Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-02 / 154. szám

Barátaink - a ft erst a ti utcában Ha kromatint tartalmaz, akkor leány Egy ú j-zélandi orvos, dr. A. ■William Lyle, aki elsőnek haj­tott végre sikeresen vérátöm­lesztést a még meg sem szüle­tett kisbaba életének megmen­tésére az anyaméhben, elmon­dotta, hogy a magzat nemének gaületés előtti megállapítására Bátezik alkalmas eljárás. Az anyaméhből vett folyadék vizs­gálatával meg tudják állapítani, hogy lány vagy fiú születik-e. Ha a magzatvíz úgynevezett kromatint tartalmaz, akkor kis­lány várható, mert ez az anyag kizárólag a női sejtekben talál­ható meg. Amikor találkoztunk, a gye­rekeknek már befejeződött a tanév, s a gondolatok érthetően Párádsasváron, Csillebércen és a Balaton körül jártak. Mégis, amikor megtudták, hogy Bács- Kiskun megyéből jöttem, ezek voltak hozzám az első kérdé­sek: — Mikor járt Baján? Tény­leg olyan széles a Duna, mek­kora lehet az elöntött terület? Aztán a közös ismerősök kö­vetkeztek, érdeklődés a termés- kilátásokról. a fővárosi iskola forró levegőjű tantermében. Nem véletlenül látogattunk el Budapestre, a Hernád utcai Bokányi Dezső Általános Isko­lába, Bács-Kiskun megye bará­taihoz. S hogy miként keletke­zett e barátság, e kapcsolat, erről Pintér Lászlóné igazgató- helyettes beszélt: — A tanév elején iskolánk felsőtagozatos osztályai elhatá­rozták, hogy az „Expedíció a jövőbe” mozgalom keretében bejárják, megismerik az egész országot. A VII. B. osztály ta­nulói Bács-Kiskun megyét vá­lasztották. Többször jártak az idén a Duna—Tisza közén, le­veleznek a tanácsokkal, a Ka­tona József Színházzal, kultu­rális, gazdasági vezetőkkel stb. Ennék is köszönhető, hogy fel­szabadulásunk huszadik évfor­dulója alkalmából az egyes megyék két évtizedes fejlődését bemutató kiállításunk egyik legsikerültebb része Eács-Kis- kun megyéről szólt. A gyere­kek lelkesedéssel, szorgalommal gyűjtötték össze, rendszerezték a megyére vonatkozó érdekes adatokat, grafikonokat, doku­mentumokat. A hetedik B-be harminc­hétén járnak, szorgalmas, ügyes úttörők valamennyien, akik az Gondola-sztár és társai Fiatal gyár. Alig tizenöt 'esz­tendős. Mégis ismeri már or­szág—világ. Bár úgy emlegetik a „gumigyár”, gumin kívül a műanyagféleségék sokaságát is feldolgozza. A Ferencváros szí­vében talált otthonra. A szá­zados házak között éli minden­napos zajló életét. A „Palma” tipikusan női üzem, hisz 1500 dolgozója közül több, mint ezer nő. Finom kezük nyomán ölt alakot a folyékony massza, vagy a tömör nyersgumi. iskola legjobb osztályainak egyikét képviselik. — Mit tudtok még Bács-Kis­kun megyéről? — kérdeztem tőlük. — Legutóbb májusban jár­tunk Kecskeméten — emlékez­tek — nagyon tetszett az Aranyhomok, a múzeum, a vá­rosi tanács díszterme, s érdekes volt hallani Juhász Istvánt, a városi tanács főmérnökét, aki a megyeszékhely kialakulásá­ról, fejlődéséről tartott előadást. A nyáron megint szeretnénk el­jutni a „hírős városba”, s a megye más részébe is. A Hernád utcai ifjú bará­taink még témával 'is szolgál­tak az újságíró számára. Nyom­olvasó mozgalmuk során ugyan­is kiderítették: Bokányi Dezső igen közeli rokonai élnek je­lenleg Baján, s e hozzátartozók igen sok, eddig ismeretlen, ér­tékes emléket, dokumentumot őriznek a magyar munkásmoz­galom egyik legkiemelkedőbb alakjának életéről, munkássá­gáról. — A Bokányi-rokonok pon­tos nevét, címét is elküldjük majd — ígérték a gyerekek — szép riport lehet belőle... Az iskolát két fővárosi üzem patronálja, az iskola pe­dig a Gorkij fasori óvodát, ami azt mutatja, hogy a pesti kap­csolataik is széles körűek. Ám, ők még ezzel sem elégedettek. Több európai országból ér­kezett levelek tömegét mutat­ták, miközben Kreisvirth Ta­más csapatvezető elmesélte az egyik Moszkvából érkezett le­vél történetét. — A Kerepesi temetőben nyugszik Alekszej Mihin szov­jet százados. Hosszú idő óta gondozzák a sírját tanulóink. Négyéves kutatómunka után, a Vöröskereszt segítségével, meg­találtuk a Budapest felszabadí­tásáért elesett szovjet tiszt édesanyját, aki erről a Pio- nyirszkaja Pravdá-ban is be­számolt. Ettől fogva a levelek százai érkeztek hozzánk a Szov­jetunióból. Tavaly karácsony­kor pedig Mihina néni is ellá­togatott hozzánk az iskola ven­dégeként. .. Ezután újabb érdekesség ke­rült szóba, többek között az, hogy nyaralásukat miből fede­zik a gyerekek. Évek óta ösz- szegyűjtik odahaza a száraz ke­nyeret, amit a közeli Garai téri piacon értékesítenek. A pénzből sátrakat,' s egyéb felszerelése­ket vásárolnak, és nemrég a vietnami gyermekek részére 800 forintot küldtek. Most egy élénk szemű fiú veszi át a szót: — A spanyol fasiszták kivé­gezték Grimau elvtársat. A kommunista mártír özvegyével is kapcsolatban vagyunk — új­ságolta. — Amikor a Ferenc­város csapata Kairóba utazott, Albert Flóriánnal, a csapat kö­zépcsatárával, iskolánk egykori tanulójával küldtük el mi is ajándékainkat az egyiptomi fő­városba, Grimau elvtárs árvái­nak. Feljegyeztem az igazga­tóhelyettes asszony szavait is, amit a hetedik B-ről mondott. — Mély érzésű, sokoldalú gye­rekek, s emellett az ország, a PETŐFI NEPB A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Pőszerkesztői dr Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőségi Kecskemét. Városi Tanácsház. Szerkesztőségi teleíonközponti 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadsas tér i/a. Telelőn: 11-69 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető! a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési d!1 I hőnanra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda ' Kecskemét — Teletöm 11-85. Index: 25 055. : világ dolgai is élénken foglal­koztatják őket. Ez az érdeklő­dés egyáltalán nem vonja el őket a tanulástól, ellenkezőleg, fokozza a tanulmányi kedvet és eredményt. Szinte kivétel nél­kül mindenkinek jobb lett az év végi bizonyítványa a félévi­nél. Különösen Bedi Tibi, Die­nes Sanyi, Füredi Zoli, Tóth Gábor, Zámbó Ernő eredménye javult számottevően. Búcsúzáskor az igazgatóhe­lyettes még megjegyezte: — A Bács-Kiskun megyéhez fűződő kapcsolatot a jövőben is ápolni fogjuk. S ha a hete­dikesek, akik szeptembertől már nyolcadikba járnak, befe­jezik nálunk tanulmányaikat, újabb osztály folytatja majd az általuk elkezdett munkát. Mi pedig örülünk annak, hogy a Hernád utcaiak me­gyéikhez fűződő barátsága nemcsak a jelenre szól... Bubor Gyula Elsiök-eszjieranfista A gyár termékeinek 60—70 százalékát teszi ki a gumimat­racgyártás. Futószalagon kerül a matracvászonra a vékony gij- miréteg. Fürge kezek munkája nyomán a szalagok végén már a kész gumimatracot emelik le. A gyár új slágere a Gondola­sztár. Idén mutatták be a nagy- közönségnek a Budapesti Nem­zetközi Vásáron. Aranyérmet is szerzett a Palma Gumigyárnak. Ez a szellemes kis találmány le­hetővé teszi, hogy a gumimat­racból pillanatok alatt csónakot állíthat össze a campingezö. * Készül a „csipogó” baba. a csecsemők kedvence. A PVC- pasztát vörösréz formákba töl­tik és forgatják, hogy a massza kitöltse a belső krómnikkel falat. 150—160 Celsius hő hatására megszilárdul és máris kész egy új Tudor-törpe. Művészi mun­kával festik vidám színűre a kis gumi játékokat. — A világ számos országával kapcsolatban álló Magyar Esz­perantó Szövetséghez levél ér­kezett — a feladó: Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke. A szomszéd ország államfője régi mu n ká s -es z per an ti s ta. Esz­perantó nyelvű levelében köszö­netét mond azokért az üdvözlő sorokért, amelyeket elnökké vá­lasztása alkalmából a Magyar Eszperantó Szövetségtől kapott. Franz Jonas egyébként járt már Magyarországon: az 1926-ban Budapesten rendezett Országos Eszperantó Konferencián az oszt­rák munkás-eszperantista kül­döttség tagja volt. Felesége szin­tén beszéli a nemzetközi nyel­vet. Franz Jonas még elnökké választása előtt elvállalta — s utóbb megerősítette — az idei európai eszperantó-konferencia fő védnöki tisztét. A július vé­gén Bécsben összeülő konferen­cián magyar küldöttség Is részt vesz. (MTI) Válaszol az illetékes Teljesíthetetlen kérés Lapunk június 2-i számában Veszélyes levélbedobás címmel foglalkoztunk a kecskémét— klábertelepi vasútállomás ve­zetőjének kérésével, hogy a Szegedi Postaigazgatóság sze­reltessen fel az állomásépület falára egy levélgyűjtő szek­rényt. A klábertelepiek ugyan­is az állomásukon alig egy perc­re megálló személyvonatok mozgópostájába dobják be leve­leiket, s ebből már néhányszor kisebb baleset is származott, amiért természetesen az állo- másvezetőt vonták felelősségre. A cikkre a Szegedi Postaigaz­gatóságtól az alábbi válasz ér­kezett: „Pályaudvari levélszekrény felsze­relésére elsősorban is csak olyan vasútállomásokon kerülhet sor, ahol rendszeres a postakezelés, vagyis: ha a levélszekrény kiürítése, a kül­deményeknek a postai üzletszabály­zat szempontjából történő elbírálása és helyes irányítása, de mindezen túl a postatitok megóvása postai dolgozó által biztosított. A levél­szekrények kiürítése tehát a posta által felelősségre nem vonható ide­genekre nem bízható, s így a posta­láda felszerelése iránti kérelmet sem teljesíthetem. A mozgópostákon viszont azért vannak a levélszekré­nyek, hogy azt bárki igénybe ve­hesse, ha az állomáson nincs levél­gyűjtő szekrény, de a feladó külde­ményét szeretné minél hamarabb eljuttatni a címzettnek. A mozgópostát az ország számta­lan vasútállomásán és megállóhe­lyén veszik igénybe fiatalok és ko­rosak egyaránt... S hogy a jövő­ben ne ismétlődhessék meg a cikk­ben vázolt baleset — nemcsak az említett idős nénivel, de mással sem — felkértem a Budapesti Postaigaz­gatóságot, intézkedjék, hogy a Klá- bertelepre érkező személyvonatok mozgópostáinak levélszekrényeit fel­tétlenül tartsák nyitva. De bizenyá- nyára nem lesz érdeiktelen, ha végül megemlítem még azt is, hogy a klá­bertelepi vasútállomáson régebben működött fiókposta, megfelelő for­galom hiánya miatt később azon­ban meg kellett szüntetni.” Fodor István, az igazgatóság vezetője. 11 mezőgazdasági tűzvédelemről Az idei gazdasági esztendő már eddig is számos nehéz fel­adat elé állította megyénk ál­lami és szövetkezeti gazdasá­gait. Tél végén — a szerencsé­re gyorsan levonuló — vízára­dás, tavasszal a szeszélyes idő­járás, az utóbbi három hónap­ban pedig a zöldár, sok millió forintos kárt okozott a mező- gazdaságnak. Az így keletkezett kárt csak növelték a mezőgazdasági tü­zek, többségükben olyan tűz­esetek, melyek gondosabb, kö­rültekintőbb munkaszervezéssel, a védelmi előírások betartásá­val, illetve betartatásával elke­rülhetők lettek volna. A közelmúltban, a megyei tűzrendészeti parancsnokságon tájékoztatót tartottak a megyei állami gazdaságok vezetői ré­szére, a nyári mezőgazdasági tűzvédelem előkészületeiről. S mint a jelenléti ívből kitűnt, elég „lanyha” volt az érdeklő­dés. Több gazdaság nem kép­viseltette magát. Ebből a felü­letes szemlélő azt a következ­tetést vonhatja le, hogy náluk százszázalékos a tűzvédelem, különösebb tennivaló nincs. S a valóság? Több száz állami és szö­vetkezeti gazdasági szerfás létesítményről hiányzik a villámhárító, sok a gondatlanság okozta tűz, a mezőgazdasági gépek kezelői még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a traktorok szikrafogó berendezésének álla­potára. A sok magpróbál tatás ellené­re is sikeresen zártuk az első hat hónapot. De az év második fele, a július a mezőgazdasági munkák ez évi gyümölcse be- 1 takarításának kezdetét jelenti. A kalászos terményeink, a ( beéréssel együtt tűzveszélyessé is válnak. A sárguló, lábon álló gabona egy hanyagul eldobott, parázsló cigarettavégtől, égő gyufától könnyen tüzet fog. Még mindig sok gondot okoz a vasút menti gabonatáblák tűzvédelme. A megyei tűzren­dészeti parancsnokság már több esetben felhívta a gazdaságok vezetőinek figyelmét, hogy a vágányok mellett ne alakítsa­nak ki gabonatáblát, mert el­kerülhetetlen a mozdonyszikra okozta gyulladás. 1960 és 1964 között 38 al­kalommal, összesen félmil­lió forintos kárt okozott a mozdony kéményéből kipat­tant szikra. De az előbbinél is nagyobb kárt okozott a termények hely­telen tárolása miatt bekövetke­zett öngyulladás. Örvendetes ugyan, hogy megyénkben ma­napság már 160 szellőztetéses szénatárolóval rendelkeznek az állami gazdaságok és a tsz-ek, de még több helyen nem tart­ják be a berendezések üzemben tartása közben a tudományosan kikísérletezett technológiai elő­írásokat. S így — mint a szo­morú tapasztalatok bizonyítják — fennforog az öngyulladás ve­szélye. Túljutottunk tehát az év első felén. S hogy az esztendőt is a terv szerint, sikeresen zár­juk. ennek egyik előfeltétele a termény begyűjtésének, raktá­rozásának megfelelő biztosítá­sa, a tűzvédelmi óvórendsza­bályok maradéktalan betar­tása. Az állami tűzoltóság, az önkén­tes tűzoltótestületek és a me­zőgazdasági üzemek együttes, eredményes tűzmegelőző mun­kája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom