Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-18 / 90. szám
1968. Április 18. csütörtök 8. oldal Hírünk Törökországban Török hetilap cikkei rólunk Háború és béke Kik is hát azok a „különböző beállítottságú dolgozók” akikkel Fethi Náci, az „Ant” című török hetilap szerkesztője beszélgetett? Egyetemi hallgató Mészáros Lászlóval, a 21 éves magyar—francia irodalmi szakos, negyedéves egyetemi hallgatóval — aki tolmácsa is volt ittjárta- kor — kezdi emberi megfigyeléseit. Ilyen részletes a bemutatás: „Címe: Budapest, VI. Szív u. 18. Négy testvére van. Apja, anyja él, otthon már csak egy testvére van, aki a Műszaki Egyetemen tanul. Apja egyik minisztériumban dolgozik, 3500 forint a havi fizetése. Anyja pénztáros, havi fizetése 1200—1500 Ft, lakásuk bérleti díja: 185 Ft.” — Mindjárt itt jegyezzük meg, hogy hozzá hasonló „szociográfiai” jellemzéssel — sőt még részletesebb is akad —, indítja többi emberének portréját is. De maradjunk az egyetemi hallgatónál. Milyen segítséget kap az államtól, családjától, milyen a helyzet ilyen tekintetben a többi népi. demokratikus országban, orvosi ellátás, étkezés, ösztöndíjrendszer? — mindezekről aprólékosan beszámol. Költő Miután egy-két vonással leírja a miliőt, amelyben Garai Gáborral, a fiatal Kossuth-díjas költővel folytatta az eszmecserét, — őt is bemutatja. Érdeklődik a „Magyar Irodalmi Társaság” — Írószövetség — életéről, szervezetéről, funkcionálásáról, tagjainak számáról. Kapnak-e tagjai rendszeres anyagi támogatást; hogyan biztosítják számukra a zavartalan alkotást; mennyi idő alatt fut be egy író, költő; menynyi könyvet adnak ki; hogyan érvényesül az írói szabadság és függetlenség? S befejezésként: — Az irodalmi társaság 350 tagja közül hány párttag? — kérdezi a török újságíró. Mire Garai Gábor: — Mi az ön véleménye? — Gondolom, 250 legalább. — Csupán nyolcvannyolcvanöt párttag van. Ez is azt mutatja, hogy az irodalmi tevékenységet nem kötjük össze a párttagsággal. Véleményünk szerint pártonkívüli is lehet jó író, és nekünk csak egy törekvésünk van: minél több jó írónk legyen. Tanító „Egyik reggel korán útnak indultam Budapestről Bács-Kiskun megye tájai felé. Az országon keresztül vezető utam felejthetetlen volt. Ebéd után érkeztem Tiszakécske községbe. Itt ismertem meg a tanítót. Neve: Kovács Géza. Címe.. ” Aztán seregnyi kérdés: mióta tanító; fizetése; milyen lehetőségek vannak falun a továbbképzésre; milyen szociális juttatásokat kap; hetenként hány órát oktat; mennyi lakbért fizet; szabad idejében mivel foglalkozik — és így tovább. Kifaggatja olvasottságáról — a marxizmus klasszikusaiból is —, és a precízen rögzített feleletek után ezt is megírja: „Amint tőle megtudtam, apja a vasútnál jegykezelőként dolgozott. A magyar- országi első szocialista állam 133 napja alatt összekötőként (futár) működött, a bukás után 1919-től 1921- ig ezért a tevékenységéért börtönbe zárták.” „A mi haladó politikusaink közül Atatürk és Nazim Hikrnet nevét ismeri... A napokban egy fiatal török tanító egyik könyvét olvasta...” Paraszt A tiszakécskei Szabadság Tsz tehénistállójában kérdezősködött igen részletekbe menően Loósz Tamás tehenésztől. Ismerteti a termelőszövetkezet tehenészetét, a díjazási formákat, azok miből tevődnek ösz- sze. Megírja Loószék életviszonyait, a tsz-tagokét is. Például így: „Lehetővé vált, hogy ebben az évben is 10 személy utazhasson Leningrádba és Moszkvába. Gyermekeink pedig a Balatonnál voltak. Havonta tartanak orvosi vizsgálatot és szükség szerint gyógykezelésben részesítenek bennünket, gyógyszerrel látnak el. Betegség esetére jövedelmünk 75 százalékát kapjuk meg.” Még arra is kíváncsi, milyen politikai munkát végez a tsz-gazda. Végül ezzel zárja a folytatást: „Befejeztem beszélgetésemet, ö tovább folytatja munkáját. Én pedig megállapítottam, hogy ebben a szövetkezetben jó dolguk van a tagoknak.” Ellátogatott Fethi Náci a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol a tanszékvezető docenstől nemcsak az egyetem életéről érdeklődik, hanem elmagyaráztatja az új gazdasági reform lényegét is. Külön cikke szól a szakszervezetekről, s ennek sarkalatos részei a szociális juttatásokról, s az új munkatörvényről. Egyik legfinomabban kidolgozott portréja a 22 éves dunaújvárosi munkásról, Kesztyűs Józsefről szól. Aztán elviszi „megfigyelő útja” dr. Pesta Lászlóhoz, akivel mint kománytisatvi- selővel a parlament munkájáról folytat eszmecserét Most pedig fejezzük be ismertetőnket — Fethi Náci „Utóirat helyett” c. cikkének idézésével. „Két oldalon fákkal szegélyezett, új aszfaltozott utak, új emeletes házak egész sora jellemzi Bács-Kiskun megye központját. Szívesen gondoltam vissza erre a városra, amikor Isztambulba visszaérkeztem.” Farkas József információi, illetve a Petőfi Népe szerkesztőségében kapott tájékoztatás alapján ír megyénkről, kirándulásairól, s ezek az utolsó folytatás befejező mondatai: „Bács megyében ezt az egy napot töltöttem. Szép és felejthetetlen napok Magyarországon. Ezeknek az embereknek forró barátsága felülmúlta minden korábbi elképzelésemet... Ezt a pár sort leírtam még, hogy egy országnak, népének elismerésemet fejezzem ki, hogy még egyszer megemlékezzem szorgalmas, kemény munkát végző népéről. Én láttam ezeket a szorgalmas embereket és sok mindent meg is tanultam tőlük.” Íme, mit jelentenek a személyes találkozások a népek barátsága, közeledése szempontjából.. Tóth István Élüzein a Szegedi A Szegedi Postaigazgatóság — amely Bács-Kiskun és Csongrád megye posta- hivatalai felett gyakorol felügyeletet — 1967-ben elért kiemelkedő eredményei elismeréséül ezúttal első ízben elnyerte az Élüzem címet E nagyszerű eredmény eléréséhez hozzájárultak a Bács-Kiskun megyei hivatalok, amelyeknél igen lendületes a munkaverseny. A megye postásainak 76 százaléka vesz részt a szocialista munka- versenyben. A szocialista munka hivatala címet nyerte el a kiskunfélegyházi, a kecskeméti I-es, a kiskunhalasi és a kunszentmiklósi postahivatal. Kiváló hivatal címet nyert a bácsalmási, a lajosmizsei, a kelebiai, a kerekegyházi, gátéri, kunbajai, zsanai, a kecskeméti III-as, a kiskunfélegyházi Il-es postahivatal. Kitett magáért a megyei távközlési üzem is, a „Kiváló Üzem” címet nyerte el. Kiemelkedő eredményt ért el a megyei hírlaposztály, amelynek dolgozói negyedszer kapták meg a „Szocialista osztály” címet. A hírlapelőfizetők megtartásáért indult versenyben is kitűnő eredmények születtek a Szegedi Posta- igazgatóság területén. A továbbiakban, kulturáltabb szolgáltatással kívánják megtartani az élüzem címet. Szantner György No vénynemesítési tanácskozás A Magyar Tudományos Akadémián csütörtökön kétnapos növénynemesítési tanácskozás kezdődik. Témája a Magyarországon folyó rezisztencia-nemesítési kutatások új módszerei és eredményei. Az első nap dr. Mészöly Gyula, a Duna —Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a növénynemesítési bizottság elnöke is előadást tart a rezisztencia-nemesítés helyzetéről, jelentőségéről és várható fejlődéséről. Az alcím: Borogyinó. A világtörténelem nagy sorsfordító csatáinak egyike, kevés esemény rejt magában súlyosabb erkölcsi tanulságokat. Tolsztoj felülmúlhatatlan elemzése pedig szinte egyedülálló példánya egy különös műfajnak vagyis inkább műfaj ötvözetnek, amely egyszerre bölcselet, történelem, hadtörténet, tömeg- és egyénábrázolás, nem utolsósorban pedig az egyik leg- szuggesztívebben leírt látvány. Minden elfogultságon felülemelkedő, mégis pártos, rendkívül józan és rendkívül gyöngéden lirai. Teljes mértékben megértjük Seergej Bondarcsu- kot, hogy erre az óriási témára majdnem egy teljes műsoridőt szánt monumentális Tolsztoj-adaptációjában. Sőt! Sajnálhatjuk, hogy nem töltötte ki az egész másfél órát. Azok a részletek, amelyek nem függnek össze közvetlenül az ütközettel, összehasonlíthatatlanul bágyadtabbra sikerültek. Mintha a rendező minél előtt túl akart volna jutni az egyéni szálakon, hogy a forgatócsoport minden energiáját a borogyinói mezőre összpontosíthassa. Az idősebb Bolkonszkij herceg haldoklási jelenete indokolatlanul elnyújtott, sablonos szimbólumokkal záródik. Az igen csekély szerephez jutó főhősök jellemzése is elnagyolt, Pier- ret és Natasát kivéve. Napóleon rikítóan ellenszenves beállítása nem hasonlít Tolsztoj bölcs ítéletéhez. Kutuzovból teljesen hiányoznak a markáns vonások. De ez a néhány negatívum eltörpül a csatafreskó nagyszerűsége mellett, noha nem hagyhattuk őket szó nélkül, mivel kulcs- fontosságú jellemeket érintenek. Döbbenetes az ütközet előzményeinek bemutatása. A látszólag céltalanul vonuló, porfelhőben lézengő seregek rendetlen látványa hatalmas vizuális erejű tiltakozás az emberi szabadság és önérzet megtiprása ellen. A kiürített Szmo- lenszk ikonjait menekítő pópák aranypalástos menete a meghatott muzsikkatonák sorfala közt, Eisenstein nagy hagyományait idézi föl. Az ütközet hevesen kavargó képsoraiban az a legnagyszerűbb, hogy bár kifejezetten akrobatikus a zuhanó lovak, hulló sebesültek látványa, mégsem a western elemek alkotják a hatalmas jelenet lényegét, noha ez meglehetősen divatos az újabb történelmi filmekben. Bondarcsuk Borogyinójá- nak, akárcsak Tolsztojénak, az ember a főszereplője. És itt nemcsak a harcosok remekül fényképezett portréira gondolok, hanem a síkságot betöltő ágyúfüst- gomolyok, vérző és szeny- nyes színek már-már szürrealista kompozíciójára. A végsőkig elkeseredett, de mindenre elszánt katonák lelkiállapotát Bondarcsuk képes a talaj, a légkör jelenségeire is kivetíteni. A Háború és béke filmváltozatának harmadik része feledhetetlen emléket állít a hazát védő hősiességnek, az igazságnak. Sz. J. Esti mese éltesebb srácoknak Napihír: A Fülöp-szigeteken egy 14 éves fiú feleségül vette a tanárnőjét. Qxrlm Gwpz, a nyolcadik általános éltanulója volt. Minden kérdésre kapásból felelt. — No, várj csak — mondá magában a tanár néni. — Majd kapsz te még olyan leckét, hogy örök életre megemlegeted! Ettől kezdve a tanár néni igyekezett minél cslnibbé válni. Valódi manilai rúzst használt, s a tanítási időben is szerfelett sokat heherészett. Pillantása olykor megpihent Gwpz barátunk csikófrizüráján, s ilyenkor a szíve táját mindig megbizsergette valami. A srác egy szép napon azzal a váratlan közléssel lepte meg a többgyermekes özvegy peda- ?ógát, hogy — nem érti a sinus-tételt. — Gyere el, gyermekem, az esti órákban a lakásomra, majd én elmagyarázom. A Kuala Lumpur utca 76. alatt lakunk, csengess háromszor. Q. G. becsöngetett, a nevelő pedig módszeresen oktatott. A nebuló a hajnali órákban vetődött haza családi fészkébe. Másnap megkérte tanárnője kezét. — Majd csak eltartjuk azt a négy kis fattyút — szólt, leendő családapához illő felelősségtudattal. — Egyelőre ugyan még gondot okoz, hogy a legidősebbet, aki kortársam, miként szólítsam. — Kisfiamnak, esetleg bátyósnak? No, sebaj, több is veszett Manilánál! Az ifjú hitves később kijelentette az ismerősöknek, hogy férje tovább folytatja tanulmányait, — az ő irányításával. Aki volt már valaha gyakorló férj — még ha nem is kamaszkorban — ez utóbbi kijelentés őszinteségében egy percig sem kételkedhet! E K HOR5T MULLER fontnsrtilius regénye nyomón Mo CS. HORVATH TIBOR, rojielto SEBÖK IMRE
