Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-02 / 27. szám

Az ólomzártöréstől a vámolásig 1988. február í. pánté» Á tizedik évforduló küszöbén Beszélgetés a megyei NEB helyettes elnökével Hazai lapszemle Biztató hírek érkeznek a jalai mélykutatási prog­ramról. Már a B. IV, szá­nó kút is gyorsan mélyül a Dunántúli Kőolajfúrási Üzem dolgozóinak rendkí­vül nehéz körülmények közt végzett munkája nyo­mán. A fúrás közben 3900 méter körül tapasztalt gáz- beáramlások értékelése cél­jából most ú gynevezett nyi­tott rétegvíz;;gála tot készí­tenek elő. A geológusok és fúrómémökök egyaránt po­zitív eredményre számíta­nak. (Zalai Hírlap.) • „Egy liter tej[et a szicíliai gyermekeknek!” jelszóval akciót indított a debreceni Tóth Árpád Gimnázium olasz tagozatos I/F. osztá­lya. A tanulók felhívásuk­ban arra kérik diáktársai­kat, hogy egy-egy liter tej árát ajánlják fel a földren­gés sújtotta vidék gyerme­keinek megsegítésére. (Haj­dú-Bihari Napló.) • Négy járás betegeiről hosszú időn keresztül csak mostoha körülmények kö­zött tudott gondoskodni a mátészalkai járási kórház. A régi gond nemsokára megoldódik: 65 ágyas pa­vilon, továbbá korszerű, 22 ágyas szemészeti, fül-, orr-, gége-, illetve bőrgyógyásza­ti osztály épül a régiek he­lyébe. (Kelet-Magyarország) • Utak építésére 150 millió forintot költenek az idén Borsod megyében. Az elő­irányzat jelentős részét korszerűsítésre használják fel. A hengerelt útszaka­szokat aszfaltozzák, a for­galomnak megfelelően ki­szélesítik, a veszélyes út- kanyarokat pedig kiegyene­sítik. Csaknem 20 külön­böző helyen együttesen mintegy 60 kilométer hosz- szúságban kerül sor az utak portalanítására. (Észak-M agyar őrs zág) • Crossbar-rendszerű tele­fonközpontot helyeznek üzembe az ötéves tervidő­szak végén Pécsett. Az ob­jektum céljaira kilenc- szintes épületet emelnek, 35 millió forintos költség­gel. A későbbiek folyamán a Crossbar-központ 25 ezer állomás bekapcsolását ^ is lehetővé teszi, s a pécsi előfizetők közvetlenül hív­hatják majd interurbán partnereiket. (Dunántúli Napló) L etflaí _________________ L eh et egy aktának melege, érezhe- ően rajta lehet egy hiva- .alos papíron a tisztviselő szíve? Igen, sok példa van :rre. A legutóbbit a Kecs- nnéti Városi Tanács gyám­ügyi főelőadójának kezé­ben láttam. Arról beszél­gettünk, hogy milyen a sor- ;a a nevelőszülőkhöz kihe­lyezett, állami gondozott ,-úsgyermekeknek. Legtöbb házaspárnál igazi szülői szeretetet kapnak a kicsi­nyek, úgy nevelik őket, mint sajátjaikat. S ha ké­sőbb mégis arra kerül a sor, hogy meg kell válni a gyerektől, akkor... _ Nos, ilyen esetről szól ez az akta — húzott ki az íróasztal oldalfiókjából egy Baja, hűtőház, délelőtt 9 óra. A rakodótérre begör­dült a Hungarocamion pót­kocsis tehergépkocsija. Bu- bil László gépkocsivezető a hosszú út után is frissen ugrott le a magas vezető­fülkéből. Amikor Horváth Lajos pénzügyőr törzsőr­mestert meglátta, egyene­sen hozzá lépett. — Megérkeztünk. Halfi­iét hoztunk..i Horváth Lajos átvette, majd alaposan tanulmá­nyozni kezdte a menetok­mányokat A gépkocsive­zető türelmesen várt, ké­sőbb közösen, körüljárták, a tehergépkocsit Az ólom­zárakat egyenként ellen­őrizték, amelyekkel még Hamburgban a norvég ha­jóról való átrakás után lát­ták el a szállítmányt — Rendben van — szólt Horváth Lajos pénzügyőr törzsőrmester — leszakít­hatják a zárakat. Az árut kirakás előtt egészségügyileg, majd súly szerint ellenőrizték. Ez a mindenre kiterjedő, alapos vizsgálat, sőt a vámösszeg kiszámítása január 1-től került a vám- és