Petőfi Népe, 1969. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1969-01-10 / 7. szám

4. oldal 1989. Január 10. péntek' Közvilágítás Kecskeméten Az ügyész tollából: Veszekedő szomszédok Hozzászoktunk, hogy es­ténként Kecskeméten — más városokhoz hasonlóan — kigyulladnak az utcai lám­pák, s különösen a belvá­rosban színpompás fények teszik kellemessé a sétákat, világossá az utakat. Termé­szetesnek tartjuk, hogy a zöld, sárga, piros, kék és más színű neonreklámok mellett hatalmas „ostomye- lek” nyúlnak a közutak fö­lé, máshol pedig a házak közé kifeszített drótköté­len himbálja a szél a fényt árasztó lámpákat. Ma már nehéz elképzelni azokat az időket, amikor téli estén lámpás fiú vezette a haza­térőket a gidres-gödrös ut­cákon. néhány krajcár fe­jében. A fény tehát már ekkor is pénzbe került A fény ma is pénzbe ke­rül. Évről évre gondoskod­ni kell a lámpák és a háló­zat karbantartásáról, fel­újításáról, vagy bővítésé­ről. E témáról tárgyalt leg­utóbbi ülésén a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága is. A város közvilágításának korszerűsítései szakaszát 1960-tól számítjuk. Ebben az időben — pontosabban 1964-ig — a fejlesztés fő­leg a fénycsöves világítás­ra volt alapozva. Elsősor­ban a város központjában szereltek fel korszerű lám­pákat, mint például a Rá­kóczi úton, a Dózsa György Aktuális kérdéssel, „ak­tuális” munkahelyet hív­tunk meg egy telefonin­terjúra: a Kecskeméti Kesz­tyűs Ktsz-t. A vonal túlsó végén Major Emánuel fő­könyvelő. — Tudjuk, hogy a kecs­keméti kisipari szövetke­zet tiszteletre méltó rangot vívott ki gyártmányainak a meglehetősen igényes nemzetközi piacon. Kapó­sak-e most is a ktsz bőr­kesztyűi? — Az érdeklődés válto­zatlan. Már 1969-re is fu­tottak be megrendelések. A múlt évben mintegy 30 ezer pár bőrkesztyűt szál­lítottunk... — Milyen bőrből ké­szülnek ezek? — Nappa-, szarvas-, bor­jú- és zergebőrből. Import­anyagból. — Hány országba expor­tálnak? — Szám szerint hirtelen nem is tudom megmon­dani. Keletre, Nyugatra, tengerentúlra, tehát vi­lágrészekbe. A Szovjetuni­óba. Ausztriába, Svájcba. Kelet- és Nyugat-Német- országba. Svédországba, Üj-Zélandba — többek közt — A vásárlók vélemé­nye? — Bizonyára elégedet­tek. Visszárunk még nem volt — és az új megren­delések is bizonyítanak. — Változik-e gyakran, szeszélyesen a kesztyűdi­vat? — Hatvannyolcban — az előző évhez viszonyítva nem változott. Zömmel normál méretfleket ren­delnek, mindössze 4—5 százaléka a különlegesebb, hosszúszárú kesztyű. úton, Bethlen körúton és a Szabadság téren is. Szük­ségmegoldásként más ut­cákban is létesítettek házak közé kifeszített drótköté­len elhelyezve, neonvilágí- tást. Ugrásszerű a fejlődés a korszerű lámpatestek elhe­lyezése tekintetében 1964 és 1988 között. Ekkor ala­kították ki a higanygőz­lámpás berendezéseket, többek között a Leninvá- rosban is, ahol még szük­ség van a bővítésre, mint például az E—5-ös út át­kelési szakaszánál stb. Kecskeméten a továbbiak­ban csak higánygőzlámpá- kat szerelnek fel — kivéve természetesen olyan külvá­rosi részeket, ahol ekko­ra fényerőre nincs szük­ség. Megállapította a vb azt is, hogy a város közvi­lágítása nem mindenütt elégíti ki a korszerűség kö­vetelményeit, csupán a már említett Leninváros sorol­ható ide. Ebben az évben a városi tanács nagyarányú fejlesztést tervez. A Czollner téren és a Béke téren kandelábereket helyeznek el, a Kossuth té­ren a Batthyány utcában ostornyeles fénycsöveket szerelnek fel, s több más utca mellett foglalkozni kí­ván a Hunyadiváros, a Talfáji köz világításának, megoldásával, illetve kor­szerűsítésével. Az 1969-re — Továbbra is nagyrészt kézzel varrott árut kér­nek a vevők? — Nos, e tekintetben változás következett be: 65:35 százalékos arányban a gépi munka javára toló­dott el az igény. Pedig a kézi kidolgozás szebb. Igaz, így is tetszetős, ízlé­ses tűzésekkel díszítjük a bőrt. — Hányán foglalkoznak ezzel a munkával a ktsz- ben? — Bentiek mintegy öt- venen, s legalább tíz be­dolgozónk is. — Belföldre? — Csak négy-ötezer. El­sősorban exportra gyár­tunk. Kívánjuk, hogy a Kecs­keméti Kesztyűs Ktsz szép árui még több országban öregbítsék jó munkájuk hírét. Szép kesztyűk is elősegíthetik, hogy mele­gebb legyen a kézfogás ember és ember között. —th —n Itt is a tanya A múlt év utolsó negye­dében 50 989-cel növeke­dett hazánkban a televizió- tulajdonosok száma. Ebből a Szegedi Postaigazgató­ság területére 5779 esik. Ezen a területen fekszik megyénk is. A csekély szám — ami egyben az utolsó helyezést is jelenti a postaigazgatóságok kö­zött —, a területet magá­ba foglaló három megye nagy kiterjedésű tanyavilá­gának tulajdonítható. tervezett korszerűsítési munka mintegy 800 ezer forintba kerül. Szóljunk még néhány szót a vb-ülés nyomán ar­ról, hogyan történik a köz- világítás bekapcsolása. A város legnagyobb részében külön erre a célre épitett váltakozó áramú vezérlő- rendszer „intésére” gyul­lad ki, illetve alszik el a sok ezer lámpa. Ez a mód­szer nem nevezhető korsze­rűnek, s az 1970-es évek elején egyenáramú rend­szer épül, ami csaknem fél­millió forint költséget igé­nyel. Ennek segítségével jobban lehet alkalmazkod­ni a sötétedéshez, illetve a virradathoz, s ezáltal való­ban csak akkar égnek a közvilágítás lámpái, ami­kor arra szükség van. Könyvtár — zárt ajtók mögött Izsákon szép könyvtárunk van. Ez a tény azonban ön­magában nem elég, mert nem tudjuk megállapítani, mikor lehet könyvet cserélni. Immár egy hónapja nap, mint nap hiába indulnak új könyvért a falu olvasni szerető emberei, a könyvtárat zárva találják. Ügy tudjuk, a könyvtárosok­nak nincs szabott munkaide­jük, mégis azt szeretnénk, ha a könyvtár ajtajára kiírnák, melyik napon, hány órakor le­het könyvet cserélni, hogy ne menjünk hiába. Ha pedig más ok miatt zár­ták be kedves könyvtárunkat — bizony azt is kiírhatták volna, például oly módon, hogy a betegség ideje alatt a könyvkölcsönzés szünetel. Szabó Emma Izsák Kötete ábécés­könyvünk volt... Kedves sorokkal kereste fel szerkesztőségünket apostagi hűséges levelezőnk, Bánrévi János nyugdíjas. Levelében ,.szerény megem­lékezése szép koszorúját he­lyezi el” Petőfi Sándor szüle, fcésének 146. évfordulója al­kalmából: „Versbe foglalt gondolatait még abban az időben szívtam Az életben gyakran ke­letkeznek olyan helyzetek, amikor egy-egy ház lakói, szomszédok, ingatlantulaj­donosok érdekei ütköznek, s ezekből viták, perek szár­maznak. Ilyen jelenségek tapasztalhatók többek kö­zött az úgynevezett birtok- háborítási ügyekben. Érdemes ezekről beszél­ni, mert számuk elég jelen­tős, s az apró-cseprő vi­tákból gyakran ellenséges­kedés, „örök-harag” szár­mazik. Feltűnő, hogy a birtokhá- borítási ügyek egyharmada a lakás, de leginkább az udvar, a közös, vagy a mellékhelyiségek használa­tával függ össze. A háztulajdonosok gyak­ran korlátozni akarják a bérlők jogait, hogy meg­magamba, amikor szüleimmel apró ablakos, nedves cseléd­lakásokban éltünk. Ezekben az években a kalendárium mellett Petőfi Sándor kötete volt egyetlen könyvünk, de ha visszagondolok ezekre a na­pokra, főleg a cselédek téli estéire, azt kell hogy Írjam, ez a verseskönyv volt életünk ábécéskönyve. Erre a könyv­re apám mindig büszke volt. Bármerre sodort bennünket a cselédsors, a szebb és boldo. gabb életért kiáltó sorokat mindenütt olvastuk és ha időnk engedte elábrándoz­tunk azon, amit irt. Hiszek verselnek embert for­máló erejében, bár tudom, hogy: Teste már elporladt, A nagv csata mezeién, De Petőfi mindég él, Amfg csak magyar él.” Válaszol az illetékes Autóbusz a bejáró dolgozóknak Lapunk 1968. november 29-i számában a He+énve^vháfáról beláró doteo^ok köriekp&ési rrourf-^H tettük szóvá. A 9. sz. AKÖV válaszát a napok* kant’1* rne?. „A üel"r>"óir ’'efrcr»li m^sr?!,kb^ b*»­io-*r.xr/;+ H’nk ko',«,h''l,T'Te*e mia+t azon­ban csak a k“-«*lövőben tud­juk megvalósítani­szabaduljanak tőlük. Érde­kes, hogy általában azok az új háztulajdonosok vi­selkednek így, akik lakók­kal, tehát olcsóbban- vásá­rolták meg a házat. Beköl­töznek egy-két helyiségbe, majd egyre inkább terjesz­kedni kívánnak, s el akar­ják venni a bérlő használa­tában levő kertet, pincét, padlásrészt, vagy mellék- helyiségeket. Jelentős azoknak az ügyeknek a száma is, ame­lyekben a viták telekkel, földdel, illetve azok hatá­rával kapcsolatosak, kerí­tés, mesgyé, vagy úthasz­nálatból faltadnak. Előfor­dulnak olyan esetek, ami­kor a szomszéd állatai ron­gálják az ingatlant, legelik a vetést, vagy a gyümöl­csösben okoznak kárt. Ilyenkor elegendő lenne egy megértő figyelmezte­tés, de a valóságban nem ezt tapasztaljuk. Az egyik szomszéd gyer­meke például letaposta a másik telkén levő virágágy szélét. A békés megoldás helyett a sértett fél „vissza­vágott”. Végül kölcsönösen tönkretették egymás virá­gait. Sajnos, más durvább ese­tek is előfordulnak. Pél­dául egy háztulajdonos a közösen használt gémeskút ostorfáját eltörte, hogy la­kótársa vízmerítési lehető­ségét gátolja, s neki bosz­A tervezett új járat Kecske­métre 5.27-kor érkezik és 14.35. kor indul vissza Hetényegyhá- zára, tehát a reggeli műszak­ba járó dolgozók problémáját teljes egészében megoldja. Az Indulás napját a megyei lap­ban közzétesszük. Podmaniczky Jánov forg. szak. oszt. vez.” Utasok és csomagok címmel december 20.1 lapszá­munkban tettük közzé Pásztor József kecskeméti olvasónk pa­naszát a kecskémét—bajai autóbusz fűtetlenségéről és a pótkocsi okozta kényelmetlen­ségről. Az Illetékes, 9. sz. AKÖV kivizsgálta a panaszt, s az alábbiakban válaszolt: „A Kecskemét—Baja közötti autóbuszvonalon közlekedtetett Ikarusz 630, típusú autóbusz megfelelő fűtéséről intézked­tünk. Az új fűtési módszer — reméljük — nem ad majd okot panaszra. Véleményünk szerint az uta­sok kényelmét nem befolyásol, ja hátrányosan a pótkocsi von­tatása. mivel korábban számos útvonalon pé*k"esis szerehé- n- cket k?-lek-o-ettank, ahol a nó*ko?sibau is s1'1—oi- p’ O srti'*tott””k. Fz valóban ké­nyelmetlen vo't. ezért a pót­kocsis szereb'én-'eket fokosra, ♦oson kiróniuk a szóméiul for- "alombéi és a oétiroosibars árut kívánunk s-MPta”!. Sohajda József igazgató” szúságot okozzon. Volt pél­da arra is, hogy az emele­ti lakó azért dörömbölt, hogy a földszinten lakó családot zavarja, idegesít­se. A példatár szinte kime­ríthetetlen. Mivel magyarázhatjuk az ilyen eseteket? Először a jogban való já­ratlanságról kell említést tenni. Például sok lakás­használattal kapcsolatos vi­ta amiatt keletkezik, hogy a tulajdonosok, vagy a bér­lők nem ismerik jogaikat, kötelezettségeiket. Erre le­het következtetni abból, hogy amikor a bíróságon felvilágosítják őket, kibé­külnek és hazamennek. Helyes tehát, ha az ál­lampolgárok az eljárások megindítása előtt jogi tá­jékoztatást kérnek azoktól, akik illetékesek az ilyen vitákban való állásfoglalás­ra, s ezáltal megkímélik egymást a zaklatástól, a hatóságokat a felesleges ügyintézéstől. E perpatvarok okai kö­zött megemlítjük a törvé­nyek és rendeletek semmi­be vételét, a „majd én meg­mutatom’’ nézetet. Ilyen esetekben az egyeztetés úgyszólván reménytelen, legjobb, ha a sértett fél az illetékes tanácshoz fordul, amely soron kívül köteles az eljárást lefolytatni, és segítséget nyújtani a bir­toksértővel szemben. Sajnos, előfordul, hogy a bosszú, a harag, a gyűlölet vezérli a birtoksértőt. A hatóságoknak itt is segít­séget kell nyújtaniuk, ép­pen a szociális együttélés szabályaira való nevelés érdekében, s amennyiben törvényes lehetőség van rá, úgy határozottan alkalmaz­ni kell a büntetéseket is. Legjobb tanácsként azt mondhatjuk, hogy a vita elmérgesedése előtt a felek kíséreljék meg az egyez­kedést, vagy közösen for­duljanak az illetékes ta­nácshoz. Az állampolgárok­nak törekedniük kell az együttélési szabályok be­tartására, egymás jogai, érdekei tiszteletben tartá­sára, a jószomszédi viszony, a segítőgészség ápolására. A Polgári Törvénykönyv 188 §-a (1) bekezdése ki­mondja, hogy „ha a birto­kost a birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, birtokvédelem illeti meg”. A vita eldöntése céljából a községekben a tanács vb- titkárához, városokban pe­dig az igazgatási osztályhoz kell fordulni, itt soron kí­vül kell intézkedni, és a határozatot 3 napon belül végre kell haitanl. Az a fél, aki az említett szervek döntésével nincs megelé­gedve, kérheti a bíróságtól a tanácsi határozat meg­változtatását. Dr. Simonyi Sándorné a megyei főügyészség ügyésze Cserélje ki lakásberendezéséi; használt bútorát egyéb berendezd.! tárgyait, megvásárolja a Bizományi Áruház, Kecskemet, Nag’ ’ ";ösi utca 22. 10 551 Tengerentúlra is exportálják a kecskeméti bőrkesztyűket A divat nem változott 65:35 a gépi munka javára G. S. Technikai újdonságok Kirándulás a víz alá A moszkvai repüléstechnikai intézet hallgatói olyan kétszemélyes járművet szerkesztettek, amely folyókon, tavakon kellemes kirándulást tesz lehetővé, néhány mé­terrel a víz felszín alatt. A repülőgépszerkesztés hagyo­mányaihoz híven a víz alatt járó Maljutka ugyanúgy kormányozható, mintha repülőgép volna: a halformájú test körül áramló vízben a botkormánnyal mozgatott ve­zérsíkokon ébred a merüléshez vagy a felemelkedéshez szükséges erő. Ha viszont leállítják a motort a könnyű jármű légbuborékként emelkedik a felszínre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom