Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-10 / 286. szám
1. oldal 1W». december 10, szerda Példa — Bácsalmásról Sokfeló'I és sokféle I hetven százalékát kukori- I vizsgáljuk a más fajták véleményt hallunk évek óta a napraforgóról. Szélsőséges terméseredmények születnek, és ennek megfelelően szélsőséges állás- foglalások is. Vannak gazdaságok, ahol a napraforgó adja az egy holdra vetített legjobb üzemi eredményt, máshol meg egyáltalán nem foglalkoznak a termesztésével. Ahány gazdaság, annyi tapasztalat. A Bácsalmási Állami Gazdaság a megye legnagyobb napraforgótermesztői közé tartozik, náluk több mint egy évtizede, és közel ezer holdról „gyűjtik a tapasztalatokat”. Az, hogy náluk már hagyományosnak mondható a nagy termőterület sok mindent meghatároz. Értenek a kiválasztáshoz, a gyakorlatból ismerik agrotechnikáját, mindig tudják, hogy mit és hogyan kell e nap- ranéző növénnyel csinálni. Másszóval, jók a hagyományok. Nem csoda, ha Molnár József, a gazdaság fő- agronómusa szívesen beszél róluk. — Sok helyütt és régóta vita tárgyát képezi, menynyire igénytelen növény a napraforgó, magyarán mondva mennyire lehet visszaszorítani a gyöngébb talajokra. Mi inkább úgy tettük fel a kérdést: menynyire érdemes? Az első, és egyik leglényegesebb tapasztalatunk, hogy nem szabad a napraforgót a leggyengébb talajokra vetni. Ezen túlmenően érdemes kidolgozni talajtípusonként a szükséges műtrágyakeveréket. Az idén például 977 holdon termeltünk napraforgót, ca, 30 százalékát őszi búza után vetettük. Hatóanyagú, ban számítva 153 kilogramm műtrágyakeveréket szórtunk alá holdanként. A vetést, csak április második felében végeztük. SPC-vetőgépekkel. A szokásosnál későbbi vetésidőt nemcsak az indokolja, hogy a kötöttebb talajok kissé később melegednek fel, hanem, hogy az általunk termesztett fajták, a Berogvi és a Be- redovik már a fejlődés kezdeti stádiumában nagyon hőigényesek. A vetéssel egy időben Afalonnal kezeljük a talajt, ennek eredményeképpen a területnek legfeljebb 20—25 százalékán kell mechanikai gyomirtáshoz folyamadni. Sajnos — és ez a napraforgó terméseredményét többé-kevésbé mindenütt rontja — a madarak kártétele ellen nehéz hatásosan védekezni. Közvetlenül a kelés után, egy-két leveles állapotban a galambcsípés, majd az érés idején a szemek kiverése ellen kar- bidágyúkkal védekezünk, ezekkel riasztjuk a madarakat. A házigalúmbok és a gerlék ennek ellenére táblánként a termés 10—20 százalékát teszik tönkre. Tapasztalataink szerint a szovjet SZK—4-es kombájnokkal, és gyakorlott kom- bájnosokkal különösebb veszteség nélkül megoldható a betakarítás. Erre a szeptember és az október elegendő. Holdanként átlagosan kilenc és fél mázsa szemet takarítunk be. Vannak fajtaösszehasonlító kísérleteink is, évről évre Válasz és meg/egyzés Nem az OTP hatásköre Lapunk november 27-i számában ,, Módosították," címen bíráló cikket közöltünk, melyre az OTP megyei igazgatóságától a következő választ kaptuk; Valószínűnek tartom, hogy a cikk írója téves információk alapján fogalmazta az áruvásárlási köl- csönakció cikklistájával kapcsolatos bírálatát, mely szerint „■.. az OTP módosította az árukölcsön-akció cikklistáját”. Ugyanis az 1/ 1958. (IX.3.) PM—BkM sz, együttes rendűiét értelmében az Országos Taimrék- pénztár — mint a lakosság valamennyi bankfunkcióját ellátó pénzintézet — csak bonyolítja és finanszírozza a kereskedelmi vállalatok áruvásárlási kölcsönakció- ját. A hivatkozott rendelet szerint is az áruvásárlási akció cikklistájának összeállítása, illetve annak módosítása — a mindenkori kereskedelem-politikai céloknak megfelelően — a Belkereskedelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A fentiek alapján feltétlenül szükségesnek tartom a hivatkozott cikk leírtak szerinti módosítását egyrészt intézetünk eddigi jó hírnevének védelme, másrészt az olvasóközönség valóságnak megfelelő tájékoztatása céljából. Egyébként — és ezt már a belkereskedelem védelmében mondom — a legtermészetesebb, hogy egy áruféleség kedvezményes és hitelre történő vásárlására sohasem annak szezonjában van lehetőség. Deák István megyei igazgató * A szerkesztő megjegyzése; Cikkünkben nem vontuk kétségbe annak helyességét, hogy az áruVásárlási kölcsön mindig összefüggésben van a szezonális jelleggel, sőt ezt mi is alátámasztottuk. Tény viszont, hogy az OTP-közlemény (november J9-i MTI-közlés) kapcsán tettük szóvá az áruvásárlási hitelakció propagandaszövegének egyoldalúságát, amely éppen a fentiekre nem hívta fel a vásárlók figyelmét. Mellesleg megjegyezzük, hogy ideje volna a hitel- cikklista megállapítását — az egyébként sok mindenért felelős — megyei szervekre bízni, mert az elfekvő. vagy bőségesebb cikkek köre területenként változik. Ez sokkal rugalmasabb intézkedéseket tenne lehetővé. Erre vonatkozóan konkrét példákat is említhetnénk, pl. amikor az egyik tv-típusra megszüntették a kedvezményt, holott a mi megyénkben még bőségesen volt belőle eladatlan készlet. így azután a készülék raktáron maradt, s végül ki kellett vonni a forgalomból. , Ügy véljük, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium figyelmét is kötelességünk fe'hívni az ilyen jelenségekre, T. P. eredményeit a mi üzemi viszonyaink között. Ez a munka — nem lehet eléggé hangsúlyoznom — rendkívül fontos, mivel a napraforgó agrotechnikáján véleményem szerint nagyon sokat kell még alakítani. A WNIIMK 6540 és az Ire- gi-fajta kísérleteink alapján bekerülhet a gazdaság napraforgó-területére. A laboratóriumi vizsgálatok szerint az üzemi méretekben termesztett fajtáknál a kinyerhető olaj- tartalom 46,5 és 51,4 százalék között mozog. Télen mázsánként 637 forintot kapunk a napraforgóért. És még két adat: az egy holdra eső közvetlen költség 2592 forint, a hozam értéke pedig 5681 forint. Véleményem szerint igen nagy lehetőségek rejlenek a napraforgótermesztésben, de ezek csak akkor realizálódnak, ha sikerül kidolgozni e munka pontos technológiáját. Az kétségtelen, hogy a napraforgó termésterülete a jövőben növekedni fog, mivel étkezési kultúránk fejlődésével párhuzamosan nő az étolaj- fogyasztás. A növény a vetésforgóba jól beilleszthető, és gépesíthetők a vele kapcsolatos munkák. Te-rmé- szetesen ez sem utolsó szempont. Ahhoz azonban, hogy igazán gazdaságos legyen a termelés, minimálisan két-háromszáz holdon érdemes vetni. A szétforgácsolt területek, több-kevesebb lelkesedéssel és hozzáértéssel folytatott kísérletek nem hozhatnak kellő eredményt. Abban, hogy a napraforgóval a jövőben egyre több gazdaság" foglalkozik majd, aligha kételkedhe tünk. Legfeljebb az a vitás, milyen közéli vagy távoli ez a jövő. Akik ellátogatnak Bácsalmásra, egy kis tapasztalatcserére, szinte Javétól nélkül úgy nyilatkoznak: jövőre megpróbáljuk. Sajnos, egyelőre kevesen vannak ilyenek. B. P. Árnyékíoltok Szabadszálláson Városiasodé faluközpont Szabadszálláson, a Kerekegyháza felé kiágazó út ele- jén hangulatos, csupaüveg elejű presszó, vele szemben néhány emeletes társasház, hazai színvonalú elvárásnak megfelelő komforttal, kintebb haladva azonban már a hagyomános falusi utcakép dominál, sok öreg házzal, rozzant kerítéssel, de — a jómód ellenpontozásaként — itt-ott feltűnik egy-egy rangos-cifra vaskerítéssel övezett, betonszegéllyel körülvett kőporos családi ház, ám ahogy a Jókai utca irányában letérünk a kövesútról, ezek is elmaradnak, egyeduralkodóvá válnak, ha nem is a szegényebb de a szerényebb életmód külső, járdáról is belátható jelei: tisztára söpört udvar, farakással, baromfi- és disznóóllal, tébláboló öregekkel. Ez már a falu széle a lelassult idő dimenzióival, a mozdulatlannak látszó, hagyományos életforma rekvizitu- maival. Alig 50 méter széles erdősáv rejti a síkságon felejtkező tekintet elől a Farkasérpartot, amely Szabadszálláson nem más, mint — a cigánytelep. Útleírások nyomán valahogy ilyennek képzeli az ember a dzsungel-rejtette Amazonas menti indiánfalut Csakhát a méreteket illetően van „némi” különbség... Amint kapaszkodók fel az enyhe magaslatra, a putrik felé, egyhamar kíváncsi . barna szemek kereszttüzébe kerülök. Látszik hogy idegen ritkán vetődik errefelé. S fél perc múlva már hallgathatom a panaszok kezdete- és végenincs áradatát. Láthatóan szégyellik a törékeny, szakadozott tetejű kunyhókat, legszívesebben mennének innen, ha lenne hová. Emlegetik a tanács szívtelenségét, amiért nekik, a tizennégy családnak itt kell lakniuk, A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Elénk külkereskedelmi forgalom Tavaly, az új gazdaság-] irányítási rendszer funkció- ] nálásának első évében csak i lassú ütemben fejlődött a külkereskedelem: a kivitel öt százalékkal, a behozatal pedig mindössze másfél százalékkal nőtt az év folya- í mán. Az idén azonban a j külkereskedelem lett a nép- [ gazdaság legmozgékonyabb ; területe, a fejlődés itt volt a legerőteljesebb. A vállalatok elsősorban a külföldi piacokon kerestek és találtak új értékesítési lehetőségeket. Az év első kilenc hónapjának adatai szerint a behozatal értéke az idén 9 százalékkal volt nagyobb, mint egy év előtt Persze — ebben a nagyarányú növekedésben az árel- tolódások is szerepet játszanak. Ami az idei külkereskedelmi forgalom irányát illeti: behozatalunk a szocialista országokból, a kivitel viszont a kapitalista országok felé emelkedett nagyobb mértékben. Ez utóbbi 29 százalékkal haladta meg a tavalyit és nemcsak elérte, hanem valamelyest túl is haladta a tőkés országokból származó import értékét. Minthogy az export rendszerint az utolsó negyedévben a legnagyobb — az idei tőkés kereskedelmi mérlegünk előreláthatóan aktív lesz, szemben az előző évekkel, amikor is ez a mérleg többnyire passzív volt. Behozatalunkban változatlanul az anyagimport dominál, a félgyártmányokkal, alkatrészekkel együtt több mint a fele az össz- behozatalnak. Az elmúlt háromnegyedévben 22 százalékkal több gépet és más beruházási eszközt importáltunk. mint tavaly. A megye ipari termelésének 18.6 százaléka került külföldre az év első 9 hónapjában. Ez több mint a fele a belkereskedelemben értékesített áruértéknek és megfelel az ipari értékesítés országos exporthányadának. Á. L. hiába is emlegetem, hogy nem egészen a tanácsiak kemény- vagy lágyszívűségén múlik az ő helyzetük alakulása, csak mondja a magáét a két fiatalasszony — mindegyikőjük férje Pesten dolgozik —, miközben az egyik szorgosan sep- regeti a kunyhó elejét a másik pedig szegélyt meszel a fal aljára. Az az igazság, hogy alig tíz éve még több mint száz cigány lakott itt, de közülük a tehetősebbek, a törekvőbbek — s tegyük hozzá: a munkában is igyekvőbbek — már megtalálták a módját az emberibb helyre való költözésnek. Jelenleg is kétéves folyamatos munkaviszony, s legalább havi ezer forintos kereset szükséges ahhoz, hogy kamatmentes hitelt kapjanak. Némelyiknél megvolna a feltétéi, de nem vállalják a törlesztést. Az idősebbeknek a munkaképteleneknek pedig már esélyük sincs arra, hogv innen elkerüljenek. Pedig ezek a kunyhók legkevésbé sem nyújtanak vigasztaló látványt. Még leginkább elégedett közöttük Jakab Béláné. akit különösebben nem izgat, milyen helyen lakik hiszen majd mindig úton van: Bács-Kiskun. Pest és Nógrád megye falvait járja egylovas szekerével, gyűjti a bőrt, a tollat mint a MÉH bizományosa. Ebből még meg lehet élni. Nem úgy. mint a szomszédjának, Sztojka Józsefnek aki drótos és foltozó: e foglalkozás fölött már eljárt az idő. Nemcsak a Farkasérpart Szabadszállás árnyoldala. Fekete ködként gomolyog az alkoholizmus is. Asszonyok, nagycsaládosak szinte naponta jönnek panaszkodni a tanácsházá- ra — elsősorban Váradi István vb-titkárhoz —, de a tanács tulajdonképpen tehetetlen az alkoholistákkal szemben, az elvonókúra csak kis százalékban vezet eredményre. Súlyos alkoholista 25—30 van a községben. A már javíthatalan „esetek”. De akik „csak” ehhez közei állnak azok száma sokkal több. És a kapcsolódó problémák... A válás például. Évente átlag 8—10 válás történik a községben. Négyötöd részben itt döntő ok az alkohol. A tanácstitkár ezt mondja: „Nem az embertől kell megvonni az alkoholt, hanem az embert kell elvonni az alkoholtol.’’ Ha ezt úgy érti hogy előbb az ember szociális környezetét kell átrendezni', akkor igaza van De ennek vetületei már messzire hatnak... A kóros eseteket illetően valamiféle terápiás intézmény segítene. (Lehetséges hogv az érdekeltek a „teráoiás” kifejezés olvastán csak a szó második felére gondolnak ...) Mert ennek legalább a család hasznát látna. minthogy az érdekeltek^ a kezelés során is ke- re^ foglalkozást űznének. Mmdez korántsem csak szabadszállási probléma , ,vár volna titkolózni ‘ a olvamat^ közvetlenül utol arra a jelenségre, amelv °?v sajátságosán falusi •lumpen-réteg” kialakulá- "ára figvelmeztet. A Zöldmező Tsz a község központjában nemrégiben csinos, kulturált büfét létesített. Maga a környezet is kulturált viselkedésre késztet; az áporodott sarki talponállók törzsközönsége nem is érzi jól itt magát. A tanács azóta meg is állapodott a helyi AFÉSZ-szel, hogy az annak kezelésében levő három kocsmát — pardon: italboltot — is a tsz-éhez hasonló színvonalú létesítménnyé alakítsa át. Előre látni, hogy mindez csak korlátozott eredményt hoz majd. Mint minden felszíni kezelés. Sőt éppen félő, hogy ez a törekvés a zugkimérők forgalmának növelését segíti. S ezek maffiaszerű szervezettsége ellen kilátástalannak látszik minden intézkedés. Elsősorban a tanya világ alig bejárható területén alakulnak ki a „fertőző gócok”. A zugkimérők kuncsaftjainak köre szigorúan zárt, kívülállónak itt nincs keresnivalója, hiába kér bort, pálinkát, a válasz: Nincs. A körbe való beépülés pedig reménytelen vállalkozás, a zugkimérők „megbízható” és kiterjedt információs rendszert működtetnek. A község vezetői, és a hatóságok is tudják, kik ellen kellene fellépni, csak éppen a bizonyítékok produkálására képtelenek. Nem kétséges, hogy az árnyak jórészt a tanyavilág felől vetülnek rá a község társadalmi életére. Ebből következik, hogy az ár- nyékf oltok zsugorítása is csak a tanyai életmód átformálódása, korszerűbbé rendezése felől közelíthető meg. Nem a mechanikusan értelmezett, s egyébként is ma még utópisztikusnak ható tömeges beköltözés ábrándját kell itt kergetnünk, de minden lehetséges eszközökkel kellene támogatni az olyan erőfeszítéseket, amelyek a fény frisebb szellemi levegőjárásába vonják a tanyák népét is. S még inkább a tanyán élők ilyen szándékát... Szabadszálláson is megmozdult a külterület. A nemrég villamosított Ba- lázspusztán az idén 11 családi ház épült, s újabb öt van épülőfélben. Tanácsi anyagból, de tsz-kivitele- zéssel tető alá került az egészségház és a törpe vízmű hidroforgépezete is. Az ideköltöző tanyasiak vállalták, hogy hozzájárulnak a vízvezeték megépítéséhez. s így jövőre már komfortos lesz a lakásuk. A Zöldmező Tsz a tanácsi kezelésben levő kultúrtermet is rendbehoz^a lakályossá tette A közeli iskola kes- kenyfitmvetítőt kapott s a nyáron — a nagy látogatottság miatt is — valóságos szabadtéri mozi működött. Ugyanakkor a községbe való költözésre is készteti a családokat az iskola felsőtagozatának „körzetesítése”. Valójában a rendszeres, s a Lenin Tsz által céltudatosan támogatott beköltözésre is van itt példa. E gazdaság területén az utóbbi tíz évben a tanyák 30 százaléka megszűnt. Más^k szerint Fekete-pusztán 5—6 'v múlva egyetlen tanya sem lesz. ...Kunyhók, tanyák. Meg társasházak a faluközoont- ban. A kettő közötti hídve- rés talán már meg is kezdődött. Hatvani Dániel i
