Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-08 / 155. szám

1869. Július 8, kedd 5. oldal Ahol a táj századokról regél... Madaras határában, a Te- lecskai dombok és a Kí­gyós patak közti területen már évek óta régészeti ása­tást vezet Kőhegyi Mihály, a B^,di Türr István Múze­um múzeológusa. E terület Madaras-Halmok néven vált ismertté a szakembe­rek körében. Az első ása­tást 1963-ban végezték, és azóta kisebb-nagyobb meg­szakításokkal folyik a fel­tárás. Az ásatás színhelyét már messziről földhányá­sok jelzik, s az érkezőt ha­mar magával ragadja a táj sajátos hangulata. Az er­dő mozdulatlan némasága, az elmosódó halmok vonu­lata, a patakot kísérő; rét harsány színei... E táj csendje a történe­lem századairól regél. A környék kedvező természe­ti adottságai révén a törté­nelem folyamán egymást váltották a települések. Az ősember tűzhelye, az avar és a szarmatakori temető, a középkori település, temp­lom, temető a föld mélyén várnak feltárásra. Jelenleg a szarmatakori temető feltárásán dolgoz­nak a munkások. A szarma­ták iráni eredetű lovas no­mád nép. Pannóniának, a rómaiak által történt elfog­lalását követő évtizedek­ben jelennek meg a Duna bal partján. Több száz évig éltek az Alföldön. A római történetírók műveiben gyakran találkozunk a ne­vükkel, ennek ellenére ke­veset tudunk e nép életé­ről, társadalmi szerkezeté­ről. A rómaiak, mint ellen­ségről, a köztük dúló élet­halál küzdelemről tudósíta­nak bennünket. A régé­szetre vár az a feladat, hogy a hiányos történelmi isme­reteket kiegészítse. A mada- rasi ásatás jelentőségét ép­pen az a körülmény adja meg, hogy jelenleg a világ legnagyobb ismert szarma­takori lelőhelye. A szarmaták halmok alá temették halottaikat. Ezek a halmok ma is láthatók, bár a föld művelése foly­tán kissé elmosódottan. A halmok feltárásakor kitűnt, hogy a kiváltságos, vezető réteg temetkezett ide. Fel­merült a kérdés, hogy va­jon hová lett a köznép, a dolgozó réteg. Az 1964-es év fordulatot jelentett a feltárásban, mivel Kőhegyi Mihály régész felfedezte, hogy a halmok közt sírok találhatók, s megkezdte a lelőhely módszeres feltárá­sát. Méterről méterre ha­ladva tárultak fel a sírok a munkások ásója nyomán. Leletanyaguk pedig bebizo­nyította, hogy ezekben a sí­rokban a szarmata nép dol­gozó rétege nyugszik. A temető nagyságát jól érzé­kelteti, hogy eddig 299 sírt és 27 halmot tártak fel, és a temető fele még feltá­rásra vár. A sírok egy ré­szét még maguk a szarma­ták feldúlták és kirabolták. Ezért talál a régész üres sírt, esetleg a bolygatásban elszórtan csontmaradványt, gyakran gyöngyszemet. Most azonban szeren­csénk van, éppen egy ed­dig háborítatlan sír kibon­tásán fáradozik Veréb Bé­la, a múzeum restaurátora, és segítőtársa Boros Ferenc. S lassanként kibontakozik előttünk egy női sír képe — bronz fülbevaló és nyakpe­rec, vas és bronz karperec, fibula, bronz ővcsat része, a váz mellett erősen oxidált vaskés, kecses formájú fü­lesedény és a gyöngysze­mek sokasága, mely a bo­kái több soron körülvevő gyöngysorról vall. Ritka gazdagságú leletanyag ke­rült »napvilágra az ásó nyo­mán. . De ismét egy női sír, mint; már annyiszor a fel­tárás i folyamán. A kibonta­kozó sírok ugyanis kettő kivételével mind női vagy gyermeksírok. Egy újabb kérdés merül hát fel, amely­re a régész további feltá­rástól vár feleletet: — Va­jon hová temették a szarmata férfiakat? A temető teljes feltárása még éveket igényel. Az idei évben meggyorsította a munkát az a körülmény, hogy a helyi tanács 50 000 forintja mellett a járási ta­nács végrehajtó bizottsága is hozzájárult 30 000 forint­tal az ásatás költségeihez. Hanitz Tibomé Lagow-díjas a Csillagosok, katonák A nyugat-len gyei országi Lagowban befejeződött a „Lagow 69” hagyományos nyári filmfesztivál. A kül­földi alkotások közül a „Lagow 69” tiszteletdíjjal tüntették ki Jancsó Miklós „Csillagosok, katonák” Pontecorvo „Algíri csata” és Antonioni „Nagyítás” cí­mű játékfilmjét. GIZIKÉ A megszólítá­sokkal gyakran van problémája minden­kinek, így nekem is. Gyakori eset, amikor az ember nem talál rá a meg­felelőre, vagy csak olyan kényszermeg­oldás-félét választ. Sokszor és sokfelé sodornak dolgaim, így gyakran kerülök eszpresszóba, ahol mint köztudomású, általában jóval több a vendég, mint a felszolgáló, ennek következtében, mi­kor az embernek már fogytán az ide­je és a türelme, megreszkírozza, hogy a közelben el­suhanó felszolgáló­nő figyelmét felhív­ja magára. És itt a kérdés: de hqgyan? Kartársnő? Elvtárs­nő? Kisasszony? Halló, kérem? Tün- jiérbogárka? Nos, ezt a gordiu­szi csomót évek óta úgy oldom meg, hogy bármilyen ko­rú felszolgálónőnek hangosan odaszólok: — Giziké! És lett légyen bármi is a neve a megszólítottnak, még eddig mindig odafordult hozzám, majd barátságos mosollyal kísért in­tésemre oda is jött és kivétel nélkül ezzel kezdte mind­egyik: — Nem Giziké vagyok, hanem ... — és megmondta a nevét. Beutalót kaptam a siófoki Bányász­üdülőbe. Csodálatos hely, minden van ott, még házi presz- szó is. Első este vacsora után odaballagtam a presszópulthoz, és az éppen kávét főző csinos asszonykának bevált módszerem­mel így szóltam: — Giziké, kérek agy jó duplát. Ekkor a csinos asszonyka moso­lyogva felém for­dult és kedvesen megkérdezte: — Honnan tetszik tudni a nevemet? Meglepetésemet gyorsan leküzdöt­tem és merően a szemébe nézve vá­laszoltam: — Megéreztem. Mire ő ugyancsak merően rámnézett és csak ennyit szólt: — Jó szöveg. És olyan erős ká­vét főzött, hogy csak hajnal felé tudtam elaludni. (v. i.) Megyénk pedagógusainak 14 százaléka vesz részt az idén szervezett üdülésben Tízhónapi fárasztó mun­ka után a pedagógusok is pihenőre tértek. Évről évre jelentkezik a speciális nyá­ri gond: hány nevelőnek si­kerül intézményes üdülés­re beutalót kapni. Erről érdeklődtünk Kobold Fe- renctől, a Pedagógus Szak- szervezet megyei bizottsága üdültetési felelősétől. — Az idén lényegesen kedvezőbb a helyzet, mint a korábbi években, — mon­dotta Kobold Ferenc. — A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa ugyanis méltányolta a pedagógusok speciális helyzetét, vagyis azt, hogy csak’ a főidényben tudnak szabadságra menni, ezért az idén már 411 SZOT-beutá­lét kaptunk a nyárra. Kö­zötte van 15 családi beuta­ló, ami 30 felnőttnek, és 24 gyermeknek jelent üdülési lehetőséget. Tizenöten sza­natóriumi, huszonötén kül­földi (lengyel, NDK, szov- jen, és aldunai) üdülésen vehetnek részt. Ezenkívül 55 pedagógusgyermek is kapott beutalót. A szerve­zett SZOT-üdülésben esze­rint megyénk pedagógusai­nak — beleértve a család­tagokat is — mintegy 6 százaléka vehet részt. A szakszervezet megyei bizottsága saját erőből is igyekszik segítségére lenni tagságának az üdülésben. Így megszervezték. az egri üdülést két turnusban 10— 10 család, összesen 80 sze­mély részére. Az Egerben üdülők a város központjá­ban levő siketnéma inté­zetben kapnak szállást és ellátást. A fonyódi általá­nos iskolában berendezett szálláson három turnusban összesen hatvan személy üdül, míg az ugyancsak fo­nyódi IBUSZ-szobabérlettel kombinált családos üdülés­ben három turnusban ösz- szesen 96-an üdülnek. Keszthelyen a Szendrey. Jú- lia Általános Iskolában 10 — egyenként négyágyas — szobát béreltek két turnus­ra, családos pedagógusok részére. Ebben az üdülési formában csak szállást biz­tosít a szakszervezet, az ét­kezésről mindenki maga gondoskodik. Rendelkezésre áll ezen­kívül Balatonföldváron 6, és Mátraszentlászlón 5 csa­ládos üdülési lehetőség. Ér­dekesség és az emberiesség példájaként hadd említsük meg: egy bátyai hatgyer­mekes pedagógus család üdülését olyan formában tette lehetővé a szakszer­vezet, hogy három gyer­mek után nem kér térítést. Az önköltséges külföldi üdülési lehetőségek közül kettőt emelünk ki: Jugosz­láviába utazik 12 napra negyvenhét pedagógus (Bel- grád—Szarajevó—Omis út­vonalon), köben_Duvrovnik- ba, Splitbe és Zadarba tesznek kirándulást a részt­vevők. A másik útvonal: Prága—Drezda—Meissen— Lipcse—W eimar—Pilsen— Bri%i. Ez az út 14 napos, és harminckilencen vesznek részt rajta. Érdekessége' az utóbbi két útnak, hogy \a részvételi költséget nyolcé havi részletben fizethetik a résztvevők. A felsoroltakon kívül a járások és városok saját ha­táskörükben is szervezhet­nek üdültetést, legnagyobb részt az IBUSZ fizetőven­dégszolgálatának igénybevé­telével. A kecskeméti peda­gógus szakszervezet soltvad- kerti üdülőjében százhú- szan üdülhetnek kultúrált körülmények között a fő­szezonban. A felsorolt formákban összesen 846-an vesznek részt szervezett üdülésben a pedagógus szakszervezet tagjai közül megyénkben. Ez a tagságnak 14 százalé­ka, ami az országos átlagot tekintve egyike a legjob­baknak. B. J. A beszélő köntös Mikszáth Kálmán regénye nyomán rajzolta; Cs. Horváth Tihor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom