Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-29 / 279. szám
fäiißftm negyvenmillió forint bevétel gyapjúból ötvenezer darabbal szaporodott megyénk juhállomány o DCee&kzmétiek ívják : Évről évre fejlesztik megyénkben a juhtenyésztést. Egyes vidékeinken az elmúlt esztendőkben juhtenyésztő körzetek alakultak ki. Így például a duna- vecsei járás számos közös gazdaságában, a nagy kiterjedésű szikes területeken most ismét áttértek a hagyományos juhtar- tásra. A megye déli részein, ahol kevés a legelő, kisebb nyájakat tartanak. Megyénk juhállománya az idén összesen 50 ezerrel szaporodott, s már mintegy ‘ három- százezer juhot terelgetnek a legelőkön. Az ötéves terv időszakának a végéig további 100 ezerrel gyarapszik majd a szövetkezeti gazdaságok juhállománya. Ezzel egyidejűleg minőségi szempontból is javítják a birkatartást A szaporításnál a nagyobb gyapjúhozamú szovjet és francia apaállatokat veszik igénybe. A keresztezett állomány utódai máris több gyapjút adnak; az utóbbi két év alatt Földhányásokon bukdácsolunk! Folyik az útépítés a Csáktornyái utcában, s ennek mindenki őszintén örül a környéken. De annál bosszantóbb, hogy a kiásott föld a járdára került, s így már több mint két hónapja ezen az egy méter magas, hepehupás földhányásokon bukdácsolunk.' Már áldozatot is követelt ez a meggondolatlanul oda dobbált sok föld: október 28-án este özv. Király Mihályné olyan szerencsétlenül csúszott meg rajta, hogy bokáját törte és a kórházba kellett szállítani. Azóta „gipszcsizmában” még nehezebben járja a veszélyes földhalmokat és völgyeket... S mi lesz, ha beköszönt az esős idő? Rágondolni is rossz! Kérjük — mielőtt még nem késő — szabadítsák meg a járdákat a rádöbott földtől. GYURIS BÉLA, Csáktornyái «. 23. Pacsirta utcai panaszok Kecskeméten a Pacsirta utcából kivezető kis utca beletorkollik a nagy forgalmú Kuruc körútba — éppen a Terményforgalmi V. takarmánykeverő üzemének bejáratával szemben — s itt naponta száznál is több különböző jármű fordul meg, vagy éppen a kis utcában parkol, melyet ugyan szépen elláttak útburkolattal, de az út mellé elfelejtettek vízlevezető árkot készíteni. Ha esik az eső, az úttestről a víz a járdára folyik, néhol 20 centiméter magasan is ellepi, s a járókelők ilyenkor kénytelenek a járművek között bújkálva közlekedni. Ez baleseti veszélyt rejt magában. De nem hagyhatjuk szó nélkül azt sem, hogy ebből a kis utcából még mindig nem takarították el az útépítés után ott felejtett földhányásokat, amelyek — ha még sokáig ott maradnak — lassan szemétdombbá válnak. Panaszunk sürgős orvoslását kérjük. Nyári Ferenc Pacsirta u. 8/a. Miért nem ég a villany? A mi kis falunkban — Kecskemét külterületén, az úgynevezett Sutusfaluban — az utcákon már két hónap óta egyetlen villanyégő sem világít. Este 7 óra tájon jövünk haza a munkából és a sötétben botorkálni, elképzelhető, milyen kellemetlen. S ha még azt is hozzáteszszük, hogy a kerékpárosok is a járdákon közlekednek lámpa nélkül, akkor mondanunk sem kell, mennyi balesetveszélynek tesszük ki magunkat, minden este! Tóth László Sutusfalu átlagosan 80 dekával nőtt az egy juhra eső gyapjúhoAz idén az elmúlt évinél 25 százalékkal több szövetnek valót adtak át az iparnak termelőszövetkezeteink juhászatai, s e révén 40 millió forint bevételre tettek szert. A juhok több hasznúsága kihasználásának eredményeként növekedett a tejtermelés és a pecsenyebárány-nevelés is a ju- hászatokban. A solti Egyetértés Tsz-ben például anyajuhonként 30—40 liter tejet fejtek ebben az évben, A kunszentmiklósi Kiskunsági Tsz-ben pedig ürühiz- lalással is foglalkoznak. Jelenleg is 1500 juh hízik exportra. Külterület Panaszkodnak Kecskeméten a KISZ-sorházakban lakó szomszédaim: vasárnap nem viszi ki a postás a napilapokat, s hétköznap sem minden esetben. Mondván, hogy az már külterület. Ennek a hátrányos megkülönböztetésnek a „súlyát’" én magam is éreztem a minap, amikor az AKÖV szenet szállító fuvarosai magasabb tarifa szerint számoltak, mint azoknak a szomszédaimnak, akik 300 méterrel közelebb laknak a nagytemplomhoz. Kétségtelen, hogy a Hunyadivárosnak ez a része még pár évvel ezelőtt sem mutatott „belterületi” képet, igaz, hogy még jelenleg is sok a tennivaló a korszerű, kulturált városnegyed kialakítása érdekében, de az új temető felé vezető kitűnő út mentén felépült emeletes sorházak erősen kétségbe vonják a környék tanya- világ-jellegét. És egyáltalán: valamikor a Rákóczi út is lakatlan terület volt. Sőt, a fantáziám egy kis megerőltetésével még azt is el tudom képzelni, hogy Kecskemét helyén egykor kietlen pusztaságon fütyült át a kőkorszakbeli szél. Ideje lenne tehát a kift- és belterület már jelenleg is időszerűtlen határát kijebb tolni, nehogy kétszáz év múlva az akkori postás szerdán vigye ki a vasárnapi lapot valamelyik műanyag torony- ház ötvenedik emeletére. —i —l Megszaporodott moly- haimtól szabadulni akarván, betérek a lakásom környékén áldásos tevékenységét kifejtő, bár általam csak ritkán látogatott fodrászüzletbe. Túlságosan körül se tekintek. Any- nyit látok, hogy egy szék szabad, és egy „fejgyalus” pillanatnyilag épp a munka- nélküliség kalocsai paprikával és balló- szögi vöröshagymával dúsan hintett zsíroskenyerét eszegeti. De már nem sokáig! Jól tudván hazafias kötelességét, súlyba helyezi a mintegy félkilót kitevő kenyérszeletet, s már matatni is kezd fialami pempővel nemes profilom vadregényes lankáin. Szindelár Ferit, az üzem mindig jókedvű vezetőjét hosszú ideje ismerem. A fülembe duruzsoló hang is az övére emlékeztet. De amint a tükörbe pillantok, megdermed bennem a vesevelő: a tükör síkja valamilyen emberszabású lény, egy pitekantropusz zilált kontúrjaival kedveskedik látószervemnek. Madonna mia, hogy megváltozott az én Feri barátom! Micsoda szörnyűségeken, minő minden képzeletet felülmúló élményeken kellett keresztülmennie, amíg ajka a jobb fülére csúszott, férfias orra pedig fehér köpenye zsebéből kandikál elő! Vagy teszem azt, Béla, a jobbkeze, aki nemrég még daliás fiatalember volt, miért kelti most mégis egy, a napóleoni háborúk korából ránk maradt, hányatott életű nő illúzióját! így legelészik tétova tekintetem néhai ismerőseim könnyekre fakasztó földi maradványain. És egyszerre — szív, szűnj meg dobogni! — meggondolatlanul szembe nézek önmagámmal... Nem, ez nem lehet igaz! Egy szabálytalan rombuszt látok magam előitt. Elvarázsolt kastély, óh! Hol maradnak vízióid ettől a fodrász-szalontól! — Nem a legtökéletesebbek a tükreink — szól a háttérből egy bizonytalan hang, amelynek tulajdonosát már meg sem kísérlem kinyomozni. Nézetét azonban a legteljesebb mértékben osztom. S ezúton hívom fel a Fodrász Ktsz vezetőségének szíves figyelmét: Adjuk vissza embertársainknak önmagukba vetett hitüket! Harcoljunk a fodrásziparban is a torzítások ellen! Lássunk el. minden fodrászüzletet a valóságot ábrázoló, szocialista-realista tükrökkel1 S ha véletlenül az ilyen tükrök beszerzése nehézségekbe ütközne, úgy — üsse kő! — inkább pozitív irányba torzítsanak azok az üvegfelületek. Emberi gyarlóság: szívesebben szeretjük magunkat Jean Maraisnak, vagy Raf Vallonénak látni, mint jávai majomembernek, esetleg Notre Dame-i toronyőrnek! (Jó—bor.) Takarmánykeverék — vezérlomuveí Néhány hónapja üzemel csupán a Bajai Állami Gazdaság új takarmánykeverő üzeme, a mátéházi üzemrészben. A Iétesíunény képünkön is látható „toronyépülete” több mint húsz méter magas. Tízórás műszakban 200 mázsa — összesen kilenc fajta — sertéstápot állítanak itt elő. Az üzem mögötti telep 7500 hízóját és 1100 anyakocáját innen látják eL A központi vezérlőmű. Kapcsolótábla, villanólámpákkal, nyn- mógombokkal. Papp József már jól elsajátította kezelését. A mérleg, a keverő- és a szállítóberendezés automatikusan működik. Fizikai munkát mindössze négy ember vége? az üzemben. Kép a magasban. Szvoren János üzemvezető az automatikus mérleg működését ellenőrzi. Fölötte a csövek, tartályok egyhangúan zümmögő, bonyolult hálózata. Pénteken Bátaszéken sorsolják a lottót A hónap utolsó lottóhúzását, a 48. játékhét nyerőszámainak a sorsolását, november 29-én, pénteken délelőtt 10 órai kezdettel Bátaszéken rendezi a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. Ezen a húzáson döntik el azt is, hogy a hétfői tárgynyereménysorsoláson melyik novemberi játékhét szelvényei vesznek részt. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István .gazgató. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér t. jzám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj i hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: 11-85. index: 25 065. Görbe tükör
