Petőfi Népe, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-11 / 9. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG LAPJA XXII. ÉVT., 9. SZ. Ara 60 fillér 1967. JAN. 11, SZERDA A negyében befejezéshez közeleg az ország számos vidékén n hnresfíi“ még javában zajlik C 99S3UkidttÍM Fáznak Mexikóban és Spanyolországban is Kecskeméten, a KPM Közúti Igazgatóságához a megye területén levő 13 szakasztechnikusi körzetből beérkeztek a legfrissebb jelentések. Ezek szerint a megye fő- és mellékút- vonalain végéhez közeledik a hóbal, jéggel vívott küzdelem. Hétfőn este a Kiskunfélegyháza—Izsák közti ötkilométeres útszakaszon levő 160—170 centiméter vastagságú hódugó is eltűnt, s ezzel a megye útjain — kivétel nélkül mindenütt — ma már két nyomtávon bonyolódik le a gépjárműforgalom. Huszonhárom őrjáratos és 14 rajonos kocsi szórja a síkosságot megszüntető homokot az utakon, az E5-ös elsőrendű főútvonalon ezenkívül három gréder is dolgozik, a helyenként még meglevő hótapadások eltakarítását!. A közúti igazgatóság dolgozói egyébként felkészültek az esetleges újabb havazásra, fagyos időjárásra is. Szükségeseién 80 gépi vontatású hóeke, három gréder és egy SZ—100- as hótoló áll készenlétben. Az igazgatóság vezetőinek, dolgozóinak odaadó munkáját a KPM Közúti Főigazgatóságától érkezett elismerő távirat is bizonyítja. Á budapesti felügyeleti szerv köszönő elismeréséhez ezúttal mi is örömmel csatlakozunk! Az időjárás, az útviszonyok javulása elsősorban a közlekedésben érezteti hatását. A távolsági és a helyi autóbuszok, valamint a személyvonatok tegnap már minimális késéssel közlekedtek. A 9. sz. AKÖV gépjármű mentőszolgálatát — hóakadály miatt —, egyszer sem kellett igénybe venni. A vasúti pályatestek mentén ösz- szegyűlt hóbuckák elszállítása is megkezdődött a kecskeméti MAV-pályaudvar körzetében. Kecskeméten, az Ingatlankezelő Vállalat kezelésében levő házak előtt — a Hetvenkét házmesteren kívül —, a vállalat negyvenöt dolgozója végezte a hóeltakarítást, a gyalogjárók beszórását. Ezenkívül több bérház és középület tetejét is megtisztították a „hótakarótól”. A megyében tehát a befejezéshez közeledik a „hócsata”, de az ország számos vidékén még gondot okoz az utak járhatóvá tétele. A kedd délelőtti jelentések szerint az M—1-es út tatabányai és az M—7-es út tárnoki szakasza személykocsikkal nehezen járható. Ugyancsak nehezen járható a 6-os út Dunaújváros és Dunaföldvár között. Nem járható a 8-as út Székesfehérvár—Csór, a 71-es út Akaii és Keszthely, a 74-es út Nagykanizsa—Korpavár, a 75-ös út Pacsa—Zalaapáti, a 83-as út Pápa és Gyarmat között. Győr-Sopron, Veszprém. Fejér, ''ras és Zahl mesye ösz- szekötő- és bekötőú tj ainak nagy részén hótorlaszok akadályozzák a közúti forgalmat. Borsod megyében szinte valamennyi összekötő- és bekötőút járhatatlan. Délelőtt a Dunántúlon tovább tartott a hófúvás, az útviszonyok óráról-órára változnak. A MÁV főmenetirányító szolgálata arról adott hírt, hogy minden vonalon közlekednek a vonatok, s kevesebb a késés. A távoli földrészekről érkezett hírek szerint mindenütt dühöng a zord tél. Mexikóban hóvihar van, és elpusztult az Idei narancs- és citromtermés. Fáznak a spanyolok is, Madridban leesett az idei első hó. Mi yen lesz az idő? Végül nézzük mit ígér a meteorológia. Sajnos, nem igen enyhül az idő. Az éjszakai 13— 18 fckos fagyokat ma mínusz 5, mínusz 10 fokos hőmérséklet követi. Tovább hízik tehát a Balaton, már most is 10 centiméter vastagságú a jégtakarója. Emelkedik a teljesítmény Január 3-án indult a termelés a Habselyem-Kötöttárugyár kecskeméti üzemében. Vadonatúj az épület, újak a gépek, a gyártmányok, de a munkapad fölé hajoló arcok közül nagyon sok az ismerős. Nem először találkoztunk, hiszen ők a december 31-én megszűnt Ruhaipari Vállalat dolgozói. Jobb oldalt: Egyelőre még elkel a segítség Simon László- nénak. A ruhakészítésben járatos, gyakorlott munkásnőknek is szokatlan a finom anyagból készült női fehérnemű varrása. Szerencsére nincs hiány tanító mesterekben. Madácsi Istvánné azért jött Kecskemétre több társával együtt a vállalat erzsébeti üzeméből, hogy segítse az új szaktársakat az első napokban. Alul: Egyre több a dolga a minőségellenőröknek és a cso- magolóknak. Most már 1600— 1800 kombiné és több mint kétezer nadrág kerül le naponta a varrószalagokról. Igyekeznek az asszonyok, hiszen a jövő hónapban már 50 százalékra kell teljesíteniük a normát ahhoz, hogy megkapják a betanulási időre biztosított átlagkeresetüket. Az előkészítés eve fjj gyártmányok, piackutatás Készülődés a gazdasági reformokra a tanácsi iparban Az idei év már a gazdaság- irányítási rendszer reformjára való fokozottabb felkészülés jegyében tellik a tanácsi iparban. A korábbi, körülbelül harminccal szemben, tavaly hét kötelező tervmutatója volt a vállalatoknak, idén pedig csak ötöt írtaik elő számukra. A leglényegesebb mutatók: az összes munkabér és a nyereség. Nem terv, hanem számítási anyag tehát a termelési érteik is. ami idén előreláthatólag mintegy 100 millió forinttal haladja túl a tavalyit és megközelíti a 920 millió forintot. Ezen belül a lakossági szolgáltatások értékét csaknem 2 millió forinttal kívánják növelni a helyi ipari vállalatok. A legnagyobb arányú növekedés az építőipar vonalán várható: az 1966. évi 19 millióról 29 millió forintra emelik termelésüket a tanácsi építők és körülbelül 30 lakást adnak át. A gazdasági reformokra való felkészülés esvik lényeges vonása a megfelelő vevőkör és gyártási profil kialakítása. Mivel a szállítási szerződéskötésekben a kereskedelmi módszerek dominálnak, létkérdés minden vállalat számára, hogy olyan termékekkel jelentkezzen a piacon, amely iránt kereslet -nn,a6kr'zik Érthető tehát, hogy a gyártmányok minőségének a fejlesztése, a választék bővítése elsőrendű célkitűzése idén a műszaki fejlesztési programoknak. A Kiskunhalasi Vastőmeg- cikkipari Vállalat példáid célul tűzte ki a motorkerékpár-utánfutók gyártásának a bevezetését. a Bács-Kiskun megyei Fémtömegcikkipari Vállalat kalocsai üzemében »a lakásokban alkalmazható fénycsővilágítás korszerűsítésén fáradoznak, a Bajai Bútoripari Vállalatnál pedig új bútortípusok kialakítását tervezik. Nem elég azonban jó minőségű, korszerű termékeket produkálni, a vevőért folyó versengésben döntően esik majd latba az is, hogy ki tud olcsóbban termelni. Eddig akadályozta a korszerűbb technológiának az alkalmazását az is, hogy a vállalatok csak kiutalásra kaphattak gépeket Jövő évtől kezdődően azonban — anyagi erejüktől függően — megvásárolhatják a termelőeszközöket a kereskedelemtől. Itt említjük meg, hogy 1968-ban már saját anyagi alap áll a vállalatok rendelkezésére. önállóan határozhatják meg a Deruhízási feladatokat. A nagyobb önállóságra azonh^n már fdén felkészülnek oly módon, hogy kidolgozzák a következő évek legfontosabb fejlesztési teendőit. Ezzel párhuzamosan megkezdték a felesleges állóeszközök számbavételét és selejtezését. Azokban az üzemekben, ahol körültekintően végzik ezt a munkát, megszabadulhatnak az eszközlekötési járulék tekintélyes hányadától, amely feleslegesen terheli a termelési költségeket. Jelentős változás a vállalatok belső felépítésében, hogy a kereskedelmi tevékenység növelése érdekében mindenütt megerősítik az anyag- és áruforgalmi osztályokat. Nem lesz köny- nyű feladat ez. hiszen a fejlesztés sok jól képzett, nagy gyakorlattal rendelkező szakembert, igényel. Az új gazdálkodási rendszerre való felkészüléshez sorolhatjuk a bedolgozó hálózat bővítését is. Idén négyszáz főre kívánják növelni a jelenlegi százról a bedolgozók számát. Ennék érdekében a megyei tanács ipari osztálya felméri, hogy milyen termékeket lehet külső munkásokkal készíttetni a vállalatoknál. A Félegyházi Kézműipari Vállalat mellett bedolgozó hálózatot épít ki a Kalocsai Vegyesipari Vállalat a tv alkatrészgyártás vonalán és a Kecskeméti Finommechanika is !ó néhány alkatrészt készíttet bedolgozókkal már ez évben. B. D. H a a túlzó egyszerűsítést megkockáztatva, szabad egy esztendő gazdálkodási programját ilyen tömör summázattal jellemezni, 1967-ről szólva alighanem ez a legtalálóbb: az előkészítés éve. Közismert ugyanis, hogy a következő hónapokban dolgozzák ki az 1968. januárjában induló új mechanizmus teljes fogaskerékrendszerét; mostanában telítődnek tartalommal, a gazdálkodást majd meghatározó részletekkel az új gazdaságirányítás jóváhagyott elvi keretei. Az előttünk álló hónapokban — végig 1967-en — sokoldalúan kapcsolódnak az új gazdaságirányítás elvi kidolgozásának és gyakorlati előkészítésének feladatai. Mindenekelőtt fontos utalnunk arra, hogy az új mechanizmus előkészítésének mai szakaszában — amikor a széles közvélemény részvételével, társadalmi méretű vita alapján kidolgozott elvi körvonalak már készen állnak —, mind több gyakorlati tapasztalatra, konkrét vizsgálatra, kísérletre is szükség van az új tervezési, gazdaságirányítási módszerek kialakításához. Ezért is vagyunk tanúi manapság olyan sok vállalati kísérletnek; országszerte tapasztalható, hogy a hatékonyabb bérezési módszerektől a korszerűbb tervezésig, a különböző matematikai módszerek alkalmazásától a termelők és az értékesítők újszerű piaci kapcsolatáig, tucatnyi témakörben kezdtek, vagy kezdenek az idén a vállalatok gazdasági kísérleteket. A közzétett irányelvek alapján egész sor nagy vállalatnál jelentős elméleti munka is folyik. A jelen és a jövő fontos összefűző láncszeme, hogy a népgazdaság 1967. évi terve a korábbinál sokkal szélesebb lehetőségeket is teremt ezekhez ] a. vállalati kísérletekhez, elem- J zésekhez. Sőt, pontosabb ha azt , mondjuk: az idei terv messze- ; menően számít is erre, teljesí-» j lésének egyik lényeges feltétele éppen az önálló vállalati te- ! vékenység. Idén ugyanis egész sor — a vállalatokat régebben „mozgásukban” korlátozó szabály, előírás számottevően oldódott. Ismeretes hogy már a múlt esztendő végén érvénybe lépett a szállítási szerződések új rendszere, amely a korábbi túlnyomórészt kötelező szerződéskötések helyébe a gazdálkodó vállalatok közvetlen kapcsolatát, saját döntéseikre alapozott együttműködését helyezi. Jelentősen szűkültek idén az úgynevezett kötelező mutatók is. A népgazdaság idei terve például nem írja elő kötelezően az ipar teljes termelési értékét, a kiskereskedelemben a forgalom értékét, s minisztériumonként differenciálva egész sor további ilyen mutatószám szűnt meg, illetve a korábbi negyed- vagy féléves időszak helyett éves adattá alakult át. Bővült a vállalatok kereskedelmi — tehát gazdálkodási — kapcsolatainak köre, ami viszont feltételezi az önálló döntést, a gazdálkodási megfontolásokra, elemzésekre alapozott irányítást. Bár a gazdaságirányítás egész rendszere — természetesen — idén mégnem változik, s alapjábanvéve még a régi irányítási módszerek érvényesülnek, azért az említett módosítások kétségkívül lehetővé teszik, hogy az 1967. évi terv célkitűzéseit mindinkább a vállalati kezdeményezésekből származó tartalékokkal teljesíthessük. Aligha szükséges bizonyítani, hogy ez egyszersmind az új gazdaságirányítási rendszer elvi és gyakorlati előkészítését, nem utolsósorban: az 1968. évi változásokhoz szükséges anyagi eszközök idei „megtermelését” is jelenül 3\ A.
