Petőfi Népe, 1969. július (24. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-08 / 155. szám

i oldal IS89. JBflns 8, kedd Izsáki változások Á leendő kecskeméti 0 ff m | i f ¥ 9 nyilatkozott f ö IS §€© i O FŐ I dr• PolinszkY Káro,y | m w a ws m B miniszterhelyettes Izsák, e hagyományos bortermő vidék — különö­sen az Állami Gazdaság és a termelőszövetkezetek óta telepített szőlőkkel — vi­szonylag egységes foltja a megye mezőgazdaságának. A természeti, földrajzi kör­nyezet hasonlóképpen ala­kította az állami és a cso­porttulajdonban levő gaz­daságok termelési sEerke- zetét, mindenütt megerősít­ve az évelő kertészeti kul­túrák, a szőlő és a gyü­mölcsös helyzetét. Több­ezer holdon telepítettek nagyüzemi művelésre al­kalmas szőlőket és gyümöl­csösöket, lerakva ezzel az i parszerű mezőgazdasági termelés alapjait. Elsőként as országban A másik, döntően erős hatás, amely a község gaz­daságait egyformán éri, társadalmi-gazdasági jelle­gű. Az egységes termelési körzetre mindig azonos, vagy hasonló piaci viszo­nyok jellemzőek. lami gazdaságnál, mind a termelőszövetkezeteknél meggyorsítja tervek végre­hajtását, lehetővé teszi a gazdálkodás fokozottabb korszerűsítését, ezáltal egyik legjobb módszere a jövedelem emelésének. Az igazgatótanács tagja, az Állami Gazdaság igaz­gatója, Borsodi Miklós el­mondotta, hogy a társulás tagjai közösen beruházott vagyonuk • arányában ré­szesülnek az elért jövede-1 lemtöbbletből. A szervezet lehetőséget nyújt arra, hogy a nagy mennyiségű árút mindig a legkedvezőbb ár­bevételt kínáló cstornán át értékesítsék, és így a leg­magasabb árat érjék el. Szükségesnek mutatkozik egy hűtőtároló építése is, amely a három termelőszö­vetkezet és a gazdaság ter­mékeinek egy részét tar­tósítaná. Ennek költségeit az új társulás együttesen viseli majd. Nagy vonalakban így fes­tenek a tervek és a lehető­ségek. sulás — egyelőre — egye­dülálló, de korszerű kezde­ményezés. Hogy népszerű is lehet, arra biztatás: az orgoványi Sallai Termelő- szövetkezet máris jelentke­zett belépésre. Köszönet Megyei lapunkban néha napján találkoztam a posta dolgozóit elmarasztaló cik­kekkel, vagy „epés” meg­jegyzésekkel az olvasók ré- i széről. Ezt a néhány sort jómagam is egy kellemet­lenség következtében írom, de nem azért, hogy bánt­sak, ellenkezőleg, hogy kö­szönetét mondjak a kecske­méti távbeszélő központ dolgozóinak. Vidékről hívtak fel a la­kásomon — hivatalos ügy­ben. A beszélgetést egy adat beszerzése miatt be kellett fejezni. Vártam, hogy újra hívnak, de a hívás egyre késett. öt évvel ezelőtt, az ala­pításikor járt a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari és Auto­matizálási Technikumban dr. Polinszky Károly. A művelődésügyi miniszter he­lyettese követelményként azt írta akkor a vendég­könyvbe, hogy az.intézmény be, ami felülmúlja az erede­ti várakozást. Főleg a mű­szaki és automatizálási ok­tatást segítő laboratóriumok tetszenek, hiszen ezek szol­gálják a leghatékonyabban a gyakorlati képzést. Beren­dezésük, alapos felszerelé­sük a szakemberek nevelé­az volt, hogy felsőfokú tech­nikumokat hoztunk létre az ország különböző városai-! ban. Az eltelt esztendők iga­zolták az iskolatípus szük­ségességét. A ma látottal« feljogosítanak arra. hogy reméljem: a kezdeti ered­mények folytatódnak. S Az izsáki mezőgazdasági üzemekben a jövedelem legnagyobb része a borér­tékesítésből származik, to­vábbi fejlesztési terveik döntő többsége is ehhez az ágazathoz kapcsolódik. Ké­zen fekvő volt tehát a gon­dolat, a korszerű üzem- szervezés ideális modelljét megközelítő, a termelési körzet alapján összehan­golt társulás létrehozására. Az ötödik éve ápolt el­képzelés az elmúlt napok­ban valóságos formát öl­tött. A három izsáki ter­melőszövetkezet, a Kossuth, a Sárfehér és az Aranyho­mok társulásához csatlako­zott az Izsáki Állami Gaz­daság és megalakult az Izsáki Mezőgazdasági Üze­mek Társulása. Mint egy község mezőgazdasági ter­melését a tájegység alap­ján összefogó társulás — az országban első az Izsá­kiak kezdeményezése. Önállóság A társulás természetesen a legmesszebbmenőkig tisz­teletben tartja a tagok ön­állóságát, különös tekintet­tel a termelőszövetkezetek­re. Az egyik tagszövetke­zet elnökével, Szeműk Jó­zseffel beszélgettünk erről az Aranyhomok Tsz irodá­jában. — A gazdasági eredmé­nyeken túl — mondta — igen jelentős az a tény, hogy a termelőszövetkezeti tagok nem nem félnek az együttműködéstől. Ez a tár­Pince a Fáslatos tervek A főbb célkitűzések kö­zött szerepel a termelőesz­közök műszaki fejleszté­sének koordinációja, a a pénzügyi beruházási te­vékenység összehangolása, az áruértékesítés hatéko­nyabb, gazdaságosabb szer­vezése a hazai és a külföl­di piacokon. A gazdaság szőlőfeldol­gozója és bortárolója al­kalmas és megfelelő kapa­citású a termelőszövetkeze­tek termésének feldolgozá­sára is, viszont a szövet­kezetek jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy nagyobb, gazdaságosan építhető, korszerű borkom­binát kivitelezéséhez kezd­jenek. Szőlőterületeik, gyü­mölcsöseik további fejlesz­tése megkívánja — az új társulás pedig lehetővé te­szi — a termelési alapok további fejlesztését. Az izsáki borok exportlehető­ségei szükségessé tették a termőterület gazdaságo­sabb, szervezettebb kihasz­nálását, az állami gazda­ság jól bevezetett export­piacai pedig ked*ező le­hetőségeket kínálnak az új társulás borainak értékesí­tésére. A szövetkezetek .társulá­sa, amelybe a belépő álla­mi gazdaság a nesztor, a bonyolító szerepét vállal­ta jelenleg a lehető leg­kedvezőbb lehetőség, a megosztott gazdasági erők egyesítésére. Az összefogás­nak e formája, mind az ál­Épül Kecskeméten a Ma­gyar Állami Pincegazda­ság Alföldi Üzemegységé­nek az újabb 53 ezer hek­toliter befogadóképességű bortárolója. A pince .ce­menthordóiban a kellően előkészített, s a jellegzetes tulajdonságokkal már ren­delkező nedűket gyűjtik majd össze. A tavaly elké­szült, 32 ezer hektós bortá­rolóval együtt a korszerű palackozó üzemrészt szol­gálja ki. A pincegazdaság alföldi üzemegysége az idén összesen 100 ezer hektoliternyi palackozott bort hoz forgalomba. A fel­vételen látható, készülő tá­rolót jövőre adja át a ki­vitelezést végző Bács me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat. ^Pásztor Zoltán felvétele.) palackérett bornak Az egyik szomszédom jött át szólni, hogy az interur- bán hívásra nem jelentke­zik a telefonom. Ekkor a 03-at hívtam fel, amelyen keresztül — lehet, hogy nem egészen szabályosan — két távolsági beszélgetést le tudtam folytatni. Nem nagy dolog, ami ve­lem történt, de a bürokra­tikus ügyintézés mellőzése elhárított egy bosszantó akadályt. Köszönetét sze­retnék érte a nyilvánosság előtt is a hibabejelentő dol­gozóinak. Hegedűs Ferenc Ur. Polinszky Károly miniszterhelyettes Pozsgay Imrének, a megyei pártbizottság titkárának és az intézmény vezetőinek a társaságában megtekintette a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari és Automatizálási Technikumot. (Pásztor Zoltán felvétele.) a leghaladóbb módon szol­gálja a vidéki iparfejlesz­tést. Az Alföld gépipari és automatizálási oktatásának ezt a központját a napok­ban újra megtekintette. — Most egyszerűen úgy fogalmaznék, hogy teljesült az esztendőkkel ezelőtti kí­vánságom — mondotta. — Olyan fejlődés ment itt vég­sőért érzett féltő gondra vall. Szerencsés ötlet az is. hogy a hallgatók részben az intézmény falai között ma­radnak a nyári gyakorla­tukra. Többet tanulnak így, mintha valamelyik üzem­ben egyetlen szűk terület munkálnak az elvégzését kapnák feladatul, ahogy az — sajnos — előfordul. — Ismeretes, hogy a Minisztertanács, illetve az Elnöki Tanács rövi­desen dönt arról: gép­ipari és automatizálá­si műszaki főiskolává válik-e a megyeszék­hely felsőfokú techni­kuma. Mi a véleménye a fejlesztésről? — A magasabb szintű munka tartalmi feltételei kialakultak. Megteremtették azokat a körülményeket, hogy bekapcsolódhassanak a hazai felsőoktatás nagy családjába. Létrejöttek a szaktanszékek a speciális la­boratóriumokkal, s megfe­lelő szintre fejlődött az in­tézet kollégiuma is. Csupán az adminisztratív rendezés maradt hátra. — Miben látja az in­tézet jövőbeni felada­tait? — Továbbra is annak a szakembergárdának a felké­szítéséről kell gondoskod­nia. amit a vidéki iparfej­lesztés egyre sürgetőbben igényel. Oktatási reformunk egyik leglényegesebb pontja Meggyőzés helyett fenyegetés A Tüdőszűrő Állomás vezető főorvo­sának aláírásával idézést kaptam, amely­nek értelmében június 25-én délután 2 órakor köteles vagyok megjelenni tüdő­szűrő vizsgálaton az SZTK-*épület I. emeleti 106. szobájában. Köteles vagyok továbbá személyazonossági igazolványo­mat és szűrővizsgálati lapomat magam­mal vinni. Jóleső érzéssel tölt el az az ember­ség, amely a következő sorokból árad. Amennyiben ugyanis elfoglaltságom mi­att a jelzett időben nem tudnék el­menni, úgy a hét bármely napján a délutáni órákban megjelenhetek a szű­résen. íme, a hivatali jóindulat, a meg­értés embertársaink elfoglaltsága iránt. Csakhogy álljunk meg egy szóra! Az utolsó bekezdés már lehűti felme­legedett szívemet. Ez ugyanis tudtomra adja: ha igazolatlan távolmaradást kö­vetek el, 3 ezer forintig terjedő pénz­bírsággal büntethetnek meg. Arról, hogy ez az egész szűrővizsgá­lat mi célt szolgál, egy szó sem esik. Csak a megtorlással való fenyegetést olvasom. Mennyivel szebben festene, ha az idé­zett passzus helyére pár felvilágosító, meggyőző mondatot iktatnának be arról, hogy a tbc végleges legyőzéséért van szükség erre a vizsgálatra, nem pedig azért, mert esetleg 3 ezer forint bünte­tés jár érte. Mennyire más hatást kel­tene így az idézés! B. J. megígérhetem, hogy a Mű­velődésügyi Minisztérium nagy szeretettel veszi át ha­táskörébe ezt az intézi ményt, s nagyon odafigye­lünk a munkájukra. — Milyen előzetes utra- valót adna a leendő fő­iskolának? — A továbbfejlődés kulcs, kérdését abban látom, hogy szervezett. összehangolt együttműködést valósítsa­nak meg a fővárosi és a miskolci műszaki egyete­mekkel. Nem szabad kiala­kulnia valamiféle zsákutcát jelentő, elszigetelt képzés, nek. Ezalatt azit értem, hogy a hallgatók tehetségüknek, valamint kibontakozó érs deklődési körüknek meg­felelően átkerülhessenek in­nen a társegyetemekre, il­letve fordítva. Kecskeméten a gépgyártással összefüggő automatika, valamint a szer­számgépek progratnozásá-i naik oktatására szakosodtak, mig másutt a villamos automatika tanítása van előtérben. A kapcsolatok a legkülönbözőbb kombiná­ciókat eredményezhetik: a diplomamunkák elkészíté­sének kölcsönös segítésétől a gyakorlaton részt vevő hallgatók cseréjéig. A miniszterhelyettes ál­tal felsorolt feladatoknak részben már eddig is eleget tett a felsőfokú technikum. Gyümölcsöző kapcsolatokat kezdeményeztek nem csu-í pán a hazai műszaki egye­temekkel, hanem a jénai Friedrich Schiller Egyetem gépészmérnöki karával is. A többi feílősoktatási intéz­ménnyel együtt áttértek az új ösztöndíjrendszer alkal­mazására. Vonzási körzetük elsősorban a meggyorsult ütemű iparosodás vidékeit fogja át. A diákok zömük, ben Csongrád, Békés, ‘Szol­nok. Szabolcs-Szatmár és Bács-Kiskun megye közép­iskoláiból jelentkeztek. Dr. Polinszky Károly, mi­előtt elhagyta a felsőfokú technikum épületét, ez al­kalommal a következőket jegyezte a vendégkönyvbe: „Őszinte elismerésemet fe­jezem ki a jó és eredmé­nyes munkájukért. Sok si­kert kívánok a leendő főis­kola jövőjéhez.” Halász Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom