Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-24 / 304. szám

Az 1968. évi népgazdasági terv A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Mink'' ■‘anács megtár­gyalta és jóvanagyta az 1968. évi népgazdasági tervet. A kormány — az ez évi mun­ka tapasztalatait és a várható eredményeket értékelve — meg­állapította, hogy 1967-ben meg­gyorsult a népgazdaság fejlő­dése. Az anyagi ja vall terme­lése és felhasználása meghalad­ja a terv előirányzatait. A nem­zeti jövedelem — az előzetes adatok szerint — a tervezett 3,5 —4 százalékkal szemben 5—6 százalékkal, a lakosság fogyasz­tása pedig 3—3.5 százalék he­lyett 6—6,5 százalékkal emel­kedik. Az ipar egészét a szá­mítottnál gyorsabb növekedés jellemzi; de ezen belül a szén­bányászat termelése az igé­nyeknek megfelelően csökkent. A termelés a korábbi évekhez képest jobban alkalmazkodott a szükségletekhez, ami kifeje­zésre jut abban, hogy az ipar a belkereskedelem számára kö­rülbelül 8 százalékkal, exportra 7—8 százalékkal, beruházási cé­lokra mintegy 7 százalékkal szállít többet, mint az előző évben. Nőtt a termelékenység Az iparban magasabb a fog­lalkoztatottak száma, mint aho­gyan ezzel a terv számolt. A szocialista iparban az év végén körülbelül 40 ezerrel többen dol­goznak, mint egy évvel koráb­ban. A termelékenység körülbe­lül 5—6 százalékkal nő. A mezőgazdaság termelése — a tavaszi ár- és belvizek, majd az aszályos nyár ellenére — az előző évi szinten alakult. Igen jó volt a kenyérgabona termé­se. Kukoricából, cukorrépából, zöldségfélékből, burgonyából és szőlőből a számítottnál keve­sebb termett. A szarvasmarha- állomány tovább gyarapodott. A sertésállomány a tavalyi csökke­nés után ismét fejlődésnek in­dult, de a vágósertés-termelés nem érte el a tervezett tneny- nyiséget. A baromfi- és tojás- termelés — jórészt a korszerű tartási és takarmányozási mód­szerek eredményeként — gyor­san fejlődött és részben pótolta a tervezettnél kisebb sertéshús- termelést. Az építőipar a múlt évinél körülbelül 11 százalékkal, a ter­vezettnél 6—7 százalékkal na­gyobb teljesítményt ért él. Ja­vult az építőiparban a munka­erőhelyzet és a munka szerve­zettsége, több gépet alkalmaz­tak. A teljesítmények még na­gyobbak is lehettek volna, de a szükségesnél kevesebb építő­anyag állt rendelkezésre. Beruházásokra a tervezettet meghaladó összeget fordítottak. Elkészült, illetve az év végéig átadásra kerül több jelentős új létesítmény, mint például — egyebek között — a Pécsi Rost- műbőrgyár, az Alföldi Porcelán- gyár egészségügyi porcelánegy­sége. a Budapesti 11. sz. Ház­gyár. a Székesfehérvári Hűtő­ház. a Nyíregyháza—Záhony vasútvonal villamosítása, a Bu­dapest Szálló. A beruházási te­vékenység további javításának szükségességére mutat az a tény, hogy továbbra is igen ma­gas az egyidejűleg folyamatban levő beruházások állománya. A közlekedés megnövekedett teherszállítási feladatait telje­sítette; a személyszállítás zsú­foltsága nem csökkent. 39 ezer lakás épült A lakosság pénzbevételei az idén — a tervezettet meghala­dó mértékben — 7—7,5 száza­lékkal nőttek. Ez a növekedés a magasabb munkateljesítmé­nyekkel és a jobb gazdálkodás­sal függ össze, ezeknek és a központi intézkedéseknek az eredményeként a munkások és alkalmazottak egy főre jutó re­áljövedelme a tervezett 2,5—3 százalékkal szemben körülbelül 5 százalékkal, a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása pedig a tervezett 3 százalékkal szem­ben, mintegy 6 százalékkal emelkedett. Ugyancsak a tervezettnél jó­val nagyobb mértékben, az elő­irányzott 3—4 százalék helyett körülbelül 10 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Ja­vult az áruellátás, amit elősegí­tett a fogyasztási cikkek növek­vő importja is. Nem lehetett teljesen kielégíteni az év fo­lyamán tovább növekedett ke­resletet sertéshúsból, építőanya­gokból, egyes korszerű ruházati termékekből. Ezen kívül nem volt az igényeknek megfelelően eléggé bőséges néhány fogyasz­tási cikk választéka. A termelés és a fogyasztás nö­vekedésével összefüggésben, meghaladta a tervezettet a kül­kereskedelmi forgalom. Ez a szocialista országokkal a terve­zettnél magasabb szinten ala­kult, tőkés viszonylatban azon­ban az export növekedése nem tartott lépést az import emel­kedésével. 1967-ben állami erőből 19 800. magánerőből (zömében állami támogatással) 39 000 lakás épült. Elkészült 340 általános iskolai, 95 középiskolai tanterem. A böl­csődék befogadóképessége 1600, az óvodáké 1500 hellyel bővült. A kórházi ágyak száma 2350- nel, a szociális intézeti helyek száma 750-nel gyarapodott. Je­lentősen emelkedett az orvo­si körzetek és a szakorvosi ren­delő órák száma is. * A jövő évi népgazdasági terv a hamadik ötéves tervben ki­tűzött gazdaságpolitikai célok elérését szolgálja. 1968-ban a legfontosabb feladat az új gaz­daságirányítási rendszer beveze­tésének biztosítása, a népgazda­ság további fejlesztése. A terv megvalósítása a gazdaságirá­nyítás új rendszerének megfe­lelően nem tervutasítások és „lebontás” útján, hanem minde­nekelőtt közgazdasági szabályo­zó eszközökkel történik. A terv azt tűzi ki célul, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés keretében nyugodt és stabil legyen mind a fogyasz­tási cikkek, mind a beruházási javak piaca, tovább növekedjék a gazdasági munka hatékony­sága és a termelés jobban alkal­mazkodjék a bel- és külföldi szükségletekhez és igényekhez. A gazdaságirányító szerveknek a szabályozás eszközeit úgy kell alkalmazniok, hogy a népgazda­sági tervben megjelölt felada­tok megvalósuljanak. Nemzeti jövedelem, beruházások A terv azzal számol, hogy 1968-ban a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem egy­aránt körülbelül 5—6 százalék­kal emelkedik, s ugyanilyen mértékben nő a lakosság fo­gyasztása. A felhalmozás növe­kedését a terv az ideinél mér­sékeltebben, I—2 százalékban irányozna elő. Beruházásokra 1908-bán kö­rülbelül 57—58 milliárd forin­tot fordítanak. A beruházási döntések eddiginél nagyobb ré­sze kerül vállalati hatáskörbe. Az állami döntési körben ma­radó beruházások nagy részét a folyamatban levő egyedi nagy- beruházások teszik ki, ezért 1968-ban az eddiginél kevesebb nagyberuházás indítható A terv a központi eszközöket a leg­fontosabb fejlesztésekre kon­centrálja. így például a bauxit-, az építőanyag-termelés, a kőola j - és a vegyiipar fejlesztésének folytatása során új létesítmé­nyek kivitelezését kezdik meg. A lakosság anyagi és kulturális ellátásának további javítását ! szolgálja a többi között a Deb­receni Házépítő Kombinát, n mátészalkai almatároló, a Pécsi Műszaki Főiskola, a Szegedi Bi­ológiai Kutatóintézet beruházá­sának a megkezdése, továbbá a miskolci és a győri házépítő kombinát, Budapesten a Tom- csányi úti gázbontó állomás és a lágymányosi telefonközpont üzembe helyezése. Mezőgazdasá­gi beruházásokra csaknem 8 milliárd forintot fordítanak. Ipar Az ipari termelés az éz évi­hez képest 6—7 százalékkal nő, a fejlődést elsősorban a terme­lés lehetőségei, valamint a vár­ható kereslet és kínálat köz- gazdasági eszközökkel szabályo­zott kölcsönhatásai alakítják. A terv számításai szerint a bá­nyászat termelése 1—2 száza­lékkal, a villamosenergia ter­melése 8 százalékkal, a kohá­szaté 4 százalékkal, a gépiparé 7—8 százalékkal, az építőanyag­iparé 6—7 százalékkal, a vegy­iparé 11—12 százalékkal, a könnyűiparé 6—7 százalékkal,1 az élelmiszeriparé 5—6 száza­lékkal nő. Az ipari termékek belföldi felhasználása körülbelül 7 szá­zalékkal lesz magasabb, mint az idén. Hasonló ütemben emel­kedhet az export is. A terv fel- j tételezi, hogy a termelés job­ban alkalmazkodik a szükség­letekhez, ami az új gazdasági mechanizmus körülményei kö­zött a termelés növelésének alapvető feltétele. Az iparban foglalkoztatott dol­gozók száma feltehetően kisebb mértékben emelkedik, mint a korábbi években. Ezzel össze­függésben a munka termelé­kenysége 4—5 százalékkal emel­kedik. Az építőipar teljesítménye 1968-ban mintegy 7 százalékkal lesz nagyobb. Várható, hogy az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között a munkák válallásánál verseny alakul ki, és az építőipar jobban kielégíti mind a lakosság, mind pedig a népgazdaság javítási- fenntartá­si építési igényeit. Mezőgazdaság A mezőigazdasági termelés — átlagos időjárást feltételezve — 3—4 százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Kedvező változás várható a mezőgazdasági ter­melés növekedésében és össze­tételében; előmozdítja ezt a2 új mezőgazdasági árrendszer, a termelőszövetkezetek jövede­lemszabályozási és a mezőgaz­dasági beruházások állami tá­mogatási rendszere. Az ország kenyérgabona­szükségletének kielégítését az előirányzott vetésterület bizto­sítja. Termőre fordul 45—50 ezer kh gyümölcsös és szőlő; bővül a zöldségfélék és az ipari növények termelése. Az állattenyésztés termelése várhatóan 2—3 százalékkal emelkedik. A terv szerint mind a vágómarha, mind a vágóser­tés termelése meghaladja az ideit, a baromfi-, és a tojás ter­melés továbbra is gyors ütem­ben nő. A mezőgazdasági termelés tervezett fejlesztése biztosítja a lakosság iobb élelmiszerellátá­sát. emellett lehetővé tes2i a mezőgazdasági lermékek export, iának növelését is. Közlekedés A népgazdaság fejlődésével összhangban, nagyobbak lesz­nek a közlekedés jövő évi ám- és személyszállítási feladattal. Ezek megoldásához a vasút 24 villamosmozdonyt, 78 hazai és külföldi Diesel-mozdonyt, 240 vasúti személy- és 2260 teher­vagont vásárol. A közúti köz­lekedés fenp'ztését a többi kö­zött 9300 tehergépkocsi és 850 autóbusz beszerzése szolgálja. A vízi- és légiközlekedés jármű­parkja is gyarapszik. Külkereskedelem 1968-ban. tovább szélesedik a külkereskedelmi • forgalom, és várhatóan 8—9 százalékkal meghaladja az ideit. A forga­lom szocialista viszonylatban nagyobb, tőkés .viszonylatban valamelyest kisebb mértékben emelkedik. A forgalom alaku­lásában nagy szerepe lesz az új gazdasági mechanizmusban kibontakozó vállalat i kezdemé­nyezéseknek, s a terv számol is azzal, hogy tovább javul a népgazdaság exportképessége. A tervben előirányzott import egyrészt a termelés növelését, másrészt a lakosság áruellátá­sát és az áruválaszték bővíté­sét szolgálja. Az import indo­kolatlan mértékű növekedését, szabályozó eszközökkel korlá­tozzák. Életszínvonal, lakásépítés, kiskereskedelmi áruforgalom 1968-ban tovább emelkedik a lakosság életszínvonala. Körül­belül 3—4 százalékkal emelke­dik a munkások és alkalmazot­tak egy főre jutó reáljövedelme és a parasztság egy főre jutó reálíogyasztása. Az egy kereső­re jutó reálbér kb. 1,5—2 szá­zalékkal nő. Bővül a nők elhelyezkedési lehetősége; szélesedik, a rövi- cte-bb munkaidőben való foglal­koztatás és a bedolgozói rend­szer. A vállalatok egy része — az előfeltételek megteremtésétől függően — megkezdi a munka­idő csökkentését. A jövedelmek emelkedésével összefüggésben mintegy 7 szá­zalékkal nő a kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszerek és az élvezeti cikkek fogyasztása — összehasonlítható árakon szá­mítva — 5—6 százalékkal lesz nagyobb. Az alapvető élelmisze­rekből kielégítő lesz az, ellátás, a húsellátás is javul. Emellett a szabadpiaci forgalom meg­élénkülése is várható. A ruházati forgalom 6—7 szá­zalékkal. a vegyesiparcikkek forgalma 7—8 százalékkal nő. A terv a háztartási villamos- cikkek, járművek, híradástech­nikai termékek stb. forgalmá­nak jelentős bővülésével szá­mol. Az ideihez hasonló számú személygépkocsi kerül eladásra. Építőanyagokból az ideinél kö­rülbelül 11 százalékkal többet vásárolhat a lakosság. Az új gazdasági mechaniz­musban a szabad árformába so­rolt cikkek közül egyes fermé­j kék fogyasztói ára emelkedhet; I e cikkek várható áremelkedésé - 1 nek részbeni ellensúlyozása cél- ! jából a terv több központi ár­intézkedést tartalmaz, amelyek- ! nek egyenlege kedvező a la­kosság számára. 1968-ban. több mint 61 ezer ; lakás épül. Ennek körülbelül . egyharmada állami erőből, két- ! harmada a lakosság anyagi esz- j közeiből és állami kölcsöntámo- i gatással valósul meg. Központi • forrásból mintegy 458 km víz- I vezeték és 192 km csatornahá- j lózat készül el. Egészségügyi ellátás, oktatás Az egészségügyi ellátás to­vábbfejlesztése során á gyógy­intézeti ágyak száma 1600-zal nő. Üzembe helyezik a kazinc­barcikai, a dombóvári, a siófoki kórházat és rendelőintézetet, a hévízi gyógyfürdő-kórház új téli fürdőjét. A .járóbetegellátás fej­lesztését 600 új általános orvosi és 30 új gyermekorvosi körzet létesítése szolgálja. A szociális otthonokban körülbelül 900-zal emelkedik a helyek száma. Folytatódik az iskolahálózat korszerűsítése, a körzetesítés és az internátusi hálóíat kiépítése. Mintegy 150 új középiskolai tan­terem kerül átadásra. Javul a szakmai képzést is nyújtó kö­zépiskolák aránya; a szakmai középiskolákban az ideinél kb. 6 ezerrel több tanuló kezdheti meg tanulmányait. * A jövő évi népgazdasági ter­vet a megalapozottság, a reali­tás jellemzi. Erősíti a népgazda­ság fejlődésének pozitív tenden­ciáit, a közgazdasági szabályozó eszközöket a tervben megjelölt célok megvalósításának szolgá­latába állítja. Mind a dolgozók, mind a vállalatok annak tuda­tában végezhetik munkájukat, hogy megvannak a kiegyensú­lyozott gazdasági fejlődés felté­telei, s ha jól hasznosítják az új gazdaságirányítási rendszerben rejlő ' nagy j lehetőségeket, érté­kesen hozzájárulnak a szocia­lizmus építésének meggyorsítá­sához, a lakosság jobb életének biztosításához. A kormány felkéri a társa­dalmi szerveket, hogy az új gaz­daságirányítási rendszer és a jö­vő évi népgazdasági terv céljai­nak széles körű ismertetésével, a szocialista munkaverseny ki­bontakoztatásával mozdítsák elő a nép javát szolgáló tervek va­lóra váltását. A Minisztertanács felhívja a lakosságot, a vállalatok és in­tézmények vezetőit, többi dol­gozóit; tegyenek meg minden tőlük telhetőt a gazdaságirányí­tás reformjának sikeréért, oda­adó munkájukkal biztosítsák a jövő évi népgazdasági terv tel­jesítését. (MTI) cA csiHfííjú, sőktjtjertij th kar ties ötujjtt iinaepéh/es, ke dues láfoúntj A gyertyák helytelen elhelyezése, gondatlan eloltása, a csillagszórók elő vigyázatlen használata azonban már sok lákastüzet okozott. Óvatossággal megelőzhető a kár. A lakás vagy a családi ház biztosítása kár esetén anyagi segítséget nyújt, de a riadalomért nem kárpótol. Állami Biztosító 9595

Next

/
Oldalképek
Tartalom