Petőfi Népe, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-15 / 295. szám

xxi. évf., 295. sz. Ir« 60 fillér io«. csütörtök----------------------------------------------------—-----— ..^pTfiV^X-----------­a kemizálás Ankét Kecskeméten A Magyal Agrártudományi Egyesület megyei szervezetének kezdeményezésére szerdán Kecs­keméten, a megyei tanács szék­házéban a Mezőgazdaság kemi- zálásának irányelvei címmel an­kétet rendeztek. A tanácskozá­son részt vettek kiváló, orszá­gos hírű szaktekintélyek, ku­tatóintézetek, állami gazdasá­gok vezető szakemberei, a me­gyei, valamint a járási tanács végrehajtó bizottságainak me­zőgazdasági vezetői. Megnyitót dr. Maár András, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályvezetője, a Magyar Agrártudományi Egyesület me­gyei szervezetének elnöke tar­tott. Hangoztatta, hogy a belterje- sítés folyamata a mezőgazda­ságban a mai viszonyok között elsősorban a termelés kemizálá- sára épül. A kemizálásnak négy fő területe van jelenleg. Ezek: a korszerű műtrágyázás, illetve mesterséges tápanyag­ellátás, a vegyszeres növényvé­delem, a takarmánykiegészítő és helyettesítő vegyszerek fel­használása az állattenyésztés­ben, mint például a karbamid, végül a különböző műanyagok — polietilén fólia, pvc öntöző­csövek stb. — alkalmazásának különböző módszerei. A két legnagyobb kemizálási területnek: a műtrágyázásnak és a növényvédelemnek haté­konyságával foglalkozott a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizottság kezdeményezésére a megyei népi ellenőrzési bizottság. A vizsgálat alkalmával igen értékes anyagot gyűjtöttek össze. Ez országos szervek elismerését is kivívta. A vizsgálat legfő­képpen annak megállapítására irányult, hogy a mezőgazdasági termelés tartalékainak feltá­rása érdekében mennyiben biz­tosítottak a kemizálás hatékony­ságának és fejlesztésének felté­telei. Mint ismeretes a mező- gazdaság a harmadik ötéves terv időszakában több "műtrá­gyát és növényvédőszert kap, ezért ennek a népgazdasági je­összes mennyiség az előző idő­szak 6019 tonnájáról 10 044 ton­nára emelkedett. Az állami gaz­daságok általában lényegesen többet használtak fel, mint a termelőszövetkezetek. A megyei tanács vb mező- gazdasági osztályvezetője fel­vetette, hogy az elmúlt idő­szakban nem jutott elegendő káli és nitrogén hatóanyagú műtrágya a zöldségfélékre, a szőlő- és gyümölcsterületekre, de egyéb növényi kultúrákra sem. Remény van rá, hogy a jö­vőben ez a gond nagyrészt meg­szűnik. Kívánatos, hogy a keretel­osztási rendszerről minél előbb áttérjünk a helyi igényekre épülő műtrágya- és vegyszer-kereskedelemre. A következőkben Nizsalovszky József, a Földművelésügyi Mi-' nisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztályának kemizálási osz­tályvezetője tartott előadást a mezőgazdaság kemizálásának irányelveiről, kiemelve a mű­trágyák hasznosítását. Ezután dr. Nagymihály Ferenc, a ke­mizálási osztály helyettes veze­tője a növényvédelem és állat- tenyésztés kemizálásának fej­lesztése és az új kémiai anya­gok — mikroelemek — alkal­mazásának témaköréből szólalt fel, majd Balogh Aranka, a kemizálási osztály főmérnöke a műanyagok mezőgazdasági hasz­nosításáról szólt. Az előadásokat igen élénk vita követte. Többek között fel­szólalt: dr. Kozma Lajos, á Nö­vényvédelmi Szolgálat főmér­nöke, Varga Imre és Bartha Ár­pád, a Vegyipari Tröszt főmér­nökei, Császár Ferenc, a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság osztályvezetője, Kozma Je­nő, az Állami Gazdaságok me­gyei Igazgatóságának főkertésze. Az igen magas színvonalú, rendkívül érdekes ankét dr. Maár András zárszavával ért véget. lentőségű vizsgálatnak az is volt a legfőbb célja, hogy fel­tárja a kémiai anyagok meny- nyiségi növelését és hatékony felhasználását gátló objektív és szubjektív tényezőket. Ezeket a továbbiakban részletezte. A későbbiekben ismertette a megye mezőgazdaságában alkal­mazott kémiai anyagok felhasz­nálását. Többek között a máso­dik ötéves terv időszakában az egy katasztrális hold mezőgazdaságilag művelt területre vonatkozóan 15,6 kilogrammról 18,8 kilo­grammra emelkedett a mű­trágya hatóanyag-felhasz­nálás. Ugyanebben az időben a nö- vényvédőszerekbói felhasznált Tanácskozott a A SZOT elnöksége megtár­gyalta és jóváhagyta a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagok új nyugdíj rendszeréről szóló előterjesztést, és elhatá­rozta, hogy azt a kormány elé terjeszti. Az elnökség egyetértett a Nehézipari Minisztérium és a bányász szakszervezet közös ál­lásfoglalásával. amely a szén­bányászat távlati tervének végrehajtása során felszabaduló dolgozók elhelyezésére vonatko­zik. Az ezzel kapcsolatos javas­latokat ugyancsak a kormány elé terjesztik. Kiemelkedő eredményeket hozott a KISZ kongresszusi versenye Elsők a forgácsolók — Társadalmi munka és normaóra-megtakarítás Kilenc hónap alatt 110 újítás A harmadik negyedévben a megye ipari üzemeiben mint­egy 130 ifibrigádban körülbelül ezerháromszáz fiatal kapcsoló­dott be az MSZMP IX. kong­resszusa tiszteletére indított szocialista munkaversenybe. A megyei KISZ-bizottság felhívá­sára az egyéni és brigádfel­ajánlások csaknem kivétel nél­kül valóra váltak. Néhány üzemben, ahol ez nem sike­rült, ott sem a szorgalom, a lelkesedés hiánya játszott köz­re, hanem az anyagellátás ne­hézségei, az átállások, vagy a termelés fokozása érdekében végrehajtott brigádátszervezé­sek. Az év első 9 hónapjában a megye üzemeiben megszületett újításoknak körülbelül egyhar- madát a KISZ-brigádok és az egyéni versenyzők nyújtották be. Ugyanebben az időszakban 22 ezer normaóra-megta­karítást értek el, és közel 33 ezer óra társadalmi mun­kát is elvégeztek az ifibri­gádok tagjai. Növekedett a kollektívák egy­ségét fokozó közös rendezvé­nyek száma. A munkásfiatalok — többek között —, a Buda­pesti Szépművészéti Múzeum­ba, a Szegedi Szabadtéri Játé­kokra, a Budapesti Nemzetkö­zi Vasú tmodellező Kiállításra utaztak, s több százan vettek részt országjáró kiránduláson, üzemlátogatásokon és nagy számban segítettek a brigád­tagok társaik családi házának tető alá hozásában is. A kongresszusi verseny leg­frissebb értékelése szerint az utóbbi hónapokban a Kiskun- halasi Vastömegcikkipari Vál­lalat öttagú forgácsoló ifjúsági exportbrigádja dolgozott a leg­eredményesebben . A kis létszámú, de annál lelkesebb kollektíva Wei- scnberger László irányítá­sával 110 százalék felett teljesítette termelési tervét, összesen 661 óra társadalmi munkát végeztek el, s munká­juk minőségileg kifogástalan volt. Az is hozzájárult első he­lyezésükhöz, hogy az általuk megtakarított normaórák szá­ma meghaladta a másfélezret. A brigád a Szegedi Szabadtéri Játékok három előadását te­kintette meg, s nemcsak közös mozilátogatásokon vettek részt, hanem a látott filmeket rend­szeresen meg is vitatták. A tizenhárom tagú Ivanov Károly vezette, Kun Béla nevét viselő ifibrigád nem­csak a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár, hanem a megyei kongresszusi ver­seny legjobbjai közé is tar­tozik. Termelési tervük mennyiségi és minőségi mutatóinak túltel­jesítésén kívül több minit ezer óra társadalmi munka bizo­nyítja lelkesedésüket. A bri­gádtagok közül hárman jár­nak gimnáziumba. A kongresszusi verseny har­madik helyezettje a Kecskemé­ti MÁV Pályafenntartási Fő­nökségen dolgozó Ivanics Jenő SZOT elnöksége A továbbiakban az ez évi üdültetés eredményeiről tár­gyalt az elnökség. Az idén 213 ezer felnőtt és 51 ezer gyermek üdültetéséről gondoskodott a SZOT. A külföldi csere-, turis­ta- és hajóüdülésben 12 370-en vettek részt. Az üdülőházak fejlesztésére, berendezésük fel­újítására több mint ötvenmillió forintot költöttek. Az ülésen Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tájékoztatta az elnökséget a Szakszervezeti Vi­lágszövetség főtanácsának nem­rég lezajlott 16. üléséről. (MTI) vezette tizenhárom tagú kol­lektíva lett. Az utóbbi hóna­pokban közülük hárman kap­ták meg a Kiváló Dolgozó ki­tüntetést, hatan pedig elnyer­ték a Szakma Ifjú Mestere arany-, ezüst-, illetve bronzfo­kozatát. Az elmúlt hónapokban nem­csak az üzemi KISZ-brigádok, hanem az üzemi KlSZ-szerve- zetek, illetve üzemi KISZ-bi- zottságok között is kongresszu­si munkaverseny indult. Ennek legjobbjai a DÁV kiskunhalasi üzemegységének KISZ-istái let­tek, akik egy 120/35/20 kW-os alállomás december 31-re váló elkészítése felett vállaltak véd­nökséget, s felajánlásukat már november 15-re teljesítették. A Kiskunhalasi MÁV Fűtőház ifjú vasutasai egy 424-es moz­donyt javítottak ki terven fe­lül. A 9. sz. AKÖV ifjúmun­kásai az iskolabuszok időbeni elkészítésében végeztek kiemel­kedő munkát. Ezenkívül a Kiskunfélegyhá­zi Vegyipari Gépgyár, az ÉM. Kecskeméti Fémmunkás Vál­lalat, a Bajai Férfi Fehérnemű­gyár KISZ-szervezete került a kongresszusi verseny legjobbjai közé. A megye ifjúmunkásai — a kongresszus befejezése után — jelenleg az éves termelési tervek maradéktalan teljesítésére újabb felajánlásokat tet­tek. És nemcsak eddigi eredmé­nyeik, hanem az év utolsó he­teiben sem lankadó lelkesedé­sük, szorgalmuk is garancia arra, hogy az év végére terve­zett célkitűzéseiket szintén va­lóra váltják. R ... Bényei Istvánné szaruból ké­szült gyógyszeres kanalakat símit. Tóth János fűrészjépon súíu fésűt fogaz. (Nagy Ottó — Pásztor Zoltán) Kis üzem, jelentős kapcsolatok — Az országban már csak itt, a Bács-Kiskuh megyei Gumi- és Műanyagfeldolgozó Vállalat du- napataji üzemében készülnek szarufésűk. gombok, csatok, szipkák — magyarázza Czabai Ferenc telepvezető. — Kere­sett cikkünk még a szaruból készült gyógyszeres kanál. Ezen­kívül szó van arról is, hogy lengyel és osztrák vállalatok bérmunkával bíznak meg ben­nünket. Nyersanyagot egyébként még Afrikából is kapunk. Mindeihhez-hozzá kell tenni — amiről a telepvezető csak hosz- szas unszolásra beszél, mert, az ő találékonyságáról van szó — hogy szarudarát is készítenek. A darált szarut vasipari üze­mekben fémek edzésére hasz­nálják, kertészetek pedig trágyá­zásra. A szarut egyébként eddig nem tudták megőrölni, darálási technológiájának kidolgozása Czabai Ferenc nevéhez fűződik. A másik termékfajtájuk a gumi. Legnagyobb megrendelő­jük a Csepel Autógyár, de jó­formán alig van az országban olyan nagyüzem, amelynek ne szállítanának. Gyártanak gumi- pedálokat, tömítéseket, targon ca-, gyermekkocsi-abroncsokat gumilábtörlőket stb. Az üzem legnagyobb gondja az energia­hiány. A 125 kilowattos trafó helyett 200 kilowattra lenne szükség. i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom