Petőfi Népe, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-10 / 34. szám

*. oldal 1970. február 10. kedd Vizsgálatok tanulsága Forintok és lehetőségek Az utóbbi hetekben több fórumon is reflektorfénybe állították megyénk keres­kedelmi helyzetét Az érté­kelést, illetve a feladatok megszabását egyebek közt a megyei tanács vb és az SZMT elnöksége is tanács­kozásának napirendjére tűzte. Sok szó esett ez al­kalmakkor az ellenőrzésről, a felügyeletről is. A keres­kedelmi felügyelőség nem­rég összegezte a múlt év­ben végzett munkáját, így ennek adataira is támasz­kodhatunk, amikor szem­ügyre: vesszük, milyen ta­nulságokkal szolgáltak a szakellenőrzések. A társadalmi ellenőrök segítsége A kereskedelem vala­mennyi ágában 12 téma- vizsgálat keretében tavaly kishíján ezer ellenőrzésre került sor. Hogy a felügye­lőség saját munkatársai mellett a társadalmi ellen­őrök hálózatát is jelentős mértékben foglalkoztatta, ezt számos adat bizonyítja. Segítségüket az összes vizs­gálatok 17 százalékában vették igénybe. s az esetek kétharmad részében telje­sen önállóan dolgoztak. Az ellenőrzések zöme, az élelmiszer, a vendéglátó és a vegyes iparcikk ágazatra terjedt ki. Hatékonyabb belső ellenőrzést t Gazdaságirányításunk re­formjának eddigi szakaszá­ban kétségkívül nőtt a ke­reskedelmi cikkek válasz­téka. és mindinkább a ke­reslet-kínálat egyensúlya. Ugyanakkor azonban a vizsgálatok — amelyek el­sődleges célja a fogyasztói érdekek védelme — jóné- hány negatív tapasztalattal is szolgáltak. A hálózati el­lenőrzéseknek például több mint 18 százalékában de­rült fény nem egyszer sú­lyos, a vásárlő érdekeit sértő cselekményekre. Az árképzés kapcsán fő­ként a szövetkezeti keres­kedelemben bukkantak visszaélésekre. Így némely húsétel árának a kiszámí­tásánál figyelmen kívül hagyják az államilag meg­állapított elszámoló árat, illetve a megengedettnél magasabb haszonkulccsal kalkulálnak. Kevés az előrecsomagolt áru Ami a mérést illeti, ez­zel sem mindenkor lehe­tünk elégedettek. Minde­nekelőtt az élelmiszer szak­mában kevés még a köz­pontilag előre csomagolt áru. Pedig a megnöveke­dett forgalom mellett az előre csomagolás könnyíte­né és gyorsítaná a kereske­delmi munkát, s egyúttal csökkentené a szükségmé­rés lehetőségét. Említsük meg a mérés hiányossága­iról szólva, hogy az álló fogyasztásra berendezkedett vendéglátó egységekben — az idestova két éve kelt miniszteri felhívás ellenére — kevés a hiteles pohár. Számos bíráló szót lehet ejteni az áruk minőségéről. Sok a jogos panasz a hús- és a sütőipari készítmények forgalomba lejárt szavatos­sági határidejű cikkek, hol­ott ez utóbbi mulasztás, függetlenül egészségügyi hatásaitól, önmagában véve is szabálysértésnek minő­sül. Régóta visszatérő, ál­datlan téma a lábbelik mi­nősége, a vas-szakmában pedig a jelentős mennyisé­gű osztályos zománcáru. Elég sok a gyengébb mi­nőségű tégla, mozaiklap, fenyőfűrészáru is. A két partner együtt felelős A hibák forrása elsődle­gesen a gyártó iparban, a felületes minősítésben ke­resendő. De elmarasztalha­tó a kereskedelem is. mivel nem egyszer „rábólint” az ipari minősítésre. Körülte­kintőbb. éberebb, lelkiisme­retesebb átvételre van szükség, legyen bár hiány­cikkről szó! A felügyelőség egyéb­ként a vizsgálatok során 141 ezer forint olyan több­letbevétel elvonása iránt intézkedett. amely téves osztályba sorolásból eredt. A megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendé­szeti osztályán elkészült a múlt évi összesítés a közle­kedési balesetekről. Arra kértük Dávid József rendőr őrnagyot, hogy ismertesse olvasóinkkal a múlt év bal­eseti számadatait, illetve az ezzel kapcsolatos fontos tudnivalókat Több, vagy kevesebb sze­rencsétlenség történt 1969- ben, mint az előző évben? — Az elmúlt évben a me­gyei telephelyű gépjármű­vek száma elérte a 81 070-et. Ezzel párhuzamosan, de ki­sebb mértékben emelkedett 1969-ben közutainkon tör­tént balesetek száma. A nö­vekedés 6,7 százalékos, amely az előző évi 17,3 szá­zalékos emelkedéshez ké­pest csökkenő tendenciájú, összesen 90 halálos kime­netelű szerencsétlenség volt a múlt évben, amely azo­nos az 1968. évivel, azonban a halálos sérültek száma 104-ről 92-re csökkent. Sú­lyos sérüléssel járó baleset 548 történt, amely 17,1 szá­zalékkal több mint az elő­ző évi. A könnyű sérülés­sel végződő közúti balese­tek 14 százalékkal növeked­tek, míg a sérülés nélküli 13,3 százalékkal csökkent. Itt kell megjegyezni, hogy az összes szerencsétlenségek közül 21,2 százalékban nem megyei telephelyű gépjár­művek okozták a karam­bolt. Mi okozza, bogy me­gyénkben az országos át­lag fölött alakult a halálos kimenetelű szerencsétlen­ségek száma? — Évek óta vizsgáljuk, miért ilyen magas ez a szám, függetlenül attól, hogy a múlt esztendőben nem történt emelkedés. A múlt év statisztikájának ér­tékelése azt a tapasztalatot adta, hogy a 90 halálos bal­eset közül negyvenet a sza­bálytalanul közlekedő ke­rékpárosok és gyalogosok elő, majdnem A vásárlók kártalanítása címén pedig 46 ezer forint került kifizetésre. A minő­ségileg nem megfelelő áruk leárazása 358 ezer forintra rúgott, vagyis ugyanekkora összegű vásárlói megkáro­sítást előztek meg ily mó­don. A múlt évben — eny­hébbtől a legszigorúbbig — 161 esetben alkalmaztak felelősségre vonást. Elgon­dolkodtató. hogy a bírsá­gok együttes összege évről évre nő, s 1969-ben 63 400 forintot tett ki. Mindez nem csupán az új kódex szigo­rának érvényesülését jelen­ti. hanem a magas összegű szankciók alkalmazását a cselekmények jellege, sú­lyossága. olykor tudatossá­ga is indokolja. Ami végül a bírságok megjelenési for­máját illeti: 10 százalékuk volt a minőséggel kapcso­latos, 16 százalék hamis mérés. 21 százalék hamis számolás. 19 százalék ár­drágítás, míg a fennmara­dó hányad az árukapcso­lást, a bizonylati, illetve az egészségügyi fegyelem megsértését bűntette. Megújult erővel foly­tatja munkáját ebben az év­ben is az immár 80 ezer la­kosú „öreg” Kecskemét vá­rosi tanácsa. Ehhez a mun­kához, a feltételek javulá­sához egyre jobb körülmé­nyeket teremt a párt, a kor­mány politikája, amely sok­oldalúan erősíti a helyi ön- tevékenységet Elindultunk azon az úton, amelyet a szo­cializmus felépítése során a tanácsoknak kell megtenni­ük. de — hozzá kell ten­nünk — messze vagyunk még attól, hogy az új kö­vetelményeknek megfele­lően átalakuljon a városi tanács munkája. Sokat kell még tenni az önállóság, a lakossági szükségletek ki­elégítése érdekében. Hiányoznak például azok az eszközök, amelyek a vá­rosi érdekek érvényesítésé­hez mindenképpen szüksé­gesek volnának. Igaz, hogy 150 millió forintnál is több az egyévi fejlesztési alap, de ennek túlnyomó több­ségé meghatározott feladat­hoz kötődik. Évek óta több millió forintot költöttünk például a gázprogram vég­5-ös számú főútvonalat és a két számjegyű útvonalain­kat említeném. — A propagandamunkán kívül erélyes intézkedések­kel igyekszünk hatni agép- járművezetőkre. Példa erre, hogy 390 ittas járművezető­től vontuk be a múlt esz­tendőben a vezetői igazol­ványt. A közúti balesetek magas száma, s a forgalom várható emelkedése arra késztet bennünket, hogy felhívjuk a társadalmi szer­vek figyelmét: segítsenek a megelőző munkában. A megyei rendőr-főkapitány­ság közlekedésrendészeti osztálya évek során 52 he­lyen hozott létre úgyneve­zett közlekedési propagan­da-bizottságot, amelyeknek társadalmi aktívái oktató, nevelő, közlekedéspropa- ganda-munkát végeznek. Ennek eredményeként 1968- ban Császártöltés és Hajós balesetmentes község volt. A múlt évben már 30-ra emelkedett az olyan köz­ségek száma, ahol még koc­canásos baleset sem történt — fejezte be nyilatkozatát Dávid József rendőr őr- nagv ezer lakásnak alig öt száza­lékába jutott el a földgáz- vezeték. A beruházásra köl­tött és a városi tanács által kifizetett forintpak azonban a DÉGÁZ vállalat szegedi központjánál akkumulálód­nak. Hasonlók a problémák a csatornázásnál is. A több száz millió forintos beruhá­záson túl az idén újabb 20 millió forintot költünk csa­tornázásra, de ennek sok­szorosára van szükség. A már működő csatornák vi­szont egy vállalat bevételét növelik, s ebből a városnak nem jut. Pedig ezt a beru­házást a város fejlesztési alapjából hozta létre a vál­lalat, s ennek a beruházási összegnek meg kellene té­rülnie. Kevesen tudják azt is, hogy a városban egy közvi­lágítási lámpa évi üzemel­tetése több mint nyolcszáz forintba kerül. A közvilágí­tás a város pénzéből épül, korszerűsödik, de a fogyasz­tási díjat az áramszolgálta­tó vállalat kapja, a város­nak semmi sem térül meg a beruházási díjakból. Ugyanez a helyzet a vezeté­kes vízzel kapcsolatban is. A közkutakból elhasznált víz és a parkok locsolása évenként szintén százezrek­be kerül, s ez a pénz szin­tén egy vállalatnál gyűlik össze. A városi gondok soka­ságát lehetne még felsorol­ni. Megoldásukra bizonyára sor kerül majd, csupán idő kell hozzá. Az elmúlt évben ■kötött, törvények és egyéb jogszabályok tovább erősítették a városi tanács hatáskörét Jobb feltétele­ket teremtettek a testüle­tek és az ügyintéző appará­tus munkájához. E vonatko­zásban is akadnak problé­mák. Az 1031/1969. Korm. sz. határozat például a múlt év közepétől hatályban van, de az illetékes minisztériu­mok a mai napig sem adták ki annak végrehajtási uta­sítását. Igaz továbbá, hogy szükségszerű volt a kor­mányzatnak a lakástulajdon vásárlására vonatkozó sza­bályzatára, de az nem he­lyes, hogy az egyik állami intézmény annak végrehaj­tására van kötelezve, amíg a tanács szakigazgatási szer­ve az ezzel kapcsolatos el­járásra vonatkozó utasítást nem kapta meg. Tovább sorolhatnánk még a hasonló gondokat, problé­mákat, megoldásra, rende­zésre váró kérdéseket. A város lakossága azonban bizonyára eddig is tapasz­talta, hogy a tanács min­den tőle telhetőt igyekszik megtenni Kecskemét fej­lesztése, a lakossági igé­nyek jobb kielégítése érde­kében. Sajnos azonban — amint az elmondottakból is kapcsán; gyakr^p kerülnek idéztek J. T. Figyelmestető statisztika Egy év alatt több mint másfél ezer közúti baleset ugyanennyit a motorkerék­párosok, legkevesebbet a személygépkocsik vezetői. A halálos balesetek közül 37 esetben az ittasság is megállapítható volt. Szeretnénk hallani arról, hogy milyen módon küz­denek a balesetmentes köz­lekedésért? Milyen körülmények idéz­ték elő a baleseteket? — A főbb balesetet elő­idéző okok közül kiemel­ném a gyorshajtást, a sza­bálytalan előzést, a szabály­talan kanyarodást és az el­sőbbségi jog meg nem adá­sát Ez a négy szabálysze­gés az összes balesetek 58,7 százalékát okozta. 247 eset­ben közrejátszott a szeszes ital fogyasztása, amely ugyan az előző évihez ké­pest 7,5 százalékkal csök­kent, de még így is igen jelentős balesetet előidéző ok. Szeretném elmondani, hogy az elmúlt évben a mo­torkerékpár-vezetők az ösz- szes baleseteknek 25,3, a sze­mélygépkocsi-vezetők 22,2 százalékát okozták. A gya­logosok okozta szerencsét­lenségek tovább növeked­tek, s az esetek nagyobb ré­szében ők voltak a balese­tek áldozatai is. Melyek a legbalesetve- szélyesebb járások, útvo­nalak? — Sajnálatos, hogy a kecskeméti járás vezet eb­ben, ugyanis az összes bal­esetek egyharmada itt tör­tént. Ezen belül igen jelen­tős a megyeszékhely belte­rületén keletkezett szeren­csétlenség, ahol 50 százalé­kos növekedést állapítot­tunk meg. A dunavecsei já­rásban történt az összes baleseteknek 34 százaléka, ezt követi a kecskeméti já­rás 20,2, a kiskunhalasi 15,8 százalékkal. A többi járá­sokban a balesetek abszo­lút száma csökkent, de ezen belül a sérüléses balesetek száma kisebb mértékben emelkedett. Egyedül a ka­locsai járás az, ahol minden tekintetben csökkenést ta­pasztaltunk. A legveszélye­sebb útvonalaink közül az Gémes Gábor — Maga az a beteg, aki egy félórája ordít? kitűnik — a feladatok gyak­ran nem találkoznak a le­hetőségekkel. Horváth Ignáo Akár az édesszülők... Szociális, család- és gyermekvédelmi kérdé­sekről beszélgettünk Vi- rágh Józsefnével, a ba­jai járási . nőtanács tit­kárával. Eközben jött szóba egy sajátos szülői értekezlet. Ilyenről rit­kán publikál valamit a sajtó s a többi hírközlő szerv. Nem iskolában, tanintézetben tartják ezt a szülői értekezletet: itt nem arról van szó — bár ez is téma lehet —, hogyan tanai a gyerek. A hangsúly ezen a meg­beszélésen a szülőkön van. Az állami gondo­zásba vett gyermekek nevelőszüleit hívják ösz- sze időnként a járási székhelyre, ahol illeté­kes tanácsi — nőtaná­csi — emberektől kap­nak tájékoztatást neve­lési kérdésekben épp­úgy, mint a velük szem­ben támasztott társa­dalmi követelményekről. A szülők is elmondják gondjaikat, tanácsokat kérnek — s kapnak is mindig. A közvetlen hangulatú találkozásra a a nevelőszülők jó része szívesen, rendszeresen elmegy. így volt ez legutóbb is. A nagy hideg, a bi­zonytalan útviszonyok ellenére is beutaztak Bajára. Általában húsz- huszonöten jönnek-, ösz- sze, hogy mint édes­szülők egymás tapaszta­latait, s a segítő szak­tanácsokat meghallgat­va, még többet tudjanak tenni a gondjukra bízott gyerekekért. Megszokott arcok már az olyan tiszteletre méltó rendes, emberséges nevelőszü­lők, mint Tamás Lajos Sükösdről, Horváth Ist­vánná Nagybaracskáról, egy másik Horváth Ist­vánná Bajáról, s ugyan­innen Makai Ödönné. Legtöbbjük hosszú évek óta gondoz gyerekeket. A csátaljai Gs. Hor­váth Jánosné például már több, gondozott gyrmekét — mint más a saját édes családját — kiházasította. Egy-egy ünnepen, névnapon úgy jönnek haza a hálás gyerekek, mint az útra bocsátó szülői házhoz. Máskor is hazalátogat­nak, de ilyen alkalmak­kor ketten-hárman is egyszerre. S emlékezzenek az ol­vasok: írtunk pár hó­nappal ezelőtt Bátmo- nostoráról, s a község nagyszerű eredményei között a cigánykérdés megoldásáról. A csinos, kertes, tévé-antennás, tisztán tartott új családi házacskákról, amelyeket a putrik helyett építet­tek a cigányoknak. Nos, ebből az új környezet­ből is szorgalmasan be­jár a bajai szülői érte­kezletre egy házaspár: Bogdán György és fele­sége. Tsz-ben dolgoznak, s ők is felkaroltak egy állami gondozott gyere­ket ... Jönnek Bajára, a nevelőszülői értekezle­tekre. Tanulni is, hiszen örömmel viselik a fele- lelösséget... A bizalo­mért is. Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom