Petőfi Népe, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-25 / 278. szám
Eredmények, gondok és tervek a posta Bács-Kiskun megyei munkájában Beszélgetés a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjével A posta tevékenységének mértéke is tükrözi társadalmi életünk fejlődését, az életszínvonal alakulását. Hiszen mindettől nem független, hogy mek- Kora levél-, csomagforgalmat bonyolít le, hány telefonbeszélgetést, táviratot közvetít, rádió-, tv-előfizetőt tart nyilván, s mennyi hírlapot terjeszt, illetve kézbesít e fontos intézmény. Megyénkre vonatkozóan minderről, s a posta munkájával kapcsolatos problémákról, tervekről beszélgettünk Fodor Istvánnal, a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjével, akinek hatáskörébe a miénken kívül Csongrád és Békés megye postahivatalainak az irányítása is tartozik. KÉRDÉS: Növekedett-e a postahivatalok száma a második (Heves terv időszakában Bács-Kiskun megyében, s általában hogyan minősíthető a munkájuk? VÁLASZ: A kérdéses időszakban 9 millió forint költséggel 15 postahivatalt korszerűsítettünk és 16 újat építettünk a megyében. Mindkét esetben nagy gondot fordítottunk arra, hogy e hivatalok megfeleljenek a távbeszélő szolgálatban bekövetkező fejlődés követelményeinek. A megye postásainak száma 3,2 százalékkal növekedett. Ami a hivatalok munkáját illeti, ebben javulás volt tapasztalható. Megnövekedett feladataikat 79 százalékban a termelékenység fokozásával, azaz jobb munka- szervezés eredményeként, a holt munkaidő alaposabb kihasználásával végezték el. Az úgynevezett minőségi mutató is utal erre. Ez két éve átlag 3,62, tavaly 3,64 volt, s az idén is eléri e fokot. Az eredményjavulásban nem kis szerepet játszott. hogy a szóban levő időszakban 410 forgalmi és műszaki dolgozó tanfolyamokon és egypni tanulással növelte szak- képzettségét. Különösen az igen nagy forgalmú kecskeméti 1-es számú Postahivatal végzi példásan a munkáját, amit bízó nyit, hogy kétszeri ellenőrzéssel is megállapítást nyert: minőPETŐFI NtPI A Maevar Szocialsta Munkásoán Bá is-Kiskun megvet B1íott?«ga és a megvet tanács topta vöseerkesztö- 4r Weither Dántel Kiadta a Báes megyei t_a pitiadd Vállalat eelelds kiadd- Mezei István igazgat/- SzerkesztőségKecskemét Városi Tanáesház Szerkesztőségi telefonközpont: Szerkesztő otzottság 10-38 28-19 25-18 Ki adóhivatalt ecskemét Szabadság tér 1M- Telefon' 15-09 rerlesze a Magyar Posta --őftzotéa1 ifi ' nőnapra IS forint Báes-Kiskor megvet Nyomda V Kecskémé- - Telefont 11-83 index: 35 06* ségi mutatója elérte a legmagasabb, az 5-ös átlagszámot. KÉRDÉS: Hogyan alakult a legutóbbi években a tv-, rádióelőfizetők, a táviratok, telefonbeszélgetések száma, a csomag-, levélforgalom és a hírlapterjesztés? VÁLASZ: Két évvel ezelőtt 20 727, • s tavaly 27 574 tv-elő- fizető szerepelt megyei nyilvántartásban. A rádióelőfizetők száma ugyanezen idő alatt 106 691-ről 110 730-ra emelkedett. Megítélésem szerint a zárt településű helységekben lakó családok túlnyomó többsége rendelkezik rádióval. Ami a küldemények mennyiségi fejlődését illeti: a levél- és a csomagforgalom az előzőhöz képest az elmúlt évben 16,8, illetve 4,4, a táviratok darabszáma pedig 1,4 százalékkal nőtt. Ugyanakkor kevesebb telefonbeszélgetést bonyolítottak •e, de ezek száma a mostani év első tíz hónapjában szintén növekvő tendenciát mutatott. A különböző hírlapokból 1963 májusában száz főre 421, pontosan három évvel később 480 jutott. A központi és a megyei pártlap, a Népszabadság, s a Petőfi Népe részaránya a két időszakban 128 és 148, illetve 105 és 125 volt. KÉRDÉS: A megye nagy tanyavilágában mint tudjuk, nehézségbe ütközik a postai küldemények kézbesítése. Kaphatunk-e ezzel kapcsolatban felvilágosítást? VÁLASZ: Igen. Előbb azonban hadd említsem meg, hogy az úgynevezett egyesített és a hírlapkézbesítők juttatják el a címzettekhez a különböző küldeményeket. Az előbbiek mindenféle küldeményt, pénzt is, kézbesítenek. A megye sajátos helyzetéből adódóan kül- és belterületi kézbesítőket alkalmazunk. Az ellenük emelt panaszok alacsony száma bizonyítja, hogy jól végzik feladatukat. Az igazgatóság egész területén, de különösen Bács- Kiskun megyében ’nagyszámú — 292 — külterületi kézbesítő dolgozik. Nehéz feladatot oldanak meg, hiszen a megye lakosságának a 36 százaléka tanyán él. Az őszi esőzések idején és a téli hónapokban, de nyáron is, a süppedős homokon. nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kerékpáron közlekedni/ s így bizony a munkájuk során naponta 20—35 kilométert is kell gyalogolniok. KÉRDÉS: Minket, a Petőfi Népe szerkesztőségét, közelebbről érint a hírlap- terjesztés. Mi a helyzet e tekintetben, s miképpen lehetne megoldani a tanyavilág postaszolgálatának említett problémáját? VÁLASZ: Véleményem szerint jónak mondható az együttműködés a lapkiadó vállalat és a posta lapterjesztéssel foglalkozó dolgozói között. A tanyavilágban azonban aránylag kevesebb hírlapot lehet értékesíteni, mint a belterületen. Ennek a terjesztés nehezebb külső körülményei mellett a műveltségbeli elmaradottság is oka lehet. A városokban és a nagyközségekben egyébként külön kézbesítőink foglalkoznak a hírlapok terjesztésével, a megrendelőkhöz juttatásával. Jelenleg a megyében 91 a számuk, s kívánatos volna ezt növelni. A tanyasi postaforgalom problémái közt első helyen áll a táviratok kézbesítésének nehézsége. Nem egyszer akkor érkezik a távirat a postahivataloktól 10—15 kilométerre levő valamelyik tanyára címezve, amikor a kézbesítő már elindult napi útjára. Ilven esetben mit tehet a nos+ahjva- tal? Csakis úgy továbbíthatja azonnal a közleményt, ha a tanács „beugró” kézbesítővel segít neki. Ezért, ha nem is nagy összeget, de 10—12 forintot fizet a posta. Sajnos, ez a probléma még megoldásra vár. s KÉRDÉS: Mielőtt megköszönnénk Fodor elvtársnak a tájékoztatást, arra kérünk még választ: A posta Bács-Kiskun megyei munkájában milyen fejlődés várható a harmadik ötéves tervidőszakban? VÁLASZ: Hivatalainkat több millió forintos beruházással tovább korszerűsítjük és hét kispostahivatalt szándékozunk építeni. A távbeszélő hálózat rekonstrukciójára több mint egymillió forintot fordítunk. A távbeszélő központ kapacitásának bővítésével együtt új postahivatal épül Kiskőrösön, s Kiskunhalason. Ügyszintén új épületbe helyezzük a postahivatalt Tiszakécskén. Ezzel kapcsolatban tárgyaltunk már az illetékesekkel, s tervünk megvalósítására 1968-ban kerülne sor, viszont a postaépület elhanyagolt állapota korábbi határidőt sürget. Tekintve a túlzsúfoltságára, a kecskeméti 1-es számú Postahivatal korszerűsítésére is égető szükség van, de sajnos, egyelőre sem a forgalmi, sem a műszaki fejlesztésére nincs lehetőség. A mostani tervidőszakban csupán e probléma megoldásának az előkészítését végezhetjük el. Máskülönben egyebek közt Kecskeméten, a Leninvárosban, távbeszélő mellékközpontot helyezünk üzembe a jövő év első negyedében. Az alközpontok fejlesztésével kapcsolatban hadd hívjam fel a figyelmet egy állandóan megismétlődő hiányosságra. Az ipari körzetek, üzemek tervezésénél, sajnos, nem veszik figyelembe a postai hírközlő hálózat létesítésének szükségességét. Akkor igénylik a posta ez irányú szolgálatát, amikor felépült már az üzem. így aztán persze, hogy késik az előbbi, hiszen e tekintetben a posta is előre megszabott tervek szerint dolgozik. Végezetül hadd köszönjem meg a megye pártós tanácsi szerveinek eddigi segítségüket, s meg vagyok róla győződve, a megye postahivatalai. valamint az igazgatóság ezután sem nélkülözik azt. Tarján István Strand — születőben Kis ötletből indult egy nagy gondolat. Néhány esztendővel ezelőtt erdőt telepítettek a kis- Icunmajsai gimnázium, diákjai a MÁV-állomással szemben. Ügy gondolták, hogy a község lakossága ide jár majd majálisra, népünnepélyre. A fák már serdülnek, születik az erdő. Történt, hogy a helyi Jonatán Szakszövetkezet építkezett az erdő mellett és az építkezés nyomán nagy gödör támadt. Mi lenne — gondolták az erdejüket meg-meglátogató tanárok és diákok —■, ha ide strandot építenénk? Strand és erdő egymás mellett — milyen pompás lenne! Szóvátették a Jonatán vezetői és a községi tanács előtt. A gondolattal rokonszenveznek mindenütt. A Jonatán megígérte a víz odavezetését, a községi tanács pedig a betonra és egyéb anyagokra áldoz szívesen. Társadalmi munkát adnak a diákok és az egész község lakossága. Így születik a strand. Bal-— Egymillió-kétszázezer kék- és rörösnyakkendős Az ország egyik legnagyobb tömegszervezete az úttörőmozgalom. Hazánkban csaknem 1 millió 200 ezer a kék- és vö- rösnyakkendősök száma. A gyerekeket 4419 csapat tömöríti: közülük 768 saját otthonnal büszkélkedhet. A különböző közösségek élén kevés híján 184 ezer vezető tevékenykedik, többségük 14 éven aluli. Több mint 3700 KISZ-szervezet testvérkapcsolatban áll az úttörők és kisdobosok közösségeivel: tagjaik szerződésben vállaltak kötelezettséget arra, hogy szabadidejük egy részében a kisebbekkel foglalkoznak. Az ország 58 úttörőházának rendezvényeit átlagosan mintegy ötvenezer !kisdiák látogatja havonta. A szakkörök összejövetelein több mint húszezren vesznek részt. 50 ezer fényképezőgép és filmfelvevő a karácsonyi vásárra Somogyi Béla, az OFOTÉRT igazgatója sajtótájékoztatón ismertette a vállalat őszi-téli felkészülési tervét, újdonságait. Az őszi-téli szezonra 120 millió forint értékű foto- és optikai cikA kés Előre ki kell ábrándítanom az olvasót, ha netán a címből valami vértől csöpögő történetre gondolna. Nem krimit írok, hiszen abból úgyis van elegendő. A kést ugyanis nemcsak embertársunk kiirtására lehet alkalmazni, hanem egyéb hasznos tevékenységre is igénybe vehető. Gondolok elsősorban a táplálkozásra, amely általában naponta háromszor történik meg az ember életében, vagy ha kuli operett-kés. Erősen meg kell tehát küzdeni a hússal, hogy az ember becsülettel szétmarcangolja és elfogadható adagokat szakítva le belőle, magába tömje. Hallottam az elméletről, miszerint azért nem élezik meg a vendéglői késeket, nehogy verekedés esetén a fogyasztók egymásnak essenek vele, s ily módon nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket egymáson. Az életlen szerszámmal csupán könnyű testi sérülést érhet el a legvakmerőbb támadó is, és ez ugyebár mindjárt egészen másképp néz ki. De mi, akiknek taTéved tehát a vendéglátó, ha emiatt óvatoskodik. nem, hát egyszer min- n/,oW.iA,mi, _ w.- dériképpen ajánlatos. Pásztalatunk van a büEhhez pedig — akár szalonnát, vagy rán- ' tott szeletet fogyasztunk — elsősorban kés szükségeltetik. Ha otthon, a családi asztalnál kerül sor erre az élvezetre, nem okoz különösebb bonyodalmat a kés, mert az ember előveszi a fiókból és kész. De ha fizetési napon elég erőt érez magában a dolgozó és betér valamely csárdába, étterembe, vagy egyéb vendéglátó egységbe, ott már bonyodalmak adódnak. No, nem abból, hogy nincs kés, mert van. Inkább azért, mert ami van, az csak olyan él nélnözésben — kizárólag elvi síkon —, jól tudjuk, hogy a kocsmai verekedéseknél nem a társadalmi tulajdont képező operett-kést használják a megvadult atyafiak, hanem saját műszerükkel szállnak szembe a vérben forgó szemű sógorral. Lehet, hogy azért teszik ezt, mert tudják, hogy a vendéglői kés csak dísznek és leltári tárgynak tökéletes, de másra nem alkalmatos. Az ilyen eseteknek azonban nem tulajdoníthatunk komoly jelentőséget, hiszen évi és megyei átlagban igen ritkán fordul elő a késelés, Valószínűbb azonban, hogy nem a vállalat a ludas a dologban. Az ipar ugyanis életlen késeket gyárt, ezeket megveszik a közületek, de köszörültetésükre már bizonyára nincs keret, így aztán a kedves vendég kénytelen ínszaggató munkát végezni egy-egy bélszín, okozzanak va3V szűzérme elfogy asztásakor. De miért nem élezik ki a kést a gyárban? — vetődik fel a kérdés a nép egyszerű gyermekében. Ezt nem lehet holmi paraszti logikával megfejteni. Egy azonban bizonyos. Az életlenre gyártott kés körülbelül olyan, mintha motor nélküli autókat, betűk nélküli könyvet, vagy üvegezetten szemüveget hoznának forgalomba. A kés ismertető jele, tulajdonsága, hogy vágni lehet vele. Amelyik erre nem alkalmas, az csupán egy vasdarab, még akkor is, ha formája mást mutat. Ámbátor ezen könnyű segíteni. Csupán ez kell: vagy eleve élesre csinálják szülőhelyén a kést, vagy — állítsanak a vendéglők ajtajába egy-egy vándorköszörűst . . . Gál Sándor keket vásároltak; ez teljes mértékben kielégíti majd az amatőrök igényeit. ígérik, a szovjet fényképezőgépek teljes skálája lesz kapható az év hátralevő részében: a FTíD 3. FED 4, a Zorkij és a Zenit-csal&d. Újdonság a Voszhod fényképezőgép, a Lada 8 milliméteres gumiop- tikás filmfelvevő és hamarosan forgalomba kerül a Minilux tranzisztoros Örökvaku is. NDK fényképezőgépekből a Werra- Matic, a különböző EXA típusok, az Exacta-Warreg. a Prac- tica-Nova. valamint a hozzájuk tartozó csereobj ekti vek között lehet majd válogatni. Az év hátralevő részében a felsorolt készülékekhez elegendő film áll majd rendelkezésre. A diázókra is gondoltak. Többféle diakeretről és diaüvegről gondoskodtak és decemberben már a boltokba kerül az új diavetítő készülék, a Luxor. A karácsonyi vásárra 50 eáer fényképezőgépet, és filmfelvevőt kínálnak a vásárlóknak. Az olcsó gépekből, a Skolnyikból, a Ljubitelből és a Smenából 32 ezret szereztek be. Az OFOTÉRT Vállalat a fotósok és fiimezők táborának növelése érdekében új próbaakciót: indít, november 1-től december 20-ig — a vételár letétbe helyezése ellenében, vételkényszer nélkül — több filmfelvevő és fényképezőgépet ad át kipróbálásra. Azokat a gépeket, amelyeket nem kívánnak véglegesen megvásárolni, teljesen hibátlan állapotban december 20-ig vissia kell szolgáltatni az OFOTJÉRT-üzletekbe. H.
