Petőfi Népe, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-27 / 149. szám

1964. június 27, szombat 3. oldal Harmincegy brigád versenyez a szocialista címéit Zuhany és sátor a kombájnosoknak Saját autébusz A ssaksxervezeti bizottság munkája az Izsáki Állami Gazdaságban Egymástól fényévnyi távolságban... Árvái Istvánnal az Izsáki Ál­lami Gazdaság szakszervezeti bizottságának titkárával azSZB tevékenységéről, legutóbbi in­tézkedéseiről, valamint a tervei­ről beszélgettünk. ELÖLJÁRÓBAN elmondotta, hogy a gazdaságban a tavalyi huszonhárommal szemben az idén harmincegy szőlő- és gyü­mölcstermesztő brigád verse­nyez a szocialista cím elnyeré­séért. Az elmúlt évben a bri­gádok fele nyerte el a megtisz­telő címet és osztozott összesen csaknem 40 ezer forint jutal­mon. Idén úgy ígérkezik, hogy ennél sokkal jobb lesz az arány: a brigádok több mint a kéthar­mad részének már most esélye van a megtisztelő címre. Nem­sokára értékelik az első félév eredményeit, s ennek során elemzik, hogy a verseny részt-' vevői hol követtek el hibát, mi A Tonal----túlsó végén Sz alai Károly a Bács-Kiskun megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója _ Halló!* Szalai elvtárs ve­gye úgy, mintha egy mikro­fonba beszélne -és a hangszó­rók ott függnének a megye vas-műszaki boltjainak bejá­rata fölött. Most ugyanis a vá­sárlók nevében kérdezzük: — Meddig lesz még hiánycikk a füstcső, tepsi és sok más áru- féleség? __ Könnyen válaszolhatok, me rt állandóan asztalomon van a hiánycikklista, és már oda van jegyezve mindegyik áruféleség mellé az is, hogy mennyit gyártanak belőle a megyei ktsz-ek és a tanácsi vállalatok a következő hóna­pokban. A szerződések alapján őszre 15 ezer füst- és könyökcső ke­rül a boltokba. Gömbölyű és fedeles szénkannából összesen 11 500-at kapunk a vállalatok­tól a hideg idő beálltáig. Drót­fonatból 132 tonna, fémmosdó­állványból 3000, pogácsaszagga­tóból és ónozott tepsiből pedig 4000—4000 készül a második fél­évben. Lesz elég vaskerítésosz­lop. motorkerékpárindító kulcs és PVC-nyeregtakaró is. — De van a hiánycikklistán még más is. Mi van például az ereszcsatornával és a sertéste- etető vályúval? — Sajnos egyikről sem sok jót mondhatok, hasonlóan a fekete lemeztepsihez. Csatornát to­vábbra is' csak korlátozott mennyiségben adhatunk a fo­gyasztóknak, ugyanis nincs elég * lemez. Ezzel indokolhatom azt is, hogy a tepsi és a sertésetető vályú is hiánycikk marad, pe­dig az utóbbiból a bácsalmási tanácsi vállalat szívesen elké­szítette volna a szükséges meny- nyiséget. — Köszönjük a tájékoztatást, a viszonthallásig. Ezt értse szó szerint, mert rövidesen ismét jelentkezünk. Megérdeklődjük majd, hogyan teljesítik a szer­ződéseket a ktsz-ek és a taná­csi vállalatok. — Én is ezt akartam kérni. Viszonthallásra. B. II az, ami javításra szorul. Év vé­géig még alkalmuk lesz kikö­szörülni az esetleges csorbát. A jól dolgozó brigádok egyébként a tavalyinál 10 ezer forinttal több jutalomban részesülnek. IGEN SOK a teendő a gazda­ságban a balesetelhárítást ille­tően. Éppen ezért a havonkénti biztonsági szemléken, s a mun­kásvédelmi oktatáson kívül nemrégiben a „balesetmentes üzemegység” cím elnyerésére is versenyt indítottak. A szakszervezeti bizottság a gazdaság vezetőségével egyetér­tésben alaposan felkészült a be­takarítási idényre is. A tenni­valók megbeszélése után kam­pánytervet készítettek, s ezt el­juttatták azokba az üzemegysé­gekbe, amelyekben gabonát is termesztenek. A gazdaság négy állandó jel­legű üzemi konyhával rendel­kezik, s most, a betakarítási munkák \tartamára, a Papp-ta- nyai üzemegységben is megte­remtik az étkezési lehetőséget. Egy csővázas szín körülfalazá- sával létesítenek ebédlőhelyisé­get. Számos olyan házaspár is dol­gozik a gazdaságban, akiknek gyermekük elhelyezése gondot okoz. Ezen segít a tavaly elké­szült napközi otthon. GONDJA VOLT a szakszer­vezeti bizottságnak arra is, hogy a kombájn- és ara tógép vezetők a nagy munka dandárjában szálláshoz jussanak. Részükre a táblák közelében sátrakat húz­tak fel. Ugyanakkor valameny- nyi kombájnra tartályt szerel­tek, amelynek a gép és a nap melege által kellemesre hevített vizével zuhanyozhatnak a gépek kezelői. A legtöbbet foglalkoz­tatott, nagy teljesítményű D 4 K erőgépeket folyamatosan veze­tőfülkével látják el. TERVEIKRŐL szólva, az SZB-titkár egyebek közt azt is elmondotta, hogy rövidesen megoldják a dolgozók munkába-, illetve hazaszállítását. Bejáró munkásaik ugyanis nemcsak a környező községekből, hanem még Sükösdről, Hajósról is van­nak. Ezeket mindeddig — nem­egyszer porban, esőben — nyi­tott teherautón szállították. — Most egy használt autóbuszt vá­sárolt a gazdaság, s a jármű kijavítása után a távollakó dol­gozóik kényelmesen utazhatnak. Több ízben hét végi országjáró kirándulást is szerveznek majd. J. T. Ingyen kazán A Zománcipari Művek Kecs­keméti Gyáregységében Vass János főtechnológus hívta fel figyelmünket egy jelentéktelen külsejű kis épületre. A házikó igen hasznos berendezésnek nyújt otthont, amelyet az üzem dolgozói „ingyen kazánnak” be­céznek. Hivatalos neve füstgáz­hasznosító berendezés. Egy üze­men kívüli újítás felhasználá­sával készítették el. Korábban a zománcozó ke­mencék 5—600 fokos égéster­mékei felhasználatlanul „füstöl­tek el” a kéményeken keresz­tül. A berendezés segítségével munkába fogta a hőenergiát az üzem, gőzelőállításra használja. Éves szinten ez mintegy 200 ezer forinttal csökkenti 'a ter­melési költséget. A berendezés kezeléséhez — műszakonként — mindössze egy ember szükséges. Feladata, hogy szemmel tartsa a mérőmű­szereket. Képünkön Rácz Jó­zsef kazánfűtő a feszmérőt el­lenőrzi. Mindössze néhány perc­ig tartózkodtunk munkahelyén, mégis, szinte elviselhetetlennek találtuk a 40 fokos hőséget, ö azonban — mint mondta — megszokta mór és szinte termé­szetesnek érzi a klímát. A sok dicséretes eredménnyel büszkélkedhető tompái Kossuth Termelőszövetkezet üzemi konyhát létesített az aratás ide­jére. A közös gazdaság két asz- szonya: Virág Béláné — aki egyébként vezetőségi tagja a szövetkezetnek — és Csiszár Tanulságos per zajlott le nem­régiben — másodfokon — a megyei bíróság előtt. Rövid előzmény: A kiskunhalasi já­rásbíróság helyt adott a felpe­res, a harkakötönyi Mező Imre Tsz több mint 49 ezer forintos kötbérigényének az ÉM Bács- Kiskun megyei Építőipari Vál­lalattal, mint alperessel szem­ben. A vállalat fellebbezéssel élt. Miért merült fel a nagy össze­gű kötbér iránti igény? A’ vál­lalat annak idején szerződésben vállalta, hogy 1963. december 29-re a szövetkezeti gazdaság­nak felépít egy tízezer férőhe­lyes tojóházat, s így a tsz azt az idén már teljes kapacitással üzemeltetheti. A múlt év utol­só két hónapjában azonban a vállalat csökkentett létszámmal folytatta az építkezést, majd félbehagyta, s újból csak ez év április elején fogott hozzá. A létesítményt május közepén ad­ta át rendeltetésének. Nem vitás, hogy az építkezés elhúzódása miatt jelentős ösz- szegű kára származott a közös gazdaságnak. Ebből a szempont­ból indokolt is a kötbér iránti igénye. Csakhogy: A létesít­ményhez szükséges két elszívó­berendezés megszerzése, az elő­írásoknak és a szerződésben foglaltaknak megfelelően, az építtető, azaz a termelőszövet­kezet feladata lett volna. A be­rendezés megrendeléséről azon­ban nem gondoskodott, végül is tavaly szeptemberben a vál­lalat tett- lépéseket annak be­szerzését illetően. Mivel az el­szívó üstök beépítését a válla­latnak ekkor már meg kellett volna kezdenie, az akadályt kö­C zerény kis hírecske adta tudtukra az újságolva­sóknak, hogy az utolsó júniusi vasárnapon nyitják meg kapui­kat megyénkben az ifjúsági ön­kéntes építőtáborok. Tavaly és tavalyelőtt is, szer­te az országban sok munkatá­borban dolgoztak nyaranta kö­zépiskolás és egyetemista fia­talok. A kéthetes táborozással, vidámsággal, szórakozással egy­bekötött építőmunka nyomán Andrásné naponta huszonöt ember számára főz egyfogásos ebédet, amit 3,50 forintért ve­hetnek igénybe az aratók. Az üzemi konyha nyersanyagszük­ségletét ugyancsak a tsz bizto­sítja saját gazdaságából. zölte a szövetkezettel. Mind­amellett, bár csökkentett erő­vel, folytatta az építkezést. .. Ügy látszik azonban, a tsz erről sem vett tudomást, s — a vállalat iratai szerint — a szóban levő berendezés csak februárban érkezett meg... A teljes igazság kedvéért el kell azonban azt is mondanunk (s ez kitűnt a íellebbviteli tár­gyaláson is), hogy a tél enyhébb napjaiban, heteiben az építő­ipar folytathatta volna a belső építkezést, ha másképp nem, fűtés mellett. Sőt, leállnia, vagy ősszel az iramot csökkentenie sem lett volna szükséges, mivel a szakértő vallomása szerint a tojóházat a téli hónapokban e£- szívóberendezés nélkül is koc­kázat nélkül lehetett volna üze­meltetni. Mi hiányzott ahhoz, hogy ez így történjék? Semmi más, mint a feleknek egymás szán- dékához-gondjához való rugal­mas alkalmazkodása, vagy egy­szerűen csak idejében történő megbeszélése és' rendezése a kö­zös dolgoknak. Mondjuk így: Az építtető és kivitelező szo­cialista jellegű kapcsolata. Valamiféle bürokratikus szí­nezetű idegenkedés nyomta rá bélyegét a tsz és a vállalat kap­csolatára — mintha két, egy­mástól fényévnyi távolságban levő bolygóról kerültek volna egy harmadikra. A felelősség alól egyik felet sem mentette fel a megyei bí­róság egyébként méltányos dön­tése, amely szerint a vállalat kötbérfizetési kötelezettségét az eredetinek egyötödére mérsékel­te. termőtalajjá változtatták az év­századok óta lápos Hanságot, segítettek új ipartelepek létre­hozásában, s nem utolsó sor­ban részt vettek a nyári mező- gazdasági munkák elvégzésé­ben. Súlyos milliókra rúg az áldozatkész fiatalok néhány he­tes önkéntes munkavégzésének értéke. A múlt esztendő nyarán a Bácsalmási Állami Gazdaság földjein két hónap alatt mint­egy 800 fiatal vett részt a ter­melő munkában. így a gazda­ság időben befejezte a gyü­mölcsszüretet, a kukoricacíme- rezést és a szőlókötözést. S hogy csak egy számot említsünk: A fiatalok társadalmi munkájának értéke tavaly, csupán ebben a gazdaságban több mint kétszáz­ezer forint volt. A vasárnapi ünnepélyes tá- " bornyitókon a nyolc Bács-Kiskun megyei ifjúsági építőtáborban 1450 fiatal készül hozzá a kéthetes munkához. A Bácsalmási, Bajai, Kiskunha­lasi, Kunfehértói, Városföldi, Helvéciái és Izsáki Állami Gaz­daságok vezetői valóban kor­szerű, a tábori életre kiválóan alkalmas területet biztosítottak az érkezők számára. A tanulók évközben az is­kolapadokban igyekeznek kiér­demelni a társadalom megbe­csülését. Most a földeken, más megyékben pedig építkezéseken, vagy épp a terméketlen, érték­telen talaj megjavításán, ter­mővé változtatásán szorgoskod­nak. A vakációjukból, a megér­demelt két és fél hónapos pi­henőjükből szívesen áldoznak két hetet annak az államnak, amely biztosította gondtalan ta­nulásukat. C hhez a munkához, ezek­*" hez a dolgos hétközna­pokhoz kívánunk sok sikert, majd utána nagyon boldog, kel­lemes ,nyaralást! «K. Ms Az első nap Tóth Kálmán, Drgo- vány fiatal községi párttitkára úgy lebar­nult a nyár első hetei­ben, hogy bármelyik szántóföldi munkás megirigyelhetné. A „rézbőrvséget” a szán­tóföldnél ugyan kelle­mesebb helyen, Bala- tonaligán szerezte — a szezon elején vette ki szabadságát. Ami­ből pár nap még a két heles üdülés után is maradt. — Csak azt már nem vettem most ki — mondja ő. — Mikor visszajöttem, akkor láttam, hogy milyen hosszú idő két hét. Mikor elmentem, még csupazöld volt a ga­bona, s most... Milyen itt a párt­áidéi Több mint száz kommunista az öt alapszervezetben. A hatodikat most szer­vezik a fóldművesszó- vetkezetben. Az idén tíz tagjelöltet vettek fel, elsősorban fiatalo­kat, köztük nőket is, természetesen. A fia­talokkal való „vérfel- frissítés” nem új do­log itt, már tavaly ősszel is négy ifjú párttag vonult be ka­tonának. Az is igaz, hogy a községi KI1SZ- szervezet tevékenysége nem mondható túlsá­gos elevennek, szerve­zeti élet például alig van. Még jó, hogy ,a művelődési otthon igyekszik kielégíteni a fiataloknak a társa­dalmi élet iránti igé­nyeit; hétfő kivételé­vel minden este össze­jöhetnek a különböző klubbokban. Élnek is az alkalommal De hát mivel telt el a párttitkárnak a sza­badság utáni első nap­ja? — A három termelő­szövetkezeti csoport vezetőjét megkértem, hogy látogassuk végig a határt. Együtt, mind a három gazdaságét. Eső után voltunk, a dűlöutakon jól gurul­tak a motorok. Mint­egy háromezer holdat jártunk be egész nap. Négy órát töltöttünk a motoron. De alapo­san megnéztük, hogy mi várható, s megbe­széltük, mit kell ten­ni. A kalászosok szé­pek. De jól fejlődnek a kapások is, a Petőfi Tszcs a közös terület­ről tíz hold burgonya terméséi viheti piac­ra; most jó ára van. Aztán néztük az új te- depitésű 110 hold nagy­üzemi sgölM §s a hold gyümölcsöst. A szőlő egy része az idén már termőre fordul. Az ültetvények gon­dozottak. Ellátogattak a Sallai Tsz területére is. Ott most az a fő gond, hogy kevés a gép az aratáshoz, s emberi munkaerővel sem áll­nak valami jól. De át­hidalják a nehézséget, mégpedig úgy, hogy a tsz saját kombájnját kölcsönadja az Izsáki Állami Gazdaságnak, hogy ott minél hama­rább végezzenek az őszi árpával, s utána az aratócséplő ötödma­gával tér vissza a szö­vetkezet tábláira. A Rákóczi Tszcs is át­adja ideiglenesen sa­ját aratógépét a tsz- nek. Egyszóval, teljes a kölcsönös segítség- nyújtás... JtJUú Üzemi konyha az aratás idejére Tábornyitás előtt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom