Petőfi Népe, 1967. november (22. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-24 / 278. szám
V. oldal 1967. november 24, néniét Élénk érdeklődés az új tsz-vagyonbiztosítás iránt Kulturális életünk és az új mechanizmus Tájékoztató a megyei pártbizottságon Néhány héttel ezelőtt hozta nyilvánosságra az Állami Biztosító a termelőszövetkezeti vagyonbiztosítás új rendszerét. Ennek lényege, hogy választékot kínál és ezáltal jobban alkalmazkodik a termelőszövetkezetek eltérő adottságaihoz, gazdálkodási színvonalához. Az új biztosítás a termelés egyre teljesebb biztonságának elérését célozza. A termelőszövetkezetek kártérítést kapnak, ha a tél folyamán bármilyen elemi kár miatt — beleértve a belvizet is — a vetések 50 százaléknál nagyobb mértékben kipusztulnak. A biztosítást részben a viharkárokra is kiterjesztették. Az összevont vagyonbiztosításon belül három állat- biztosítási módozat közül választhatnak a termelő- szövetkezetek, és olyan kiegészítő biztosításokat is köthetnek, amelyek eddig nálunk ismeretlenek voltak. Ilyen például a szőlő tavaszi fagykárainak biztosítása, a kenyérgabona termésbiztosítása és az egész tenyészidőszakra vonatkozó belvízkár-biztosítás. Az új kockázatok jelentőségére utal, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság felmérése szerint a múlt évben a belvizek 360 millió forint, az idén 260 millió forint értékű terméskiesést okoztak. Az idén csak Somogy és Baranya megyében a vihar 100 millió forint körüli kárt tett. Az új telepítésű nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök jó része már termőre fordult. Fagykár, viharkár esetén itt is százmilliókban kell számolni. Ezeknek az elemi károknak megtérítése a jövőben nagyrészt az Állami Biztosítóra hárul. Minden kárveszélyt azonban a biztosítással megoldani ma | még nem lehet. A széles választék ellenére egyes termelő- szövetkezetek további kárveszélyek elleni biztosítást igényelnek. Ilyen például az aszály, a talajerózió, a növénybetegségek, a rétek eliszaposodása stb. Az ezek elleni védekezés részben a termelési technológia korszerűsítésének kérdése, mások viszont különleges helyi adottságokból erednek és emiatt a termelőszövetkezeteknek csak kis részét érintik. A biztosításnak az új kockázatokra való kiterjesztése, a magasabb egységárak és hozamok természetesen díjemelkedéssel, és egyben magasabb kártérítéssel js járnak. Ugyanakkor az új díjszámítást rendszer az előző évekhez képest igazságosabb és a tényleges kockázatnak megfelelőbb. Az 1968-ban fizetendő díj pontos összege az egyes termelőszövetkezetekben ma még nem állapítható meg, mert az csak a ténylegesen vetett növényi kultúrák , alapján, a jövő év májusában számítható ki, de a növekedés aránya az idei termelési adatokra vetítve már felmérhető. Egyébként azok a termelőszövetkezetek, amelyek azt igénylik, változatlan feltételekkel és díjtételekkel az előbbi vagyonbiztosításukat fenntarthatják. Itt díjemelkedést csak a termelési érték változásai okoznak. A tárgyalások a szövetkezetek és az Állami Biztosító szakemberei között országosan folynak. A közös gazdaságok mérlegre .teszik, hogy mennyit ér számukra a biztosítási védelem. A tapasztalatok szerint az a vélemény alakult ki, hogy az „Poharas“ csillárok alatt SORÚN nyílik az ajtó, szinte percenként érkeznek az újabb vendégek. A sarokban, az asztalok körül beszélgető csoportok alakulnak, előkerül a sakk, a rexjáték, de akadnak, akik a képes folyóiratokat, a napilapokat olvasgatják. Szerda és péntek esténként ez a kép fogadja a hangulatosan, berendezett, tavasz óta működő , József Attila ifjúsági klub tagjait Szabadszálláson. Hetenként két alkalommal gyűlnek itt ösz- sze a tízezer lakosú község fiataljai: munkáslányok, ifjúmunkások. diákok, termelőszövetkezeti tagok, kiskatonák. Szinte szemmel látható: kellemesen, otthonosan érzik magukat a szép környezetben. Magas, barna lány Pauló Klári, a klub titkára, aki varrónőként dolgozik a helyi textilfeldolgozó vállalatnál — Emlékszem — idézi fel az ifjúsági klub megalakításának „hőskorát” —, hogy ezeket a szép „poharas” csillárokat, az ipar- művészeti asztali térítőkét V. Kovács Ági. pedagógiai főiskolás készítette. Amikor hazajön Szegedről, mindig betér a klubba, s ilyenkor legtöbbször az a téma, hogyan tegyük még szebbé a helyiséget. Sár.T .TftZSFR a községi párt- bizottság titkára már nem tartozik a KISZ-korosztályhoz, de annál jobban érzi magát a fiatalok között. — Szívesen adtuk oda a községi pártszékház egyik helyiségét az ifjúsági klub céljaira — mondja mosolyogva — s az elől sem zárkóztunk el, hogy segítséget nyújtsunk a berendezkedéshez. v Sági elvtárson kívül az ifjúsági klub gyakori látogatói között tartják számon Lovas Lajost. a földművesszövetkezet igazgatósági elnökét. Szatmár- bagyi Lászlót, a textilüzem vezetőjét. — Most Ball Ferencet, a Lenin Tsz elnökét akarjuk meghívni, hogy mint országgyűlési képviselő, beszéljen a Parlamentben szerzett élményeiről. Hiszen minket a tévé-, a rádióműsoron, a magnózáson, a hanglemez hallgatáson kívül az egyéb tudnivalók sokasága is érdekel — jegyzi meg a klub titkára. A SZÍNES, érdekes rendezvények vonzzák a klubba a községbeli fiatalokat. Az Októberi Forradalom jubileuma tiszteletére színvonalas irodalmi műsort állítottak össze, de szerepelt az elmúlt hetek, hónapok programjában pol-beat. koncert, zenés illemtan-bemutató, slágerműsor, filmvita, hogy csak néhány példát említsünk. A legutóbbi házi táncdalműsor egyik sikeres szereplője Tóth József ipari tanuló volt, Matics Mária, Bósza Etelka. Kővári Károly és társaik pedig a szellemi vetélkedőkön, hangszeres bemutatókon szórakoztatták társaikat Amikor véget ér a klubest, a lányok és fiúk seprűt, lapátot vesznek kezükbe, mások kiviszik a kellemes meleget árasztó kályhából a íamut. — Itt még a fiúk is háziassá válnak — mondia az egyik magas, feketehajú fiatalember. B. Gy. új biztosítás jobb, mint a korábbi volt, és ezért a termelő- szövetkezetek nagy többsége mellette dönt. De az Állami Biztosítótól elvárják, hogy a reform szellemében működő üzleti partner legyen és ne tekintse a mostani kockázatbővítést befejezettnek. Csütörtökön délelőtt Kecskeméten, a megyei pártbizottság tanácstermében találkoztak a városi és járási művelődési házak igazgatói, valamint a párt- bizottságok művelődésüggyel foglalkozó munkatársai és a városi, járási tanácsok népművelési felügyelői. Kulturális éleÖnállóbb pénzügyi gazdálkodás a szakszervezeti alapszerveknél A magyar szakszerveztek XXI. kongresszusa, majd á SZOT Elnöksége pénzügyi vonatkozásban jelentős határozatot hozott: 1968. január 1-től az Novemberi meleg munka A kecskeméti Lenin tér és a Magyar utca környéki lakosok panasza nyer orvoslást az útépítők nehéz munkája nyomán. A ieninvárosi lakásépítési beruházás részeként 1 millió 200 ezer forintos költséggel mintegy 3 ezer négyzetméter útfelületet és nyolc épülethez vezető járdahálózatot építenek a városfejlesztési csoport házilagos brigádjának tagjai. Elvonulásuk után nem lesz többbé gond a közlekedés, a tüzelő házhoz szállítása és a szemét elhordása. alapszervezeteknél marad — az eddigi 35 százalékos részesedés helyett — a tagdíjbevétel 50 százaléka. Az alapszervezetek a náluk maradó alaprészesedéssel önállóan gazdálkodnak, s az eddiginél nagyobb arányban fordíthatják azt a tagság szociális, kulturális igényeinek kielégítésére. A pénzfelhasználásért a taggyűlésnek tartoznak felelősséggel. A kongresszus a szakszervezeti segélyek rendszerében is határozatot hozott: 1968. január 1-től az intézményes és rendkívüli segélyek egységes kezelésében az alapszervekhez kerülnek. Szakszervezeti — rendkívüli — segély minden olyan esetben adható, amikor a tag szociális helyzetében — önhibáján kívül rosszabbodás következett be. A kifizethető juttatás felső határa 800 forint. (MTI). tünk időszerű kérdései az új mechanizmusban címmel dr. Vonsik Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága népművelési alosztályának vezetője tartott előadást a jelenlevőknek, majd válaszolt a kérdésekre. A résztvevők főképp a természettudományos és szakmai ismeretterjesztés feladatai, valamint a kulturális élet anyagi ellátásának jövője iránt érdeklődtek. A tanácskozást Borsodi György, a megyei pártbizottság titkára zárta. A népművelők délután az ifjúsági mozgalom kulturális terveiről tartottak ankétot, majd filmbemutató, múzeumlátogatás következett. Az értekezlet ma a Népművelési Tanácsadónál folytatja munkáját, ahol a területi munka helyzetét és a tervezés időszerű kérdéseit vitatják meg. A munkás-paraszt szövetség jegyében (Tudósítónktól). Ez év tavaszán fővárosi munkásküldöttség kereste fel a bajai járást, és látogatást tett egyebek közt néhány termelőszövetkezetben is. Látogatásuk viszonzásaként — a Népszabadság mezőgazda- sági rovatának szervezésében — a napokban a bajai járás tsz- küldöttsége a Kőbányai Egyesült Villamosipari Gyárral ismerkedett. A járás szövetkezeti gazdaságait Gyarmati Pál, a dávodi Augusztus 20 Tsz brigádvezetője, Nagy József, a nagybaracskai Haladás Tsz növénytermesztője, Kulimák József, a csávoíyi Egyesülés Tsz állatgondozója, valamint Kürtös Ádám, a Bácskai Termelő- szövetkezetek Szövetségének áruforgalmi vezetője képviselte. A gyárban megrendezett baráti hangulatú munkás-paraszt találkozót követően a X. kerületi tanács vezetői is fogadták a küldöttséget, elbeszélgettek velük a kerület fejlesztési problémáiról, majd a kőbányai piacot tekintették meg. Este a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában látták vendégül a bajai járásból érkezett gazdákat. Ezen részt vett Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaság- politikai osztályának helyettes vezetője. A Nagy Október nyomán iács-Kiskun népe is mepozdult Az 1917. november 7-én diadalmaskodó Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak hatalmas visszhangja támadt hazánkban is. Magyarország dolgozó népe a béke és szabadság jelképének tekintette a nagy eseményt. Különösen kedvező visszhangja támadt a fiatal szovjet állam azon felhívásának, amely a hadviselő feleket a háború azonnali abbahagyására hívta fel. 1917. november—december folyamán hazánkban újabb hatalmas lendületet vett a tömegek harca a békéért és a demokráciáért. Ebből a küzdelemből Bács-Kiskun megye lakossága is kivette a részét. Alig néhány nappal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után megmozdulásra került sor Kecskeméten. Igaz, az itteni gyűlésnek eredetileg belpolitikai jellege lett volna. A kecskeméti szocialisták és a polgári demokratikus ellenzék a kormány visszaéléseinek leleplezése és az általános választójog ügyében kívánta a megmozdulást megrendezni. A gyűlésre hívó plakátok, melyek „Legyetek ott mindnyájan!” felkiáltással végződtek, szintén ezeket a programpontokat hangsúlyozták. A november 11-re meghirdetett megmozdulás előtti napokban azonban az oroszországi események híre megváltoztatta a hangulatot. A munkásság, értelmiség és a diákság körében a belpolitikai problémákat háttérbe szorította a béke kérdése, Ezért a gyűlés rendezői; dr. Horváth György, Gö- möry és Szegedi már a november 11-e előtti napokban az előkészületekkel foglalkozó zártkörű összejöveteleken elsősorban a háborúval való szembenállást emelték ki. Eljött a várva várt november 11. Nagy tömeg jelent meg a kecskeméti munkásotthonban. Különösen nasv várakozást keltett az a körülmény, hogy a parlamenti ellenzék több országos vezetője is megígérte részvételét. Á délutáni órákban meg is jött a pesti gyors. A képviselők azonban nem érkeztek meg. Csupán Preisz Mór, a szakszervezeti központ tagja és a női egyenjogúságért küzdő „feminista egyesület” két vezetője jött el. A megmozdulás helyi rendezői természetesen őket is örömmel fogadták, de mindez nem ellensúlyozta azt a nagy csalódást, amit a képviselők távolmaradása keltett. Ez utóbbiak küldtek ugyan üdvözlő táviratot,- de természetesen ez sem sokat segített. így sajnos, a tömeg egy része csalódottan hazament. Ügy érezték (és nem is jogtalanul), hogy a fővárosi képviselők csak bolondították őket. Az o néhány száz ember azonban, aki ottmaradt a munkásotthonban, mégis megrendezte a gyűlést. Preisz Mór szenvedélyes hangú háborúellenes beszédet mondott. A jelenlevők lelkes tapsa fogadta szavait, s gyakran harsant fel a .Békét akarunk!” felkiáltás. Amikor pedig Preisz követel *e „az azonnali fegyverszünetet az orosz példa nyomán” — a tömeg
