdasággal és a Bács-Kiskun megyei Szesz- és Szikvízipari Vállalattal együttműködve jelenik meg nemsokára a piacon egy, almából készült üdí­tőital. A Magyar Hűtőipar bajai gyárában sűrítményt készítenek a gyümölcsből. A friss almákat oréselik, az almalevet tálcákon le­fagyasztják, amiből centri­fugával kinyerik a nemes anyagokat. így kifogásta­lan minőségű sűrítményhez Jutnak, amely hiánytalanul tartalmazza a vitaminokat. A számítások szerint 100 vagonnyi alma Ilyen kon­centrátum formájában egytizedére csökkenti a szükséges tárolótér nagy­ságát. A szikvízipari válla­lat ugyanakkor arra tö­rekszik, hogy további fel­dolgozással szénsavdús, a Colához hasonló, tápláló, alkoholmentes üdítőitalt szállíthassanak az üzletek­be. A termelés nullszériá­jának a készítése hétfőn kezdődött meg Baján az­zal, hogy 150 hektoliternyi léből sűrítményt állítanak elő. Az első mintákkal az igényekről tájékozódnak, de előzetes érdeklődést már jeleztek külföldről és a magyar kereskedelmi vállalatoktól is. A háttér szinte sürgeti ezt a fajta hasznosítást. Az országban nagy kiter­jedésű, új telepítések for­dultak termőre, s mindin­kább a tárolótér jelent gondot. A sűrítménynek, majd üdítőitalnak, illetve szörpnek való feldolgozás nem igényli az alma ex­portméretét, szabványkül­sejét, a legfontosabb kö­vetelmény, hogy a gyü­mölcs kifogástalanul érett legyen. Márpedig a termés 15—20 százaléka nem al­kalmas közvetlen fogyasz­tásra. Ennek a mennyiség­nek jó részét a korábbi­nál értékesebben haszno­síthatja a hűtőgyár. Virágporral dúsítva Egy másik próbálkozás ahhoz kapcsolódik, hogy vi­rágporral, illetve annak hatóanyagával gyümölcs­krémet dúsítsanak. Ez a kísérlet hosszabb átfutási időt igényel, a hatást a kecskeméti és a kalocsai kórház két főorvosa vizs­gálja. Az eddigi tapaszta­latok szerint a késztíményt megelőző gyógyászati cél­ra is fel lehet használni. A szakemberek az eddig gyártott, gyorsfagyasztott sárgabarack-, szamóca- és málnakrémek, illetve hárs­fa- és vegyes virágporok legmegfelelőbb keverési arányát keresik, hogy az alapanyagok íze ne változ­zon meg, a komoly életta­ni hatású pollen pedig el­érje a kívánt célt az em­beri szervezetben. A sorozattermelésre vál­lalkozik a bajai hűtőgyár. A vállalatnál elmondták, hogy a dúsítás után alig emelkedne a krémek ára, amelyek fagyasztva ver­senyre kelnek a fagylalt­tal. A Duna-parti városban ezek a kísérletek a táplál­kozás korszerűsítésének a jegyében indultak. A bajai recept alapján újabban halászlét is készítenek, amely megnyerte a kósto­lók tetszését hazánkban, s ugyancsak érdeklődést vál­tott ki az augusztusban megrendezett göteborgi élelmiszer világkiállításon. A forgalomhozatal előtt utolsó mozzanatként a cso­magolást finomítják. Az újdonságokat sokan várják. Azok is, akik már szakítottak bizonyos káros étkezési hagyományokkal, s azok is, akik a kínálat javulásától remélik szoká­sok megváltozását. Halász Ferenc Húsba vág Nemrég előadást tartott Kecskeméten az Élelmi­szeripari Kutató Intézet tudományos főmunkatár­sa. A tájékoztató színhe­lyéül a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesü­letek Szövetségének kis megyei otthona szolgált, ahol az iroda helyiségét meg is töltötték az ér­deklődők. A találkozót a Magyar Élelmiszeripari Tudomá­nyos Egyesület analitikai szakosztálya szervezte meg. Az ismertető az újabb húsanalitikai mód­szerekkel foglalkozott, amelyeknek kétharmad részét külföldről vesszük át, miutáif hazai viszo­nyainkhoz igazítottuk őket, a többit pedig itt­hon dolgozzák ki a kuta­tók. A minőségvizsgáló elemzési eljárások tökéle­tesedését maga az élet sürgeti mindinkább, hi­szen a korábbi termelői centrikus szemlélet mind­inkább fogyasztó közpon­túvá változik át az ellá­tásban. Az állattenyészté­si kedvet fokozó kormány­zati intézkedések tehát kezdik éreztetni hatásu­kat, amit az is bizonyít­hat, hogy Bács-Kiskunban több mint másfélszer annyi sertést vásárolt fel az idén novemberig az állam, mint tavaly egész esztendőben. Ugyanakkor növekszik a nem állami feldolgozások súlya is. A helyi ellátás javításába fogyasztási szövetkezetek, közös és állami gazdasá­gok kapcsolódnak be üz­letek nyitásával. A mezőgazdasági és fo­gyasztási szövetkezetek, állami gazdaságok legna­gyobb részt a hatósági minőségvizsgáló intézetet bízzák meg a véleménye­zéssel, amely felszerelésé­vel, szakembergárdájával rá is szolgál a bizalomra. De nélkülözhetetlenek a folyamatos, belső elem­zések is. A húsanalitikai módsze­reket részletező eszmecse­rén az ismert nagyválla­latokat és az intézeteket sokan képviselték. A ter­melésre újabban vállal­kozó üzemeket viszont senki, ami — így utólag — ugyancsak húsbavágó kérdés. H. F. A TÁPLÁLKOZASÉLETTANI VIZSGÁLATOK SZERINT SZERVEZETÜNK EGYIK LEGFONTO­SABB VITAMINFORRÁSA A GYÜMÖLCS. NAGYON Értékes a gyümölcsök szerves sav- és só­tartalma IS, MIVEL RÉSZBEN FEDEZIK SZER­VEZETÜNK ÁS'VÁNYJSÖ-SZÜKSÉGLETÉT és KED­VEZŐEN HATNAK A „ SZERVEZET SAV-LÜG EGYENSÚLYÁRA. IZ- ÉS ZAMATANYAGAIK KED­VEZŐ ÉTRENDI HATÁSUK MIATT ÉRTÉKESEK. EZÉRT NAGYON JELENTŐS EREDMÉNY, HOGY AZ UTÓBBI ÉVEKBEN MÁR KÖRÜLBELÜL 70 KG GYÜMÖLCSÖT FOGYASZTOTTUNK EL ÉVENTE, EGY FŐRE SZÁMÍTVA. EZT AZ ELMÜLT KÉT ÉV­TIZEDBEN VÉGZETT NAGYARÁNYÚ GYÜMÖLCS- TELEPÍTÉSEK TETTÉK LEHETŐVÉ. MA TÖBB MINT 170 EZER HEKTÁR HAZÁNK GYÜMÖLCS­TERÜLETE. 1971. november 4, _________ ____J T ermesztés, tárolás, értékesítés Amíg a gyümölcs az asziaíra jat Az értékesítésre elő is A z állandóan növekvő hazai igények ki­elégítése és a jó külföldi értékesítés csak akkor ér­hető el, ha egyre gazdasá­gosabban termelünk gyü­mölcsöt — mind többet és mind jobb minőségűt. Fontos a korszerű ter­mesztési módszerek, a meg­felelő zöldtrágyázás, nö­vényvédelem, műtrágyázás, öntözés, talajámyékolás minél nagyobb mértékben való alkalmazása, és az új fajták elterjesztése, ame­lyek nagyobb termőképes- ségűek, betegségekre ke­vésbé érzékenyek, a fo­gyasztók, felhasználók igé­nyének megfelelnek. A gyümölcsfák nevelésé­nél mellőzni kell a hagyo­mányos terebélyes gömb­korona és a magasra nyúló sudaras korona kialakítá­sát, mert ezek a fák nehe­zen kezelhetők, a metszés­nél, permetezésnél, gyü­mölcsszedésnél létrát kell használni, csak hosszú idő Után fordulnak termőre, hajlamosak a szakaszos ter­Az október 14-én kez­dődött műszaki hónapból két hét eseményei még hátravannak. Korai len­ne tehát mérleget készí­teni arról, hogy az idei rendezvények hogyan folytatják a kialakult ha­gyományokat, s mennyi­ben jelentenek tovább­fejlődést. Bács-Kiskunban a hat­vanas években erősödtek meg a tudományos egye­sületek, új szakosztályok, társaságok alakultak. Az iparosodással, s az élel­miszer-gazdaság termelési értékének a fokozódásá­val egyre nagyobb szük­ség volt arra. hogy az üzemekben dolgozó — és örvendetesen gyarapodó számú — műszaki értel­mésre, nem hoznak egyen­letesen jó minőségű gyü­mölcsöt. Mindezek elkerül­hetők, ha alacsony törzsű, kis koronájú termőkaros orsó faalakot alakítanak ki, vagy sövényszerűen ne­velik a fákat, az újabban kidolgozott sövénytípusok szerint. A termésmennyi­ség már a harmadik-negye­dik évben jelentős és nagy­része kiváló minőségű. Nyolcéves termőkaros al­mafék termése meghalad­hatja a 100 mázsát is hek­táronként, a sövényformá­ban még többet is terem­het, ami a hagyományos koronaformájú fáknál csak 10—12 év után várható. A gyümölcstermelés fo­kozásával fejlesztjük az ér­tékesítést is, ami ma már nemcsak a mindennapi ér­miség fórumot találjon magának, ahol a tovább­képzési alkalmakon túl kifejtheti gondolatait, s a termelés testközeléből szólhasson bele a fejlesz­tési elképzelésekbe. Olyan átfogó témákban hallat­ták ily módon eddig is a szavukat, mint az azóta törvénnyé emelkedett ne­gyedik ötéves terv, az el­fogadott településfejlesz­tési koncepció, a gazda­ságirányítási reform ta­pasztalatai. A kezdeti műszaki he­tek őszi eseménysorozata műszaki hónappá izmoso­dott fokozatosan, s az idei program már túl is lépi a naptári harminc nap keretét. A műszakiak összefogásában, a vitaal­telemben vett eladást, áru­sítást jelenti, hanem sok­kal többet. Szervezett piac­kutatás szükséges a terme­lő, szállító és értékesítő, felhasználó üzemek, válla­latok munkáját össze kell hangolni, hogy minél ol­csóbb, minél jobb minősé­gű gyümölcs kerüljön a fo­gyasztókhoz. Megfelelő elő­zetes felmérés alapján elő­rejelzés készíthető az igé­nyekről és a várható ter­mésmennyiségről, amely szerint fel lehet készülni az elegendő munkaerővel, cso­magolóanyaggal, szállító- eszközzel a gyümölcsérés idejére, és az esetleges hiányok legalább részben pótolhatók, vagy a várható túlbő gyümölcstermés megfelelő hasznosítósáról időben lehet gondoskodni. kalmak megteremtésében nagy szerepe volt Buda Gábornénak, aki az idei évtől az MTSZ központ­jában folytatja munkáját. Az eddigiekhez képest is újdonság, hogy a kecske­méti rendezvények rang­jához felzárkóztak a bajai tanácskozások. A Duna- parti városban október 22-től november 5-ig ez alkalommal már húsz előadást, tapasztalatcse­rét készítettek elő. Az idei eseménysorozat rá­szolgál arra, hogy a leg­fontosabb beszámolók, vi­taanyagok gondolatait egy kiadvány tegye újra hoz­záférhetővé, amire koráb­ban volt is példa. H. F. kell készíteni a megtermeli gyümölcsöt szabványok, vagy a vevők külön kívánj sága szerint. A válogatás^ a tisztítás, osztályozás, é csomagolás sok kézi raun-j kát kíván, ezért gépesíti! ezeket a munkafolyamától kát. Szerkesztettek mt f olyan gépsorokat is, ara- ! lyek majdnem önműködőt! eljuttatják a gyümölcsöt | szüretelőedényből egésze! a csomagolásra haszná | rekeszbe, újabban műj anyagfólia-tasakokba vag| hálókba, és közben mossák, súly vagy nagyság szerűi! osztályozzák, esetleg fé< nyezik. kívánt egységekbí lemérik, sőt végül a fóliás tasakok vagy a hálók tölt'»* nyílását még le is zárják; A gyümölcsfogyasztás nö* vetésében jelentős szerepet játszik a gyümölcstárolási és tartósítási módszereit fejlesztése. A hagyományos hűtőházakban is növeli 3 tárolás idejét, és csökkenti a romlási veszteséget ^ gáztárolási eljárás bevezet tése, ami erősen gátolja ;i gyümölcs bomlását siettek! légzési folyamatokat. Gáz-» tárolással a műanyaghabi szivacs- vagy esetleg csal! műanyagfólia-burkolattal szigetelt egyszerű tároló; épületekben is eltartható a gyümölcs, ami csökkenti a költségeket. Egyre töblj gyümölcsöt tartósítana® mélyhűtéssel, és évről évre emelkedik a gvümölcskon- zerv-készítménvek. vala­mint a folyékony gyü­mölcsként fogyasztható gyümölcslevek mennyiségé is. Ilyen módon a jó ter- termőévekben is haszno­sítható a bő gyümölcster­més, ugyanakkor csökken a gyümölcsfogyasztás idény­szerűsége Komiszár Lajos ' Felzárkózik Baja Előzetes mérleg a műszaki hónapról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom