Petőfi Népe, 1965. július (20. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-03 / 155. szám

M Tizenegyedszer... A z eget áttüzesítő nyári nap félig visszatükröző­dik a traktoros, Pencz László szemüvegéről. Szembehalad a nappal. Majd oldalt, aztán há­tai fordul a tűzgolyónak. Ez sem jobb, a sugárzás szinte égeti a tarkóját. Aztán másik oldalát mutatja a napnak, vé­gül ismét szembekerül vele. Körülvágja a kerekegyházi Dó­zsa Tsz hatalmas ősziárpa-táb- láját. Dél felé már teljesen mindegy, hogy a tábla melyik oldalán halad. Az árnyékok megrövidülnek, amikor a zenit­re ér a nap. Szellő sem moz­dul, csak a levegő vibrál a hő­ségtől. Az aratás a traktor nyergé­ben sem leányálom. jóst különösen nem az — mondja a traktoros. — Vizes a talaj. Néha meg-meg- pörög a gumikerék, nem halad úgy, mint a szárazon. Azért, ha nem romlik el a gép, a tízórás műszakban levágom a húsz hol­dat. A gépnek nem szabad elrom- lani. A Kerekegyházi Gépállo­más javítóbrigádja tavaly is el­nyerté a szocialista címet. A szerviz jelenleg is állandó ügye­letet tart, ahol hiba keletkezik, azonnal a helyszínre sietnek. D e B. Horváth István ti­zennégy tagú traktoros­brigádja — amelynek egyik tag­ja Pencz László — ugyancsak a többszörös szocialista címmel büszkélkedhet. Most valameny- nyién aratnak, egy részük itt, a Dózsa Tsz területén. Az idő kedvez a munkának, ki kell használni az alkalmat. Ebben teljesen egyetértenek a terme­lőszövetkezet gazdáival, veze­tőivel. Természetesen a trakto­rosok közvetlen segítőivel is, a felvételen látható Pánczer Ist­vánnal, aki az aratógép műkö­désére ügyel, továbbá Zsiri Ká­roly kaszással, aki a sarkokat „kerekíti le”, hogy a fordulást megkönnyítse a gép számára. Tizenegyedik éve vezeti a * traktort Pencz László. Valamennyi aratásra emlékszik. A mostani a nehezebbek közé tartozik. De ezzel is megbirkó­zik majd. S erre nemcsak a célprémium, de a szocialista cím újbóli elnyeréséért küzdő brigád együttes erőfeszítésének lendülete is ösztönzi. (Hatvani—Pásztor) XX. ÉVFOLYAM, 155, SZÁM Ara 60 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! ért a tanítás az öthónapos pártisko.’án Tegnap délelőtt tartották Kecskeméten áz öthónapos párt­iskolán a tanévzáró összefogla­lót. Hét megyéből 111 pártve­zetőségi tag és aktíva tanult az idén januártól a pártiskola ipari, illetve mezőgazdasági ta­gozatán. Délután, az összefog­lalók befejeztével ünnepélyes 1965. JÜLIUS 3, SZOMBAT tanévzárót tartottak. Képünk az ipari tagozat hall- ■ — ........ gatóinak beszámolójáról ké­sz ült. Befejesődtek Péter János londoni tárgyalásai A magyar—angol megbeszélések jelentősége Kiadták a közös közleményt LONDON (MTI) Pénteken délelőtt került sor Péter János magyar és Michael Stewart brit külügyminiszter hivatalos tárgyalásainak befeje­ző szakaszára. Ez alkalommal a két ország kapcsolatainak kérdése került (Folytatás a 2. oldalon.) A korszerű állattenyésztésről és takarmányozásról tanácskoztak Kecskeméten Pénteken a megye állatte­nyésztő szakemberei egész na­pos tanácskozást tartottak Kecs­keméten a városi tanács dísz­II vízállás egyenlő az 1954. évi maximummal A veszély még most sem múlt el Az elmúlt napokban, ha igen lassan is, de jelentős mértékben csökkent a Duna vízállása, ami termében. A konferencián jelen volt és előadást tartott dr. Tangl Harald, az Állattenyész­tési Kutató Intézet Kossuth-dí- jas igazgatója, továbbá az in­tézet több főmunkatársa és munkatársa. A megyei pártbi­zottság részéről dr. Matos Lász­ló mezőgazdasági osztályvezető foglalt helyet az elnökségben. Bank. Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője nyitotta meg az érte­kezletet, majd utána dr. Tangl Harald A keveréktakarmányok felhasználásának időszerű kér­dései címmel tartott bevezető előadást. Mint mondotta, az el­múlt évtized forradalmi válto­zást hozott a takarmányozás­ban. A keverékek intenzív fel- használásának eredményeképp egy kiló húst 2,1 kiló, sőt, en­nél is kevesebb táptakarmány­ból elő lehet állítani. Ez az eredmény csak több mint két­szer akkora mennyiségű hagyo­mányos abrakkal érhető el. A tápok felhasználása azonban új feladatok elé is állítja a te­nyésztőket — hangoztatta az előadó. Ezután még nyolc előadás hangzott el a takarmányozás és a tenyésztés különböző problé­máiról, a több száz főnyi hall­gatóság előtt. Dr. Mentler Lász­ló, az ÁKI tudományos munka­társa például a pépesített ta­némileg könnyítette a védeke­zésben részt vevők munkáját. A veszély természetesen még most sem múlt el, hiszen tegnap Ba­jánál a víz magassága még min­dig 912 centiméter volt, vagyis éppen annyi, amennyivel 1954- ben tetőzött a folyó. Ez még in­dokolttá teszi, hogy a védeke­zés változatlan lendülettel dol­gozzon és megőrizze a hihetet­lenül nagy erőpróbát kiállt gá­takat a szakadástól. Jelenlegi legfontosabb fel­adat a buzgárok figyelésén kívül a pátrialemezek men­tesítése, ami azt jelenti, hogy a koráb­ban kialakított szádíal mögé rakott földet most a Duna víz- szintjének csökkenésével kisze­dik, nehogy ellennyomás kelet­kezzék, s az benyomja a leme­zeket a folyóba. Ezenkívül igen nagy fontosságú a szivattyúzási munkák folytatása. A homokzsákokkal körülvett buzgárokból szivattyúval emelik át a vizet a Dunába, egy szinten tartják a folyóval, nehogy visz- szafelé kezdjenek működni. Ugyancsak megkezdték a felía- kadt vizek által elöntött terü­letek mentesítését is. Erről az igen nagy mennyiségű vizet szintén a Dunába szivattyúzzák. A honvédségi alakulatok kato­nái hozzáfogtak a feleslegessé vált homokzsákok felszedéséhez, kiürítéséhez. Mindez egyáltalán nem jelenti a védelmi munkál; lanyhulását. A magas vízállás ! ugyanis veszéllyel fenyeget j amit naponta el kell hárítani. karmányok nagyobb felhaszná­lását sürgette. Elmondotta, hogy a számítások szerint nyá­ron a zöldlucerna, télen a cu­korrépa felhasználásával a ser- téshizlalásban az abrak 20—30 százaléka megtakarítható. Vá­mosi Jenő, ugyancsak az ÁKI tudományos munkatársa, a hi­deg levegős szénaszáritás elő­nyeiről szólva megemlítette, hogy egyetlen szárító ventillá­tor alkalmazásával 40—50 má­zsa növényi fehérje menthető meg. Dr. Kecskés Sándor, az intézet tudományos főmunka­társa A törzstenyésztési munka szerepe a magyartarka marha értékmérő tulajdonságainak ja­vításában címmel tartott elő­adást. Szó volt még ezenkívül a malacnevelésről, a pecsenye- bárány hizlalásáról és a barom­fitenyésztésről is. Közben, felhasználva az érte­kezlet adta lehetőséget, az állat- tenyésztés jelenlevő Kossuth-dí- jas kutatóját, dr. Schandl Jó­zsefet nyolcvanadik születésnap­ja alkalmából köszöntötte Bank Gyula, majd a megyei tanács nevében ajándékot adott át ré­szére. Az idős kutató rövid be­szédben köszönte meg a meg­emlékezést. Délután a jelenlevők kérdé­seire válaszoltak az előadók. A tanácskozás hasznos vitával ért véget. A géppark rendületlenül dolgozik a töltések, erősíté­sek kialakításán. 1 Az eddigiek során, például a dunafalvi lokalizációs gát épí­tésénél 22 ezer köbméter földet mozgattak meg. A fokozol* munka ellenére azonban a fel­(■Folytatás a 2. oktalanJ IflMí ß ^ — , Dl Tangl Harald bevezető előadását tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom