Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-10 / 34. szám
i. oldal 1910. február 10. kedd Tíz esztendő a mérlegen Ma délelőtt. Csávolyon az Egyesülés Termelőszövetkezet szorgos tagsága nemcsak az elmúlt esztendő gazdálkodását értékeli, haévenként kiosztásra került személyes jövedelem is emelkedett. 1960-ban 4,1, az elmúlt esztendőben már 14 millió forintot osztottak. Vidákovics Fülöp és Müller Rezső, a két brigádvezető egy új gyümölcs tároló tervét vitatják meg. 1960. óta 340 százalékkal, a fejlesztési alap 670 százalékkal emelkedett. A számok önmagukért beszélnek és különösebb indokolásra talán nincs szükség. Mögöttük olyan létesítmények húzódnak, mint a központi, vagy a kialakulóban levő második major, a borpince, a baromfitelep, a villamosítás, gépesítés. Major Póth Márton állattenyésztési brigádvezető: — Mikor én. kezdtem, itt még nem volt semmi, pontosan egy évtized alatt épült fel ez az állattenyésztő központ. Az istállók szinte gombamódra nőttek ki a földből az évek során. A szarvasmarha-tenyésztés a fő üzemág. Ezerkétszázas állományunk van, ebből 300 a tehén. Az idén újabb ötvennel növeljük a tehénlétszámot. Az állami támogatás jelentősen növeli a bevételeinket és gazdaságossá teszi a tenyésztést. Állományunk tbc- és brucellózismentes. Bemutató gazdaság vagyunk. igen gyakran látogatnák meg bennünket a környék, sőt az ország közös gazdaságainak szakvezetői. A lehetőségekhez mérten a legkorszerűbb módszerePoth Márton: — A szemem előtt született ez a szakosított telep Hízómarhákat szállítunk minden évben Nyugatra, elsősorban Olaszországba, a Német Szövetségi Köztársaságba. Brigádvezetők Müller Rezső brigádvezető: — Egyedül maradtam. nem egy munkás évtized mérlegét is megvonja. Tíz évvel ezelőtt, pontosan ezen a napon mondta ki a község öt termelőszövetkezetének tagsága az egyesülést. Számok Babits Antal elnök: — Öt különböző szinten gazdálkodó termelőszövetkezet fogott össze. Más-más anyagi és személyi feltételek mellett gazdálkodtak addig. Az első esztendőkben azon fáradozott a vezetés — több-kevesebb sikerrel — hogy az öt gazdasági egység különbözőségét megszüntesse. 1963-tól már egységes elképzelések, elvek alapján dolgoznak a szövetkezetben. Az állattenyésztés és a növénytermesztés mellett a homokhasznosítás is egyik fontos feladatunk. Nagyüzemi szőlő- és gyümölcstelepítéseket hoztunk létre. A gazdálkodás fokozatos javulását egyértelműen bizonyítja a szövetkezeti bruttójövedelem emelkedése. 1960-ban 5.4 millió, tavaly már 28,6 millió forint volt. Ennek arányában az in vino veritas. Borban az igazság. Kerámiadíszítés a pince fogadószobájában. Kovács Mar git alkotása Ehhez hasonlóan nőtt a termelési érték, mintegy négyszeresére és 1969-ben megközelítette a 66 millió forintot. Még egy összehasonlítás: a részesedési alap két igyekszünk alkalmazni. G ár) pel fejünk, a belső ur.inkákat nagyrészt mecha- nizáltuk. hat évvel ezelőtt bevezettük az itatásos bor- júnevelést. öt éve borjúgondozó Dékány Józsefné. A bocik egyhetes korukban kerülnek el anyjuktól. Ettől kezdve először bor.jútápot kapnak, majd fokozatosan takarmányokat. Az itatásos borjúnevelés számottevő megtakarítást jelent a szövetkezetnek. Tíz esztendővel ezelőtt ugyanis még öt növénytermesztési brigádvezető volt, de a gépesítés annyira előrehaladt, hogy a kézi munkaerő jóformán felesleges. Én is csak azért maradtam ezen a poszton, hogy az idősebbeknek, a nyugdíjasoknak segítségére legyek. Az én brigádom ugyanis az olyan öregekből áll, akik még tudnak segíteni valamicskét a munkában. Vidákovics Fülöp brigádvezető — Én vagyok az. aki egyedül hagyja Müller Rezsőt. Eddig ugyanis ketten voltunk, de most már én is feleslegessé váltam a növénytermesztésben, ezért az idén átmegyek a szőlőműveléshez. A termőre forduló új telepítéseinkben ugyanis még több kézi munkaerőre van szükség. Gépesítettük a nyitást, a takarást és az idén először a vegyszeres gyomirtást is alkalmazzuk. Az egyéb munkák azonban még egyelőre nem gépesít- hetők. A mai közgyűlésen a tervekről is szó esik. Ezek egy újabb termékeny évtizedet alapoznak meg. K. S. • • Önállóan Kiemelkedő eredményt ért el a múlt évben a MÉK kecskeméti kirendeltségének kiskunfélegyházi telepe. November 7-re teljesítették éves felvásárlási és értékesítési tervüket, s ugyanekkorra befejezték az 1970. évre szóló szerződések kötését. S még egy érdekes tény: január elsején a telep önálló kirendeltség lett. Erről beszélgettünk a napokban Laczkó Gyula kirendeltség-vezetővel. Először a múlt évi eredményekről esett szó. — Negyven állandó dolgozónk van, de nyáron a létszámunk eléri a 110-et is — mondotta. — Van mindig tennivalónk, ám a szezonban a szó szoros értelmében éjjel-nappal dolgoztunk. Az árunk. — különösen a gyümölcs — romlandó, s nem lehet vele várni, azonnal szállítani kell. A múlt esztendőben 1300 vagon gyümölcs és zöldség érkezett hozzánk, illetve indult innen útnak. Ebből mintegy 450 vagonnal — főleg gyümölcsöt — exportáltunk. öt saját bolt Az export tevékenység és az ország más vidékeire szállított áru mellett jelentékeny mennyiségű termék jutott a város ellátására is. öt saját, városi boltunkban juthat hozzá áruinkhoz a közönség. Negyven vagon burgonyával, öt vagon almával, hat vagon vöröshagymával és még nagyon sok mással készültünk a télre. — Milyen előnyökkel jár az önállósulás? — Sok esetben kell gyorsan, itt helyben dönteni. Eddig erre nem volt módunk, csak a kecskeméti kirendeltség jóváhagyása után. Ez időveszteséget jelentett, pedig többnyire a kirendeltség is ugyanazt a döntést hozta — mint amit mi hoztunk volna, az ő megkérdezésük nélkül. Szívesen szerződnek velük — Ha azt vesszük, hogy a tavalyi 1300 vagon áru helyett ebben az évben legalább 1500—1600 vagon árut szeretnénk felvásárolni és értékesíteni, akkor az önállóságnak még nagyobb a jelentősége. Erre a mennyiségre pedig minden biztosítékunk megvan. Az árutermelő gazdaságokkal egyre jobb, illetve szorosabb a kapcsolatunk, s számtalan jel utal arra, hogy bíznak bennünk, szívesen kötnek velünk szerződést. Azt hiszem, nem érdektelen az sem, hogy köztudottan a Bács megyei MÉK dolgozik a legalacsonyabb árréssel. Igyekszünk minél nagyobb haszonhoz juttatni a gazdaságokat, ezzel is ösztönözni a mennyiségi termelés mellett a minőség javítására. A múlt év végén például árrés-kiegészítés címén 285 ezer forintot fizettünk vissza a közös gazdaságoknak. Tervek Korábban sok baj volt a rekeszekkel. Ezért megállapodást kötöttünk négy termelőszövetkezettel. A mó- ricgáti Virágzó, a jászszent- lászlói Aranyhomok, a gátéri Aranykalász Termelő- szövetkezetben és a kiskun- majsai Jonatán Szakszövetkezetben a télen száz» dolgozó több mint 300 ezer rekeszt készít — Milyen áruk szerepelnek az idei felemelt tervben? — Csak néhány fontosabb adat: Tavaly mindösz- sze 38 vagon vöröshagymát vásároltunk, az idén 100 vagonra szerződtünk. A helybeli Zöldmező Tsz is belépett a vöröshagymatermelők táborába, tíz vagonnal szállít majd. A paradicsom a tavalyi 74 vagonról 192-re emelkedik, a csó- lyospálosi Aranykalász Tsz például 80 helyett 150 vagonnal szállít — Primőrök? — A kiskunfélegyházi Kiskunság Termelőszövetkezet március közepén elkezdi a hollandi ágyakban termesztett retek szállítását. A tervek szerint ők 300 ezer csomót hoznak, de kirendeltségünk összesen 5,5 millió csomó felvásárlását tervezi. Ezt követi majd a saláta, korai káposzta. O. L. Segélytelefon Elkészült az URH rádiótelefon teljesen tranzisztorizált változata — hallottuk a közelmúltban a Budapesti Rádiótechnikai Gyár sajtótájékoztatóján. A berendezés, amire négy telefonkészülék csatlakoztatható, a telefon- vonalak meghosszabbítására is alkalmas, természetesen anélkül, hogy ki kellene építeni a hagyományos vezetéket. A mezőtúri tanyavilágban már eredményesen működik egy ilyen készülék — összekötve a várostól 12 kilométerre fekvő tsz-közpon- tot a nagyviliággal. A megoldás jóval olcsóbb az eddigi gyakorlatnál. A Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem tavaly 40 kis települést kapcsolt be megyénkben az ország híradási keringésébe azzal, hogy segélykérő telefonokat helyezett üzembe tanyasi iskolákban, termelőszövetkezeti majorokban. Megszűnt az elzártsága több bugaci tanyaközpontnak, Kisxzsáknak, a Lakitelek mellett levő Kapásfalunak és még sorolhatnánk a földrajzi neveket Jászszentlászló, Nyárlőrinc, Orgovány, Solt, Szalkszent- márton, Petőfiszállás, vagy Pálmonostora határából. A legközelebbi telefonközpontból a légvezetékek huzalait oszlopsorokon vezették ki. Egy-egy ilyen vállalkozás költsége meghaladja a 100 ezer forintot. Ráadásul az oszlopok, huzalok zömmel importból származnak és tekintélyes az amortizáció, s az eszközlekötési járulék is. Ezzel szemben egy tranzisztorizált URH-készülék ára csak 80 ezer forint. Az URH rádiótelefonok készítésében az elmúlt esztendőkben a BRG kecskeméti üzeme is közreműködött. A „hírős várostól” az idén elbúcsúzott ez a termék, mivel gyártását átvette a vállalat budapesti központja, illetve salgótarjáni gyáregysége. De ennél sokkal érdekesebb tény, hogy megkezdik a teljesen tranzisztorizált berendezések sorozat- gyártását, vonzó lehetőséget kínálva ezzel a vezeték nélküli telefonösszeköttetések, eddiginél elterjedtebb fel- használására. A Bács-Kiskun megyei Távközlési Üzem az idén újabb 8—10 kis településen szereli fel a segélykérő telefonokat. Üdvös és üdvözlendő cél, csak éppen a tervek a drágább, hagyományos megoldásokat írják elő továbbra is, mintha még ma sem állna rendelkezésre egy kedvezőbb variáció. Érdemes lenne megpróbálni — legalább kísérletképnen — a rádiótelefonos módszert. A Jelenség — a kínálkozó újdonságok elsikkadása — sajnos, nemcsak egyetlen üzem életében fordul elő. Egyes vállalati vezetőket — akiket pedig korszerű készülékek, telexgépek kapcsolnak össze az ország és a világ minden részével — mintha esak külső segélytelefonoknak kellene felcsöngetni még ma is, hogy az ésszerű újdonságokat gyorsan alkalmazzák. Halász Ferenc
