Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-11 / 9. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XXII. ÉVT., 9. SZ. Ara 60 fillér 1967. JAN. 11, SZERDA A negyében befejezéshez közeleg az ország számos vidékén n hnresfíi“ még javában zajlik C 99S3UkidttÍM Fáznak Mexikóban és Spanyolországban is Kecskeméten, a KPM Közúti Igazgatóságához a megye terü­letén levő 13 szakasztechniku­si körzetből beérkeztek a leg­frissebb jelentések. Ezek sze­rint a megye fő- és mellékút- vonalain végéhez közeledik a hóbal, jéggel vívott küzdelem. Hétfőn este a Kiskunfélegyhá­za—Izsák közti ötkilométeres útszakaszon levő 160—170 cen­timéter vastagságú hódugó is eltűnt, s ezzel a megye útjain — kivétel nélkül mindenütt — ma már két nyomtávon bonyolódik le a gépjármű­forgalom. Huszonhárom őrjáratos és 14 rajonos kocsi szórja a síkossá­got megszüntető homokot az utakon, az E5-ös elsőrendű fő­útvonalon ezenkívül három gréder is dolgozik, a helyen­ként még meglevő hótapadá­sok eltakarítását!. A közúti igazgatóság dolgo­zói egyébként felkészültek az esetleges újabb havazásra, fa­gyos időjárásra is. Szükségese­ién 80 gépi vontatású hóeke, három gréder és egy SZ—100- as hótoló áll készenlétben. Az igazgatóság vezetőinek, dolgo­zóinak odaadó munkáját a KPM Közúti Főigazgató­ságától érkezett elismerő távirat is bizonyítja. Á budapesti fel­ügyeleti szerv köszönő elisme­réséhez ezúttal mi is örömmel csatlakozunk! Az időjárás, az útviszonyok javulása elsősorban a közleke­désben érezteti hatását. A tá­volsági és a helyi autóbuszok, valamint a személyvonatok teg­nap már minimális késéssel közlekedtek. A 9. sz. AKÖV gépjármű mentőszolgálatát — hóakadály miatt —, egyszer sem kellett igénybe venni. A vasúti pályatestek mentén ösz- szegyűlt hóbuckák elszállítása is megkezdődött a kecskeméti MAV-pályaudvar körzetében. Kecskeméten, az Ingatlanke­zelő Vállalat kezelésében levő házak előtt — a Hetvenkét ház­mesteren kívül —, a vállalat negyvenöt dolgozója végezte a hóeltakarítást, a gyalogjárók beszórását. Ezenkívül több bér­ház és középület tetejét is meg­tisztították a „hótakarótól”. A megyében tehát a befeje­zéshez közeledik a „hócsata”, de az ország számos vidékén még gondot okoz az utak jár­hatóvá tétele. A kedd délelőtti jelentések szerint az M—1-es út tatabányai és az M—7-es út tárnoki szakasza személyko­csikkal nehezen járható. Ugyan­csak nehezen járható a 6-os út Dunaújváros és Dunaföldvár között. Nem járható a 8-as út Székesfehérvár—Csór, a 71-es út Akaii és Keszthely, a 74-es út Nagykanizsa—Korpavár, a 75-ös út Pacsa—Zalaapáti, a 83-as út Pápa és Gyarmat kö­zött. Győr-Sopron, Veszprém. Fejér, ''ras és Zahl mesye ösz- szekötő- és bekötőú tj ainak nagy részén hótorlaszok akadályoz­zák a közúti forgalmat. Borsod megyében szinte va­lamennyi összekötő- és be­kötőút járhatatlan. Délelőtt a Dunántúlon tovább tartott a hófúvás, az útviszo­nyok óráról-órára változnak. A MÁV főmenetirányító szol­gálata arról adott hírt, hogy minden vonalon közlekednek a vonatok, s kevesebb a késés. A távoli földrészekről érke­zett hírek szerint mindenütt dühöng a zord tél. Mexikóban hóvihar van, és elpusztult az Idei narancs- és citromtermés. Fáznak a spanyolok is, Mad­ridban leesett az idei első hó. Mi yen lesz az idő? Végül nézzük mit ígér a me­teorológia. Sajnos, nem igen enyhül az idő. Az éjszakai 13— 18 fckos fagyokat ma mínusz 5, mínusz 10 fokos hőmérsék­let követi. Tovább hízik tehát a Balaton, már most is 10 cen­timéter vastagságú a jégtaka­rója. Emelkedik a teljesítmény Január 3-án indult a termelés a Habselyem-Kötöttárugyár kecskeméti üzemében. Vadonat­új az épület, újak a gépek, a gyártmányok, de a munkapad fölé hajoló arcok közül nagyon sok az ismerős. Nem először találkoztunk, hiszen ők a de­cember 31-én megszűnt Ruha­ipari Vállalat dolgozói. Jobb oldalt: Egyelőre még elkel a segítség Simon László- nénak. A ruhakészítésben já­ratos, gyakorlott munkásnőknek is szokatlan a finom anyagból készült női fehérnemű varrása. Szerencsére nincs hiány tanító mesterekben. Madácsi Istvánné azért jött Kecskemétre több társával együtt a vállalat er­zsébeti üzeméből, hogy segítse az új szaktársakat az első na­pokban. Alul: Egyre több a dolga a minőségellenőröknek és a cso- magolóknak. Most már 1600— 1800 kombiné és több mint két­ezer nadrág kerül le naponta a varrószalagokról. Igyekeznek az asszonyok, hiszen a jövő hónap­ban már 50 százalékra kell teljesíteniük a normát ahhoz, hogy megkapják a betanulási időre biztosított átlagkeresetü­ket. Az előkészítés eve fjj gyártmányok, piackutatás Készülődés a gazdasági reformokra a tanácsi iparban Az idei év már a gazdaság- irányítási rendszer reformjára való fokozottabb felkészülés je­gyében tellik a tanácsi iparban. A korábbi, körülbelül harminc­cal szemben, tavaly hét kötele­ző tervmutatója volt a válla­latoknak, idén pedig csak ötöt írtaik elő számukra. A leglénye­gesebb mutatók: az összes mun­kabér és a nyereség. Nem terv, hanem számítási anyag tehát a termelési érteik is. ami idén előreláthatólag mintegy 100 millió forinttal haladja túl a tavalyit és megközelíti a 920 millió fo­rintot. Ezen belül a lakossági szolgál­tatások értékét csaknem 2 mil­lió forinttal kívánják növelni a helyi ipari vállalatok. A legna­gyobb arányú növekedés az épí­tőipar vonalán várható: az 1966. évi 19 millióról 29 millió forint­ra emelik termelésüket a ta­nácsi építők és körülbelül 30 lakást adnak át. A gazdasági reformokra való felkészülés esvik lényeges vo­nása a megfelelő vevőkör és gyártási profil kialakítása. Mi­vel a szállítási szerződésköté­sekben a kereskedelmi módsze­rek dominálnak, létkérdés min­den vállalat számára, hogy olyan termékekkel jelentkezzen a piacon, amely iránt kereslet -nn,a6kr'zik Érthető tehát, hogy a gyártmányok minőségének a fejlesztése, a választék bővíté­se elsőrendű célkitűzése idén a műszaki fejlesztési programok­nak. A Kiskunhalasi Vastőmeg- cikkipari Vállalat példáid célul tűzte ki a motorkerék­pár-utánfutók gyártásának a bevezetését. a Bács-Kiskun megyei Fémtö­megcikkipari Vállalat kalocsai üzemében »a lakásokban alkal­mazható fénycsővilágítás kor­szerűsítésén fáradoznak, a Bajai Bútoripari Vállalatnál pedig új bútortípusok kialakítását terve­zik. Nem elég azonban jó minősé­gű, korszerű termékeket produ­kálni, a vevőért folyó versengés­ben döntően esik majd latba az is, hogy ki tud olcsóbban ter­melni. Eddig akadályozta a kor­szerűbb technológiának az al­kalmazását az is, hogy a válla­latok csak kiutalásra kaphattak gépeket Jövő évtől kezdődően azonban — anyagi erejüktől függően — megvásárolhatják a termelőeszközöket a kereske­delemtől. Itt említjük meg, hogy 1968-ban már saját anyagi alap áll a vállalatok ren­delkezésére. önállóan határozhatják meg a Deruhízási feladatokat. A na­gyobb önállóságra azonh^n már fdén felkészülnek oly módon, hogy kidolgozzák a következő évek legfontosabb fejlesztési teendőit. Ezzel párhuzamosan megkezdték a felesleges álló­eszközök számbavételét és se­lejtezését. Azokban az üzemek­ben, ahol körültekintően végzik ezt a munkát, megszabadulhat­nak az eszközlekötési járulék tekintélyes hányadától, amely feleslegesen terheli a termelési költségeket. Jelentős változás a vállala­tok belső felépítésében, hogy a kereskedelmi tevékenység növe­lése érdekében mindenütt meg­erősítik az anyag- és áruforgal­mi osztályokat. Nem lesz köny- nyű feladat ez. hiszen a fej­lesztés sok jól képzett, nagy gyakorlattal rendelkező szak­embert, igényel. Az új gazdálkodási rendszerre való felkészüléshez sorolhatjuk a bedolgozó hálózat bővítését is. Idén négyszáz főre kíván­ják növelni a jelenlegi száz­ról a bedolgozók számát. Ennék érdekében a megyei ta­nács ipari osztálya felméri, hogy milyen termékeket lehet külső munkásokkal készíttetni a vál­lalatoknál. A Félegyházi Kéz­műipari Vállalat mellett bedol­gozó hálózatot épít ki a Kalo­csai Vegyesipari Vállalat a tv alkatrészgyártás vonalán és a Kecskeméti Finommechanika is !ó néhány alkatrészt készíttet bedolgozókkal már ez évben. B. D. H a a túlzó egyszerűsítést megkockáztatva, szabad egy esztendő gazdálkodási program­ját ilyen tömör summázattal jellemezni, 1967-ről szólva alig­hanem ez a legtalálóbb: az elő­készítés éve. Közismert ugyan­is, hogy a következő hónapok­ban dolgozzák ki az 1968. ja­nuárjában induló új mechaniz­mus teljes fogaskerékrendsze­rét; mostanában telítődnek tar­talommal, a gazdálkodást majd meghatározó részletekkel az új gazdaságirányítás jóváhagyott elvi keretei. Az előttünk álló hónapokban — végig 1967-en — sokoldalú­an kapcsolódnak az új gazda­ságirányítás elvi kidolgozásá­nak és gyakorlati előkészítésé­nek feladatai. Mindenekelőtt fontos utalnunk arra, hogy az új mechanizmus előkészítésé­nek mai szakaszában — ami­kor a széles közvélemény rész­vételével, társadalmi méretű vi­ta alapján kidolgozott elvi kör­vonalak már készen állnak —, mind több gyakorlati tapaszta­latra, konkrét vizsgálatra, kí­sérletre is szükség van az új tervezési, gazdaságirányítási módszerek kialakításához. Ezért is vagyunk tanúi manapság olyan sok vállalati kísérletnek; országszerte tapasztalható, hogy a hatékonyabb bérezési mód­szerektől a korszerűbb terve­zésig, a különböző matemati­kai módszerek alkalmazásától a termelők és az értékesítők új­szerű piaci kapcsolatáig, tucat­nyi témakörben kezdtek, vagy kezdenek az idén a vállalatok gazdasági kísérleteket. A közzétett irányelvek alap­ján egész sor nagy vállalatnál jelentős elméleti munka is fo­lyik. A jelen és a jövő fontos összefűző láncszeme, hogy a népgazdaság 1967. évi terve a korábbinál sokkal szélesebb le­hetőségeket is teremt ezekhez ] a. vállalati kísérletekhez, elem- J zésekhez. Sőt, pontosabb ha azt , mondjuk: az idei terv messze- ; menően számít is erre, teljesí-» j lésének egyik lényeges feltéte­le éppen az önálló vállalati te- ! vékenység. Idén ugyanis egész sor — a vállalatokat régebben „mozgásukban” korlátozó sza­bály, előírás számottevően ol­dódott. Ismeretes hogy már a múlt esztendő végén érvénybe lépett a szállítási szerződések új rendszere, amely a korábbi túlnyomórészt kötelező szerző­déskötések helyébe a gazdál­kodó vállalatok közvetlen kap­csolatát, saját döntéseikre ala­pozott együttműködését helye­zi. Jelentősen szűkültek idén az úgynevezett kötelező muta­tók is. A népgazdaság idei ter­ve például nem írja elő köte­lezően az ipar teljes termelési értékét, a kiskereskedelemben a forgalom értékét, s minisz­tériumonként differenciálva egész sor további ilyen muta­tószám szűnt meg, illetve a ko­rábbi negyed- vagy féléves idő­szak helyett éves adattá ala­kult át. Bővült a vállalatok keres­kedelmi — tehát gazdálkodási — kapcsolatainak köre, ami viszont feltételezi az önálló döntést, a gazdálkodási meg­fontolásokra, elemzésekre ala­pozott irányítást. Bár a gazda­ságirányítás egész rendszere — természetesen — idén mégnem változik, s alapjábanvéve még a régi irányítási módszerek ér­vényesülnek, azért az említett módosítások kétségkívül lehe­tővé teszik, hogy az 1967. évi terv célkitűzéseit mindinkább a vállalati kezdeményezésekből származó tartalékokkal teljesít­hessük. Aligha szükséges bizonyítani, hogy ez egyszersmind az új gazdaságirányítási rendszer el­vi és gyakorlati előkészítését, nem utolsósorban: az 1968. évi változásokhoz szükséges anyagi eszközök idei „megtermelését” is jelenül 3\ A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom