Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-10 / 8. szám

Nagyarányú hiteltörlés ­a gazdálkodás korszerűsítése érdekében Benélgeléi ■ Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójára! A múlt év utolsó napjaiban szédületes munkát vállalt ma­gára a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatósága, valamint járási-városi fiókjai: több mint százezer adat feldolgozását igé­nyelte a megye közös gazdasá­gainak hitelelengedésével kap­csolatos program végrehajtása. Ehhez tudni kell, hogy a szövet­kezetek hitelterheit jelentősen csökkentették. E fontos kor­mányhatározat végrehajtásának ma még alig felmérhető jelen­tőségéről, várható kihatásairól beszélgettünk Szendrey Sándor­ral, az MNB megyei igazgatójá­val. KÉRDÉS: — A* Intézkedés mi­lyen gyakorlati haszonnal jár a termelőszövetkezetek számára? VÁLASZ: — A régi hitelek mindinkább útjában állnak a gazdálkodás hatékonysága növe­lésének. A közös gazdaságoknak az idén a tagsági jövedelem egy­ötödét kellene hiteltörlesztésre fordítaniuk. Ez olyan kötöttsé­gekkel járna, amelyeket a gaz­daságok a reformokra való át­térés körülményei között sem­miképpen nem vállalhatnának. A tartozások nagyobb hányadá­nak törlése viszont lehetővé te­szi, hogy a gazdaságok az ese­dékes hitelek csökkentésével a gépek után az épületekre és az ültetvényekre is kiterjesszék a teljeskörű amortizációt. KÉRDÉS: — Mire fordíthatják a szövetkezetek a bruttó jövedel­müknek az így felszabaduló ré­szét? VÁLASZ: — Hangsúlyozni szeretném, hogy az intézkedés korántsem valamiféle jótékony- sági akció a mezőgazdaság szá­mára. A jobb megértés végett vegyük csak az idei évet. A csökkentett visszafizetési kötele­zettség növekszik, ha hozzászá­mítjuk a múlt évben megvaló­suló beruházásokból, továbbá a rövid lejáratú hitelek középlejá­ratúvá történt átalakításából származó törlesztési kötelezett­séget. További 38 milliót kell számítanunk az épületek, ültet­vények amortizációs alapjára. Ezenkívül 120 termelőszövetke­zetet terhel még mintegy 15 mil­liós gépamortizációs kötelezett­ség, amit a múlt évben az ár­rendezés miatt nem teljesítettek. Mindent egybevetve: a törlés következtében még mindig több tízmillióval lesz nagyobb az éves felhalmozott jövedelem, mint akkor, ha nincs ez az intézke­dés. KÉRDÉS: — Ebből az összegből részesedhetnek a gazdák? VÁLASZ: — Ilyesmiről szó sincs! Az említett növekedést a gazdaságok kizárólag forgó­eszközök — műtrágya, növény­védőszer. vetőmag stb. — vá­sárlására fordíthatják. Ezek­nek az eddigieknél sokkal in­tenzívebb, s természetesen ész­szerű felhasználásával gyor­sabb megszilárdulást, nagyobb hozamnövekedést, egyszóval gazdasági prosperitást érhet­nek el. Ez viszont a gazdák egyéni jövedelmének a gyor­sabb növekedését is jelenti. Csökken a faluról való elván­dorlás, nagyobb becsülete lesz a mezőgazdasági munkának, végsősoron az intézkedés tár­sadalmi, politikai jelentősége itt mutatkozik meg. S nem utolsó sorban az exporthányad, a nemzeti jövedelem növeke­désében. KÉRDÉS: A hiteltörlés a gaz­daságok mekkora körére terjedt ki? VÁLASZ: — Az intézkedés csaknem minden gazdaságra kiterjedt, természetesen nem egyforma mértékben. A hitel­elengedést a tsz-ek vagyoni és jövedelmi helyzete határozta meg Néhány gyengébb adott­ságú szövetkezetben csak a fo­lyamatban levő beruházások­kal kapcsolatos tartozások ma­radtak fenn. KÉRDÉS: — Ml a helyzet a te­lepítésekkel kapcsolatos hitelek­kel? VÁLASZ: — Több mint egy­negyed részben, melyekre nincs kellő fedezet, vagy ahol na­gyobb kárt okozott a belvíz, itt is elengedés történt. Itt jegyzem meg, hogy a fennma­radó tartozásból 62—65 száza­lékos elengedésre számíthatnak a gazdaságok, amennyiben leg­alább 90 százalékos termőre- fordulást érnek el. Nyilván­való, hogy ezt esetenként, il­letve táblánként bíráltatjuk el. Az új szőlő- és gyümölcstele­pítésekkel rendelkező gazdasá­goknak tehát nagyon is érde­kük, hogy ültetvényeiket meg­felelő gondozásban részesítsék. KÉRDÉS: — Az amortizációs ala­pok önálló felhasználása milyen új lehetőségeket nyit meg a gaz­dálkodásban, összefüggésben az ezután nyújtandó hitelekkel? VÁLASZ: — Sajnos, az ér­vényben levő rendelkezés nem teszi lehetővé, hogy a gazda­ságok az amortizációs alapot felújításra is felhasználhassák. Ez ésszerűtlen. Előfordul ugyan­is, méghozzá gyakran, hogy a felújítás gazdaságosabbnak ígérkezik, mint az új eszközök vásárlása, s ilyenkor a gazda­ságnak középlejáratú hitelt kell felvennie, noha saját erőből is megoldhatná a rekonstrukciót. De ettől függetlenül, a saját alapképzés jókora lépést jelent az önálló vállalatszerű gazdál­kodás irányába. Korábban a gazdaságok csak a központi elosztás szerint jutottak hitel­hez, nem Is mindig a szükség­letnek, vagy az ésszerűségnek megfelelően. Év vége felé di­vat volt a hiteligénylés, ha kel­lett, ha nem, csupán azért, mert volt keret. Ennek most már vége. A bank a jövőben a megyei műszaki keretektől füg­getlenül ad hitelt, ha a beru­házás jövedelmezőnek mutat­kozik, s ha ezt a rendelkezés­re álló alap nem fedezi a gaz­daságban. KÉRDÉS: — Végről mit mondana a jövőbeni hitelekkel kapcsolatos felelősségvállalásról ? VÁLASZ: — Az eddiginél minden tekintetben nagyobb lesz a felelősség. Nemcsak a szövetkezeti vezetők, hanem a gazdák felelőssége is növek­szik, méghozzá anyagilag, hi­szen a mag nem térül» beru­házás eset» a teie®**» egyé­ni jöveéfelmük rovására törté­nik. De súlyosbodik a mi fele­lősségünk is, minthogy a hitel megindítása előtt agrárközgaz­dászok módjára kell állást foglalnunk egy-egy beruházás ésszerűségében, hatékonyságá­ban. Mégis, úgy gondolom, ez így van rendjén: a banknak végül is be kell tölteni valódi szeretjét a gazdasági életben, méginkább annak megrefor­mált viszonyai között. í Értesüléseink szerint a kö­zös gazdaságok egymilliárd 700 ezer forintos tartozásából hoz­závetőleg 975 millió forint ke­rült törlésre. Az idén a koráb­bi 160 helyett 46 millió, jövő­re pedig 74 millió a törlesztési kötelezettség, H. D. TfiLI MESE * - * Lóránd Nándor felvétele. CIKKÜNK NYOMÁN Nem követett e! mulasztást Lapunk múlt évi december 14-i számában „Postamunka volt” címmel szóvá tettük, hogy a kecskeméti postahivatal nem kézbesítette ki idejében a tele­vízió előfizetők részére a kará­csonyi könyvjegyzéket. így az előfizetők nem vehettek részt a december 11-i tárgytnyere- mény-sorsoláson. Cikkünkre a Szegedi Posta- igazgatóság vizsgálatot tartott a kecskeméti postahivatalnál. A vizsgálat eredményéről az alábbiakban értesített bennün­ket a postaigazgatóság: „A Könyvkiadók és Könyv­terjesztők Tájékoztató Központ­ja múlt év november 24-én 8000 db „Tv Könyvesbolt Ka­rácsony 1966.” feliratú nyomtat­vány-küldeményt adott fel kéz­besítés végett a Kecskemét 1-es számú Postahivatal részére. A nyomtatványok november 25-én érkeztek az említett postahiva­talhoz. Tekintettel arra, hogy éppen nyugdíjkifizetési időszak volt és az egyéb kézbesítésre váró küldemények darabszáma is meghaladta az átlagos mennyi­séget, a postahivatal kézbesítési osztályának vezetője engedélyt adott arra, hogy a kézbesítésre váró nyomtatvány-küldeménye­ket 3—4 napra elosztva kézbe­sítsék. Ezért a vizsgálat tárgyát képező küldemények egy része csak december első napjaiban került kézbesítésre. Megállapítást nyert, hogy a Könyvterjesztő Tájékoztató Köz­pont a nagy mennyiségű nyom­tatványt késedelmesen, olyan időpontban küldte a Kecskemét 1-es számú Postahivatalhoz,, hogy a nyugdíjkifizetés hátrá­nyára a nyomtatványok kézbe­sítését nem végezhette el a posta. A fentiek alapján megállapí­tottam, hogy a Kecskemét 1-es számú Postahivatal mulasztást nem követett el. Célravezetőnek tartanám, hogy a jövőben a címzetten nyomtatvány-külde­ményeiket olyan időpontban ad­ják postára a feladók, hogy azok kézbesítését a kellő időben biztosítani lehessen. Fodor István igazgató Mini szoknya, görög tánc Több ízben folytat­tam ádáz, de teljesen terméketlen vitát nő­ismerősömmel a mini­szoknya fölött. Ó amel­lett kardoskodott, hogy a fiatalság legújabb divathóbortja enyhén szólva erkölcstelen. Én minden ékesszóláso­mat latbavetve próbál­tam meggyőzni arról, hogy erkölcs és divat két külön kategória. A bukjel szoknya egész a bokáig ért, a kora­beli sláger szerint mégis elbukott benne az a hölgy, aki „félre- félre lép”-ett. A minap aztán dia­dalmas képpel és e szavakkal lobogtatta meg előttem az Ez a divat legfrissebb szá­mát; — Lám, idáig jutot­tunk, ide vezetett a rokolyák botrányos megfogyatkozása. Vé­gigböngészve a képe­ket, valamint a kísérő szöveget, azonnal rá­jöttem, ml adott tápot felháborodásának. Bizonyos Harri Lans — föltételezhetően is­mert divatdiktátor — néhány miniszoknya kreációját mutatja be a lap, közölve azt is, hogy az egyes fazonok­nak milyen nevet adott Lans úr. Van itt Se­besség, Dinamó.. s és van Autóstopp. Ez utóbbi elől végig zipp- záras. Mit mondhattam er­re? Huncut, aki másra gondol, mint arra, hogy a zippzár korszerű praktikus záróalkalma­tosság. (A „Záró” szót erősen kihangsúlyoz­tam.) • Kakoyannis világhí­rű filmjének, a Zorba a görög-nek a címsze­replője azt hirdeti, hogy az élet bajain de­rűvel, vidámsággal túl- teheti magát az ember. Zorba táncra perdül, ha öröm éri, de boká- zik akkor is, ha csa­pás zúdul rá. Kakoyannis kitűnő rendező, Anthony Quinn nagyszerű szí­nész. Elhisszük nekik, hogy filozófiájuk jó és ha magunkévá tesz- szük, komoly esélyünk van arra, hogy kacag­va hárítunk el ma­gunktól minden bosz- szúságot. Igaztalanul szid ösz- sze bennünket a fő­nök? Icuka elfelejt megjelenni a rande­vún? Otthon kiderül, hogy a drága pénzen vett alma fele rothadt? Sebaj. Táncra perdü­lünk és ropjuk egé­szen addig, amíg vad­virágos jókedvünk nem kerekedik: És ha a tánc végén megállapítjuk, hogy vadonatúj cipőnk nem bírja el az ilyenféle, átlagon felüli igénybe­vételt és percek alatt ripityára szakad? Se­baj. Lerúgjuk és bo- kázunk vígan tovább. És ha kiderül, hogy vadonatúj szövetkezeti otthonunk födémszer­kezete sem bírja el a megterhelést? Sebaj. Járjuk tovább az •alattunk levő lakásban. És ha ...? Sebaj! Egy a fontos: győzni kell tánccal. Békés Dezső A képernyő előtt Baki és bosszúság Nemcsak újszerűsége miatti de már csak azért is, mivel „profilomba vágó” vetélkedő — készültem vasárnap a „Szavak, csodálatos szavak” megtekin­tésére. Külön érdekességnek ígérkezett, hogy a műsor a közreműködők egyikeként Al­fonzét hirdette. Nagy haland­zsára, nyelvészeti paródiákra számítottam. Türelmesen vé­gigélveztem az izgalmas ver­senyt, csak a végén kezdtem el csodálkozni, amikor rájöt­tem, hogy nem a neves komi­kus volt a közreműködő, ha­nem — tehetséges, ifjú zongo­rista: Antal Imre! A csere nem volt előnytelen. De ezután, ha Rubinstein fel­léptével kecsegtet a műsor, joggal fogok élni a gyanúval: hátha Romhányi jelenik meg helyette, a kép-rnyőn... * Szombaton még szentül meg­voltam győződve, hogy a tánc­dalfesztiválnál nagyobb bosszú­ságot nem tartogathat már számomra a tv. Tartogatott. A „Hotel Victoria” című 70 per­ces műsor — amelyről egyéb­ként már a kísérőszöveg is el­ismerte, hogy szellemtelen! Az idegekkel való gyilkos játék csimborasszójaként vége­zetül a „kebab” elnevezésű nyársonsült húsegyveleg pontos elkészítési módját ismertette a nagy Vico. Rajongásom mindazonáltal cseppet sem csökkent iránta, hiszen nem őrá haragszom. Azért a Waldorf Astoria fősza­kácsát sem óhajtanám olyan­kor megpillantani, amikor ép­pen tangót énekel! —a —r PETŐFI NEPE A Magyar Szó nalista Munkáspárt Bács-Klskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgat'*' Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság 10-33 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér l/s Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díi l hónapra 13 forlrr Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 14-&5 Index; 25 065

Next

/
Oldalképek
Tartalom