Petőfi Népe, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

1970. márcus 14. szombat I. oldal Ezer új állomás 13 millió forint a távbeszélő központ és telefonhálózat bővítésére Tegnap két város — Kecskemét és Kiskunhalas — tanácsának végrehajtó bizottsága tartott ülést. KECSKEMÉTEN elsőként azt az előterjesztést, illetve beszámolót vitatták meg, amely a város sportlétesít­ményeinek helyzetéről, ki­használtságáról és az ezzel összefüggő kérdésekről, problémákról készült, majd az 1969. évi pénzügyi ellen­őrzési munka tapasztalatai­ról szóló jelentés megbe­szélése következett. Érdekes és bizonyára több olvasónkat érdeklő téma is megvitatásra került a Kecs­keméti Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottságának teg­napi ülésén; a város jelen­legi távbeszélő hálózatáról és a várható fejlesztésről. A Szegedi Postaigazgatóság tájékoztatása szerint jelen­leg Kecskeméten összesen 2112 előfizetői telefonállo­más van bekapcsolva, ezen­kívül 130 alközpont 2992 mellékállomással. Közis­mert, hogy sok gond, bosz­szúság adódik a megyeszék­helyen a telefonok miatt. Ennek oka egyrészt, hogy az automata távbeszélő központra több Vonalat nem lehet kapcsolni, más­részt, hogy az 1960-as évek közepén az előfizetők nagy­részt légvezetékes telefono­kat kaptak, s ezek a veze­tékek erősen ki vannak téve az időjárásnak, ami sokszor károsodást, hibát okoz. Mindezeket figyelembe véve, a posta az 1970—71-es években a kecskeméti köz­pont és a hálózat bővítését fogja elvégezni, az ezzel kapcsolatos tervezői mun­ka már folyamatban van. A központ jelenlegi kétez­res kapacitását háromezer­re növelik, s ezáltal továb­bi ezer igénylő jut telefon­hoz* Az automata távbeszé­lő központ bővítése kilenc­millióba, a hálózat bővíté­se pedig négymillió forint­ba kerül. Ezenkívül a lég- vezetékes hálózat csökken­tésére, az üzemeltetés biz­tonságosabbá tételére, és egyéb karbantartási mun­kálatokra egymillió forin­tot költ a posta Kecske­méten. A KISKUNHALASI Vá­rosi Tanács végrehajtó Bi­zottsága a Vegyesipari Ja­vító és Szolgáltató Vállalat­nál tartotta tegnapi ülését. Elsőként a vállalat múlt évi gazdasági eredményei­ről és az idei tervekről szóló jelentést tárgyalták meg a vb tagjai, majd Jeremiás István, a tanács bodoglári kirendeltségének vezetője számolt be a kirendeltség munkájáról. Végül a tanács költségvetési üzemenek 1969. évi zárszámadása, il­letve annak megvitatása és jóváhagyó tudomásulvétele következett. G. S. Tanácselnökök értekezlete Dr. Papp Lajosnak, a Minisztertanács tanácsszer­vek osztálya vezetőjének elnökletével pénteken a Parlament Gobelin-termé­ben értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a me­gyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. A résztvevők korábban munkaanyagot kaptak kéz­hez a lakossági szolgálta­tások helyzetéről, fejlesz­tési feladatairól. Ehhez Ka- rádi Gyula, az Országos Tervhivatal első elnökhe­lyettese fűzött kiegészíté­seket, majd Hont János, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese tájékoztatta a tanácselnököket a negyedik ötéves terv főbb irányelvei­nek kialakításáról. A két előterjesztést kö­vető vitában kifejtette vé­leményét dr. Varga Jenő, a Bács-Kiskun megyei Ta­nács V. B.-elnöke is. A forradalmi ifjúsági napok Zöldség- és gyümölcs árcsökkenés Március közepén annyira élénk a mezőgazdasági pia­ci felhozatal, hogy az év­szakhoz képest kedvezően alakulnak a piaci árak. Ritkán fordul csak elő, ami most március közepén: a február végihez képest né­mileg csökkent a sárgaré­pa, a gyökér, a karalábé, a fejes- és kelkáposzta, va­lamint a téli alma ára. Az árak az elmúlt év azonos időszakához képest szintén kedvezőbben alakultak. A sárgarépa kilóját az or­szág különböző vidékein 1,80—2,80 forintos áron le­het megvásárolni. Téli pi­ros almát is lehet kapni 3 forint körüli áron, de sok­felé 2,60—2,80-ért mérik ki­lóját. A piaci kínálat továbbra is bőséges. Van elég bur­gonya, vöröshagyma és ká­posztaféle. Megélénkült a primőr cikkek kínálata. Mind több termelői piacon lehet hozzájutni fejessa­látához, zöldhagymához, hónaposretekhez. A hét végére az üzletekbe kerül a sóska, a zöldpaprika, a paradicsom és a karalábé. Az árak eléggé borsosak: a paraj kilója 50—65 forint, a fejessalátáért 5—7 fo­rintot, a zöldhagyma cso­mójáért 3, a paradicsom kilójáért pedig 50—70 fo­rintot kérnek. Az ország különböző vi­dékein a szövetkezeti ke­reskedelem fogyasztói árai között lényeges különbsé­gek nem tapasztalhatók. Az árak kiegyensúlyozottságá­ra jellemző, hogy Buda­pesten, Pécsett, Miskolcon, Kaposváron, Tatán és Deb­recenben mindössze 30 fil­lérrel tér el a rózsaburgo­nya ára. megyei eseményei (Folytatás az 1. oldalról) monstráció a mai napon. A megyei megnyitó ünnep­séget vasárnap délelőtt tartják a kiskunfélegyházi Petőfi-szobornál, ahol Tér­be Dezső, a megyei KISZ- bizottság első titkára mond beszédet. A további akcióprogram­ból kiemelkedik a március 22-i orgoványi mementó. A kiskunfélegyházi és a kecskeméti járás, illetve a két város KISZ-istái a Ta­nácsköztársaság mártírjai­nak emléktáblájához vo­nulnak majd, hogy leróják kegyeletüket. Ugyanezen a napon Kecskeméten tartják meg a falusi fiatalok megyei szavalóversenyét Az idei KISZ-akciónak, amely hagyományosan a három forradalmi évfor­dulóhoz kapcsolódik, foko­zott jelentőséget ad a fel- szabadulás negyedszázados s Lenin születésének 100. évfordulója. Ehhez méltó i programot igyekeztek ősz- i szeállítani a KISZ-szerve- ! zetek. Április másodikén j Kecskeméten ünnepélyesen fogadják majd az áthaladó felszabadulási hálastafétát. Az ünnepnap egyik szép eseménye lesz Kecskemé­ten és több más helyen az új KISZ-tagok fogadalom­tétele. Jelentős művészeti rendezvényre, az országos diák-szavalóversenyre ke­rül sor a megyeszékhelyen április 10-én, 11-én, 12-én. A Lenin-centenáriumra való készülődés jegyében áprilisban a többi között kommunista vasárnapok tartására mozgósítanak a KISZ-szervezetek. Ez az akció főként a települések szépítésére irányul majd. Lenin születésének előesté­jén, április 21-én Kecske­méten tervezik a legna­gyobb méretű ifjúsági de­monstrációt. R. M. Néphadseregünk és a szabadság TI uszonöt évvel ezelőtt, JLJ- ezekben a márciusi napokban hazánk nyugati határai mentén még dörög­tek a felszabadító szovjet hadsereg ágyúi, dübörögtek a harckocsik, s rohamra in­dultak a katonák. Hazánk felszabadított területein már megindult az élet, szerveződtek a demokrati­kus intézmények. A Debre­cenben székelő Ideiglenes Kormány már 1944. decem­berében hadat üzent a fa­siszta Németországnak, s a fegyverszüneti egyezmény értelmében megkezdte a demokratikus magyar had­sereg toborzását. A szerve­zés 1945. márciusában be­fejeződött, s felállították az első hadosztályokat. A z egységek erejéről, létszámáról, a fegy­verzetéről nincsenek pon­tos adataink, csupán azt is­merjük: akik jelentkeztek szívvel és lélekkel indul­tak harcba. A hadsereg tisztikara, személyi állomá­nya azokból a hadifoglyok­ból, antifasisztákból állt, akik nemcsak megelégelték a háború borzalmait, a né­met fasiszták, s magyar csatlósaik véres tobzódását, de reménykedtek, hittek az igazi demokratikus állam­rend megteremtésében. Ezért vállalták a fegyveres harcot, s ha kellett életük feláldozását is. A demokratikus hadsereg szervezésével egyidőben, a debreceni példától függet­lenül alakult meg február­ban a Budai önkéntes Ez­red, amelynek katonái és tisztjei önként álltak át a szovjet hadsereg oldalára, bizonyítva ezzel: a nép fiai megvetették, elítélték a Horthy-fasizmus nemzet­vesztő taktikáját, s készek voltak harcolni az új Ma­gyarországért, az új társa­dalmi rendért, a felszaba­dulásért. A demokratikus magyar hadsereget harcba vetették ugyan Ausztriában, de je­lentősebb hadműveletet — felszerelés, fegyverzet hí­ján —, nem hajtott végre. Feladata a frontvonalakon átszivárgó fasiszták, nyila­sok, a régi rend híveinek elfogása, később az újjá­építés megindítása — hi­dak, vasútvonalak kijaví­tása, a fel nem robbant gránátok, aknák hatásta ta­nítása. em véres ütközetben, honvédő háborúban született a magyar néphad­sereg, s talán a hadtörté­nészek kezdetben ezért sem tudták létrejöttének pon­tos dátumát meghatározni. Ám azok az apró, sokszor egymástól elszigetelten te­vékenykedő egységek, ame­lyek 1945 tavaszán népünk, az új, születendő társada­lom védelmében megfordí­tották a fegyvert, ténylege­sen alapját, elődjét képez­ték a magyar néphadsereg­nek. Ma már a különböző dokumentumok, zászlók, a 25 év előtt harcba szálló katonák elbeszélései nem­csak a hadtörténészek, de népünk előtt is világossá tették: a nép hadserege együtt született a szabad­sággal, a népi demokratikus államrenddel. Fegyveres erőinket, néphadseregünket mégsem ezekben a napok­ban ünnepeljük, hiszen a dicső elődök, az 1848-as honvédek, az 1919-es Ta­nácsköztársaság vörös ka­tonái legendás hőstetteik­kel, igazi elődjévé váltak annak a hadseregnek, amely ma országunkat vé­delmezi. jyem ünnepelünk ma, 1 csupán emlékezünk. Azokra az emberekre, ka­tonákra, hazafiakra, akik fegyverüket a fasiszták el­len fordítva létrehozták azt a hadsereget, amely a nép kimeríthetetlen erejéből táplálkozik, s azt hivatott védelmezni. Ez a hadsereg már korszerűen felfegyver­zett, ütőképes erő, amely mellett ott állnak a szo­cialista világrendszer baráti hadseregei, a fegyvertársak. Gémes Gábor ■UEraKEPIKl siaBiisa«.Eiso HÓNaiiJIBJN nemzetgyűlés előkészítő bi­zottsága, amelynek dr. Mol­nár Erik is tagja volt. Ki kellett tehát jelölni, azaz népgyűlésen megválasztani a nemzetgyűlésbe küldendő képviselőket. Az ország fel­szabadult területein nyolc (6.) A szovjet hadsereg által felszabadított területeken, nap, Kecskeméten mindössze öt nap állt rendelkezésre, elsősorban a Tiszántúlon, meg a Duna—Tisza közi me- hogy a képviselőket megválasszák és Debrecenbe dele­„Arra kell vigyáznunk — mondotta Básti Ágoston —, hogy a demokratikus szabadságjogok, amelyeket a Vö­rös Hadsereg vére hullatásával adományozott népünk­nek, ne azokat illessék, akik Hitler szekeréhez kötötték országunk rúdját.” Az egyik szociáldemokrata párti képviselő beszédében rámutatott arra, hogy egyelőre nem lesz szocialista át­alakulás. Az új kormány az ország társadalmi berendez­kedésének alapjául a magántulajdont tekinti. gyékben, két irányban indult meg a demokratikus nem- gálják. zeti erők kibontakozása, felül a kommunista párt kezde­ményezésével és vezetésével, az illegális magyar front folytatásaként létrejött a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front; alul a nép demokratikus tömegmozgalmai — A december 16-án meg­alakult nemzeti bizottság másnap a városháza köz­gyűlési termében nagygyű­A megválasztott ideiglenes nemzeti kormány össze­tétele mind a felszabadított, mind a még német meg­szállás alatt levő területeken világossá tette, hogy a Szovjetunió nem erőszakolja rá más országokra a maga rendszerét, hogy Magyarországon proletárdiktatúra lesz-e amelv a felszabadulás után spontánul kibontakozott — -------------------------------------- gyuiesi lermeuen nagy gyű- Y^gy demokratikus köztársaság, azt a magyar nép bel­ameiy a íeiszaoaauias után spontánul KioomaKozoti , ... . . - amelven megválasztotta a város kén ügyének tekinti, létrehozta az első nem szerveket., a nemzeti hiz.ot.t.saen- leHt ni voll össze, amelyen megválasztotta a varos Kép Ez a gondolat vezérelte a kommunista párt kecske­méti szervezetét is, amikor állandóan szélesítette kap­csolatait a tömegekkel. Hogy a kecskeméti kommunista kát. viselőit az ideiglenes nemzetgyűlésbe. A nemzeti bizott- ság által előterjesztett személyeket a nagygyűlés jóvá­AZ MKP SZÉLESÍTI KAPCSOLATAIT NEMZETI BIZOTTSÁG Az ország első nemzeti bizottsága 1944. december 3-án alakult meg Szege- den, december 5-én meg­hagyta; a Magyar Kommunista Párt részéről delegálta dr. Molnár Erik ügyvédet, illetve ekkor helyettes pol­gármestert, Básti Ágoston földmunkást, a párt titkárát, ä szociáldemokrata pártból Kovács Jenő és Schmidt Jó­alakult a tiszántúli városok nemzeti bizottságai. zsef, a kisgazdapártból dr. Révész László ügyvédet és Bállá Dömötör földbirtokost jelölték, Faraghó Gábor Kecskeméten a nemzeti bizottság 1944. december 16-án vez£rezredes pártonkívüli képviselettel került az ideig­tartotta alakuló ülését. Az MKP kecskeméti szervezete leneg nemzetgyűlésbe megalakulása után négy nappal hozzálátott a nemzeti A nemzeti bizottság első ülésén hozott határozattal bizottság létrehozásához. Kecskeméten ekkor még nem a polgármesteri tisztségből leváltotta Váradi Józsefet és alakult meg a többi part, mégis a kommunisták javas- helyébe Tóth Lászlót, az ismert sakkírót emelte, latára, miután a szociáldemokrata es kisgazda part kor­vonalai halványan kezdtek kibontakozni, e két párt képviselete is részt vett a koalíciós blokkban. A kom­munista párt ezzel Kecskeméten is mintegy siettette a koalíciós pártok megalakulását. A koalíciós blokk megalakítását nem lehetett tovább halogatni és ezt jól látták a kecskeméti kommunisták. A nemzetgyűlés befejezé­se után a visszatért képvi­selők ismét gyűlésen szá­moltak be a végzett mun­káról; ismertették az ide­_______ _ iglenes nemzetgyűlés által A Függetlenségi Front programjának megfelelően ugyanis elfogadott nyilatkozatot. A kommunista párt képviselője december 12-én megalakult Debrecenben az ideiglenes figyelmeztetett a legalapvetőbb dolgokra; QNEMZETGYŰLÉS ÜLÉSE UTÁN pártszervezet eljuthasson valamennyi dolgozó réteghez, a nemzeti bizottságot kiegészítette az időközben meg­alakult új pártok és a szakszervezet képviselőivel. Mint általában az országban, így a kecskeméti nem­zeti bizottságban sem váltak szét kezdetben a szocializ­mus és a demokrácia erői, áprilistól azonban már meg­figyelhető bizonyos fokú polarizáció. A szociáldemokrata párt érdekkülönbsége végső soron 1948 tavaszán mu­tatkozott meg teljességgel. A Szeder—Szélig—Kéthly- féle jobbszárnyhoz tartozó kecskeméti SZDP tizenhat vb-tagja közül egyetlen tag sem volt hajlandó aláírni a két munkáspárt egyesülési jegyzőkönyvét (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom