Petőfi Népe, 1967. december (22. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-24 / 304. szám

Rajzos ötletek —* bakiitoknak Ezzel a kérdéssel többen for­dultak rovatunkhoz a lányos mamák közül, akik szeretik csi­nosan öltöztetni nagylányukat, de anyagi lehetőségeik korláto­zottak. Az ő kérésükre állítot­tuk össze ezt az öltözékajánla­tot, amely nem drága. Számukra a kiskosztüm a leg­célszerűbb öltözék. A fekete, fehér pepita kosztüm gombolá­sa kétsoros. Négy patni zseb, s a szoknyán két hajtás díszíti. Fehér blúzzal, fehér cipővel, táskával ünnepi, míg fekete tar­tozékokkal hétköznapi, sportos jellegű. (Első rajzunk.) A geometria jegyében készült a második modell. Anyírga­ffl Ideális nő —1967 könnyű szintetikus szövet. Sö­tétkék-fehér, rózsaszín-fehér, mályvaszin-fehér és citromsár­ga-fehér betétes változatokban varrathatjuk. Az oldalvai’rásba dolgozott öv elöl áthajtható, de a ruha bősége hátul,. derékon szorosan összegombolva — ízlés szerint — szabályozható. Esztendőtől búcsúzva a szo­kásos „leltárkészítésnél” nem­csak a főkönyvet nézi az em­ber: a sugaras, önfeledt pil­lanatokra is gondol, az aján­dékba kapott mosolyokra, a gondoskodó, vagy vigyázó kézmozdulatokra a homlokon, a gallér félrecsúszott nyak­kendőjén — milyen is volt Ö, az ideális nő az elmúlt évben.' Álmodd és Pigment Ügy mondjuk: az elmúlt évben. Mert minden évnek, kornak más és más az ideál­ja. Jókai még a Névtelen Nőt „Álmodának” nevezi, ő ebben a típusban látta az ideálist, akit egész életünkben kere­sünk, de sohasem találunk meg, csak álmodunk róla. A századforduló lázas, virágok­kal teli korának is csinált, ha­zudott típus volt az ideálja, ahogy akkoriban mondták: „A pigment nő”. A túlzásokat mindenben hajszoló típus: a strandon (akkor ez még me­rész dolog volt) vörösre, cso­koládéra magát égető (innét a név: pigment) nő. Külsőben is más és más volt az ideálja minden kor­nak. A XII. század szőke hajú kislábú nőideálját a XIV. szá­szadban már túlozták is: ma­napság vérszegénynek mon­danák azt a szűkmellú, sáp­kóros fajtát, amire azt mond­ták, hogy ez az ideál. A rene­szánsz vérbő atmoszférájában kigömbölyödtek, a XVIII. szá­szadban már apró lábú, finom figurákká rajzolódtak. És mi­lyenek lettek 1967-ben? Mi most jnejn akarunk „törvényt ülni”, megfellebbezhetetlen szabályt megállapítani. Csak arra voltunk kíváncsiak, hogy négy ismert (és gondoljuk: nő­ket ismerő) férfi mit tartott 1967-ben ideális nőnek. Aphrodité örök Kezdjük a költővel. Deve- cseri Gábor Kossuth-díjas köl­tőnk ezt mondja: — Konzervatív . vagyok. 1967-ben azt az ideális nőt, akit a görög mitológia annak kinevezett, továbbra is meg­hagynám „tisztségében”. 1967. és minden idők ideális nője: Aphrodité. Azon kívül, az is­meretes jótulajdonságain kí­vül, amelyek róla a költé­szetben olvashatók, az a hal­hatatlan előnye is megvan, hogy ki-ki mindig azzal he­lyettesíti, akit akkor a leg­ideálisabb nőnek érez. Aki nyugtalanít A filmrendező — Bacsó Pé­ter, a Nyár a hegyen rende­zője — ezt mondta: — Én a nőnek, illetve az ember párjának azt a tulaj­donságát találtam az elmúlt évben ideálisnak, amellyel munkára, alkotásra, „nyugta­lanítja”, hajtja az embert. Ez az ideális nő: a feleségem volt. Ő volt az, aki munkám­nak, de egész gyarló lényem­nek azokat a „rejtett hibáit” is tudta, amiket magamnak sem mertem bevallani. És az ő meglehetősen kellemetlen módján ezeket a szemembe mondta. Akkor dühös voltam rá, de ilyenkor, mikor az em­ber számbavesz egy évet, nem tarthatok fontosabbnak mást csak őt, aki állandóan a dol­gaim felülvizsgálatára serkent, aki sohasem hagy elégedetten nyújtózkodni, aki változásra, hajlékonyságra, türelmetlen­ségre inspirál, egyszóval: az ifjúságra. Aki átlát rajtam, és mégis kitart mellettem. Félszámmal csökkent Megkerestük azt az embert is, aki a nőket „öltözteti”. A Május 1. Ruhagyár ugyanis minden második nőnek „szab kabátot”, és az egész világra elküldi termékeit. Kovács Jó­zsef, a gyár vezérigazgatója ezeket mondta: — Hatvanhétben, ha tré­fásan, de mégis komolyan mondanánk: az ideális nő át­lag félszámmal csökkent. Egy­re kevesebb ötvenes számozá­sú ruhát, kabátot készítünk, az átlagos, ideális méret a: 48, 46-os számozás lett. Kilóban kifejezve, ez pedig hatvan, hatvanöt kiló. Teltkarcsú lett az ideál, s ez a magyar nők­nél nem a „hozzáhízást” je­lenti, hanem az étkezésben a kis kontrollt: kicsit sová­nyabbak lettek az elmúlt esz­tendőben a nők, a párizsi ideál irányába tolódott el a súly és a derékbőség. A verseny-sportoló, a sok­szoros olimpiai és világbaj­nok vízipólós, dr. Kárpáti György így vélekedik 1967. ideális nőjéről. — Én találkoztam szeren­csémre 1967-ben az év ideá­lis nőjével. Gyönyörű. Mane- ken és fotómodell. Ennek el­lenére derékbősége most 110 centi,. a tavalyi súlyánál tíz- tizenkét kilóval több. Per­sze, hogy tudják, kiről van szó: a feleségemről. Első gye­rekünket várjuk, mégpedig az új esztendőben, januárban. így hatvanhét ideális nőjének a kismama-típust tartom. Bár­milyen szép is legyen az a nő — még ha maneken, filmsztár is — ha mama lesz, még szebb lesz. K. Gy. Karácsony] étrendet és re­cepteket a múlt heti lapszá­munkban közöltünk. Ez alka­lommal szerdától adjuk meg az étrendet. SZERDA: Zöldségleves, tejbcrizs csokoládéval, alma. CSÜTÖRTÖK: Savanyú tojáslc- ,ves. rakott burgonya. PÉNTEK. Halászlé, túróscsusza. SZOMBAT: Paradicsomos káposzta, sertéssölttel, alma. VASÁRNAP: Húsleves, fehérpecsenye fokhagymásán, burgonya­püré, citromos lepény habosam FEHERPECSENYE FOKHAGYMA- vét és reszelt héját Is hozzáadva. SAN. Marhahúsból egy kilogram- Hozzákeverünk 14 deka lisztet, és mot szépen letisztítunk, sózzuk, és a 6 tojás keményre vert habját, pár órán át állni hagyjuk. Ekkor Zsírozott, lisztezett tepsibe öntjük, szalonnaszeleteket., fokhagymasze- Forró sütőben, lassú tűznél sütjük, leteket megborsozunk, s ezzel meg- Hat-hét tojásfehérjét, de lehet 10 tűzdeljük. Forró zsírban mindkét is, kemény habbá verünk, 15 deka oldalát megforgatjuk, azután fel- kockacukrot 3 evőkanál vízzel fel­öntjük vízzel, többször forgatjuk, főzünk, a forró sziruppal a tojás amíg puhára párolódik. Zsírjára keményre vert habját leforrázzuk. Eütjük, szeletekre vágjuk, burgo- A tűzön tovább verve, keményre nvapürével tálaljuk xöZ/.ük. CITROMOS EEPENY HABOSAK. Levéve'^ tűlrö^maglsan rtkeiPük 25 deka cukrot 6 tojássárgájával a kisült lepényre. Tetejét citrom- habosra keverünk, egy citrom le- mázzal bevonjuk. Felszeljük. Mit készítsünk szilveszterre ? Ha a szilveszter estét baráti kör­ben töltjük, a jó hangulathoz meg­felelő frissítő ital és étel is szük­séges, amelyről a vendéglátónak kell gondoskodnia. Segítségképpen közlünk néhány receptet. FOKHAGYMÁS KENŐ. Hozzáva­lók: 20 dkg vaj, 2—3 kanál sűrített paradicsom, 1—2 gerezd fokhagy­ma, 10 dkg reszelt sajt, só. A va­jat szétnyomkodjuk, belekeverjük a sűrített paradicsomot és a reszelt sajtot. Az aprított fokhagymát megsózzuk, & a fenti masszához keverjük. SAJTOS KENŐ. Hozzávalók: 2 db kenősajt, . 2 kanál mustár, 10 dkg sovány sonka vagy sonkás szalámi, 2—3 savanyú uborka, só. A sonkát és az uborkát apró da­rabokra vágjuk, s összekeverjük a sajttal és mustárral. Ízlés szerint megsózzuk. MAJAS KENŐ. Hozzávalók: 1 do­boz jó minőségű májpástétom, 2—3 kanál joghurt, feketebors, meggy­befőtt. A májpástetomot a joghurt­tal összekeverjük és megborsozzuk. A krémet nyomócsőbe töltjük, s leveles tésztára kis rózsákat formá­lunk belőle. Savanyú meggyel kö­rit j ük. KAVIAROS RAKOTT KENYtR. Hozzávalók: 1 doboz kaviár, vaj, citrom. A kenyérszcletekct vajjal megkenjük és kaviárral sűrűn be­hintjük. Citromszeletekkel díszít­jük. LIPTŐI-TÜRŐS KENŐ. Hozzáva­lók: 15 dkg liptói túró, 1—2 kanál csípős pirospaprika, 1—2 kanál mus­tár, 1 /fej vöröshagyma, szardella­paszta, 2—3 kanál joghurt. A lip­tói túrót a joghurttal habosra ke­verjük, beletesszük a paprikát, a vagdalt vöröshagymát, a mustárt, és kevés szardellaoasztát. Jól el­dolgozva kenyérszeletekre kenjük. TATAR KENYÉR. Hozzávalók: 20 dkg vesepecsenye, feketebors, mus­tár, vöröshagyma, só, katchup. A vesepecsenyét apróra vágjuk, meg­sózzuk és megborsozzuk. A ke- nvérszeleteket mustárral megken­jük. rárakjuk a vagdalt pecsenyét, katchunpal és anréra vágott vörös­hagymával díszítjük. TÖKEHALMÄJJAL RAKOTT KE­NYÉR. Hozzávalók: l doboz töke- hahnáj-konzerv, ecetben eltett vö­röshagyma. A felszeletelt má*at kenyerekre raktuk és: vagdalt vö­röshagymával díszítjük. ■ MARHANYELVBÖL KÉSZÜLT KE­NŐ. Hozzávalók: l főtt marhanyelv hidegen, aim?, só, vaj. A nve-vet megdaráliuk, fele annyi reszelt al­mával elkeverjük, ma4d vajazott kenvérszeletekre keniük. SZILVESZTERI PUNCS. Hozzáva­lók; Cukrozott gyümölcs, mazsola, datolya, dió, kimagozott aszaltszil- va, 1 kg kockacukor, fél liter rum, vagy szüvapálfnlsa, 2 liter fehér bor, 1 liter erős teafő^et, 2 citrom és 2 narancs leve Éjfél közeledté­vel nagvobb tűzálló tál**a rakjuk a vagdalt gyümölcsöt. diót, dato­lyát. mazsolát. A megfelelő edény­be helyezett l kg kockacukrot fél liter rummal leöntjük és meggvújt- juk. Az alkohol égése közben a cukor megolvad, amit a éviim öles­re csönögtetünk. Maid ráöntjük a fahéüa!. szegfűszeggel. citromhéiial felforralt bort, továbbá a cit-nm és narancslével kevert forró teát. Rö­vid ideig állni hagytuk, de vígváz- zunk. nehogy nagvon kihűltön. Jól ös<57Pkeverve puncsospoharakba tÖUn"’k. • PFZSGŐS PUNCS. Hozzávalók? másfél kg cukor, 4 dl víz. fél liter konyak. \ üveg nezsen. 5 d*rom leve. Rövid ideig forralok * keve­réket, majd azonnal tálaljuk. KARÁCSONY ktwúkáfCL ■Z arácsony története ősi időkre nyú- **■ lik vissza. E napon ünnepelték az ókor népei a téli napfordulót. A legen­dák arról mesélnek, hogy ekkor született a Napisten, öt köszöntötték a december 25-i ünnepségeken, melyet Sol invictus- nak, a győzhetetlen Nap ünnepének mon­dottak. A téli napfordulót, mely egyszer­smind az újév beköszöntését is jelentet­te, állatbörbe öltözött vidám felvonulók tréfáival is köszöntötték. Ekkor gyújtot­ták meg az elmúló esztendői jelentő szál- mabábút és fatuskót. Az úgynevezett ka­rácsonyi tuskó elégetése helyenként még megtalálható különböző északi országok­ban. Angliában a karácsonyi ünnepiesség kiegészítője volt még néhány évtizeddel ezelőtt. Az újévet ugyanakkor a m'eg- újhodó tűz, a gyertyafény jelképezte. Időszámításunk negyedik évszázadában erre a napra helyezte a keresztény egy­ház Jézus születésének évfordulóját. Két évezred alatt a karácsonyi ünnep össze­fonódott pogány elemekkel, ősi népszo­Ha Teásokkal, vallási hagyományokkal. Ezek közül elmaradhatatlan a feldíszített fe­nyő, a karácsonyfa állítása. Mi a néme­tektől vettük át a fenyőfás-ajándékozás szokását. 1605-ben bukkannak fel először a németeknél az első karácsonyfák, ame­lyeket almával, ostyával, cukorkával és aranyfüsttel ékesítettek. lazánkban 1828-ban találkozunk elő­ször a fenyőfa-állítással, Podma- niczky Károlyné lakásán, mint azt fia, Podmaniczky Frigyes „Naplótöredék”-ei­ben meg is örökítette az utókor számára: „E mód akkor szenzációt csinált, de ál­talában csak az 1840-es években tudott elterjedni...” 1829-ben Goethe unokái olyan kará­csonyi ajándékot kaptak, amely akkori­ban páratlan volt a maga nemében. A nagy német költő néhány angliai barátja egy kis vasúti modellt küldött, valószínű­leg a Stephenson által 1829-ben bemuta­tott lokomotív modelljét. A poétának kül­dött modell volt az első vasút a világon, mellyel gyermekek játszottak. A karácsonyi ajándékozás hagyománya különböző országokban más-más időben vált szokássá. Nyugat- és Közép-Európá- ban a karácsonyi ajándékozás honoso­dott meg, míg a franciáknál és az ola­szoknál az újévi megemlékezés alakult ki. Olaszországban nem állítanak fenyő­fát, bár karácsony estéjén ott is ünne­pelnek egy kilenc órakor kezdődő Vacso­rával, amelyet „cenone”-nek hívnak. Karácsony családi ünnepe nemcsak a palotákat és templomokat látogatta meg, bekopogtatott a szegények zsúptetős kuny­hóiba is. A nép fantáziája átformálta a betlehemi kisded történetét. A magyar paraszt a pásztorokból ju- hászokat formált, akik körül ott lábatlankodnak kis bojtárjai, a „három királyok”, akik már nem hasonlítanak a keleti fejedelmekhez. A falusi szegény emberek ősi tréfás játékokat elevenítet­tek fel, melyek eredete a sámáni, ázsiai időkre mutatnak vissza. A salfai regösök gyors ritmusú tánccal kergették ki a „rossz szellemet az ünnepváró házból”. A bajaiak az „Ördög és Herodes király” párviadalát jelenítették meg, s a nagy- szalontaiak betlehemes játékánál a betyár is ott állt a jászolnál, pörge kalapja mel­lett árvalányhaj, öklében fokos. Ö mond­ta ki legbátrabban a szegény ember éle­tének panaszát: ,.Fekete a kenyér, rövid a kolbász, embernyúzó a földesúr és ha­rapós ebnél veszedelmesebb a saját vérét sanyargató csendőr!” R. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom