Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-17 / 13. szám

í. oldal 1968. Január TI, merda Már a húsvéti forgalomra gondolnak xareImet kírnek a pénztárosok Állami Aruház helyett: Centrum Aruház Három igazgató az új év első tapasztalatairól A múlt év végi csúcs- — Jelentkeztek-e új áru- léteink egynegyede olyan forgalmat követő leltárak, szállító partnerek? lesz, amihez csak nálunk az előírt árváltoztatások — Igen. A Városföldi lehet hozzájutni. A IV. ka- lvégzáse után ismét meg- Állami Gazdaságtól almát tegóriájú, úgynevezett sza- nyfltak a boltok a vásárló- vásároltunk, kölcsönösen badáras cikkek (luxus- és közönség előtt. Tiszteletet, előnyös feltételek mellett divatcikkek) áránál nem elismerést érdemel a ke- A Hosszúhegyi Állami Gaz- kívánjuk igénybe venni a reskedelmi dolgozók, ve- daságból érkezett bor nem- legfelső árhatárt, emellett zetók önfeláldozó munkája, csak jó minősége, hanem a szabadáras cikkeket sta- aminek révén lehetővé vált tetszetős palackozás miatt bil, változatlan áron hoz- a zökkenőmentes ,.start’’ az is meghódította a vásárló- zuk forgalomba. S még egy üzletekben az új gazdasági kát A Bajai Állami Gaz- újdonság: Kecskeméten, az reform első napjaiban. S dasággal viszont nem sike- Arany János utcában feb- mint az alábbi beszélgető- rült az üzíletkötés, mert a ruárban megnyílik a Cent- sekből is kiderül: A keres- kiskereskedelmi árrésből öt rum Áruház Kecskemét já- kedelmi vállalatok igazga- százalékos engedményt kért ték, sportszer, ajándék és tőit az új mechanizmus el- „propaganda és árukiszere- egyenruházati cikkeket ső tapasztalatai mellett ma lés” címén. Nem fogadtuk árusító fióküzlete. már a további tervek, el­képzelések foglalkoztat­ják... Hogy tele legyen a megye „éléskamrája“ Dr. Csűri Ferenc, a Csongrád—Bács megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kecskeméti fiókjának igaz­gatója: — Vállalatunk óriási rak­tárait nem véletlenül ne­vezik sokan a megye „élés­kamrájának”. Az állami és szövetkezeti boltok jelen­tős része száznegyven dol­gozónk közreműködésével szerzi be élelmiszer- és vegyiáru készleteit. Év ele­je óta a szokottnál szoro­sabb, állandóbb a kapcso­latunk kiskereskedelmi partnereinkkel, akiknek árurendelései a lakosság igényeit fejezik ki. Ennek megfelelően nemcsak a mennyiségi, hanem a mi­nőségi és választékbeli kí­vánalmaknak is igyekszünk érvényt szerezni az ipartól való beszerzések folyamán, beleértve természetesen az év eleje óta olcsóbban kap­ható cikkeket is. A húsvéti csúcsforgalom előkészületeihez már most hozzáláttunk, s az előjelek azt mutatják, hogy a kis­kereskedelem igényeit hiánytalanul ki tudjuk elé­gíteni. Gondjaink közé tar­tozik a narancs- és egyéb déligyümölcs-ellátás, ami­éi a feltételt, mert akkor B. Gy. A reggeli lapokat reggjel!... címmel szóvá tettük de­cember 9-i szá­munkban. hogy reg­gelente 8—9 óráig is elhúzódik az újságok kézbesítése, s így az előfi­zetők csak munka után, es­te értesülhetnek az előző napi eseményekről. Akkor, amikor a délutáni újság, a rádió, a televízió már az aznapi hírekkel is szolgál. Nem tartjuk szerencsés megoldásnak azt sem — ír­tuk a cikkben —. hogy a postások a levelesládába te­szik a lapokat is. Senki sem szakítja meg szívesen a reggeli készülődést azért, hogy leballagjon a föld­szintre az újságért. Cikkünkre Fodor István­tól, a Szegedi Postaigazga­tóság igazgatójától kaptunk választ. Levelét lényegtelen rövidítésekkel, egyelőre A Csongrád—Bács megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat kecskeméti fiókjának raktáraiból számszcrint több ezer, mennyiségben napi 10—12 vagon áru indul útnak a kiskereskedelmi boltokba. Képünkön: A megye „éléskamrájában’’ előrecsomagolják a másnap átadásra kerülő élelmisze­reket. olyan magas áron kellett volna forgalomba hozni a (Pásztor Zoltán felvétele). Válaszolt az illetékes A lapok kézbesítéséről kommentár nélkül közöl­jük: A forgalom növekedése, valamint a nagyarányú la­kásépítkezések következté­ben, jelentősen növekedett a kézbesítők terhelése. Az erős fizikai igénybevétel miatt a kézbesítők között mind gyakoribbá váltak a szakmai megbetegedések, hiszen nagy részük az idő­sebb korosztályhoz tartozik. Fokozta a nehézségeket, hogy az új típusú, zárt lép­csőházi lakóépületekben csak 3—4 lakás nyílik a lépcsőházba, s így lényege­sen több emeletet kell be­járni, mint a régi típusú függőfolyosóé házakban. Nehezítették a helyzetet továbbá a munkaerőgaz­dálkodás problémái. Szük­ségessé vált a nők alkalma­zása. Ezért olyan munkakö­rülményeket kellett kiala­kítani. amelyek óvják az egészségüket. Tanulmányoztuk egyes külföldi postaigazgatóságok gyakorlatát, s megállapítot­tuk, hogy az emeletes lakó­házakba való kézbesítést ök is a földszinten elhelyezett levélszekrényékkel oldják meg. A külföldi példák alapján vezettük be később ezt a rendszert. A kézbesítés új módsze­rének az alkalmazását sür­gették a megnövekedett sajtóterjesztési feladatok is. A hírlapelőfizetők száma az elmúlt 15 év alatt or­szágosan több mint három­szorosára emelkedett. A feladatok sikeres meg­valósítása érdekében az el­múlt években Kecskeméten is külön hírlapkézbesítőket alkalmaztunk. Többségük itt is nő. Ez abból adódik, hogy a hírlapkézbesítés né­hány órás elfoglaltságot je­lent csupán naponta, s így nem biztosít családfenntar­tói keresetet. Bérezésünk ösztönző, mert a kézbesí­tett, illetve árusított lapok darabszámától függ. A külön hírlapkézbesítők beállítása és a levélszek­rények használata — véle­ményem szerint — Kecske­méten javította a hírlap­kézbesítés színvonalát. Az 1-es számú megyei posta­hivatal jelentése szerint, az előfize­tők túlnyomó több­sége nyolc óráig megkapja az újsá­got, és csak a város külső részein fejeződik be a kézbesítés 8.30—9 óra kö­zött. A levélszekrényekre tehát továbbra is szükség van. Együk legfontosabb fel­adatomnak továbbra is a hírlapterjesztés színvonalá­nak a javítását tartom. Ezért felhívtam a kecske­méti 1-es számú postahiva­tal vezetőjét arra. hogy ku­tassa és alkalmazza a le­hető legjobb kézbesítési módszert nek javitesa viszont nem ba . b^t hogy a vevő rajtunk, hanem az ország fizJette volna’ meg _ a devizamérlegenek tovább! gazdaság helyett _ a „pro- alakulasan múlik. paganda és árukiszerelés” Yj, , ., j, j, költségét. Márpedig ez tel­Uj aruciHKeK, jesen ellentétes az új gaz­bővülő szolgáltatások dasági mechanizmus árpo­litikai elveivel... Sóhajda Ferenc, a Bács- , _ Kiskun megyei Élelmiszer tiokuzlet—nyitás el ott Kiskereskedelmi Vállalat _ . . . . igazgatója: Weither Dani élné a- Az év Véül fél,«* összetorlódása ellenére ja- 2' jfnuár 1-gyel az or- nuar 3-an a vallalat v - szdg valamennyi, köztük a mennyi boltja a vevők ren- K 8skeméti ^ Kiskunfél- delkezésére állt. Orvende­Négyszáz új tag, bővülő segélyszolgálat, hat helyi csoport szervezése A Magyar Autóklub kecskeméti csoportjának tervei egyházi Állami Áruház el­les, hogy a vásárlók tűre- Nézésé is megváltozott, lemmel, megértessél vettek Az elnevezés. centrum tudomásul a csucsforgalmi Áruház Kecskemét iUetve Alti nonrtam- Centrum Aruház Kiskun. órákban a bolti pénztáro­félegyháza. sok kissé lassúbb munka­ütemét, megértették, hogy a megváltozott árak teljes , ~ Hogyan kezdődött az beidegződéséhez bizonyos UJ ®v a Centrumokban. időre van szükség. A folya- — A múlt év hasonló matos áruellátás, a fogyasz- időszakához viszonyítva lé­tói érdekvédelem, az ud- nyegesen nagyobb forga- varias kiszolgálás hibátlan lommal. Különösen jelen- beidegzésére” is nagy gon- tős a réginél olcsóbb rádió, dot fordítunk, s rövidesen televízió, hűtőszekrény, befejeződik annak felmé- mosógép, motorkerékpár rése, hogy hol, melyik űz- iránti érdeklődés. A ruhá- letünkben mutatkozik igény zatl cikkeknél bekövetke­esetleg új cikkek beveze- zett áremelkedés és árcsök- tésére, vagy a szolgáltatá- kenés körülbelül kiegyen- sok bővítésére (előrecsoma- líti egymást. Sokféle ter- golás, házhozszállítás, mák- vünk között egyik legfon- I lékeznünk még az Arany és diódarálás). tosabb, hogy ruházati kész- 1 homok túráról és ügyességi Az elmúlt esztendőt je­lentős sikerekkel zárta a Magyar Autóklub kecske­méti csoportja Dr. Fábián Fái titkár tájékoztatása sze­rint 1967-ben a kecskeméti csoport összesen 1600 tagot számlált, vagyis négyszáz­zal többet, mint 1966-ban. A múlt évben kezde meg működését az országúti se­gélyszolgálat, amely má­justól novemberig 350 ma­gánautósnak nyújtott lehe­tőséget kisebb hibák kija­vítására. A hatósági felül­vizsgálatot megelőző mű­szaki szemlét is jól szer­vezte meg a klub vezető­sége, hiszen több mint há­romszázan vettek részt azon. A Magyar Autóklub kecskeméti csoportjának nyolcvan tagja a múlt év­ben vette át a balatoni autósüdülőt. Meg kell em­versenyről is, amely iránt országos érdeklődés nyilvá­nult meg. A vezetőség ezen kívül még 1200 gépjármű kiléptetési engedélyt, 30 hi­tellevelet, s ugyanennyi ajánlólevelet adott klubtag­jainak. Két belföldi túrát szerveztek, s 29-en szerez­ték meg a Vezess baleset nélkül emlékplakettet. Az új év tervei ennél me­részebbek már. Az autó­klub vezetősége szeretné elérni a kétezres taglét­számot, s olyan intézkedé­sek megtételére készül, amely biztosítaná Kecske­mét műszaki bázissá való fejlesztését. Ez annyit je­lentene, hogy három-négy műszaki segélygépkocsival rendelkezne a klub, s a ta­gok a bázisműhelyben ki­sebb javításokat és szer­vizt is végezhetnének. Eb­ben az esztendőben tovább bővül a segélyszolgálat. A sárga kocsik nemcsak az E—5-ösön, hanem Kecske­méttől Ceglédig, illetve Ti- szaugig járnak. Szervezeti változások is lesznek: Kiskunfélegyhá­zán, Tiszakéeskén, Izsákon, Kiskőrösön, Dunavecsén és Kunszentmiklóson megala­kítják a Magyar Autóklub helyi csoportjait. Az év gazdag sport- és túraprogramot kínál. A február 24-i autósbál után, májusban az Aranyhomok túrát és ügyességi versenyt szervezik meg. majd három belföldi utat bonyolítanak le a Bükkbe, Győrbe és a Balaton mellé. A vándor klubnapok és KRESZ-vetél- kedők szintén azt a célt szolgálják, hogy a Magyar Autóklubba tömörült ma­gánautósok kultúráltabban, a szabályoknak megfelelően vegyenek részt a közúti forgalomban. s —r Hazai lapszemle Nyugdíjas öregek ottho­nát rendezték be a festői környékéről híres Dédes- tapolcsányban. A volt SZOT-üdülőből átalakított szociális otthonban teljesen hozzátartozó nélküli örege­ket helyeznek majd el. (Észak-Magyarország) • A bükki erdőkben több mint 150 vadetetőt és sózót állítottak fel a vadcsapá­sok mentén. A befagyott forrásoknál és csermelyek­nél rendszeresen töri* a je­get, az őzben gazdag szál­erdőkben pedig kukorica­szárból számyékokat ala­kítottak ki. Ezek a „vad- kempingek” a szél és a hó­fúvás ellen nyújtanak az állománynak védelmet. (Heves megyei Népújság) • Nem „öregszik” Szolnok 40 éve fúrott termálkútja. Az egykori fúrásnapló ada­tai mintegy 600 liter per­cenkénti vízhozamról szá­molnak be, de a kút nap­jainkban is megadja a 450—480 litert, s a víz hő­mérséklete 53 Celsius-fok. (Szolnok megyei Néplap) Befejezték Kiskundorozs- mán a Dél-Alföld egyik legrégibb ipari műemléké­nek, az 1821-ben épült szél­malomnak a renoválását. Az új köntösbe öltözött ősi malom a közismert Dankó- nóta révén vált híressé. A szakemberek egyébként mint a népi építészet ti­pikus darabját tartják nyil­ván. (Csongrád megyei Hír­lap) w A Hortobágyról 1600 pe­csenyebárányt indítottak útnak a napokban Francia- országba. — Rövidesen e mennyiség egynenyedét exportálják — nyári szü­letésű, expressz hizlalásra fogott, 27—28 kilogrammos bárányokból — Olaszor­szágba. (Hajdú-Bihar me­gyei Napló) * Tengerentúli országokba is szállít sárközi mintájú kerámia tárgyakat a Tolna megyei Építőanyaeipari Vállalat. A „Háry János” ivóbögrékből az ARTEX útján ausztráliai és kana­dai cégek is rendeltek. (Tolna megyei Népújság) * Hazánk legnagyobb öss­zefüggő levendulása 450 holdon a Veszprémi Álla­mi Gazdaságban terül el. Az óriási táblán a gyom­irtást és az aratást már gé­pesítették, s most korszerű 'evárlóvzemet léted fenek. A tervek szerint a követke- ”ő idényben a hazai és a T-alföldi piacokra 45 mázsa tayevdvtnolajat srái'ftanak. (Veszprém megyei Napló)

Next

/
Oldalképek
Tartalom