pénzügy- őrség szakaszainak feladat­körébe. A szállítmány ki­rakása után kezdődött a bonyolultabb munka. A 19 440 kiló halfilét az áru- nyilatkozaton a norvég ke­reskedelmi vállalat, norvég koronában adta meg Ezt az összeget — figyelembe véve a vám és devizaárfo­lyamot — forintra kellett átszámítani. — Ennél a szállítmány­nál — mondta Horváth La­jos—; amely 432 734 forint értékű, vámot nem sza­bunk ki, mert a norvég hal- fiié az államközi egyezmé­nyek értelmében vámmen­tes. Még be sem fejeződött ez a munka, amikor két va­gon import vaj érkezett. A Prodingtorg szovjet külke­reskedelmi vállalat a Te- rinpex útján 55 930 kiló vajat küldött. Ismét bonyo­lult számolás kezdődött. A rubel elszámolásban levő országok áruinál szintén magyar fizetőeszköz alap­ján szabják ki a vámot, de ezt a vállalatoknak vissza­térítik. Viszont a külkeres­kedelmi vállalat az állam­nak import forgalmi adót fizet. —• A vámkezelés, a vám­összeg megállapítása rend­kívül összetett munka. A lelkiismeretességen kívül széles körű áru- és deviza­ismeretet igényel. Ebben az évben több, mint tíz va­gon árut vámkezeltem, másolatot a főelőadó. Az ügy dióhéjban: Hat évvel ezelőtt hosszú időre lecsuktak egy férfit. Fele­sége, aki egymagára ma­radt a 20 hónapos kisba­bával, súlyosan megbete­gedett. Gyermekét az állam vette gondozásába, illetve ezúton jutott nevelőszülők­höz, egy ózdi bányászcsa­ládhoz. B. G.-éfcnek már volt egy nagyobb gyerme­kük, de szívesen vállalták a kis Máriát... H at év telt el. A kis­lányt nagyon meg­szerették nevelőszülel. Csakhogy azóta az igazi édesanya sorsa is rendező­dött Férjhez ment. Szeré­nyen, tisztességesen élnek, szertől a ruhaneműig sok­féle árucikk előfordult... Horváth Lajos pénzügyőr törzsőrmesternek ez az új feladat láthatóan nem oko­zott különösebb gondot. Nagy a gyakorlata, ugyanis 25 éve a pénzügyőrség dol­gozója. Gémes Gábor Illmatisztitás Télen is állandó foglal­kozáshoz és keresethez jut­nak a tiszakécskei Szabad­ság Tsz-ben a családtagok: az új hűtőtároló csomagoló termében készítik elő az almát a Kecskeméti Kon­zervgyár megrendelésére. A hatvannégy asszony egyelő­re tíz vagon almát hámoz meg és vagdal el apró da­rabokra. Mint ismeretes, január­ban a postahivatalok már a felemelt újságelőfizetési díjakat szedték be az olva­sóktól. Felkerestük a me­gyei postahivatal hírlap­osztályának vezetőjét, Nagy Erzsébetet, aki kérésünkre az alábbi tájékoztatást adta. — Örömmel közölhetem, hogy a februári előfizetési díjak beszedése, valamint az előre kifizetett lapok díjkülönbözetének beszedé­se az előzetes várakozásnak megfelelően jól sikerült. Ebben igen nagy szerepe van a kunbajai postahiva­tal által kezdeményezett felszabadulási munkaver­senynek, amelynek közép­pontjában a Petőfi Népe és a többi napi- és hetilap előfizetőinek megtartása áll. s csak a kis Marika hiány­zott nagyon az anyának. Kérte, adják vissza. A gyámhatóság megvizsgálta a körülményeket, úgy lát­ta, hogy a kislány testi, szellemi fejlődése, helyes nevelése biztosítva van az új környezetben, édesany­jánál és annak férjénél. Intézkedtek. Marika haza­került. Igenám, de az ózdi szü­lőket nagyon megrázta a gyermek távozása. Nem tudtak belenyugodni. Ille­tékes szervekhez fordul­tak, adják vissza nekik a kislányt. Aztán, hogy így nem ment, fájdalmukban, majdhogynem kétségbeesé­sükben egy kis — érthető —■ lódításhoz folyamodtak. Több szervnél bepanaszol­ták, hogy édesanyjáéknál „éhezik, gondozatlan’^ a A közéd napokban lesz tíz éve annak, hogy ország­szerte — így Bács-Kiskun megyében is — megala­kultak a népi ellenőrzési bizottságok. Az eltelt egy évtized alatt bebizonyítot­ták, hogy segítő szándékú vizsgálataikkal, összegyűj­tött tapasztalataikkal nagy segítséget tudnak nyújtani az ipari üzemek, termelő- szövetkezetek gazdálkodá­sának megjavításához. Olyan jelenségekre hívták fel a figyelmet, amelyek később gátjaivá válhattak volna a fejlődésnek egy- egy gazdálkodó egységen, kereskedelmi ágazaton be­lül. Úgyszólván a kezdeti időktől tagja a megyei NEB-nek Miklós Zoltán el­nökhelyettes, akit arra kér­— Elmondhatom egyéb­ként, hogy a postahivata­loknak több, mint a fele határidő előtt jelentette, hogy maradéktalanul be­szedte a februári előfizetési díjakat. Ezek között volt Kiskunma jsa, Lajosmizse, Solt, Jánoshalma, Izsák, hogy csak a nagy hivatalok közül említsek néhányat. A kisebb községek közül a legjobb eredményt érték el: Bugac, Szánk, Gátér, Tázlár, Hetényegyháza Vaskút, Ágasegyháza és Nemesnádudvar. De még ezt a felsorolást is hosz- szan folytathatnám. — Főként a városokban akadt több olyan előfizető, aki egyik, vagy másik új­ságról lemondott. Bízunk azonban abban, hogy már kicsi. Helyszíni ellenőrzé­sek: mindez nem igaz... Anya, apa örül, hogy köz­tük a gyerek. A kkor született az az akta — levél —, melyről szó van. Iktató­szám, tárgykör, előadó stb. — minden irattári jelzet megtalálható rajta, ami már a hangnem hivatalos józanságát is indokolná. De mindjárt a kezdet is: „ ... Szintén — mint szü­lő szólok önökhöz ... Tu­dom, nagyon fáj a kis Má­ria távozása, de gondolják el: édesanyja akarata elle­nére elszakítsuk ...? Erre nincs törvény, nem is le­het, ha a gyermek nevelé­se, gondozása, testi és szel­lemi fejlődése a szülői ház­ban biztosítva van .. B. G.-éknek írta a Ható­ság, melynek „szíve van”, tünk meg, hogy vázolja né­hány szóval a megalakulás körülményeit, beszéljen ak­kori emlékeirőL — A megalakulás utáni időkben — éppen úgy, mint most — feladataink elvégzésének módját első­sorban az határozta meg, hogy a NEB a tömegek részvételére alapozta mun­káját. őszintén szólva 1958- ban, 59-ben nem nagyon hittem abban, hogy a terv­szerű vizsgálatokat társa­dalmi erőkkel kellő haté­konysággal le tudjuk bo­nyolítani. Méginkább ho­mályos volt előttem, hogy egy-egy téma néhány na­pos vizsgálata után képes-e a munkacsoport megismerni a vállalat sajátosságait és érdemleges javaslatokat tenni a vezetés számára. Ezek a kétségek azon­ban eloszlottak, amikor a munkabizottság letette a NEB asztalára az első vizsgálati anyagot. A meg­fejtés „kulcsa”, hogy olyan szakemberek dolgoznak a népi ellenőrzésben, akik is­merik a különböző gazdál­kodó egységek szervezeti felépítését, a munkamód­szereket, a technológiát. E- mellett szívesen végzik az ellenőrzéseket, hiszen ezál­tal mintegy tapasztalatot cserélhetnek, s hasznosít­hatják azokat saját munká­jukban, — Most, hogy a tízéves évfordulóhoz közeledünk, visszapillantva elmondhat­juk: szervezetileg, tartal­milag nagyon sokat javult a NEB. A lakosság köré­ben ismert és hasznos munkát végez, bizalommal februárban ezeknek az ol­vasóknak is hiányozni fog megszokott lapjuk és újra belépnek az olvasók tábo­rába. Természetesen újság­kézbesítőink is fokozott fi­gyelmet fordítottak az elő­fizetők igényeinek mara­déktalan kielégítésére, s nem utolsósorban a lapok szerkesztőségei is igyekez­tek még jobb, érdekesebb, színvonalasabb újságot ad­ni az olvasóknak. — Hadd mondjam el vé­gül, hogy megoldódott a dunavecsei járás lapszállí­tása. A Szegedi Postaigaz­gatóság február 1. helyett már január 24-től biztosí­totta. hogy a többi lapok­kal egyidőben érkezzék meg a községekbe a Petőfi. Né­pe. M. L „Arra leérném önöket, a kis Marika iránti ragasz­kodásukat, szeretetüket fe­jezzék ki azzal, hogy-őt a jövőben is meglátogatják, kis ajándékokkal kedves­kednek neki... Biztos, hogy eddigi és további szeretetükért tőle is szere­tetet, majd hálát is kapnak viszonzásul. Ez később fe­ledtetni fogja mostani bá­natukat. Maradjon meg az a szeretethíd, amit önök építettek.. A zért írtuk meg mind­ezt, mert utóvégre ilyen hangon is le lehetett volna zárni az ügyet: „Ilyen rendelet, amolyan parag­rafusa, emilyen bekezdése értelmében hozom felek tudomására, hogy a gyer­mek ... Ellenkező esetben a törvény szigorával.. Tóth István vannak irántunk a bejelen­tők, az egyes vizsgált egy­ségek vezetői, dolgozói. El­sőrendű feladatunk a nép­gazdaság különböző ágaza­taiban föltárni a fejlődés aránytalanságait és azok megszüntetésére ésszerű ja­vaslatokat kidolgozni. Pél­daként említhetem meg — sorolja Miklós elvtárs — a Tiszakécskei Gépgyárban néhány évvel ezelőtt lefoly- totott egyik vizsgálatot, amelyben a ZIM-nél dol­gozó ellenőreink vettek részt. Azt tapasztalták, hogy egy gyártmány tech­nológiájának kidolgozása nehézségekbe ütközik. Né­pi ellenőreink — közöttük a ZIM főmérnöke — segí­tettek a tiszakécskeieknek és társadalmi munkában megoldották a problémát. Nem ez az egyetlen ilyen példa, amit említeni tudok, hiszen tíz év alatt a megye iparában csaknem ötven átfogó vizsgálatot foly­tattunk, amelyekben ma-; gam is részt vettem. En­nek köszönhetem, hogy ma már összefüggéseiben látom az eredményeket, gondokat a célkitűzéseket, s hasonló tapasztalata van az évek során kialakult ellenőri törzsgárda valamennyi tag­jának. A munkakapcsolat azonj ban nem csupán egyoldalú. A NEB tagjai, munkatárj sai is felkeresik, tájékoz-; tátják az ellenőröket, tárj sadalmi munkásokat, ami úgyszólván létfontosságú a bizottság munkájában. Egy-egy vizsgálat megkezdése előtt a munka-; bizottság tagjai megbeszéj lik a szempontokat, kidol­gozzák az eljárást. Különö­sen így volt az az elmúlt esztendőben, amely már az új gazdaságirányítási rendj szerre való felkészülés jej gyében telt el, s ami azt is jelentette, hogy elsősorban a népi ellenőröknek kellett tisztában lenniük az új mechanizmussal, annak el­méleti és gyakorlati kérj déseivel. — Fokozottabban előtérj be lép idei munkánkban az a követelmény, hogy vízsj gálataink szakszerűek, színj vonalasak legyenek. Ezt nemcsak önmagunkkal szemben támasztott igéj nyességünk indokolja, haj nem az a tény is, hogy a vállalatok, termelőszövetkej zetek joggal elvárják tőj lünk az alapos elemzést. — A korábbi években sok szó esett a sajtóban is arról, hogy mit tapasztal­nak a népi ellenőrök egy- egy téma utóvizsgálata so­rán. Tehát van-e látható haszna munkájuknak, meg­változik-e a tsz-ben, válla­latnál a korábban helyte­len módszer? Röviden: mi­lyen a vizsgálatok haté­konysága? A válasz összefügg az előbbivel. Ha ugyanis a né­pi ellenőrök alapos tudás­ról, szakismeretről tesznek bizonyságot, feltétlenül meggyőzik a gazdasági ve­zetőket javaslataik helyes­ségéről. Erre számos pél­dát lehetne említeni, és re­mélem ezeknek a száma a jövőben csak gyarapodni fog. Bízunk aktivistáink­ban, az állami és társadal­mi szervekben és — ha nem hangzik szerénytelenségnek — önmagunkban is — fe­jezte be Miklós Zoltán, a megyei NEB elnökhelyette­se. Q . S. amelyekben a növényvédő­Az akta melege Eredményes sajtótér]esztés

Next

/
Oldalképek
Tartalom