Petőfi Népe, 1965. június (20. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-02 / 128. szám
A TETTEK KÖZSÉGE Rohamosan fejlődik Madaras Ami legelőször megragadja a látogatót ebben a községben, az nem más, mint a sok fa, a rengeteg bokor, a zöld, a park. Mindez azt mutatja, hogy Madarason olyan emberek laknak, akik szeretik és megbecsülik a szépet, igyekeznek minél otthonosabbá, korszerűbbé tenni a falut. Új iskola, napközi Merre tart, hogyan fejlődik Madaras, mit terveznek és mit valósítottak meg a község lakói? Erről beszélgetünk a tanácsháza egyik parányi szobájában Marcsó Lászlóné vb-tit- kárral és Fülöp Ilona gazdasági előadóval. Bőven van mondanivalójuk az újságíró számára a tervekről és a már megvalósított vagy éppen folyamatban levő beruházásokról. Próbáljuk meghatározni a fontossági sorrendet, bár nyilvánvaló, hogy a község lakói szempontjából mindegyik döntő jelentőségű. Először talán a július elején átadásra kerülő, 120 tanuló elhelyezésére alkalmas, új iskola- napköziről beszéljünk. A 780 ezer forintos beruházás megvalósításához a múlt év júliusában fogtak hozzá házi kezelésben, és saját téglából. A mada- rasiak ugyanis szénporos téglaégetővei rendelkeznek, ahol évenként 800 ezer téglát állítanak elő. Az építkezéshez szükséges pénzt a tanács a községfejlesztési alapból adja. A napköziben három tanulószoba, ebédlő, öltöző, fürdő, konyha stb. szolgálja majd a tanulók kényelmét, az elmélyült tanulást. Pedagóguslakások és postaház Nem kevésbé fontos az a két pedagóguslakás sem, amelyet még a következő iskolaév megkezdése előtt adnak át az arra rászoruló pedagógusoknak. Az építkezési költség 396 ezer forint. A község ebből 276 ezret visel, a többit pedig állami beruházásból fedezik. Most folyik az új postaház építése is. A munkát még tavaly kezdték el és a megvalósításhoz a községi tanács 200 ezer forinttal járul hozzá, míg a postaigazgatóság 300 ezerrel társult be az építkezésbe és gondoskodik berendezésekről is. Erre annál nagyobb szükség van, mert a postai forgalmat jelenleg magánházban bonyolítják le, igen szűkös, elavult körülmények a nyilvánosság elölt A KÖZLEMÉNY hosszú névsorának végigböngészése után ez volt az első gondolatom: Boldog emberek! Ki tudja, vajon mióta várnak már a lakás- kiutalásra. .. Aztán összehajtogattam az újságot. S ismét kinyitottam. Megszámoltam a neveket. Hatvankettő! Igen, hatvankét kecskeméti családnak szól a jó hír: rajta szerepelnek a lakásügyi bizottság idei kiutalási tervezetén. Am a közlemény másféle kellemes gondolatokat is ébreszt. Elsősorban a módszer, ahogyan a lakáskiutalási tervet az egész város nyilvánossága elé tárják: „A lakásügyi bizottság javaslatát a városi tanács vb igazgatási osztályának hirdetőtábláján közszemlére tesszük. A kiutalási tervezet ellen a lakásügyi hatóság által elismerten igényjogosult minden lakásigénylő 30 napon belül észrevételt tehet — kizárólag azon a címen, hogy a névjegyzékben szereplő személynél igényjogosultabb a lakásra.” MENNYI mindent tömörítenék ezek a sorok! Mert gondoljuk csak végig: mennyi fáradságába kerülhetett a vb igazgatási osztálya mellett működő társadalmi bizottság tagjainak, mire az igényjogosultságokról személyesen is meggyőződtek. S mennyi töprengésbe, mire a száz, meg száz lakásra szoruló közül a legnehezebb helyzetben levőket kiválogatták. És íme, a demokratizmus jegyében most közszemlére téve a névsor. Tessék, észrevét el ezhet, aki úgy érzi, hogy' a javaslatba hozottak nál jobban rászorul. ROKONSZENVES, s minden bizonnyal közmegelégedéssel fogadott módja a közügyintézésnek. Pi L között. Az új létesítményben két szoba, összkomfortos szolgálati lakás is lesz. Járdaépítés, vízműhálózat Végül beszélni kell még a járdaépítés gondjairól és a v'z_ műépítéssel kapcsolatos beruházások jelenlegi állásáról. A községfejlesztési munkának ez a két területe, amelyhez a legtöbb társadalmi munkát tud nyújtani a falu apraja-nagyja. Ebben az évben ezer négyzetméter betonjárda építését tervezik. Az anyagot és egy szakmunkást a tanács biztosít, a többit társadalmi munkában oldják meg. Ugyancsak az idei év feladata még körülbelül 600 négyzetméter téglajárda megépítése is, ami kizárólag társadalmi munkában készül. A község összes útjainak járdaburkolattal történő ellátását a tervek szerint 1970-re fejezik be. Közel félmillió, pontosabban 460 ezer forintos beruházással szerepel az 1965-ös költségvetési tervben a vízműhálózat bővítése. Mintegy 1200 méter vezetéket kell ebben az esztendőben lefektetni ahhoz, hogy a tervezett hálózat felével elkészüljenek, ami ötezer folyómétert jelent. Az eddigi munkáknál — árokásás, betemetés — a falu lakói húszezer forint értékű munkát végeztek. Elmondta a tanácstitkárnő, hogy az idén — ismerve az emberek aktivitását — 300 ezer forint társadalmi munkára számítanak. Többek között ez is egyik biztosítéka annak, hogy Madaras ilyen nagy iramban fejlődik, gazdagodik. Természetesen hozzájárul ehhez a község vezetőinek hozzáértése, a jó szervezés is. G. S. A szocialista emberformálás programja Szarvason befejeződött a TIT pedagógiai és pszichológiai országos konferenciája. Az ülésen határozatot hoztak a jövő ismeretterjesztési évad fő irányelveiről, programjáról. Az 1965— 1966-os tematikában — a családi, az iskolai, a társadalmi neveléssel egy síkon — helyet kapott a gyermekek életkori sajátosságainak elemzése, a szocialista emberformálás és erkölcs számos kérdése, a felnőttkori művelődés pszichológiai feltételeinek biztosítása, a mindennapi élet pszichológiai, a munkalélektan sok érdekes fejezete. A tizedik A József Attila utcában épül Kecskemét tizedik társasháza. A hat — két szoba, komfortos — lakásba, melyekhez az épület földszintjén, garázs is készül, még az idén beköltözhetnek a tulajdonosok. A Bács-Kiskun megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat dolgozói ugyanis úgy határoztak, hogy ezúttal nemcsak jó minőségű munkával — de gyorsaságukkal is meglepik az építtetőket. Ez a most folyó tárgyalások szerint négy hónappal hozná közelebb az átadás tervezett időpontját. Két kérés — egy címzett Veszélyes levélbedobás A Kecskemét—Klábertelep vasútállomáson nincs postaláda, Klábertelepen pedig nincs postahivatal. Az ottani lakosság, hogy ne kelljen bejönniük Kecskemétre egy-egy levéllel, levelezőlappal, így az alig percnyi időre megálló személyvonatok mozgópostáját veszi igénybe. Ebből azonban, sajnos, csak az elmúlt három hónap alatt is már jó néhányszor majdnem súlyos baleset származott. Legutóbb is (május 17-én) egy idős asszonnyal történt, szerencsére csak könnyebb kimenetelű baleset: felkapaszkodott a vonat postakocsijára, hogy bedobja levelét. A nyílás azonban zárva volt, mire dörömbölni kezdett a kocsi oldalán. Közben a vonat elindult, a nénike ettől megijedt és elvesztve egyensúlyát a pályatest mellé zuhant, de — mint Gerharth József állomásvezető elmondotta — súlyosabb következménye is lehetett volna a balesetnek. — Az állomáson egyedül teljesítek szolgálatot — mondja még —, s így a vonatkozó szabályzatok szigorú betartása mellett még az árukiadás is rámhárul. Képtelen vagyok megakadályozni, hogy a klábertele- piek (az ötéves gyerektől szinte az aggastyánig) igénybe vegyék a mozgópostát. Postaládák kellene tehát mielőbb elhelyezni az állomásépület falán. Vállalom, hogy vonatérkezés elöli egy-két perccel kiürítem és a leveleket, úgy a magam íe^e- lőssége, mint embertársaim resti épségének megóvása érdekében, saját kezűleg adom át a mozgóposta szolgálattevőjének. A Szegedi Postaigazgatóság bizonyára nem zárkózik el a jogos kérés elől. V. I. Panasz a sorompóra Hatos névadó Hat, ez évben született kecskeméti csöppség tiszteletére rendeztek kedves, családias ünnepséget a napokban a Kecskeméti Városi Tanács dísztermében. Ez már a harmincadik névadó ünnepség volt az idén, s „főszereplője” három kislány, három kisfiú: Butenkó Szvetlána, Pál házi Ilona, Herczeg Erzsébet, Balog Csaba, Molnár Sándor és Kis Zoltán. A kecskeméti MÄV fűtőház melletti sorompót mostanában csaknem állandóan zárva tartják, különben a vasútállomás a nagy teherforgalmat (tolatást) képtelen lenne lebonyolítani. Ezt mi, hunyadivárosiak, méltányoljuk, de ettől függetlenül ezúttal a Petőfi Népében emelünk panaszt a sorompó néha kivárhatatlanul hosszú ideig tartó lezárása miatt. Korábban ugyanis már néhányszor szóvá tettük illetékes helyen, ám mi lett az eredmény? A sorompóra kis táblát szereltek azzal a szöveggel, hogy tíz percen túl is zárva tartható. A probléma tehát nemhogy megoldást nyert volna, hanem még súlyosbodott. A Hunyadiváros az utóbbi időben rohamosan népesedik, az állomásfőnökségnek tehát nagyabb figyelmet kellene fordítani a sorompó kezelésére, különösen a reggeli órákban, amikor az új városrészből százával mennek a gyerekek a belvárosi iskolákba és a dolgozók is a munkahelyükre. Mondanunk sem kell talán, hiszen mindenki tudhatja magáról, hogy még 5—10 perces késés is milyen kellemetlen következményeket vonhat maga után. Kurucz János Kecskemét, Hunyadiváros 33. PETŐFI NEPB é Magyar Szocialista Munkáspari Bacs-Kisküo megyei Bizottsága es a megyei tanács lapja. Főszerkesztő; dr Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó; Mezei István igazgató Szerkesztőség; Kecskemet. Városi Tanacsház. Szerkesztőségi telefonközpont! 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1» Telelőn: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dli 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon! U-88. Index: 25 063.
