Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-27 / 149. szám

3. oldal 1964. június *27, szombat Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) miszerfogyasztásában az önellá­tó fogyasztás és a szabadpiaci beszerzés aránya. Míg 1955-ben még 50 százalékot tett ki, jelen­leg már 33 százalékra csökkent. Hogy tekintsünk erre a folya­matra? örülhetünk is, meg nem is. Annyiban örülhetünk, hogy tükrözi szocialista parasztsá­gunk pénzbevételének növeke­dését és választékosabb fo­gyasztását. A földművesszövet­kezeti kiskereskedelem pedig szépen fejlődött, és az igénye­ket ki tudja elégíteni. Annyi­ban azonban aggasztó, hogy kis­sé túl gyors volt ez a folyamat, és esetenként a háztáji gazda­ságok termelésének csökkenésé­vel is összefügg. Ez utóbbi szem­pontból most már meg kellene állítani ezt a folyamatot, mert ha folytatódna, a háztáji gaz­daságok termelési lehetőségei kihasználatlanul maradnának, bolti, raktározási és szállítási beruházásokkal pedig nem győznének, hisz a bolti fogyasz­tás enélkül is szüntelenül nö­vekszik. Ez kereskedelmi kérés ugyor^. de lényegében a terme­lés területén dől el, s arra kell törekednünk, hogy kedvezően dőljön el. Nyers elvtárs ezután az új kiszolgálási formák hasznossá­gáról szólt, majd a következő­ket mondotta: — Végül a kereskedelmi dol­gozók munkájáról, mint a tár­sadalom szempontjából nagy­fontosságú és közérdekű kér­désről szeretnék szólni. Ha azt mondjuk, hogy a belkereskede­lem fejlődött, ezzel már azt is kifejeztük, hogy a dolgozók munkája egészében javult. Az egyetemes dicsérettel azonban megkerülnénk a lényeget, a ' sommás bírálattal viszont igaz­talanok lennénk. A dolog lé­nyege, hogy éppen gazdaságpolitikánk nyomán nőnek a követelmények a kereskedelmi dolgozók mun­kájával szemben. A követelmények két irány­ban, egyrészt a szakértelem, másrészt a szocialista munka­erkölcs érvényesítése terén nö­vekednek. A szakértelemnek kü­lönböző fokozatai vannak, a cél az, hogy a dolgozók szaktudás­ban egyre magasabb fokra jus­sanak. A szocialista munkaer­kölcsnek azonban nincsenek fo­kozatai. Vágy megfelel valaki a szocialista munkaerkölcs szi­gorú és magas követelményé­nek, vagy nem. A cél az, hogy minden dolgozó megfeleljen. Milyen konkrét követelmé­nyekről van szó? Négy fő kö­vetelményről, melyek külön-kü- lön is nagy fontosságúnak, de tu­lajdonképpen egészében, együt­tesen érvényesítendők. Az első a megfelelő, szün­telenül bővülő áruismeret. A második az emberismeret, a fogyasztói magatartás is­merete és megértése. Har­madik a vásárló megbecsü­lése, udvariasság. Negyedik a szocialista tulajdon gon­dos kezelése. Ha ezek valamelyikének nem képes megfelelni, nem való ke­reskedelmi pályára, a fogyasz­tókkal közvetlen kapcsolatban álló beosztásra. A vezetők elé az említetteken felül még to­vábbi feltételeket is kell állí­tani, amelyek a vezetési mód­szerekkel kapcsolatosak. A munkafegyelem fokozása érdekében kívánatos az eddigi­nél valamivel nagyobb önálló­ságot és felelősséget ruházni az alsóbb vezetőkre, főként a bolt­vezetőkre, jutalmazási és fe­gyelmezési szempontból egy­aránt. E téren a szemléletet is formálni kell. A szocializmus érdeke na­gyobb munkafegyelmet kö­vetel. A bérezés területén helyes tö­rekvése a minisztériumnak és a szakszervezetnek, hogy növe­kedjék a fizetéskülönbség a kez­dő és a gyakorlott, képesített dolgozók között. Kívánatos, hogy a jövőben módszeresebben, job­ban differenciáljunk a végzett munka mennyisége és minősé­ge szerint is. Időnként szó esik a „pult má­sik oldaláról” is, arról, hogy a fogyasztók a vásárlók egy része is nevelésre szorulna. Ez igaz, el kell ismerni, A fogyasztói magatartás normáit a szövetke­zeti szerveknek, a szakszerveze­teknek. tanácsoknak és külön­böző társadalmi szerveknek kell jobban kidolgozni, megismertet­ni és elfogadtatni. A miniszteri beszámoló szem­léletét reálisnak látom, a fenn­álló gyengeségek megszűnésé­ben reménykedem, a belkeres­kedelem egészének további fej­lődésében bízom. Ezért a be­számolót elfogadom — fejezte be felszólalását Nyers Rezső. ★ Az ebédszünet után Vass Ist­vánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. A tárgysorozat HÍREK MOCtOTT Van jtnipcü „Mr. Roham” és a főnöke A nemzetközi sajtó élénken kom­mentálja a legújabb délkelet-ázsiai fejleményeket. Az érdeklődés kö­zéppontjában az a tény áll, hogy az USA eddigi dél-vietnami nagykö­vete, Cabot-Lodge lemondott, s he­lyébe egy tábornokot, Maxwell Tay- lort nevezték ki. Az sem jelenték­telen körülmény, hogy Taylor he­lyettese a Pentagon kedvence lett: Alexis Johnson, akit az amerikai hadügyminisztérium „Mr. Roham” becenéven emleget. Miért mondott le Cabot-Lodge, a hivatásos diplomata? Miért töltötték be a helyét Taylorral, a hivatásos katonával? És miért „erősítették” meg a hivatásos katona pozícióját egy olyan hivatásos külügyi szemé­lyiséggel, aki elkötelezett hive a „roham-diplomáciának” és a „hands up” stílusnak? Érdemes újra idézni Wayne Morse amerikai szenátor felszólalását a szenátus legutóbbi ülésén. Wayne azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok elindult az ázsiai általános háború felé. „Ha ez a háború való­ban bekövetkezik” — jelentette ki a szenátor —•, „akkor az Egyesült Államok úgy lesz ismert, mint a nemzetközi béke legnagyobb veszé­lyeztetője.” Wayne hangjából felháborodás és aggodalom csendül ki. Anélkül, hogy nevén nevezte volna a felelő­söket, lényegében a „macnamarai háború” esztelenségét kárhoztatta. Azok a jelenségek, amelyek az efféle aggodalmakat táplálják, igen beszédesek. Folyik a rengeteg hadi­anyag Amerikából Délkelet-Azsiába, Dél-Vietnamban új „stratégiai” légi­MtfumeiírisMtíseér ciát ~ tábornokokra bízzák. Miért? Miért? Miért? Se vége, se hossza a találgatások­nak. De azért bizonyos tények be­szélnek önmagukért. CaJbot-Lodge valóban részt akar venni a Gold- water elleni választási előhadjárat- ban. Johnson — úgy lehet — csak­ugyan minden eshetőségre biztosí­tani akarja önmagát Saigonban. De általános az a vélemény, hogy Tay­lor nem a „bombázzuk Hanoit” vo­nal képviselői közé tartozik. Sze­mélyre — Mr. Roham „egyéniségé­vel” megerősítve — talán alkalmas arra is, hogy legalább átmenetileg megerősítse Khanh saigoni minisz­terelnök feltűnően ingadozó helyze­tét. Ez a Khanh már ott tart, hogy kétszer egymás után nem merészel ugyanazon a helyen éjszakázni. Ko­losszális népszerűtlensége egyik ki­fejeződése a jenkik kolosszális nép­szerűtlenségének is. Egyre több oldalról kezdik úgy vélni, hogy az USA előbb a tár­gyalóasztalhoz kényszerül a délke­let-ázsiai feszültség feloldása érde­kében. Nyivánosságra kerültek olyan vélemények is, hogy a Cabot- Lodge-énál „erősebb” kezek feltű­nése Dél-Vietnamban — nem okvet­lenül a szennyes háború kiszélesí­tése érdekében történt. Johnson erőt akar mutatni — keresik a reális magyarázatot — mind belpolitikai ellenfelei irányában, mind pedig arra az esetre, ha a tárgyalások ügye mégis napirendre kerül. Egy bizonyos: a délkelet-ázsiai tér­ség levegője igen forró. Megérdemli az állandó, éber figyelmet. ft. u szerint dr. Szénás! Géza leg­főbb ügyész beszámolója követ­kezett a törvényesség helyzeté­ről a Magyar Népköztársaság­ban. Kiemelte, hogy a Magyar Népköztársaságban a törvényes rend és a törvényesség szilárd; törvényeink a társadalom egé­szének és ezzel összhangban az egyén boldogulását szolgálják, büntetőtörvényeinktől kizárólag annak van oka tartania, aki szembeszegül a törvényes ren­delkezésekkel. A legfőbb ügyész hangsúlyoz­ta, hogy szocialista államunk továbbfejlesztésének kulcskérdé­se a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibonta­koztatása; az, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kapcso­lódjanak be közvetlenül is a közügyek intézésébe. E célok segítését szolgálják a társadal­mi bíróságok, amelyeknek szá­ma a korábbi ezerötszázról mintegy kétszeresére emelke­dett. Példákkal igazolta, hogy időszerű és szükséges volt a tár­sadalmi bíróság továbbfejlesz­tése, majd így folytatta: — Bár a társadalmi bírósá­gok működésének egyéves ta­pasztalatai reménytkeltőek, ki­fogásolnunk kell, hogy az elbí­rált ügyek mennyisége a meg­választott társadalmi bíróságok számához viszonyítva még ke­vés, valamint azt is. hogy a megválasztott társadalmi bíró­ságok egy része 1963-ban nem működött, bár erre lett volna lehetőség. Ennek egyik oka, hogy az üzemi szakszervezeti bizottságok egy része kevés ön­állóságot és kezdeményező kész­séget tanúsított a társadalmi bíróságok működésének meg­indítására. Többségük még nem tudott megfelelő együttműkö­dést kialakítani a gazdálkodó szerv vezetőjével. Ennek követ­keztében nem értesült időben a fegyelmi eljárások megindí­tásáról. és nem volt lehetősége eljárások kezdeményezésére sem. A fejlődés további meg­gyorsítása érdekében arra kell a fő figyelmet fordítani, hogy a még nem működő társadalmi bíróságok is megkezdjék mun­kájukat. Ebben elsősorban a szakszervezetekre és a gazda­sági vezetőkre hárul több fel­adat. Olyan együttműködést kellene kialakítanunk, hogy az arra alkalmas ügyek a társa­dalmi bíróság elé kerüljenek. Az ügyészi, a bírósági szervek­nek és a vállalati jogtanácso­soknak egyaránt segíteniük kell a társadalmi bíróságokat. ★ Pénteken délután interpellá­ciókra került sor, majd az ille­tékes miniszterek válaszoltak az elhangzott kérdésekre. Ezzel az országgyűlés mostani ülésszaka befejeződött. Az ülés Vass Ist­vánná elnök zárszavával ért véget. fl bécsi nemzetközi kertészeti kiállításon pénteken újabb gyümölcs-, zöldség- és dísznövény-eredménybemutatókat rendeztek A bécsi nemzetközi kertészeti kiállításon pénteken újabb gyü­mölcs-, zöldség- és dísznövény- eredménybemutatókat rendez­tek. Ezeken a magyar kertészeti termékeket 5 arany-, továbbá 14 ezüst- és 14 bronzéremmel jutalmazták. Aranyéremmel tüntették ki a Balatonboglári Állami Gazdaság germersdoríi cseresznyéjét. Bécs város arany nagydíjával jutalmazták az egész magyar gyümölcsbemnutatót. Bécs város ezüstdíját a Balatonboglári Ál­lami Gazdaság cseresznyebemu­tatója kapta meg. Ugyancsak Bécs város ezüstdíját kapta Mé­szöly Gyula, a Duna—Tisza kö­zi Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zet igazgatója a paradicsomne- mesítési eredményeivel. A ma­gyar gyümölcs-, zöldség- és dísznövény-bemutató árurende­zését külön bronzéremmel is­merték el. (MTI) Hruscsov és Erlander a két ország kapcsolatairól tárgyalt STOCKHOLM. (MTI) Hruscsov szovjet miniszterel­nök a csütörtök estét Erlander svéd miniszterelnök vidéki re­zidenciáján töltötte. A két ál­lamférfi pénteken délelőtt tért vissza a svéd fővárosba. A két miniszterelnök csütör­tökön este nemhivatalos tár­gyalásokat folytatott egymással, majd a Nyikita Hruscsov tisz­teletére adott vacsorán mondott beszédében Erlander kijelentet­te: Véleménye szerint Hruscsov látogatása nagy jelentőségű. — Megbeszéléseink a béke, a nem­zetközi helyzet kérdéseire össz­pontosultak — mondotta. Tito lengyel kitüntetése VARSÓ. (MTI) A Lengyelországba érkezett Joszip Broz Tito gazdag progra­mot bonyolított le csütörtökön. Tito és kíséretének tagjai nem sokkal érkezésük után látoga­tást tettek a LEMP Központi Bizottságában Wladyslaw Go- mulkánál, ahol a politikai bi­zottság és a titkárság több tag­jának jelenlétében baráti esz­mecserét folytattak. Ugyancsak látogatást tett Tito és kísérete Aleksander Zawadzkinál, a len­gyel államtanács elnökénél, A kora esti órákban a Belwe- dere palotában ünnepélyes ak­tusra került sor. Aleksander Zawadzki átnyújtotta Titonak a legmagasabb lengyel állami ki­tüntetést. Veljke Vlahovicsot és Milos Minicset is kitüntették. Tito viszont a legmagasabb ju­goszláv kitüntetéseket adomá­nyozta Gomulkának, Zawadzki- nak és Cyrankiewicznek. Uj tűzgyújtás Tíz évvel ezelőtt kezdett működni a világ első atomerőműve LEGENDÁK szólnak arról, hogy bátor emberek — Promé­theusz vagy mások — vesztük árán is elrabolták az istenek­től a tüzet. Egész technikai kul­túránk alapja az elégetett szén, kőolaj vagy más üzemanyag AZ ELSŐ TŰZ, melyet, az ember csiholt és táplált, száz és százezer évet világít be, egé­szen napjainkig. A hagyomá­nyos energiaforrásokból (tüzelő­anyagokból) még óriási, de nem kimeríthetetlen tartalékaink vannak, és óráról órára többet fogyaszt az ipar, a közlekedés, a mindennapi élet. Mi lesz, ha mindenünket „elégetjük”? Amikor ez a lehetőség fel- rémlett az emberiség jövőjének Jóváhagyták a Druzsba tv-lánc vázlattervét A Magyar Távközlési Kutató Intézet és a szovjet posta rá­diókutató intézete már koráb­ban megállapodott abban, hogy közösen dolgozzák ki a Druzsba mikrohullámú relérendszert, amely a Szovjetunió területén, majd később más szocialista or­szágokban is tökéletes vonalat nyit a távközlés, mindenekelőtt á televízióadások számára. Olyan széles sávú, sokcsatornás, mik­rohullámú vonalról van szó, amelynek egy-egy csatornája 1920 egyidejű telefonbeszélge­tésre, vagy fekete-fehér, illetve színes televíziókép, továbbá négy kísérő hang közvetítésére alkalmas. Hasonló berendezése már van az Egyesült Államok­nak, ez azonban annál sokkal korszerűbb lesz, mert nemcsak telefon, vagy tv-adásokat, ha­nem kibernetikai gépek számí­tási adatait ú tudja továbbí­tani. Működése megbízhatósá­gát növeli, hogy túlnyomórészt félvezetőkkel működik az ame­rikai elektroncsöves megoldás helyett. A tervezési munka kezdete igen biztató, a nagyszabású át­viteli rendszer vázlattervei el­készültek, azt a napokban Moszkvában nemzetközi zsűri megvizsgálta és jóvá is hagyta. Az első berendezések felhasz­nálásával 1966. első negyedév végére készül el a Szovjetunió­ban egy 150 kilométeres mikro­hullámú vonalszakasz, 1967-ben egy újabb 280 kilométeres sza­kaszt építenek, majd az itt nyert tapasztalatok alapján az Orion gyár 1969-ben kezdi meg a Druzsba teljes vonalának ki­építéséhez szükséges mikrohul­lámú berendezés sorozatgyártá­sát UMIij láthatárán, a fizikusok már úgy­szólván kezükben tartották az új, kimeríthetetlen energiafor­rást, az atommagot. A szén és a kőolaj kilogrammjában rejlő kalóriaértéket ezres számok jel­zik, de az uránium, a plutónium vagy hidrogén kilogrammja mil­liárd és százmilliárd kalóriát ad. Csak éppen azt kellett meg­oldani, hogy veszély nélkül te­gyék hasznossá az atommag roppant energiáját. TÍZ ÉVVEL ezelőtt, 1964. jú­nius 27-én megtörtént a máso­dik tűzgyújtás az emberiség tör­ténetében. Moszkva környékén működni kezdett a világ első atomerőműve. Villamce áramot termelt. Egy nagy iparváros napi ener­giaszükséglete 100 ezer kilowatt. Ha szénnel termeljük ezt a mennyiséget, egész vasúti sze­relvényre valót kell elégetni. Négy kilogramm urán (egy ak­tatáskában elfér) ugyanennyi hőerőt ad. Az első atomerőmű üzembe helyezése után egy évvel D. Rio. hincev professzor bejelentette: Az 5000 kilowattos atomerőmű tudományos és műszaki ta­pasztalatai alapján tízszer-húsz- szor, sőt, százszor ekkora kapa­citású energiatermelőket építe­nek. Ha cipőt vásárolunk, újságot olvasunk, vonatra ülünk, bekap­csoljuk a villanyt, a televíziót: mindig és mindenütt energiát fogyasztunk. Az emberiség jö­vője, jóléte, sőt, fennmaradása is attól függ, győztes lesz-e az energiáért vívott harcban. A SZOVJET atomerőmű, amely tíz esztendővel ezelőtt először termelt bőt és fényt, a magenergia békés hasznosításá­nak lehetőségével és biztonságá­val ajándékozta meg az embe­riségéi. Gyenes István

Next

/
Oldalképek
Tartalom