Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-10 / 34. szám

i. oldal 1910. február 10. kedd Tíz esztendő a mérlegen Ma délelőtt. Csávolyon az Egyesülés Termelőszövetke­zet szorgos tagsága nem­csak az elmúlt esztendő gazdálkodását értékeli, ha­évenként kiosztásra került személyes jövedelem is emelkedett. 1960-ban 4,1, az elmúlt esztendőben már 14 millió forintot osztottak. Vidákovics Fülöp és Müller Rezső, a két brigád­vezető egy új gyümölcs tároló tervét vitatják meg. 1960. óta 340 százalékkal, a fejlesztési alap 670 száza­lékkal emelkedett. A számok önmagukért beszélnek és különösebb in­dokolásra talán nincs szük­ség. Mögöttük olyan léte­sítmények húzódnak, mint a központi, vagy a kialaku­lóban levő második major, a borpince, a baromfitelep, a villamosítás, gépesítés. Major Póth Márton állattenyész­tési brigádvezető: — Mikor én. kezdtem, itt még nem volt semmi, pon­tosan egy évtized alatt épült fel ez az állattenyész­tő központ. Az istállók szin­te gombamódra nőttek ki a földből az évek során. A szarvasmarha-tenyész­tés a fő üzemág. Ezerkét­százas állományunk van, eb­ből 300 a tehén. Az idén újabb ötvennel növeljük a tehénlétszámot. Az állami támogatás jelentősen növe­li a bevételeinket és gazda­ságossá teszi a tenyésztést. Állományunk tbc- és bru­cellózismentes. Bemutató gazdaság vagyunk. igen gyakran látogatnák meg bennünket a környék, sőt az ország közös gazdaságai­nak szakvezetői. A lehetőségekhez mérten a legkorszerűbb módszere­Poth Márton: — A sze­mem előtt született ez a szakosított telep Hízómarhákat szállítunk minden évben Nyugatra, elsősorban Olaszországba, a Német Szövetségi Köztársa­ságba. Brigádvezetők Müller Rezső brigádve­zető: — Egyedül maradtam. nem egy munkás évtized mérlegét is megvonja. Tíz évvel ezelőtt, ponto­san ezen a napon mondta ki a község öt termelőszö­vetkezetének tagsága az egyesülést. Számok Babits Antal elnök: — Öt különböző szinten gaz­dálkodó termelőszövetkezet fogott össze. Más-más anya­gi és személyi feltételek mellett gazdálkodtak addig. Az első esztendőkben azon fáradozott a vezetés — több-kevesebb sikerrel — hogy az öt gazdasági egy­ség különbözőségét meg­szüntesse. 1963-tól már egy­séges elképzelések, elvek alapján dolgoznak a szö­vetkezetben. Az állattenyésztés és a növénytermesztés mellett a homokhasznosítás is egyik fontos feladatunk. Nagyüze­mi szőlő- és gyümölcstele­pítéseket hoztunk létre. A gazdálkodás fokozatos javulását egyértelműen bi­zonyítja a szövetkezeti bruttójövedelem emelkedé­se. 1960-ban 5.4 millió, ta­valy már 28,6 millió forint volt. Ennek arányában az in vino veritas. Borban az igazság. Kerámiadíszítés a pince fogadó­szobájában. Kovács Mar git alkotása Ehhez hasonlóan nőtt a ter­melési érték, mintegy négy­szeresére és 1969-ben meg­közelítette a 66 millió fo­rintot. Még egy összehason­lítás: a részesedési alap két igyekszünk alkalmazni. G ár) pel fejünk, a belső ur.inkákat nagyrészt mecha- nizáltuk. hat évvel ezelőtt bevezettük az itatásos bor- júnevelést. öt éve borjúgondozó Dékány Józsefné. A bocik egyhetes korukban kerül­nek el anyjuktól. Ettől kezdve először bor.jútápot kapnak, majd fokozato­san takarmányokat. Az itatásos borjúnevelés számottevő megtakarítást je­lent a szövetkezetnek. Tíz esztendővel ezelőtt ugyanis még öt növényter­mesztési brigádvezető volt, de a gépesítés annyira elő­rehaladt, hogy a kézi mun­kaerő jóformán felesleges. Én