Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-24 / 278. szám

1967. november 24, péntek

A. oldal

I

Gyógynövényfelvásárlás

A fejlődő gyógyszeriparnak mind több természetes alapanyagra van szüksége, amelyeket a vadon termő és termesztett gyógynövényekből tudnak előállítani. Így érthető, hogy a gyógynövény gyűjtésével foglalkozó földművesszövetkezetek egyre nagyobb gondot fordítanak a gyűjtés és termeltetés megszervezésére. Ezt bizonyítja a gyógynövény-felvásárlás növekedése is. 1957-ben a gyógynövényforgalom értéke 7 millió 300 ezer forint volt 1966-ban 13 millió 800 ezer forint,

ebben az évben pedig megközelíti a 15 millió forintot.

Ezzel a forgalmi értékkel megyénk országosan az első helyet foglalja el.

Különösen jelentős ez a forgalom ha figyelembe vesszük, hogy negyven különféle növény felvásárlásából tevődik össze és a szabadon termők ára kilogrammonként egy-két forint között van. A termesztett gyógynövények ára viszont ennél jóval magasabb, hiszen

az anyarozs és a majoránna termesztésével holdanként 15—20 ezer forint jövedelmet is el lehet érni.

Ezt a lehetőséget felismerve egyre több termelőszövetkezet kapcsolódik be termesztésükbe. Példának említenénk meg a szalkszentmártoni Petőfi Tsz-t, ahol nagyüzemi módon mintegy kétszáz holdon foglalkoznak ko- riander kapor, édeskömény termesztésével.

A szabadon termő gyógynövények a termesztettnél keresettebbek a gyógyszeriparban, azonban begyűjtésük megszervezése is nagyobb feladat, mivel aprólékos munkát igényel és kevesen ismerik a gyógynö- vervgyűítés jelentőségét, és magukat a hasznos növényeket is. lev c'ak a köz;smert kamilla, hars galaaonvavirág és boróka- bogvó begyűjtésén él tudnak sokakat foglalkoztatni. A kevésbé ismert növények szedésével csak kevesen bízhatók meg és így m'rtegy 50 százalékuk kárba vész.

Az utóbbi időben — mivel a kereslet egyre növekszik —

a földmű vessző vetkezetek

ismerettcr.iy-ztő e'őadásokat rendeznek,

ahol megismertetik a hallgatókkal a gyógynövények jelentőségét és foglalkoznak a növények ismertetésével is. Nagy gondot fordítanak a fiatalok tájékoztatására, hiszen a tanulók a nyári szünidőben sok keresett növényt tudnának begyűjteni. mellvei ie’entos zsebpénzhez is juthatnak.

P. G.

17 ezer új előfizető várja a telefont

Vidéken ez év október 1-én 126 ezer 724 távbeszélő-állomás volt üzemben.

Megyeszékhelyeken, nagyobb városokban, járási székhelyeken és üdülőtelepeken 95 ezer távbeszélőállomást működtetnek. A kisebb kézikapcsolású helyek állomásainak száma 31 ezer 695. A vidéki telefonállomások 75 százalékáról éjjel-nappal lehet beszélni.

A városokban egész nap működnek a telefonck, a községekben munkanapokon 8 és 16, ünnepnapon 8 és 10 óra között, és egyes helyeken, ahol ez szükséges, 7-től 21 óráig.

Városainkban — nem számítva Budapestet — még mindig 16 ezer 886 igénylő vária a telefon bekapcsolását. Miskolcon már ebben, az évben 400. Kecskeméten 350, Tatabányán 400, Székesfehérvárott 264, Lentiben 240, Aszófőn 30 és Selvoen 25 állomást befogadó központot szereltek fel és bővítették a dunaújvárosi, badacsonyi, zala- szentsTóti, kazincbarcikai. Pécs- uránvárosi, kiskőrösi balassagyarmati. és a kiskunmajsai központokat is.

Ez év őszén 1200 állomás befogadóképességgel bővült a győri gépi kapcsolású központ, s az év végéig 500 új állomással bővítik a békéscsabai központot. Székesfehérvárott ugyanakkor még 300, Zalaegerszegen pedig 3000 állomás befogadóképességű központot helyeznek üzembe.

A jövő évben, a nagykanizsai gépkapcsolású központot 1600, a székesfehérvárit 2000, és a szombathelyi központot 2000 űj állomással bővítik. Miskolc központjai is 4000 állomással többet szolgálnak ki a jövő esztendőben, mint az idén.

Noha majd minden nagyváros hálózatát bővítik, óriási igény mutatkozik a nyilvános állomások iránt is. Vidéken a postánál, utcákon és közületeknél 661 nyilvános telefon működik, de ez még mindig kevés.

Azokban a községekben, ahol a telefonszolgálat nem működik egész nap. elsősorban a segélykérés problémáját kell megoldani, azt kell biztosítani, hogy veszély esetén is meglegyen az összeköttetés a külvilággal. Itt a postai záróra után egy-egy folyamatosan dolgozó üzem, vagy közület telefonját állandóan kapcsolva tartják.

A posta a jövő esztendőben biztosítja a legkisebb helység segélykérés-telefonszolgáltatását

Svájci növényvédőszerek

forgalmazásáról tanácskoztak Kecskeméten

növényvédő taNemzetközi pasztalatcserét rendezett tegnap délelőtt Kecskeméten a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete és a baseli CIBA Részvénytársaság, amely nemcsak Svájcban, de Európa szerte élénk tevékenységet fejt ki a legújabb növényvédőszerek előállítását és forgalmazását illetően. Az an- kéton a közös és állami gazdaságok, továbbá a járási és városi tanácsok szakemberei vettek részt, több mint kétszázan.

Dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője nyitotta meg az értekezletet, majd a CIBA Rt. három szakembere, dr. Almin Hauser, dr. Ludwig Ebner és dr. Fritz Bachman tartott előadást a vegyi gyomirtás problémáiról, a Tenoran és Patoran nevű szerek felhasználási módjairól, a növényvédőszerek mellékhatásairól, valamint a Nogos rovar- olőszer felhasználásáról a zöldség- és gyümölcstermesztésben.

Ezután élénk vita alakult ki, sokan felszólaltak, s kérdéseket is intéztek az előadókhoz, főleg azért, hogy választ kapjanak: az új szerek alkalmazásának milyen lehetőségei vannak Bács-Kiskunban. Megnyugtató volt a válasz: a szerek egy részét már árusítja az AGRO- KER, a többi pedig az ország más megyéiben van kipróbálás alatt. Rövidesen azok is forgalomba kerülnek. Közülük jóné- hány a házikertekben is kiválóan használható.

is, legtöbb esetben úgy, hogy a postahivatal előtt az utcán távbeszélőállomást szerel fel. s azt a posta zárása után átkapcsolja valamelyik éijel-nappal működő távbeszélőközponthoz. Ezeken a mentők a rendőrség, a tűzoltóság hívását lehet végezni, valamint a hívott fél költségére kért úgynevezett R.-beszélgetést lehet kezdeményezni. Még ebben az évben felszerelik ezeket a fontos készülékeket, és az év végéig 160 ilyen telefon működik az ország különböző részein. Az eddig üzembe helyezett készülékeken havonként átlagban csak 5—10 segélytkérő beszélgetés történt.

Jelenleg a postahivatallal nem rendelkező községekben és külterületi helyeken 577 községi és 146 tanyai telefon működik. Ma még 460 olyan külterületi lakott hely is van, amely nem rendelkezik telefonállomással, és ezek bekapcsolása a nagy távolságok miatt rendkívül költséges: hiszen egy-egy állomás létesítése több tízezer forintba kerül. Ezért a posta azzal a tervvel foglalkozik, hogy a közvilágításba bekapcsolt erősáramú oszlopokra távbeszélő áramkört létesít — kellő biztonsági berendezések alkalmazásával.

Zs. L.

Jó „középpályásokai“

A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI

rendszer reformjára való felkészülésről beszélgettünk az egyik megyei nagyvállalat főmérnökével. Szó esett arról is, hogyan tud megbirkózni az új feladatokkal, magasabb követelményekkel a jelenlegi irányító gárda.

— Nem mondom, elkelne még három-négy gyakorlott mérnök és közgazdász, de az ipar átlagánál így is több szakemberrel rendelkezünk. Éppen ezért nsm a szellemi kapacitás növelése az elsődleges feladatunk, hanem az, hogy jobban hasznosítsuk a meglevő erőket, — így fogalmazta meg véleményét, majd kifejtette, hogyan képzeli el a szellemi vagyonnal való helyes gazdálkodást.

A LEGFONTOSABB az — mondta —, hogy mindenki szaktudásának és emberi tulajdonságainak megfelelő irányítói posztra kerüljön. Példaként említette az egyik osztályvezetőt, aki nagy gyakorlattal rendelkező, szorgalmas, becsületes ember, mégis kétséges, hogy helyt tudna-e állni beosztásában az új gazdaságirányítási rendszerben. Egy-egy részfeladat megoldásáért szívósan, megszállottként tud dolgozni, de eközben gyakran szem elől téveszti az egész munkaterületét átszövő összefüggéseket.

— A sportberkekből kölcsönzött hasonlattal élve: kiváló befejező csatár, nekünk azonban az ő posztján az egész futball- mezőny áttekintésére, a csapat irányítására, mozgatására képes középpályás játékosra van szükségünk. Olyanra, mint a magyar válogatottban Albert, vagy Göröcs — összegezte frappánsan gondolatait beszélgető partnerem, s azzal folytatta, hogy a tudásának, emberi adottságainak megfelelő beosztásban levő szakember köny- nyebben látja el feladatát, marad még energiája másra is. Például arra, hogy valamelyik munkabizottságban tevékenykedjen.

JELENLEG a kollektív szerződés tervezetén munkálkodik hét csoport, és hozzáláttak az árbizottság megszervezéséhez is. Az ármechanizmus reformja szükségessé teszi, hogy néhány jó képességű szakember foglalkozzon rendszeresen ezzel a kérdéssel.

De nem feltétlenül szükséges munkabizottságban tevékenykedni ahhoz, hogy hivatali szobája falán túl ’ nézve, hasznosítsa gondolatait, javaslatait a műszaki, vagy a közgazdász. A vállalat műszaki konferenciáit; termelési tanácskozásait eddig is élénk vitatkozó szellem jellemezte. Ezután még nagyobb szükség lesz az „ötletnapok’’ megrendezésére, a sokoldalú véleménycserére.

VITATKOZÁSRA, elmélkedésre viszont csak annak van kedve, energiája, akit nem bá- tortalanítanak el a munkaterületén elszenvedett kudarcok; biztos a dolgában és nem bolyong reménytelenül a számára megoldhatatlan feladatok dzsungelében. B. D.

Tártalma* évtized

Legalább tizenöt éve ismerem Rádi Ignácot. Azóta függetlenített pártmunkás. Kissé zömök, vállas alakjával gyakran találkoztam. Legtöbbet itt Bácsalmáson. 1957 óta a község pártbizottság titkára. Nemre: kitüntették. A Munka Érdem rend ezüst fokozatát kapta. A napokban találkoztunk ismé Gratuláltam neki és arra kér tem. hogy pergesse vissza a? időorsón a tíz tartalmas esz tendőt.

— Az ellenforradalom utár kerültem erre a posztra. Elő szőr a konszolidációt kellet megteremteni itt a községben is, aztán a mezőgazdaság szocia lista átszervezése következett' majd a község iparosítása.

így sommázza az elmúlt ti évet. Egyszerűen hangzanak eze’ a szavak, de sok küzdelem ál mögöttük. Erről keveset beszé1, A közéleti ember tevékenység r' abban a közösségben mérhet' le, amelyben ^dolgozik. Az f munkájának hatása a közsé általános fejlődésében jelentkezik.

Erősödtek például a községi alapszerVezetek, különösen az utóbbi időben. Az idén 48 új fiatal párttaggal gyarapodtak. A politikai fejlődés eredménye az is, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára soha nem tapasztalt munkaverseny bontakozott ki a mezőgazdasági és ' az ipari üzemekben. Hatvankét brigád küzd a szocialista címért. A nemes vetélkedésben, amit mindenütt a pártszervezetek, a kommunisták kezdeményeztek, több mint hétszázan vesznek részt

— A politikai munka hatékonysága a gazdasági eredményekben mutatkozik. A község három termelőszövetkezete messze környéken ismert jó gazdálkodásáról, évről évre nő a termelékenység és ezzel együtt a tagság jövedelme. A község iparosítása 1962-ben kezdődött meg. A Szegedi Ruhagyár helyi telepe négyszáz munkást — főként nőket — foglalkoztat. A gépjavító állomás beolvadt a

Vegyesipari Vállalatba, ami ismét javította a foglalkoztatottságot. A kézműipari' üzemben száz ember dolgozik. 1970-re ennek többszörösére kívánjuk emelni a létszámot. A Vegyesipari, Ruházati. és Szolgáltató Ktsz is mind 'több munkást foglalkoztat — tájékoztat röviden.

Beszélgetésünk a tágas irodában folyik, Rádi elvtárs lapozgatja a múlt évi községi pártértekezlet anyagát, amelyben a harmadik ötéves terv célkitűzéseit határozták meg.

— Egyik fontos feladat a mezőgazdaságban az új termelési módszerek elterjesztésének segítése, különösen az állattenyésztésben. A három közös gazdaság most fejezte be egy termelőszövetkezeti sertés- kombinát építését Kétszáz te- nyészkocával indulnak, s évente négyezer hízót bocsát ki ez az üzem. A gazdasági reform életbelépése újabb távlatot nyit a termelőszövetkezetek fejlődése előtt is. A vállalati gazdálkodás érvényesülése még inkább csökkenti a költségeket. Szövetkezeteink állandóan elemzik a ráfordításokat, ahol lehet

azonnal lefaragnak belőlük.

Szóba kerül, hogy a község lakossága — más környező helységektől eltérően — nem csökkent az utóbbi időben. Mi ennek a magyarázata?

— Eddig is igyekeztünk minél több munkaalkalmat teremteni. A harmadik ötéves terv végére tovább növekszik a munkáslétszám, elképzeléseink szerint legalább 1200-ra.

Sokat javult a lakáshelyzet, ami szintén hozzájárult az elvándorlás megszüntetéséhez. Az új társasházak bármelyik városban beleillenének a környezetbe. Az állami gazdaság területén most készül tíz családi otthon, jövőre újabb húszat terveznek. A községi tanács 180 telket jelöl ki családiház-épít- kezésre. Már mindegyikre van igénylő.

— Mi az, ami jelenleg leginkább foglalkoztatja a községi pártbizottság titkárát, a község vzetűit és természetesen a lakosságot?

— A művelődési ház ügye. A

terv már elkészült, sajnos, egyelőre nincs kivitelező. Az is gond, hogy évekig terheli majd a község költségvetését ez az építkezés.

— Már többször szó volt arról, hogy a termelőszövetkezetek anyagilag is hozzájárulhatnának a kultúrkombinát létesítéséhez. Az építőanyag szállításában segítenek. Azonban ennél többet várunk tőlük, hiszen az ő gazdáik is éppúgy részesednek a leendő művelődési ház előnyeiből, mint a község valamennyi lakosa.

Sóhajt.

— Gond mindig akad. Alighogy az egyik megszűnik, jön a másik. Ez az élet.

Szabályos arca töprengővé válik.

— Hogy van a család? — váltom a témát.

— Köszönöm, jól vannak mind a hárman — oldódik fel. — A nagyobbik gyerek már tizennégy éves. Szalad az idő.

És mesélni kezd a gyerekekről.

K. S.