Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-14 / 294. szám
Nincs influenzajárvány Egy kiállítás ürügyén Fontos a megelőzés Védőoltások — Előadások Beszélgetés a KÖ/ÁL téli feladatairól Egész esztendőben komoly feladat hárul a Közegészségügyi Járványügyi Állomás vezetőire, dolgozóira. Természetesen az évszakoknak megfelelően más jellegű egészségügyi kérdések megoldása kerül előtérbe. Most arra keresünk választ, hogy az év utolsó, illetve a jövő év első hónapjaiban milyen feladatok előtt áll a KÖJÁL? Dr. Thurzó Gábor az állomás Elkészült a vádirat a kalocsai Platán kisvendéglő sikkasztái eilen A Kalocsai Városi és Járási Ügyészség néhány nappal ezelőtt nyújtotta be a bíróságnak azt a vádiratot, amelyben Csin- csér Pál, Kalocsa, Vörösmarty utca 78., Gonda Imre, Kalocsa, Micsurin utca 14. és Turbucz Mihályné, Kalocsa, Foktői út 7. szám alatti lakosokat folytatólagosan és bűnszövetségben elkövetett, a társadalmi tulajdont károsító sikkasztással, illetve az utóbbit — Turbucz Mihálynét —, a társadalmi tulajdon sérelmére folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntettével vádolja. Csincsér Pál és Gonda Imre 1966 májusától dolgozott a me- gvei Vendéglátó Vállalatnál. Kalocsán az Érseki kertben álló Platán kisvendéglőt bízták rájuk. A vádirat szerint Csincsér, mint üzletvezető úgy határozott, hogy a kiszolgálókat, pincéreket az általa elgondolt és bevezetett, úgynevezett franciaPoslamunka volt?... A Könyvkiadók és Könyvterjesztők Tájékoztató Központja már november első felében bejelentette, hogy valamennyi televízió-előfizető részére karácsonyi könyvjegyzéket küld, azzal, hogy akik abból a jegyzékből december 1- ig könyvet rendelnek, jelentős jutalmak kisorsolásán vesznek részt december 11-én. A kiküldött könyvjegyzékekből 17 ezer tv-előfizető kétmillió forint értékű könyvet rendelt, ennyien vettek részt a sorsoláson. Valóban sok értékes nyeremény talált gazdára. Kecskeméti azonban egy se volt közöttük. Miért? A posta a kecskeméti előfizetők részére megcímzett könyvjegyzékeket egyszerűen nem kézbesítette időben, mert azokat nem tartotta sürgősnek. Milyen meggondolásból vajon? Mint a kézbesítési osztály vezetője elmondotta, a küldeményeket a posta nyakára éppen a nyugdíjkézbesítés idején zúdította a feladó és mivel a nyugdíj sürgős, a nyomtatványokat — nyugtatták és azok mintegy kétharmad részét csak december első hetében kézbesítették ki. Így a több ezer Kecskemétre küldött nyomtatvány rendeltetésének teljesítése nélkül érkezett célba, későn. Igaz, hogy a nyugdíj kézbesítése sürgős, várják a pénzt a címzettek. De a többi postai küldemény rovására vajon lehet-e, a postai, szabályzat szerint szabad-e más küldeményeket fektetni, elvonni rendeltetésétől? A világért sem vonjuk kétségbe a kecskeméti posta jóhiszeműségét, ám a televízióelöfizetők nevében ezt az eljárást nem tartjuk helyesnek és jogosnak. B. J. blokkos rendszerben dolgoztatja, ellenőrzi. Ezt megbeszélte helyettesével, Gonda Imrével is és egymást felváltva számoltatták el a kisvendéglő dolgozóit. Az említett blokkrendszer lényege az volt, hogy minden pincér számozott oldalakkal ellátott, indigós blokktömbbe jegyezte fel a kihordott ételt, italt. Az eredeti példányt a söntésben hagyták, a másolattal Csincsémek, illetve Gondá- nak számoltak el. A két sikkasztó aztán éjszaka leltárt készített és a többletbevételt zsebrevágta. Az említett kisvendéglő május elsejétől augusztus 30-ig volt nyitva s ez idő alatt egyre „tökéletesedett” Csiricsárék módszere. Rájöttek, hogy egyes italok felhígításával, súlycsökkentéssel nagyobb többletre tehetnek szert, hiszen az első napi „bevételt” — 2500 forintot — kevésnek tartották. Letartóztatásukig összesen 56 ezer 512 forintot sikkasztottak el, illetve ennyit nem fizettek be a központba. A nyár közepén, 1966 júliusában "került a kisvendéglőhöz Turbucz Mihályné, aki csaposként dolgozott. Csincsér Pál és Gonda Imre jónak látták, ha őt is bevonják a pénzszerzési akcióba. Nem volt nehéz dolguk. Szombatonként magukhoz hívatták az asszonyt és 150— 200 forintot adtak át neki azzal, hogy „ez a magáé”. Tur- buezné nem kérdezte, hogy miért, vagy honnan, bizonyára sejtette és tudta miről van szó. A két sikkasztó „jószívűsége” később is megmutatkozott a fiatalasszony iránt. Az ellenőrző szervek szűk mérés miatt 500 forintra bírságolták Turbucz Mihálynét. Mikor ezt Csincsér Pál megtudta, magához hívatta és átadta neki az 500 forintot, hogy ne károsodjon. Turbuczné összesen mintegy 2000 forintot kapott az elsikkasztott pénzből, bár tudta, hogy az honnan származik. A kalocsai járásbíróság január elején kezdi tárgyalni a Platán kisvendéglő volt vezetőinek és dolgozójának ügyét. Az ítélet ismertetésére annak idején még visszatérünk. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István igazgató. Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság 19-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l/á Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: lil-8ő Index; 35 06» helyettes vezetője elmondta, hogy igen széles körű szervező, felvilágosító, megelőző munkát végeznek. Ezek közül legfontosabb a gyermekbénulás elleni védőoltások lebonyolítása, amely most van folyamatban, a pótol tásókat pedig január végén, február elején végzik el. Ez minden három éven aluli gyermekre vonatkozik, s tekintettel a megye nagy kiterjedésű tanyavilágára. komoly gondot jelent a százszázalékos eredmény elérése. Hogy ezt a számot maximálisan megközelítsék, tökéletes szervezésre van szükség. Arra, hogy maguk a szülök is felismerjék ennek jelentőségét, s kiskorú gyermeküket a megjelölt időpontban elvigyék az orvoshoz. A téli időszak másik fontos, évenként visszatérő feladata az influenzajárvány megelőzése. Jelenleg nincs ilyen járvány, tömeges megbetegedés, ami nem jelenti, hogy szórványosan ne fordulna elő. Hogyan lehet megelőzni — kérdezzük Thurzó dolitort —, s mit tesznek ennek érdekében az egészségügyi fel- világosító szervek, maga a KÖJÁL? A válasz kézenfekvő, eléggé közismert, s a „gyógymód” mindenki által tudott: Fogyasszunk C-vitamindús élelmiszereket, sa- vanyúlcáposztét, citromot, gyümölcsféléket. héjában főtt burgonyát és öltözzünk — főleg a nőkre vonatkozik ez — az időjárásnak megfelelően. Tehát ha hideg van. ne szégyelljük a kucsmát, a magas szárú cipőt stb. Éppen ezért nem szabad lebecsülni az egészségügyi felvilágosító munkát, amelyet egész évben folytatnak a KÖJÁL dolgozói a megye valamennyi városában, községében, karöltve más szervekkel, mint például a TIT. Vöröskereszt, nőtanács. Ezek az előadások felölelik — a higiéniai kérdéseken kívül — a különböző betegségeket, az azok elleni védekezést, gyógymódot, a fűtést, szellőztetést, az üzemek egészségügyi felszerelését. munkásvédelmi feladatok betartását. Az idén hetenként általában egy felvilágosító előadást tartottak. Nagy szerepe van azonban az állomás jelentős filmkészletének is, amelyekből havonta 150—200 tekercset vetítettek le termelőszövetkezetekben, üzemekben, községi művelődési házakban. S végül a KÖJÁL ellenőrzi a munkaruhákkal való ellátást, védőitalok biztosítását, vizsgálja. élelmiszer-előállító és forgalmazó üzemeket, üzleteket. Mindez természetesen nemcsak télen jelentkezik, hanem egész évben, s így a „szezon” mindig egy esztendőt tesz ki. G. S. nemrégiben hírt adtunk a lajosmizsei földművesszövetkezet cukrászüzemének kiállításáról. Többek között részletesen arról is beszámoltunk, hogy a cukrászüzem szocialista brigádja 2500 forinttal túlteljesíti éves tervét, a cukrászda havonta több mint 60 ezer forint értékű cukrászati készítményt értékesít, s a forgalma átlagosan 220 ezer forint. A kereskedelmi szakemberek e néhány adatból könnyen kialakíthatnák a földművesszövetkezetek cukrászdái között az elsőbbséget megállapítva: a lajosmizsei a megyében egyedül álló forgalmat bonyolít le, sőt a cuk- rászüzean készítményeinek változatossága, minősége a legjobbak közé tartozik. Folytassuk tovább a felsorolást. A lajosmizsei földművesszövetkezet kiskereskedelmi egységei a múlt évhez képest 6 millióval több árut adtak el, s a vendéglátó üzemág is kitett magáért, hiszen egymillióval többet teljesítettek, mint 1935-ben. Miért mondtuk el mindezeket? Azért, mert a cukrászati kiállításon olyan gondokról is beszámoltak a földművesszövetkezet vezetői, amelyek ... — no, de kezdjük az elején. | A FÖLDMÜV ESSZÖV ETKE- ZET vezetői alapos közgazda- sági számításokat végeztek, s kimutatták: kétmillió forintos beruházással — ezzel az Ösz- szeggel rendelkeznek — a cukrászda forgalmát másfélszeresére növelhetnék. Azt is kiszámították: a kétmillió forintos beruházás — ha csupán a cukrászda másfélszeres forgalmát veszik alapul — rövid két esztendő alatt visszatérülne. Miután nemcsak a cukrászda, de a többi kiskereskedelmi egység és vendéglő sem felel meg a jelenlegi ' követelményeknek, (túlzsúfolt az eladótér, nincsenek raktárak, s ezek már a kerfeskedelmi forgalom további fejlődését akadályozzák) tovább kell lépniök. A cukrászda beruházásának kiszámításával egyidejűleg azt is felmérték, hogy egy üzletház építése — amelyben iparcikk, ruházati bolt, valamint egy cukrászda kapna helyet — hétmillió forintba kerülne, s ezt az összeget is biztosítaná a földművesszövetkezet. Jogos a kérdés: miért nem építkeznek? Nem kapnak engedélyt a felsőbb szervtől? Szó sincs róla, a MÉSZÖV egyetért a lajosmizseiek elgondolásával. Akkor? Nine.- ’kivitelezői S hogy miért ni nco' -e mégiscsak a felsőbb s -k kell válaszolni. AZON NEM LELET vitatkozni, hogy Lajosmizsének kell-e eg; üh.itfi üzletház. Ennek szükségessége nyilvánvaló, hiszen az egyre növekvő forgalom igényli, sürgeti a kereskedelem fejlesztését. Azon azonban már lehet meditálni, hogy a felettes szerv melyik községnek szerezze meg az üzletház építéséhez a kivitelezőt. A logika szerint csakis ott érdemes pitkezni, ahol a beruházási összeg rendelkezésre áll, a forgalom pedig biztosíték arra, hogy az építkezésre fordított összeg gyorsan visszatérül. A lajosmizseiek elgondolása ennek ellenére nemcsak kereskedelmi érdek, de a lakosság igényei kielégítésének kulcskérdése is. Gémes Gábor Először a világon A Gödöllői Kisállattenyésztés! Kutató Intézet tolnai kísérleti állomásán világviszonylatban először sikerült a ragadozó őn, vagy népiesen a balin nevű hal tömeges elszaporitása, dr. Jaczó Imre, a gödöllői intézet tudományos főmunkatársa által kidolgozott mesterséges termékenyítési és keltetési módszer szerint. A sporthorgászatra kitűnően alkalmas ragadozó őnből az idén 450 000 ivadékot keltettek mesterségesen. A tolnai telep tapasztalatait felhasználva jövőre Keszthelyen nagy balin- keltetőt épít a Halgazdasági Tröszt. Megkezdik a ragadozó őn tömeges elszaporítását a balatoni telepítéshez. (MTI) Bocsánat, azt hittem, hogy csőrepedés van. Elsősorban az ő érdekük A telefonvonal túlsó végén Börcsök István, a kecskeméti Autóközlekedési Vállalat áruforgalmi osztályvezetője. — Úgy értesültünk, hogy az Autóközlekedési Vezérigazgatóság, az ittasság miatti balesetek megelőzésére, elrendelte az autó- közlekedési vállalatoknál foglalkoztatott rakodómunkások alkoholszondázását is. Ez már folyik? — A rendelkezés szerint, december 15-től vezetjük be. Munkába indulás előtt és befejezéskor is —I- szúrópróbáknak vetjük alá a rakodókat. Mi is helyeseljük. Szerencsére, nálunk ittasságból kifolyólag még nem volt baleset rakodóknál. Viszont elég sok panasz érkezett már be, hogy egyesek, az ital hatása alatt durvák, gorombák voltak a megrendelőkkel. Gépkocsivezetőknél más a helyzet. Ök nagyon jól tudják, hogy ha italfogyasztást állapít meg egy ellenérzés, akkor is az állásukba kerül, ha semmi bajt nem okoztak. A rakodók viszont könnyebben megtették eddig, hogy — kivált hideg időben — be-betértek egy-egv útmenti italboltba, és „feltől lőtték” magukat féldecivel, vasv mással, őket az üzletfelek is megkínálják, s ha több helyen megfordulnak, az egy-két pohárból sok pohár lesz. Ezután ez sem engedhető meg. Amikor a szúrópróba »lkai mával az alkoholszonda valaki nél elszínezödik, az illetőt rt kell tiltani a további munkát v Már első alkalommal fegvek'' eljárás lesz a következménv fy> ismétlődés esetén az állásbánja. Nemcsak induláskor és ér,fe. zéskor vizsgálunk. Az orszás- útakat járó ellenőreink útközben is végeznek ittassági szúrópróbákat. — Hány rakodómunkása van az AKÖV-nek a megyében? — Háromszáznegyven. Indokolt az intézkedés, még ha zokon is esik némelyeknek. A legújabb baleseti statisztikák — országosan — azt mutatják, hogy erre a rendelkezésre a rakodómunkások — és családjuk — érdekében is szükség van. T. I.
