Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-10 / 34. szám
1970. február 10. kedd B. oldal Ij könyvekről — néhány sorban Kétkilometernyí iromány UtLClllÓ felszabadulás utáni részleg a levéltárban A múlt év végén jelent meg az Üj Magyar Központi Levéltár felállításáról intézkedő 186/1969. M. M. számú utasítás. Az új levéltár az országos hatáskörű szervek iratanyagát gyűjti egybe. Dr. Ba- lanyi Bélától, a Kecskeméti Állami Levéltár igazgatójától afelől érdeklődtünk, vajon a területi levéltáraknál is kialakulnak-e legújabb kori iratokat magukba foglaló részlegek? — Nem mai keletű folyamat eredménye ez az intézkedés — mondatta dr. Baianyi Béla. — A levéltárakban évekkel ezelőtt megindult olyan törekvés, hogy az iratanyagokat, korszakhatárokat megállapítva — osz- szák szét. Ilyenek 1848— 1870—1945. Tehát mint látható, a szervezeti rendszerek változásával függnek össze ezek a periódusok. 1848-cal a régi tanácsi rendszer zárult le, 1870-nel kezdődően a köz- igazgatást szabályozták, leválasztva róla — többek közt a bíráskodást. A magyar állami és társadalmi életben 1944—45- tel elkövetkezett nagy, forradalmi átalakulás indokolttá tette ismét új korszakhatár megállapítását a levéltári iratanyag rendszerezésében. Tartalmában új iratok „képződtek” már az akkori, néphatalmi és különleges Kincses Bácska Befejezték a Kincses Bácska című film forgatását a Kecskeméti Filmstúdió munkatársai. A mintegy 30 perces film a bajai járás 25 éves fejlődését szemlélteti. Evek óta vallhatom barátomnak X. alezredest, aki immár 25 éve teljesít szolgálatot a rendőrségen. Néha munka után, fáradtan hátradőlve hivatali szobájának kényelmes foteljében sokáig beszélgettünk, azaz csak ő beszélt, én hall. gattam azokat a történeteket, főleg bűneseteket, amelyek felderítésében nyomozásában maga is részt vett, vagy csupán segített, esetleg utasítást, tanácsot adott a bűnözök elfogásához. Szívesen hallgattam ezeket a keresetlen szóval előadott, mozaikból összeálló elbeszéléseket, amelyek furcsa módon izgalmasak voltak, de nem hasonlítottak a detektívre- gények, krimifilmek hőseihez az erősöklű, csípőből tüzelő, jólfésült nyomozókhoz, szuperhősökhöz. Az 6 történeteinek szereplői mindenre elszánt bűnözők és megtévedt emberek voltak és a legtöbbször fáradt, munkásból, parasztból lett feladatokra életre hívott bizottságokban is, mint — a földosztó, nemzeti, igazoló s más bizottságok voltak. A felszabadulás után keletkezett irattömeg különálló egységgé alakítása — a körülmények szerencsés közrejátszása folytán — már 1964-ben megtörténhetett a Kecskeméti Állami Levéltárban. Sikerült önálló raktárhelyiséget kapni a Klapka utcában. Természetesen, ez a leg- újabbkori anyag állandó feltöltődésben van, hiszen az államigazgatási szervek levéltárivá érett iratai mellett az ipari, mező- gazdasági, kereskedelmi stb. — szervek iratait is begyűjtik. Ez az irattömeg általában kutatható állapotban van, hiszen — mint a levéltár-igazgató mondja — túl vagyunk az „iratmentés” időszakán. Azaz, a szervek a gondos kezelésük szerinti állapotban, tehát rendben, segédkönyvekkel, csomókban — kötelesek ma már átadni az irományokat. A Kecskeméti Állami Levéltár 7000 folyóméternyi — 1336-06 évkörrel induló — össz-iratanyagá- ból mintegy 2000 folyómétert tesz ki ez a leg- újabbkori részleg, amely körülbelül félezer szerv iratait tartalmazza. A kutató munka igen felélénkült a nagy évfordulókkal kapcsolatban. Tanulmányok, helytörténeti munkák, pályázatok írásához tanulmányi versenyekre készülő dolgozatokhoz egyaránt jelentős forrásanyagot nyújtanak a levéltár új iratanyagai. A fennálló rendelkezések értelmében tanulóknak irat nem adható ki, de számukra sajtó-dokumentumokkal, az 5000 kötetes szakkönyvtárral áll rendelkezésre a levéltár. —th —n nyomozók, akik kezdetben, a felszabadulás után a saját bőrükön érezték felkészületlenségüket, de volt céljuk, kitartásuk megküzdeni a nehézségekkel. Ezek a nyomozók, rendőrök vágytak a családi otthon melege után, s nem túlságosan örültek, amikór éjszaka felverték őket, szerettek moziba, színházba járni, de tudtak lemondaJürgen Thorwald: DETEKTÍVEK ÉVSZÁZADA A Minerva adta ki ezt a hasznos és izgalmas tanulmánykötetet. A nemzetközi bűnüldözési szervek bemutatására és azok történetének felrajzolására vállalkozott a szerző. A hiteles dokumentumokra alapozott kötet nyilván nagy népszerűségnek fog örvendeni az olvasók körében. SZÍNHÁZI KISLEXIKON A 3300 címszót tartalmazó, ízléses kiállítású kötet tartalmazza mindazokat a legfontosabb színházzal és színjátszással kapcsolatos alapfogalmakat, amelyek ismerete nélkül ma már egyetlen színházlátogató sem lehet meg. A hazai és külföldi színészeket, dramaturgokat és rendezőket, valamint más színházi szakembereket mutatja be az olvasónak a kötet, és egy hasznosan forgatható színháztörténeti kronológiát is tartalmaz. Örömmel találkoztunk a könyvben több kecskeméti színésszel és szakemberrel, többek között Radó Vilmossal, Dévay Kamillával, Udvaros Bélával, Gyó- lay Viktóriával, dánoki Sándorral és Fekete Tiborral. KÉT KÖNYV BEETHOVENRŐL Szabolcsi Bence zenetudós Beethoven címmel írt könyvet a nagy zeneszerzőről, amit most a Gondolat negyedik kiadásban jelentetett meg. A monográfia szerzőjének minden tudósi és szépírói erényét magán viseli, s a közelgő kétszázéves évfordulóra jelent meg. Székely Júlia A halhatatlan kedves címmel írt regényt a zeneszerzőről. Érdekes keretet adott a műnek: egy Beethoven halála után előkerült szerelmeslevél címzettjét kutatva nyomozza: kinek írhatta vajon a halhatatlan művész a soha el nem küldött gyönyörűen lángoló levelet. ni, várni türelmesen, bizakodni, elkeseredni, s örülni akárcsak a többi ember. A történetek meghallgatása után gyakran összevitatkoztunk X. alezredessel. Én kérleltem, vessük papírra ezeket, de ő szerénységből vagy talán más okból mindig kitért ez elől. Sokszor hallottam tőle ezt a mondatot: ,,Az álhatatos- ság egyik fő erénye a jó nyomozónak". Nos, úgy látszik ez nemcsak a nyomozókra vonatkozik, mert unszolásomra mégis kötélnek állt. Esténként most már a fotelben ülve, szemüvege felett rámpillantva, mosolyogva nézte a papíron sebesen szántó toliamat, s mondta, csak mondta egymás után igaz történeteit... A tekintetes úr gyilkoltál íl.) Sokan elfelejtették, a fiatalok meg nem is emlékezhetnek arra, hogy milyen rendkívüli gondokkal küzdöttünk 1944 végén. A rendőrség felszerelése, fegyverzete enyhén szólva hiányos volt, s maga az állomány, néhány kivételtől eltekintve még magán viselte a régi rendszer bélyegét. Ennek ellenére próbáltuk megteremteni az akkori, meglehetősen zilált közállapotok között az állampolgárok biztonságát A régi rendszer emberei ebben a zűrzavaros világban igyekeztek átmenteni vagyonukat, ártani a népi de- nokráciának, akadtak olyanok is, akiket a bosszú fűtött, s még a gyilkosságtól sem riadtak vissza. A megyében napirenden voltak a különböző bűncselekmények, amelyek tetteseit a • megfélemlített emberek nem mertek feljelenteni, vagy ha tudtak is róluk, mi a hiányos technikai felszerelésünkkel képtelenek volGÉMES GÁBOR: j-------------------------— 1 HARC a bűnözők ellen Egy apróhirdetés és ami mögötte ... AZ ESTI HÍRLAP január 28-i számában az apró- hirdetések között az alábbi olvasható: „Utolsó éves ELTE matematikusokat (alkalmazott matematika vagy matematikai tanár szakos) nagy teljesítményű elektronikus számítógéphez programozó matematikusi állás betöltésére keresünk. Diploma megszerzéséig másodállást biztosítunk. „Nagy jövő 892’» jeligére Felszabadulás téri hirdetőbe.” Lesz-e az utolsó éves matematikusok közül pályázó? Egyről tudok, hogy megpályázza, tehát egy bizonyosan lesz. De azt is tudom erről az egyről, hogy ha most nem sikerül, akkor megpályáz más ehhez hasonlót, mert az ilyen jellegű hirdetés nem az utolsó. Ügy volt még nemrég, hogy az illető „kijön” tanítani hozzánk Kunszent- miklósra, mert iskolánk évek óta matematika és fizika szakos tanárhiány- nyal küszködik, a meglevők 30—35 órában tanítanak, s közülük egy, aki nyugdíjkorhatáron túl van, a jövő tanévben már nem vállal munkát. Az említett tanárjelölt ma eljött hozzánk. Ügy tartja becsületesnek, mondta, ha előre bejelenti: ne számítsunk rá, jobb lehetőségek kínálkoznak a számára, s a többi között ezt a hirdetést is mutatta. Az eset önmagában nem érdemelne nyilvánosságot, ha nem lenne egyre gyakoribb, s ha ugyanakkor nem olvashatnánk, hallhatnánk egyre többször a középiskolai oktatás elégtelenségéről — különösen a matematikában. Ilyen értékelést garmadával idézhetnénk. Nézzünk azonban egyet most a sikertelenség magyarázatai közül! AZ ÉLET ÉS IRODALOM 1969. november 15-i számában Honti Mária „Kell-e reform?” című cikkében ezt írja: tunk utolérni őket. Olcsó volt az emberi élet, nagy volt a fásultság de azért mégis akadtak olyanok, akik sejtették a kibontakozást és segítséget nyújtót, tak nekünk. így szereztünk tudomást a felszabadulás utáni első rablógyilkosságról. A kiskunmajsai rendőrség egyik nyomozóját 1944 december végén értesítették. hogy a Kígyóspusztán levő Beneth-féle majorban egy embert agyonvertek és elástak. Két nyomozó gyalog indult el, hogy a bejelentés igazáról meggyőződjön. Az erdőben sokáig keresték a frissen ásott sírt. Délután az egyik nyomozó lába puha földbe süppedt. A köze. li tanyáról hívtak embereket Kihantolták a gödröt, amelyben ott feküdt egy középkorú férfi holtteste. A rendőrök, de az új nyomozók sem értettek túlságosan a helyszíneléshez. A holttest átvizsgálásakor azonban néhány dolog arra utalt, hogy rablógyilkosság történt, ugyanis sem pénzt, sem igazolványt nem találtak. Gyanúsnak tűnt az is, hogy a hullát kisbabáiban temették el. A sérülések arra utaltak, hogy az ismeretlen férfit valamilyen éles tárggyal, feltehetően ásóval ölték meg. Megkezdődött a nyomo„ Jelenleg a matematika iránt érdeklődők közül jórészt a gyengébbek kérik felvételüket tanári szakra. Hogyan növeljük majd éppen velük szemben és általuk a szaktárgyi követelményeket? . . . Eleve a kevésbé alkotó elmék választják a tanári pályát, s a még meglevő jó tanárok egy részét is elszívja a gazdasági élet.*' Ehhez csak annyit: nem csupán a meglevő jó tanárok egy részét, hanem — mint láttuk — már a tanárjelöltek jórészét is elszívja a gazdasági élet. Miért engednek ennek az „elszívásnak?” — kérdezik sokan. Milyei. a pályaválasztási munka az olyan középiskolákban, amely ilyen elszívásnak engedő egyetemi hallgatókat nevel? Milyen az egyetemi oktatás, nevelés, ha ilyen „engedők” a tanárjelöltek? Hol van a hivatástudat? Igaz, mindezeken van mit javítani. Most azonban másról hadd szóljunk! Arról, amit a mi tanárjelöltünk fejtegetett: az üzemek, intézmények városi, fővárosi munkahelyeket kínálnak. A megélhetés lényegében ugyanannyiba kerül egy pályakezdőnek falun, vidéken, mint városban, illetve a fővárosban. Azt viszont nem is olyan régen hallhattuk a Televízióban az urbanizációról folytatott vitában, hogy „a legrosz- szabb város is jobb, mint a legjobb falu”. A vita minden résztvevője egyetértett ezzel. Mi is. Azt sem mellékesen akarom mondani, hogy tanárként a hirdetés jeligéje, a „Nagy jövő” sem olyan nyilvánvaló, különösen nem — anyagilag, de másként sem. Az utóbbit nem szükséges részletezni, ismert. Az anyagi is ismert, mégis erre hadd térjek ki ismét az És-ből vett sorokkal. Bor Ambrus „Mi a sikk nálunk?” című cikkében (1970. jan 17.) Kopátsy Sándorral vitatkozva — aki azt állítja egyik írásában, zás. Elsőnek a környéken lakó emberek kihallgatását végeztük el. Néhányan halványan emlékeztek arra, hogy december 23-án három-négy férfi járkált az erdőben, de személyleírást, közelebbi adatot nem tudtunk meg tőlük. Eközben igyekeztünk megállapítani a halott személyazonosságát. Ez könnyen sikerült, ugyanis néhány napja eltűnt a majorból Dani Boldizsár. A halottszemle igazolta feltevésünket, ugyanis a volt gazdasági cselédet felismerték a major lakói. Meglehetősen nagy zavarban voltunk, kinek, milyen érdeke fűződhetett Dani kirablásához, megöléséhez? Próbáltunk az áldozat múltjából kiindulni. Dani Boldizsár B. Gusztávnak a jehovai birtok bérlőjének volt a cselédje. Nemsokáig, mert 1943 tavaszán elbocsátották, ugyanis szembeszegült az ispánnal. Ezek a megállapítások nem hoztak újabb fordulatot a nyomozásban. Ügy döntöttünk, megnézzük, milyen körülmények között lakott Dani, hátha ez adja kezünkbe a kulcsot. A majorban levő cselédlakásban néhány, B. Gusztávtól származó ingóságot találtunk. Nem lettünk okosabbak. (Folytatása következik.) hogy „nálunk sikk, hogy az ember ne értsen közgazda- sági kérdésekhez” — azt mondja: „Házi használatra elég egyelőre az az egészséges anyagiasság, ami mindenkiben megvan (csak be kell vallani, meg számolni kell vele)... Mindenféle sikk helyett.” Higgyük már el: nevel a középiskola, nevel az egyetem — tehetné jobban is, igaz — kollektivizmusra, munkára, hivatástudatra, de anyagiasságra nem nevel; nevel az élet is, az üzem is még az És is mindezekre, de „egészséges anyagiasságra” is. A tanárokat is, a tanárjelölteket is neveli. Csak számolni kell vele. S HA MÁR a jobban- nevelést egy vonatkozásban mondtuk, vonatkozzék ez az üzemekre, intézményekre is. Neveljenek ők is jobban. Ügy, hogy áldozzanak többet a szakemberszükségletük pótlására vagy fejlesztésére. Saját dolgozóik gyermekei közül neveljenek ki elegendőt — különösen a fizikai dolgozók gyermekei közül —, akiket taníttassanak középiskolában, később egyetemen, hogy majdan jogosan alkalmazhassák őket, s ne az állam pénzén tanult tanárt szívjanak el az iskolai oktatásból — a taníttatás költségeitől megkíméltet- ten. Nagy Géza Emlékek Vágó Béláról \ A Kecskeméti Barnevál KISZ-alapszervezete az el. múlt év végén a kecskeméti születésű Vágó Béla nevét vette fel. Ezt akkor megírtuk lapunkban. Ezt a híradást olvasta el a 84 éves bajai asztalosmester, akinek sok emléke van a munkásmozgalom régi éveiből. A napokban Helvei Vendel bácsi — így hívják az idős asztalost — levelet írt a Vágó Béla KlSZ-szerve- zethez, amelyben részletesen leírja névadójukkal kapcsolatos évtizedekkel ezelőtti emlékeit. Beszámol többek között arról, hogy Vágó Béla 1907- ben Baján lakott egy ideig, s ott több alkalommal beszédet mondott a munkások és parasztok előtt. Azokban a napokban Vendel bácsi napokon keresztül együtt volt Vágó Bélával és Nyisztor Györggyel, aki szintén Baján tartózkodott. Az idős, remegő kéz írta szálkás betűkből érdekes kép bontakozik ki az olvasó előtt azokról a régi, harcos napokról. Érdekes adalékokat tartalmaz a levél olyan vonatkozásban is, hogyan reagáltak a különböző társadalmi rétegek a munkásmozgalom későbbi vezetőinek jelenlétére. A Vágó Béla KISZ-szer. vezet tagjai örültek a levélnek, gyorsan válaszoltak is arra, megköszönték a fi. gyelmességet. Mi is úgy gondoltuk, nem árt. ha Vendel bácsit jó példának hozzuk fel a fiatalok és idősebbek jó kapcsolatának bizonyítására. V. M.
