Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)

1969-12-10 / 286. szám

1. oldal 1W». december 10, szerda Példa — Bácsalmásról Sokfeló'I és sokféle I hetven százalékát kukori- I vizsgáljuk a más fajták véleményt hallunk évek óta a napraforgóról. Szél­sőséges terméseredmények születnek, és ennek meg­felelően szélsőséges állás- foglalások is. Vannak gaz­daságok, ahol a napraforgó adja az egy holdra vetített legjobb üzemi eredményt, máshol meg egyáltalán nem foglalkoznak a ter­mesztésével. Ahány gazda­ság, annyi tapasztalat. A Bácsalmási Állami Gazdaság a megye legna­gyobb napraforgótermesz­tői közé tartozik, náluk több mint egy évtizede, és közel ezer holdról „gyűj­tik a tapasztalatokat”. Az, hogy náluk már hagyomá­nyosnak mondható a nagy termőterület sok mindent meghatároz. Értenek a ki­választáshoz, a gyakorlat­ból ismerik agrotechniká­ját, mindig tudják, hogy mit és hogyan kell e nap- ranéző növénnyel csinálni. Másszóval, jók a hagyomá­nyok. Nem csoda, ha Mol­nár József, a gazdaság fő- agronómusa szívesen beszél róluk. — Sok helyütt és régóta vita tárgyát képezi, meny­nyire igénytelen növény a napraforgó, magyarán mondva mennyire lehet visszaszorítani a gyöngébb talajokra. Mi inkább úgy tettük fel a kérdést: meny­nyire érdemes? Az első, és egyik leglé­nyegesebb tapasztalatunk, hogy nem szabad a napra­forgót a leggyengébb tala­jokra vetni. Ezen túlme­nően érdemes kidolgozni talajtípusonként a szüksé­ges műtrágyakeveréket. Az idén például 977 holdon termeltünk napraforgót, ca, 30 százalékát őszi búza után vetettük. Hatóanyagú, ban számítva 153 kilo­gramm műtrágyakeveréket szórtunk alá holdanként. A vetést, csak április má­sodik felében végeztük. SPC-vetőgépekkel. A szokásosnál későbbi vetésidőt nemcsak az indo­kolja, hogy a kötöttebb ta­lajok kissé később mele­gednek fel, hanem, hogy az általunk termesztett fajták, a Berogvi és a Be- redovik már a fejlődés kezdeti stádiumában na­gyon hőigényesek. A vetés­sel egy időben Afalonnal kezeljük a talajt, ennek eredményeképpen a terü­letnek legfeljebb 20—25 százalékán kell mechanikai gyomirtáshoz folyamadni. Sajnos — és ez a nap­raforgó terméseredményét többé-kevésbé mindenütt rontja — a madarak kár­tétele ellen nehéz hatáso­san védekezni. Közvetlenül a kelés után, egy-két leve­les állapotban a galambcsí­pés, majd az érés idején a szemek kiverése ellen kar- bidágyúkkal védekezünk, ezekkel riasztjuk a mada­rakat. A házigalúmbok és a gerlék ennek ellenére táblánként a termés 10—20 százalékát teszik tönkre. Tapasztalataink szerint a szovjet SZK—4-es kombáj­nokkal, és gyakorlott kom- bájnosokkal különösebb veszteség nélkül megold­ható a betakarítás. Erre a szeptember és az október elegendő. Holdanként átla­gosan kilenc és fél mázsa szemet takarítunk be. Van­nak fajtaösszehasonlító kí­sérleteink is, évről évre Válasz és meg/egyzés Nem az OTP hatásköre Lapunk november 27-i számában ,, Módosították," címen bíráló cikket közöl­tünk, melyre az OTP me­gyei igazgatóságától a kö­vetkező választ kaptuk; Valószínűnek tartom, hogy a cikk írója téves in­formációk alapján fogal­mazta az áruvásárlási köl- csönakció cikklistájával kapcsolatos bírálatát, mely szerint „■.. az OTP módo­sította az árukölcsön-akció cikklistáját”. Ugyanis az 1/ 1958. (IX.3.) PM—BkM sz, együttes rendűiét értelmé­ben az Országos Taimrék- pénztár — mint a lakosság valamennyi bankfunkcióját ellátó pénzintézet — csak bonyolítja és finanszírozza a kereskedelmi vállalatok áruvásárlási kölcsönakció- ját. A hivatkozott rendelet szerint is az áruvásárlási akció cikklistájának össze­állítása, illetve annak mó­dosítása — a mindenkori kereskedelem-politikai cé­loknak megfelelően — a Belkereskedelmi Miniszté­rium hatáskörébe tartozik. A fentiek alapján feltét­lenül szükségesnek tartom a hivatkozott cikk leírtak szerinti módosítását egy­részt intézetünk eddigi jó hírnevének védelme, más­részt az olvasóközönség va­lóságnak megfelelő tájékoz­tatása céljából. Egyébként — és ezt már a belkereskedelem védelmé­ben mondom — a legtermé­szetesebb, hogy egy áruféle­ség kedvezményes és hitel­re történő vásárlására so­hasem annak szezonjában van lehetőség. Deák István megyei igazgató * A szerkesztő megjegy­zése; Cikkünkben nem vontuk kétségbe annak helyességét, hogy az áruVásárlási köl­csön mindig összefüggésben van a szezonális jelleggel, sőt ezt mi is alátámasztot­tuk. Tény viszont, hogy az OTP-közlemény (november J9-i MTI-közlés) kapcsán tettük szóvá az áruvásárlá­si hitelakció propaganda­szövegének egyoldalúságát, amely éppen a fentiekre nem hívta fel a vásárlók figyelmét. Mellesleg megjegyezzük, hogy ideje volna a hitel- cikklista megállapítását — az egyébként sok minde­nért felelős — megyei szer­vekre bízni, mert az elfek­vő. vagy bőségesebb cikkek köre területenként változik. Ez sokkal rugalmasabb in­tézkedéseket tenne lehető­vé. Erre vonatkozóan konk­rét példákat is említhet­nénk, pl. amikor az egyik tv-típusra megszüntették a kedvezményt, holott a mi megyénkben még bőségesen volt belőle eladatlan kész­let. így azután a készülék raktáron maradt, s végül ki kellett vonni a forga­lomból. , Ügy véljük, hogy a Bel­kereskedelmi Minisztérium figyelmét is kötelességünk fe'hívni az ilyen jelensé­gekre, T. P. eredményeit a mi üzemi viszonyaink között. Ez a munka — nem lehet elég­gé hangsúlyoznom — rend­kívül fontos, mivel a nap­raforgó agrotechnikáján vé­leményem szerint nagyon sokat kell még alakítani. A WNIIMK 6540 és az Ire- gi-fajta kísérleteink alap­ján bekerülhet a gazdaság napraforgó-területére. A laboratóriumi vizsgá­latok szerint az üzemi mé­retekben termesztett faj­táknál a kinyerhető olaj- tartalom 46,5 és 51,4 száza­lék között mozog. Télen mázsánként 637 forintot kapunk a napraforgóért. És még két adat: az egy hold­ra eső közvetlen költség 2592 forint, a hozam értéke pedig 5681 forint. Véleményem szerint igen nagy lehetőségek rejlenek a napraforgótermesztésben, de ezek csak akkor realizá­lódnak, ha sikerül kidolgoz­ni e munka pontos techno­lógiáját. Az kétségtelen, hogy a napraforgó termés­területe a jövőben növe­kedni fog, mivel étkezési kultúránk fejlődésével pár­huzamosan nő az étolaj- fogyasztás. A növény a ve­tésforgóba jól beilleszthető, és gépesíthetők a vele kap­csolatos munkák. Te-rmé- szetesen ez sem utolsó szempont. Ahhoz azonban, hogy igazán gazdaságos le­gyen a termelés, minimáli­san két-háromszáz holdon érdemes vetni. A szétforgá­csolt területek, több-keve­sebb lelkesedéssel és hoz­záértéssel folytatott kísérle­tek nem hozhatnak kellő eredményt. Abban, hogy a napra­forgóval a jövőben egyre több gazdaság" foglalkozik majd, aligha kételkedhe tünk. Legfeljebb az a vi­tás, milyen közéli vagy tá­voli ez a jövő. Akik ellá­togatnak Bácsalmásra, egy kis tapasztalatcserére, szin­te Javétól nélkül úgy nyi­latkoznak: jövőre megpró­báljuk. Sajnos, egyelőre ke­vesen vannak ilyenek. B. P. Árnyékíoltok Szabadszálláson Városiasodé faluközpont Szabadszálláson, a Kerek­egyháza felé kiágazó út ele- jén hangulatos, csupaüveg elejű presszó, vele szemben néhány emeletes társasház, hazai színvonalú elvárás­nak megfelelő komforttal, kintebb haladva azonban már a hagyomános falusi utcakép dominál, sok öreg házzal, rozzant kerítéssel, de — a jómód ellenponto­zásaként — itt-ott feltűnik egy-egy rangos-cifra vas­kerítéssel övezett, betonsze­géllyel körülvett kőporos családi ház, ám ahogy a Jókai utca irányában leté­rünk a kövesútról, ezek is elmaradnak, egyeduralko­dóvá válnak, ha nem is a szegényebb de a szeré­nyebb életmód külső, jár­dáról is belátható jelei: tisz­tára söpört udvar, farakás­sal, baromfi- és disznóól­lal, tébláboló öregekkel. Ez már a falu széle a lelassult idő dimenzióival, a mozdu­latlannak látszó, hagyomá­nyos életforma rekvizitu- maival. Alig 50 méter széles er­dősáv rejti a síkságon fe­lejtkező tekintet elől a Farkasérpartot, amely Sza­badszálláson nem más, mint — a cigánytelep. Út­leírások nyomán valahogy ilyennek képzeli az ember a dzsungel-rejtette Amazo­nas menti indiánfalut Csakhát a méreteket ille­tően van „némi” különb­ség... Amint kapaszkodók fel az enyhe magaslatra, a put­rik felé, egyhamar kíváncsi . barna szemek kereszttüzé­be kerülök. Látszik hogy idegen ritkán vetődik erre­felé. S fél perc múlva már hallgathatom a panaszok kezdete- és végenincs ára­datát. Láthatóan szégyellik a törékeny, szakadozott te­tejű kunyhókat, legszíve­sebben mennének innen, ha lenne hová. Emlegetik a tanács szívtelenségét, ami­ért nekik, a tizennégy csa­ládnak itt kell lakniuk, A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Elénk külkereskedelmi forgalom Tavaly, az új gazdaság-] irányítási rendszer funkció- ] nálásának első évében csak i lassú ütemben fejlődött a külkereskedelem: a kivitel öt százalékkal, a behozatal pedig mindössze másfél szá­zalékkal nőtt az év folya- í mán. Az idén azonban a j külkereskedelem lett a nép- [ gazdaság legmozgékonyabb ; területe, a fejlődés itt volt a legerőteljesebb. A vállalatok elsősorban a külföldi piacokon kerestek és találtak új értékesítési lehetőségeket. Az év első kilenc hónapjának adatai szerint a behozatal értéke az idén 9 százalékkal volt nagyobb, mint egy év előtt Persze — ebben a nagyará­nyú növekedésben az árel- tolódások is szerepet ját­szanak. Ami az idei külkereske­delmi forgalom irányát il­leti: behozatalunk a szocia­lista országokból, a kivitel viszont a kapitalista orszá­gok felé emelkedett na­gyobb mértékben. Ez utób­bi 29 százalékkal haladta meg a tavalyit és nemcsak elérte, hanem valamelyest túl is haladta a tőkés or­szágokból származó import értékét. Minthogy az export rendszerint az utolsó ne­gyedévben a legnagyobb — az idei tőkés kereskedelmi mérlegünk előreláthatóan aktív lesz, szemben az elő­ző évekkel, amikor is ez a mérleg többnyire passzív volt. Behozatalunkban válto­zatlanul az anyagimport dominál, a félgyártmányok­kal, alkatrészekkel együtt több mint a fele az össz- behozatalnak. Az elmúlt háromnegyedévben 22 szá­zalékkal több gépet és más beruházási eszközt impor­táltunk. mint tavaly. A megye ipari termelé­sének 18.6 százaléka került külföldre az év első 9 hó­napjában. Ez több mint a fele a belkereskedelemben értékesített áruértéknek és megfelel az ipari értékesí­tés országos exporthánya­dának. Á. L. hiába is emlegetem, hogy nem egészen a tanácsiak kemény- vagy lágyszívűsé­gén múlik az ő helyzetük alakulása, csak mondja a magáét a két fiatalasszony — mindegyikőjük férje Pesten dolgozik —, miköz­ben az egyik szorgosan sep- regeti a kunyhó elejét a másik pedig szegélyt me­szel a fal aljára. Az az igazság, hogy alig tíz éve még több mint száz cigány lakott itt, de közü­lük a tehetősebbek, a törek­vőbbek — s tegyük hozzá: a munkában is igyekvőb­bek — már megtalálták a módját az emberibb hely­re való költözésnek. Jelen­leg is kétéves folyamatos munkaviszony, s legalább havi ezer forintos kereset szükséges ahhoz, hogy ka­matmentes hitelt kapjanak. Némelyiknél megvolna a feltétéi, de nem vállalják a törlesztést. Az idősebbek­nek a munkaképtelenek­nek pedig már esélyük sincs arra, hogv innen el­kerüljenek. Pedig ezek a kunyhók legkevésbé sem nyújtanak vigasztaló lát­ványt. Még leginkább elégedett közöttük Jakab Béláné. akit különösebben nem izgat, milyen helyen lakik hi­szen majd mindig úton van: Bács-Kiskun. Pest és Nógrád megye falvait járja egylovas szekerével, gyűj­ti a bőrt, a tollat mint a MÉH bizományosa. Ebből még meg lehet élni. Nem úgy. mint a szomszédjának, Sztojka Józsefnek aki dró­tos és foltozó: e foglalkozás fölött már eljárt az idő. Nemcsak a Farkasérpart Szabadszállás árnyoldala. Fekete ködként gomolyog az alkoholizmus is. Asszonyok, nagycsaládo­sak szinte naponta jönnek panaszkodni a tanácsházá- ra — elsősorban Váradi István vb-titkárhoz —, de a tanács tulajdonképpen te­hetetlen az alkoholistákkal szemben, az elvonókúra csak kis százalékban vezet eredményre. Súlyos alkoholista 25—30 van a községben. A már javíthatalan „ese­tek”. De akik „csak” ehhez közei állnak azok száma sokkal több. És a kapcsolódó problé­mák... A válás például. Évente átlag 8—10 válás történik a községben. Négyötöd részben itt döntő ok az alkohol. A tanácstitkár ezt mond­ja: „Nem az embertől kell megvonni az alkoholt, ha­nem az embert kell elvonni az alkoholtol.’’ Ha ezt úgy érti hogy előbb az ember szociális környezetét kell átrendezni', akkor igaza van De ennek vetületei már messzire hatnak... A kóros eseteket illetően va­lamiféle terápiás intézmény segítene. (Lehetséges hogv az érdekeltek a „teráoiás” kifejezés olvastán csak a szó második felére gondol­nak ...) Mert ennek leg­alább a család hasznát lát­na. minthogy az érdekel­tek^ a kezelés során is ke- re^ foglalkozást űznének. Mmdez korántsem csak szabadszállási probléma , ,vár volna titkolózni ‘ a olvamat^ közvetlenül utol arra a jelenségre, amelv °?v sajátságosán falusi •lumpen-réteg” kialakulá- "ára figvelmeztet. A Zöldmező Tsz a köz­ség központjában nemrégi­ben csinos, kulturált büfét létesített. Maga a környe­zet is kulturált viselkedés­re késztet; az áporodott sarki talponállók törzskö­zönsége nem is érzi jól itt magát. A tanács azóta meg is állapodott a helyi AFÉSZ-szel, hogy az an­nak kezelésében levő há­rom kocsmát — pardon: italboltot — is a tsz-éhez hasonló színvonalú létesít­ménnyé alakítsa át. Előre látni, hogy mindez csak korlátozott eredményt hoz majd. Mint minden felszíni kezelés. Sőt éppen félő, hogy ez a törekvés a zugkimérők forgalmának növelését segíti. S ezek maffiaszerű szervezettsége ellen kilátástalannak lát­szik minden intézkedés. El­sősorban a tanya világ alig bejárható területén alakul­nak ki a „fertőző gócok”. A zugkimérők kuncsaftjai­nak köre szigorúan zárt, kí­vülállónak itt nincs keres­nivalója, hiába kér bort, pálinkát, a válasz: Nincs. A körbe való beépülés pe­dig reménytelen vállalko­zás, a zugkimérők „meg­bízható” és kiterjedt infor­mációs rendszert működtet­nek. A község vezetői, és a ha­tóságok is tudják, kik el­len kellene fellépni, csak éppen a bizonyítékok pro­dukálására képtelenek. Nem kétséges, hogy az árnyak jórészt a tanyavilág felől vetülnek rá a község társadalmi életére. Ebből következik, hogy az ár- nyékf oltok zsugorítása is csak a tanyai életmód át­formálódása, korszerűbbé rendezése felől közelíthető meg. Nem a mechanikusan ér­telmezett, s egyébként is ma még utópisztikusnak ha­tó tömeges beköltözés áb­rándját kell itt kergetnünk, de minden lehetséges esz­közökkel kellene támogat­ni az olyan erőfeszítéseket, amelyek a fény frisebb szellemi levegőjárásába vonják a tanyák népét is. S még inkább a tanyán élők ilyen szándékát... Szabadszálláson is meg­mozdult a külterület. A nemrég villamosított Ba- lázspusztán az idén 11 csa­ládi ház épült, s újabb öt van épülőfélben. Tanácsi anyagból, de tsz-kivitele- zéssel tető alá került az egészségház és a törpe víz­mű hidroforgépezete is. Az ideköltöző tanyasiak vál­lalták, hogy hozzájárulnak a vízvezeték megépítésé­hez. s így jövőre már kom­fortos lesz a lakásuk. A Zöldmező Tsz a tanácsi ke­zelésben levő kultúrtermet is rendbehoz^a lakályossá tette A közeli iskola kes- kenyfitmvetítőt kapott s a nyáron — a nagy látoga­tottság miatt is — valósá­gos szabadtéri mozi műkö­dött. Ugyanakkor a község­be való költözésre is kész­teti a családokat az iskola felsőtagozatának „körzetesí­tése”. Valójában a rendszeres, s a Lenin Tsz által céltuda­tosan támogatott beköltö­zésre is van itt példa. E gazdaság területén az utób­bi tíz évben a tanyák 30 százaléka megszűnt. Más^k szerint Fekete-pusztán 5—6 'v múlva egyetlen tanya sem lesz. ...Kunyhók, tanyák. Meg társasházak a faluközoont- ban. A kettő közötti hídve- rés talán már meg is kez­dődött. Hatvani Dániel i

Next

/
Oldalképek
Tartalom