Petőfi Népe, 1969. december (24. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-10 / 286. szám
\ 1989. december 10, szerda 5. oldal KISZ-szerrezet a legjobbak A Ganz Villamossági Művek Bajai Készülékgyárának jól felszerelt könyvtárában beszélgettünk Sal- lai Mihály szervező- és Major Józsefné alapszervezeti titkárral. E KISZ-kol- lektíva a város legjobban működő ifjúsági szervezetei közé tartozik. Munkájukról, eredményeikről, problémáikról kérdezem a csúcstitkárt helyettesítő két vezetőt, akik kitűnően kiegészítik egymást: Major Józsefné a tapasztaltabb, ■Sallai Mihály, az optimistább. Elmondják, hogy KISZ- szervezetük Í957-ben a megyében elsőként alakult meg. Az első években jól ment a munka, később egészen 1967-ig nem tartoztak a legjobbak közé. Három évvel ezelőtt újjászervezték soraikat, ők nyerték többek között a megyében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére kiírt pályázatot, s ezzel együtt a 7000 forintos utalványt is. Munkájuk sokrétű; segítik a termelést, biztosítják az erkölcsi és politikai nevelést, a művelődési és sportolási lehetőségeket. Az elmúlt három évben sikerült kialakítani egy húszfőnyi szervező gárdát, akikre mindig mindenben lehet számítani. A tagok létszáma 180. Termelést segítő tevékenységükben ez évben sok szép eredményt értek el. Védnökséget vállaltak a fémrészek gyártása felett A KISZ-fiatalok szabad szombatjaikon készítik ezeket munkabérüket felajánlva az alapszervezetnek. Társadalmi munkában készítették el a gyár 800 milliós beruházásánál az anyagmozgatáshoz szükséges, mintegy 300 méternyi utat. A gyár vezetősége ezért 5000 forint jutalomban részesítette őket amit a legjobban dolgozó fiatalok között osztottak szét A gyár 15 éves fennállása alatt rengeteg réz- és vashulladék gyűlt fel az udvarón. Vállalták és elvégezték ennek szétválogatását is. Nagy gondot fordítanak a KISZ-tagok erkölcsi-politikai nevelésére. A mérNép m űvészet i cserépkályhák Karcagon az Agyagipari Népművészeti Htsz alkotó- műhelyében Russói István népművészmester irányítá. sával jellegzetes, hazánkban egyedülálló népművészeti cserépkályhák készülnek. Ebben az évben több mint ezerkétszáz: cserépkályhát raktak fel, a mintegy harmincféle motívumokkal, figurákkal ékesített csempékből. Újdonság a csigaszemes csempékből készült kandalló. A csempéken hét és fél centiméter mélyen tizenhat centiméteres átmérőjű szem helyezkedik el, zöld, sárga és bronz színnel díszítve. Az első kandallóújdonságot a csopaki Vízimalom csárdában rakták ösz- szé Russói István népművész alkotásaival díszítették egyebek között a debreceni Bolgár éttermet is. nökök, technikusok részt vesznek a marxista vitakör munkájában, a többi fiatal pedig a fáklyavivők körének a hallgatója. Az olvasni, tanulni vágyó fiatalok rendelkezésére áll a 7000 kötetes könyvtár, amely a megye üzemi könyvtárai között a legnagyobb. A szórakozás, tánc iránti igényt a Romulus-zenekar elégíti ki. Évente két alkalommal hangversenyt rendeznek, de kisebb klubdélutánokon minden vasárnap szórakozhatnak a fiatalok. Évenként egyszer pedig háromnapos kiránduláson vesznek részt. Az idén Budapesten voltak. Élénk a sportélet is. A spartakiádokon mindig az elsők között szerepelnek. Az ő kezdeményezésükre indul a járásban 1970 tavaszán a Ganz Ábrahám jubileumi sportverseny. Jó volt ilyen szép eredményekről hallani. Már azt hittem, nincs is említésre méltó problémájuk, amikor a beszélgetés végén kiderült, hogy bizony, akad néhány. A legnagyobb talán az, hogy nincs saját helyiségük. Végigjárták már a várost, felderítve az üres pincéket, kihasználatlan helyiségeket, de sehol nem fogadták be őket. Legtöbben a beat-zene hangerejétől tartanak. Pedig helyiségre feltétlenül szükség lenne. Szeretnének létrehozni egy ifjúsági klubot is, de eddig ez is csak terv maradt. Ma még reménykednek, hogy a vállalat elvégzi a vízitelep téliesíté- sét — s akkor végre lesz saját otthonuk. Becsülendő a Ganz fiataljainak a lelkesedése. A gyár évente mindössze 4000 forintot tud biztosítani számukra, ami ilyen taglétszám mellett bizony, nem nagy összeg. Mindig akad azonban egy-két jó ötlet, amelynek megvalósításával szert tehetnek némi pénzre. Az új választások során olyan fiatalok kerültek a vezető helyekre, akiknek munkája, magatartása már megbecsülést, barátokat szerzett, biztosítva ezzel a jövőben is a támogatást saját maguk és a KISZ-szervezet számára. D. É; 75 hallgatóval Továbbképzés szórakoztató zenészeknek PONTOSAN tíz év óla működik az egész ország területére kiterjedt hálózatával az Országos Szórakoztató Zenei Központ Stúdiója. Az országban ma már összesen 21 stúdió dolgozik. Megyénkben tavaly szervezték meg a hivatásos zenészképzésnek ezt a jól bevált formáját. A stúdióhálózatnak az a fő feladata, hogy a működési engedéllyel rendelkezők zenei továbbképzését megszervezze, és azok részére, akik bizonyos zenei előképzettség után a szórakoztató zenészj pályán kívánnak dolgozni, alkalmat adjon stúdió munkájában való részvétel útján működési engedély megszerzésére. Jelenleg Bács-Kiskun megyében 75 hallgatóval működik a stúdió, amelynek vezetője Vincze Miklós tánctanár. Zenei vezető Homoki Ferenc zenetanár. Sajnos, rendkívül nehezíti a, munkát, hogy öt helyen folyik az oktatás, rossz akusztikai, fűtési és egyéb körülmények között. Megérdemelnének valamivel több figyelmet, segítséget a művelődés vezetői részéről Egyedül a művelődési központ segíti őket, sajnos, kevés eredménnyel, hiszen maguk is ugyanolyan rossz körülmények közt kénytelenek tevékenykedni. BÁNYAI LAJOS, az Országos Központ szakfelügyelője a napokban Kecskeméten járt. és elmondotta: a Bács megyei stúdió tavalyi megalakulása óta országos viszonylatban is figyelemre méltó eredményeket ért el. Azt is elmondta. hogy a tantervben a népzenétől a beatzenéig minden szórakoztató zenei műfaj és valamennyi hangszer oktatása, szerepel. Elmondta még Bányai Lajos, hogy a központ a jövőben is minden segítséget megad a megyei stúdió jó működéséhez. A napokban adnak át például egy 30 ezer forintos zongorát, dobfelszerelést, magnetofont és más hangszereket. AZ A TERVÜK, hogy a jövőben a szakmai oktatás mellett politikai és ideológiai oktatással, valamint nyelvek tanulásával is gazdagítják a szórakoztató zenészek korszerű továbbképzését. Varga Mihály Rudnay-kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában Rudnay Gyula életműve kiemelkedő helyet foglal el a XX. századi magyar és egyetemes művészetben. A hazai festészet és népkultúra hagyományaiból új magyar festőnyelvet keresett és alakított ki művészetében. „A mi művészetünk alapja — vallotta — csakis e föld és a föld népének kultúrája lehet.” A Magyar Nemzeti Galéria Rudnay-kiállítása a mester művészetét dokumentáló eddigi bemutatók közül a leggazdagabb. Olyan főművei szerepelnek itt, mint a Pusztaszeri országgyűlés 14 méter magasságú gobelinje, a Csokonai, a Toborzó, a Kánai menyegző, és az Attila lakomája. A kiállítás Rudnay jellegzetes korszakain vezet végig. A Münchenben, Rómában, Párizsban tanuló fiatal művész pályakezdetén a nagybányai művésztelepen dolgozik, majd 1905-ben Hódmezővásárhelyre költözik, hogy eleven kapcsolatba kerüljön az alföldi néppel és tájjal. Ez az élmény új színnel, mélyen átélt tartalommal gazdagítja művészetét. _Az első világháború döntő volt Rudnay mondanivalójának és festői eszközeinek érlelése szempontjából. Ekkoriban Losoncon dolgozik, Mélyen megrendíti a háború okozta nyomorúság, „Menekülői” hontalanságukkal és hajszolt- ságukkal számos változatban állandóan foglalkoztatják képzeletét és képein kegyetlenül valóságos emléket állít szenvedéseiknek. A megrázó, közvetlen élményekhez kapcsolódó alkotásokat a háború után olyan művek váltják fel, amelyek a magyar múltból merítik témájukat. Történelmi képei csakúgy, mint az ódon házak, pincék és kifeszített kárpitok előtt üldögélő, mulatozó magyarok hangulatképei Rudnay jellegzetes témáivá váltak. A kiállítás egyik legjelentékenyebb műve a Kánai menyegző első ízben szerepel a magyar közönség előtt. A kép Mária megérkezésének pillanatát ábrázolja. A tárlat másik érdekes festménye a Csokonai diákjai körében című sokkal gazdagították művészetünket Rudnay tájképei. „Tájábrázolásomban — mondja Rudnay — a magyar történelem múltjáRudnay Gyulai OlvaSlT nfT nagyméretű kép kevésbé ismert változata. Rudnay szenvedélyes előadásmód, dal, felfokozott színekkel örökítette meg Csokonai alakját, amint a Múzsával találkozik a debreceni Nagyerdőben, lelkes ifjak- tól körülvéve; Gazdag életművéből nemcsak hazai festészetünk, de korunk egyetemes művészete számára is kiemelkedő jelentőségűek arcképei. Különösen i megragadó gyöngédségűelc a feleségéről készült arcmások, amelyek végigkísérik Rudnay pályáját. Az eddig kevéssé ismert Kékruhás lány és a Hímző nő méltán sorolható Rudnay Gyula feleségéről készült egyik legszebb magyar arckép, a Csipkekendős nő mellé. Hasonló értékű alkotáNYELVOR Nyelvünk virágai A szólások különbözöl maradjon ki: az NB I. B. utolsó előtti fordulójáról azt olvastam, hogy az NB I-be már feljutott két csapat, a Videoton és a Szeged alaposan ráült a babérjaira (ti. mindketten nagy gólaránnyal kikaptak). Pedig a babérokra nem lehet ráülni, pláne alaposan, mert' a helyes szólás: nyugszik babérain. Harangozó Teri a rádióban a bemondó szerint egy világslágert énekelt. A szöveg magyar fordítója vagy inkább átköltője nem nagyon lehetett megilletődve a sláger világszínvonalától, mert ilyen lompos sor került a szövegbe: Benőtt a fejem rég. (Talán fű nőtt rajta? — ötlött eszembe). Ha a szövegíró tudna magyarul, csak így írhatta volna: Benőtt a fejemlágya rég. Mert a csecsemőnek a feje lágya (lágy része) szokott benőni. Ezt is a rádióban hallattam (valamelyik riportalany példázódott így): Fiamnak mondom, menyem is értsen belőle. Akj így fajtáit, az állandó fordulatokat nevezzük nyelvünk virágainak. Használatukkal gondolatainkat színesen, szemléletesen . tudjuk kifejezni. Valóban találóan nevezzük őket virágnak. De a virágokat szeretjük, becsüljük, ezeket pedig nem mindig, mert nem használjuk eredeti alakjukban. Ha megváltoztatjuk őket, jelentésük eltorzul. Egy csomó példát említsünk meg okulásul. A budapesti kerületek egyik televíziós vetélkedőjén hallottam, hogy az egyik kerületeik „előre örülnek a medve bőrének”. Pedig a medve bőrére előre csak inni szoktak a vadászok. Akkor mondjuk, ha valami a nagy nekikészü- lődés után sem sikerül. Ibsen Hedda Gablerénak tv-előadásán hallottam, hogy valaki „tűkön áll”. Tűkön csak ülni szoktak. Bármilyen furcsa, de a tűkkel kapcsolatban még állva is csak azt mondhatjuk. hogy „tűkön ülünk”. Hogy a labdarúgás se ‘ használja ezt a közmondást, az nem érti mély értelmét. Helyesen így mondjuk: Lányomnak mondom, menyem is értsen belőle. Lányomnak ugyanis mondhatom, mert az az én lányom, de menyemnek, nem, mert harag lehet belőle. Olvasóinkkal ünnepélyesen közöljük, hogy a fecske a tavasz hírnöke. Ne mondjuk tehát azit, hogy „egy fecske nem csinál nyarat”. Egészen frissen hallottam a rádióban, hogy „vajúdnak a hegyek, és szülnek egy egeret.” Pedig ez ilyen formában járja: „Vajúdnak a hegyek, és megszületik a kisegér”. Ugyanígy tejben-vajban fürösztünk valakit, ha elkényeztetjük, mindent megadunk neki. A tejben, s vajban való fürösztés, sőt m e gfürösztés már a konkrét jelentést állítja vissza. Ilyenkor jogos a félelem, hogy a „megfürösztött” bele is fulladhat a tejbe és a vajba. Most egy hétig én is nyugszom babéraimon. ✓ Kiss István nak levegőjét akartam felidézni. A magyar történelem pedig sok borús fejezetben bővelkedik. Ezért volt, hogy régi tájképeimre sokan azt mondták, hogy tragikus f eszül tségűek. Új tájképeimen már kivilágo- sodnak a színek, kisütött a nap, a táj is derűsebb, csakúgy, mint maga az élet.” A felszabadulás után Rudnay Gyula megtalálta azt a területet, ahol leginkább szolgálhatja új szocialista kultúránk építését:; 1947-ben művésztelepet szervezett Baján „népi festőakadémiát”, ahol a város gyári munkásságának; a környező falvak parasztságának tehetséges ifjait képezte. „Meggyőződésem — vallotta Rudnay —, hogy a nép széles rétegeibe kell szétvinni a művészetet. Azért jöttem Bajára, hogy a népművészet szere te tét fejlesszem és ebből a népből, a tehetségek e tárhá-; zából iskolám útján kiválasszam azokat, akik megérdemlik a tanítást és ké-; sőbb izmosítani fogják a magyar festészetet”. A mester önzetlenül vég. zett munkáját öt éven át lankadatlanul folytatja: „Örülök a sok fiatal tehetségnek és annak, hogy a magám módján és a magam eszközeivel én is részt vehetek az ország építő munkájában”. A kiállítás gazdag tar-' talmú katalógusa Rudnay Gyulának a művészetről szóló két ismeretlen írását is közli, Bényi László Beatkoncert felvételről Beat-matinét tartattal/ Baján, a József Attila Mű_ velödési Központ ifjúsági klubjában minden vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel. A műsort külföldi sztereó-felvételekből állit- jáJt össze.