is csak azért maradtam ezen a poszton, hogy az idősebbeknek, a nyugdíja­soknak segítségére legyek. Az én brigádom ugyanis az olyan öregekből áll, akik még tudnak segíteni vala­micskét a munkában. Vidákovics Fülöp brigád­vezető — Én vagyok az. aki egyedül hagyja Müller Re­zsőt. Eddig ugyanis ketten voltunk, de most már én is feleslegessé váltam a nö­vénytermesztésben, ezért az idén átmegyek a szőlőmű­veléshez. A termőre forduló új telepítéseinkben ugyanis még több kézi munkaerőre van szükség. Gépesítettük a nyitást, a takarást és az idén először a vegyszeres gyomirtást is alkalmazzuk. Az egyéb munkák azonban még egyelőre nem gépesít- hetők. A mai közgyűlésen a ter­vekről is szó esik. Ezek egy újabb termékeny évtizedet alapoznak meg. K. S. • • Önállóan Kiemelkedő eredményt ért el a múlt évben a MÉK kecskeméti kirendeltségé­nek kiskunfélegyházi tele­pe. November 7-re teljesí­tették éves felvásárlási és értékesítési tervüket, s ugyanekkorra befejezték az 1970. évre szóló szerződé­sek kötését. S még egy ér­dekes tény: január elsején a telep önálló kirendeltség lett. Erről beszélgettünk a napokban Laczkó Gyula ki­rendeltség-vezetővel. Először a múlt évi ered­ményekről esett szó. — Negyven állandó dol­gozónk van, de nyáron a létszámunk eléri a 110-et is — mondotta. — Van min­dig tennivalónk, ám a sze­zonban a szó szoros értel­mében éjjel-nappal dolgoz­tunk. Az árunk. — különö­sen a gyümölcs — romlan­dó, s nem lehet vele várni, azonnal szállítani kell. A múlt esztendőben 1300 va­gon gyümölcs és zöldség ér­kezett hozzánk, illetve in­dult innen útnak. Ebből mintegy 450 vagonnal — főleg gyümölcsöt — expor­táltunk. öt saját bolt Az export tevékenység és az ország más vidékeire szállított áru mellett jelen­tékeny mennyiségű termék jutott a város ellátására is. öt saját, városi boltunkban juthat hozzá áruinkhoz a közönség. Negyven vagon burgonyával, öt vagon al­mával, hat vagon vörös­hagymával és még nagyon sok mással készültünk a télre. — Milyen előnyökkel jár az önállósulás? — Sok esetben kell gyor­san, itt helyben dönteni. Eddig erre nem volt mó­dunk, csak a kecskeméti kirendeltség jóváhagyása után. Ez időveszteséget je­lentett, pedig többnyire a kirendeltség is ugyanazt a döntést hozta — mint amit mi hoztunk volna, az ő megkérdezésük nélkül. Szívesen szerződnek velük — Ha azt vesszük, hogy a tavalyi 1300 vagon áru helyett ebben az évben leg­alább 1500—1600 vagon árut szeretnénk felvásárolni és értékesíteni, akkor az ön­állóságnak még nagyobb a jelentősége. Erre a mennyi­ségre pedig minden biztosí­tékunk megvan. Az áruter­melő gazdaságokkal egyre jobb, illetve szorosabb a kapcsolatunk, s számtalan jel utal arra, hogy bíznak bennünk, szívesen kötnek velünk szerződést. Azt hi­szem, nem érdektelen az sem, hogy köztudottan a Bács megyei MÉK dolgozik a legalacsonyabb árréssel. Igyekszünk minél nagyobb haszonhoz juttatni a gaz­daságokat, ezzel is ösztö­nözni a mennyiségi terme­lés mellett a minőség ja­vítására. A múlt év végén például árrés-kiegészítés cí­mén 285 ezer forintot fi­zettünk vissza a közös gaz­daságoknak. Tervek Korábban sok baj volt a rekeszekkel. Ezért megálla­podást kötöttünk négy ter­melőszövetkezettel. A mó- ricgáti Virágzó, a jászszent- lászlói Aranyhomok, a gát­éri Aranykalász Termelő- szövetkezetben és a kiskun- majsai Jonatán Szakszö­vetkezetben a télen száz» dolgozó több mint 300 ezer rekeszt készít — Milyen áruk szerepel­nek az idei felemelt terv­ben? — Csak néhány fonto­sabb adat: Tavaly mindösz- sze 38 vagon vöröshagymát vásároltunk, az idén 100 va­gonra szerződtünk. A hely­beli Zöldmező Tsz is belé­pett a vöröshagymaterme­lők táborába, tíz vagonnal szállít majd. A paradi­csom a tavalyi 74 vagonról 192-re emelkedik, a csó- lyospálosi Aranykalász Tsz például 80 helyett 150 va­gonnal szállít — Primőrök? — A kiskunfélegyházi Kiskunság Termelőszövet­kezet március közepén el­kezdi a hollandi ágyakban termesztett retek szállítá­sát. A tervek szerint ők 300 ezer csomót hoznak, de kirendeltségünk összesen 5,5 millió csomó felvásár­lását tervezi. Ezt követi majd a saláta, korai ká­poszta. O. L. Segélytelefon Elkészült az URH rádióte­lefon teljesen tranzisztorizált változata — hallottuk a kö­zelmúltban a Budapesti Rá­diótechnikai Gyár sajtótájé­koztatóján. A berendezés, amire négy telefonkészülék csatlakoztatható, a telefon- vonalak meghosszabbítására is alkalmas, természetesen anélkül, hogy ki kellene épí­teni a hagyományos vezeté­ket. A mezőtúri tanyavilág­ban már eredményesen mű­ködik egy ilyen készülék — összekötve a várostól 12 ki­lométerre fekvő tsz-közpon- tot a nagyviliággal. A meg­oldás jóval olcsóbb az ed­digi gyakorlatnál. A Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem tavaly 40 kis települést kapcsolt be megyénkben az ország hír­adási keringésébe azzal, hogy segélykérő telefonokat helyezett üzembe tanyasi is­kolákban, termelőszövetkeze­ti majorokban. Megszűnt az elzártsága több bugaci ta­nyaközpontnak, Kisxzsáknak, a Lakitelek mellett levő Ka­pásfalunak és még sorolhat­nánk a földrajzi neveket Jászszentlászló, Nyárlőrinc, Orgovány, Solt, Szalkszent- márton, Petőfiszállás, vagy Pálmonostora határából. A legközelebbi telefonközpont­ból a légvezetékek huzalait oszlopsorokon vezették ki. Egy-egy ilyen vállalkozás költsége meghaladja a 100 ezer forintot. Ráadásul az oszlopok, huzalok zömmel importból származnak és te­kintélyes az amortizáció, s az eszközlekötési járulék is. Ezzel szemben egy tranzisz­torizált URH-készülék ára csak 80 ezer forint. Az URH rádiótelefonok ké­szítésében az elmúlt eszten­dőkben a BRG kecskeméti üzeme is közreműködött. A „hírős várostól” az idén el­búcsúzott ez a termék, mi­vel gyártását átvette a vál­lalat budapesti központja, illetve salgótarjáni gyáregy­sége. De ennél sokkal érde­kesebb tény, hogy megkez­dik a teljesen tranzisztori­zált berendezések sorozat- gyártását, vonzó lehetőséget kínálva ezzel a vezeték nél­küli telefonösszeköttetések, eddiginél elterjedtebb fel- használására. A Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem az idén újabb 8—10 kis telepü­lésen szereli fel a segélyké­rő telefonokat. Üdvös és üd­vözlendő cél, csak éppen a tervek a drágább, hagyomá­nyos megoldásokat írják elő továbbra is, mintha még ma sem állna rendelkezésre egy kedvezőbb variáció. Érdemes lenne megpróbálni — leg­alább kísérletképnen — a rádiótelefonos módszert. A Jelenség — a kínálkozó újdonságok elsikkadása — sajnos, nemcsak egyetlen üzem életében fordul elő. Egyes vállalati vezetőket — akiket pedig korszerű ké­szülékek, telexgépek kap­csolnak össze az ország és a világ minden részével — mintha esak külső segélyte­lefonoknak kellene felcsön­getni még ma is, hogy az ésszerű újdonságokat gyor­san alkalmazzák. Halász Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom