Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-24 / 304. szám
Veszélyes vizeken A Székesfehérvár kereskedelmi hajónk már veszélytelenebb vizeken halad hazafelé. Márciusban indult el az Adriáról, árut szállított a Vörös-tenger több kikötőjébe, s éppen visszafelé vette útját, amikor az izraeli agresszió következtében lezárták előtte a Szuezi-csator- nát. Meg kellett kerülnie Afrikát. A második világháború óta magyar hajó még nem járt ezen az úton. Mi, Bács megyeiek, különös izgalommal vártuk róla a híreket, mert a kapitánya földink, bajai lakos: Süveges Lászlónak hívják. Olvasgatom a különböző kikötőkből írt leveleit, képes levelezőlapjait, nézegetem fotográfiáit, s a térképet. A férfias szerénységgel írt beszámolók nem tárják fel teljes mértékben, inkább csak sejtetik, hogy milyen veszélyes vizeken jártak. „Június 5-án este nyolckor horgonyoztunk le Szuez előtt — írja első levelében. — Nem tetszett, hogy a parti úszó lámpákat kioltották. Egy-két ágyúlövés hallatszott. Ezután izraeli bombázó repülők moraja. Itt komoly zűrök lehetnek, gondoltam. Másnap délután már látni lehetett a Sinai-íélszigeten visz- szavonuló arab csapatokat... Mi este parancsot kaptunk, hogy hajónkkal forduljunk vissza.” Három nap alatt értek Port Sudanba, ahonnan az etiópiai Maszawaba hajóztak. „Tudtam, itt kínzókamrába kerülünk. A hőség miatt. A szabadban és a kabinokban is 40 fokot mutat a hőmérő. Hajnalban harminckettőt. Mindenki bódultán piheg, éjszaka a fedélzeten próbál aludni.” Ismét Szuez felé fordulnak. A I csatorna még mindig zárva. A | j yörös-tenger börtönükké válik. 1 Északra nem hagyhatják el, s j egyelőre délnek sem indulhat- I nak, hogy megkerüljék Afrikát. | A monszún-szelektől hatalmas j vihar tombol az Indiai-óceánon. | S az 1200 tonnás Székesfehérvár [ nem óceáni hajó. Ráadásul megsérült a propellere, s rengeteg moszat, csiga tapadt víz ! alatti részére. A sebessége egy- | harmadával csökkent. KÜJÖnbÖZŐ szállítmányokat, j hol teve-, vagy kecskenyájat, j 1 hol meg bűzlő bőrt hajóznak j egyik kikötőből a másikba. Hetek, hónapok múltán a hő- j ség, kilátástalanság, állandó idegfeszültség kikezdi a legénység nagyobbik részének ellenálló erejét. Tizenhárom tengerészt repülőgépen hazaszállítanak. Tízen maradnak. Október közepén tizenkét főnyi pótlást kap a parancsnok. Egy Afrikát már többször megkerült inten- dást is küldenek mellé segítségül. „Végre elindultunk hazafelé — írta október 19-én Maszawa- ból Süveges László. — Adenig a tenger goromba volt. E város utcáin egyébként nem lehetett látni polgári lakosságot, angol katonai járőrök cirkáltak... Október 29-én reggel 8 óra 3 perckor haladtunk át az Egyenlítőn. A szokásos tengerészszertartást mellőztük, majd az Atlantióceánon pótoljuk”. A kenyai Mombasa, majd a dél-afrikai Durban a Székes- fehérvár következő kikötője.. Előbb az Anita-ciklon a közelében tombolt, „de mielőtt elérte Madagaszkárt, az ereje elgyengült”. Durbanben megszabadítják a hajót a „hihetetlen menynyiségű” kagylótól, kicserélik a propellerét. Az arany- és gyémántkikötőjéről híres városban vagy kétszáz magyar család él, számosán felkeresik a Székesfehérvárt, honi szót hallani. Három nap múlva Fokvárosnál van a hajó, november 15-én már az Atlanti-óceánon szeli a hullámokat. Tizenöt nappal később a szenegáli Dakarban köt ki. Közben: „Dombnagyságú hullámok ringattak bennünket. A szelet, hullámokat hátulról kaptuk, s így is növekedett a sebességünk. Az idő hűvös, fűteni kell, itt most van tavasz, esik az eső. De az Egyenlítő felé egyre melegebb az idő. Díszes ceremóniát rendeztünk az Aequa- tor-on, én is kaptam keresztlevelet. Máskülönben meglepően sok hajóval találkoztunk az Atlanti-óceánon. Vasco de Gama útját használják a Szuezi-csa- tórna lezárása miatt.” „Megkerültük Afrikát!” December 9-én délután került e két szó a hajónaplóba. Előbb az is, hogy a marokkói Casablancában ezerszáz mázsa árut raktak be, hogy Málta*sziget kikötőjébe, Vallettába szállítsák. Szintén áruval elhajóznak még a szicíliai Cataniába, maid Beirut- ba és a görögországi Pireuszba. S ÍZ hónap után nemsokára a Fekete-tengeren tűnik fel a „Magyar Rapszódia”, ahogy a spanyol rádió elnevezte a Székesfehérvárt. Háborús konfliktus színhelyéről indult el, s végső célja, a romániai Costánta előtt, belpolitikai viszályokkal terhes ország egyik kikötője lesz utolsó állomása. Szimbólumnak is felemelő, hogy sikerrel tette meg veszélyes útját. Tarján István Száz méter magasság lan a parabolatükörTermészetes, hogy ezek a — vételi és adási hioákra vonatkozó — kérdések jöttek elő elsőnek, amikor meglátogattuk a szentesi televízió állomást. Bizonyára olvasóinkat is érdekli, hogy működik ez az adó, hiszen megyénk tv-nézői legnagyobbrészt innen veszik a műsort. Kontor Lajos, az állomás vezetője végigvezetett bennünket az adó termében, ahol a francia gyártmányú és az állomás lelkét jelentő nagy teljesúményű berendezés áll. Kívülről is bonyolultnak tűnik a szerkezet, de „belülről” még inkább az. Zöld és piros lámpácskák jelzik, hogy „megy” az adás, látogatásunkkor éppen az iskolatelevízió műsorát kapták négy megye tv-nézői. Nagyjából ugyanis Eács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye lakossága az ..ügyfél”, de igen sokan veszik a szentesi tv-adást Románia és Jugoszlávia magyarlakta területein is. Az adóállomás mintegy 100 km sugarú körben biztosít jó vételi lehetőséget. azóta is. Napi 8—10—12 órát dolgozik ez a rendkívül bonyolult gépkonstrukció. Havonta 270—280 órát van üzemben, ennyi időn keresztül lövi útjára a képet továbbító hullámot a 200 méteres torony tetejére szerelt 18 méteres antenna. Bizonyára nem mindenki tudja, miért van szükség hazánkban több televíziós adóállomásra? Nos, a tv-műsor — továbbítása az adókig, ellentétben a rádióval — mikrohullámokkal történik. A budapesti Mikrohullámú Központból kibocsátott — a képet és hangot továbbító — mikrohullámot az egymástól 50 —60 km-re felállított parabola- antennákkal felszerelt állomások — mikroláncnak nevezik — továbbítják a szentesi adóhoz is. A 218 méter magas antennatorony oldalára szerelt parabolatükör felfogja a hullámot, majd az adó átalakítja — a tv adó már ultrarövid hullámon sugároz — felerősíti és kisugározza. Röviden ennyi az egész. A valóságban azonban sokkal bonyolultabb. Rendkívül precíz, lelkiismeretes és önfeláldozó munkát követel meg a húsztagú műszaki kollektívától a 24 órás szolgálat. Éjjel sincs pihenés, ilyenkor van a karbantartás ideje. Mert az „állásidőt” a minimumra kell csökkenteni. — Mikor volt utoljára hosz- szabb üzemzavaruk? — Három éve, a berendezésben nagyfeszültségű átívelés történt, az arannyal árban egyenlő értékű és csak külföldről beszerezhető teflon szigetelők égtek el. Tíz óráig tartott a hiba kiiavítása. Egyébként a hibákat általában percek alatt elhárítjuk. Az állomás energiaellátását 22 ezer volt feszültségű távvezeték biztosítja. Havonta 25 ezer kW/órát fogyasztanak. Az adóterem asztalán vörös vándorzászló. Immár ötödik esztendeje „Szocialista adóállomás” vagyunk — tájékoztat a vezető. — Az ország valamennyi rádió- és tv-adóállomása részt vehet a vérsenvben. ha m<,gfe1elő szintet teljesített. Mi ötször egymás után kaptuk már meg a zászlót. Szöveg: Balogh József Kép: Pásztor Zoltán , 01 a .család a tv-készölék előtt. Izgalmas krimi fut a képernyőn. A főhőst üldözik, már a nyomában vannak, elkapják-e vajon?... Izgul a család. Aztán a készülék hörögni kezd, tótágasképek ugrálnak, hullámos Vonalak, csillagok és ... Semmi. A kép megszakad. Pár másodperc után megjelenik a képernyőn a jólismert fekete- fehér rács,- a szentesi tv-adó- állomás jele. — Mennyi baj van a 11. csatornával! — sóhajtják ilyenkor. Nem, kedves Néző, ezúttal Szentesen semmi baj. Nem mi mondjuk, hanem Kontor Lajos, a tv-állomás vezetője: — Ilá a „szentesi rács” megjelenik a képernyőn, a legtöbb néző bennünket szid, mintha nálunk volna a hiba. Pedig a rács éppen azt jelenti: a szentesi adóban és a néző készülékében minden rendben, a hiba valahol a közvetítőláncon lehet. Szentest tehát ne szidják ilyenkor. — Hát akkor kit szidhatnak, ha hiba van az adásban? — A hiba számtalan okból előadódhat. A légköri „bajokat” aligha tudjuk elhárítani. Melyek ezek? Például a „fading”: sustorgás-sziszegés a képernyőn, a kép teljesen összezavarodik. Ok: a föld közvetlen felszíne felett, ha különböző hőmérsékletű rétegek alakulnak ki, a tv-jeleket hordozó mikrohullámok eltérhetnek eredeti irányuktól, és csak kisebb energia jut el az adóig, vagy egyáltalán nem jut el a jel a vevő parabolaantennáig. És más zavar is lehetséges. Például: ha a tv- előfizetők közelében kórház van, és ott terápiás gépek dolgoznak. Vagy vibráló, hibás neonreklám a környéken. Javításra szoruló elektromos háztartási gép, villanykapcsoló, ezek mind rontják a vételt. Kiküszöbölhetők persze, a posta erre hivatott csoportja kivizsgálja a hibát és a tulajdonost kötelezik annak elhárítására. Kontor Lajos állomásvezető és Császár Mihály műszaki csoport- vezető' az adóteremben. A címképen: A kezelőasztalnál: Faragó Gábor és Nagy Sándor, az adónál: Négycssy Ferenc és Vass György. Pontosan nyolc esztendeje — 1959. karácsonyán — bocsátott ki először adóhullámot az állomás, de az még csak afféle ünnepi bemutatkozás volt. A rendszeres közvetítés 1960. február i 20-án indult meg és tart