Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-30 / 280. szám

Világ proletárjai, egyesüljétek! a mag-var. siocialista r«\*hjKti&pAizy bAcs-ioskvam me&ygi lapja XVIII. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM Ara 60 fillér 1963. NOV. 30, SZOMBAT 420 pár kitámasztó lábat gyárt ebben a negyedévben a Kiskunhalasi Vastömegcikkipari Vállalat a Csepel Autó­gyárnak. Az üzem egyik csarnokában Kovács István és Farkas László tevékenykedik a katonás rendben sorakozó gyártmányok között. Kintjártunkkor még enyhébb idő volt, de a túl szellős műhelyben nem valami kellemes körülmények között dolgozhattak a munkások. Amint kísérőnk, Cseh Imre diszpécser akkor tájékoztatott bennünket, egy hét válasz­totta el őket attól, hogy a zsúfolt és huzatos csarnokból meg­felelőbb munkahelyre költözzék a részleg. (Pásztor Zoltán felvétele.“) > Magyar—szovjet baráti találkozók Évente ötven kiállítás a Szovjetunió életéből A tanyákon is rendszeresen vetítenek ismeretterjesztő és dokumentumfilmeket A társadalmi és tömegszervezetek segítsége az MSZBT munkájához Baksa Gyulával, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság megyei titkárával beszélgettünk a tár­saság ez évi munkájáról. — A magyar—szovjet barát­ság ápolása minden társadalmi és tömegszervezet feladata. Az 1962-s év eredményeit tekintve sokrétűbbé vált tevékenységünk, amit a számadatok is érzékel­tetnek. Ebben az évben 200 al­kalommal vetítettünk ismeret­terjesztő és 20 esetben doku­mentumfilmet a Szovjetunióról, ötven helyen — városokban, községekben, tanyákon — ren­deztünk időszakos kiállítást „A Szovjetunió életéből” címmel. A Hazafias Népfront aktívái­val közösen mintegy tíz alka­lommal szerveztek ismeretter­jesztő előadásokat. Az estekre az MSZBT szovjet előadókat biztosított. A Tudományos Is­meretterjesztő Társulat előadói, mintegy két és fél ezer előadá­sukban értékelték a szovjet ipar és mezőgazdaság eredményeit, illetve hivatkoztak rá. A tsz-el- nökök részére szervezett tanfo­lyamon érdekes előadás hang­zott el „A szovjet mezőgazdaság helyzete a XXII. pártkongresz- szus után” címmel. A társaság témakör javaslatokkal segítette a TIT szakembereit az ismeret- terjesztő előadások tematikájá­nak kidolgozásában. — A nőtanácsok közreműkö­désével többek között Sükösdön, Izsákon. Tiszakécskén, Kecske­méten rendeztünk szovjet—ma­A módszer fT. I.) Egy hónapja — hogy ügy mondjuk — ünnepet ült megyénk mezőgazdasága. A jogos ok: szövetkezeti gazda­ságaink az október 25-i ha­táridőig túlteljesítették az 5 százalék biztonsági hányad­dal növelt kenyérgabona-ve­tési tervüket. Ilyen .szántóföldi munka­sikert még nem könyvelhet­tek el, s tanulságos volta miatt érdemes, de szükséges is gyakran visszatérnünk a nagyszerű teljesítmény „ere­dőjének” az elemzésére. A nagyüzemi termelés meg­felelő módszerének az alkal­mazása „szülte” a sikert, be­széljünk hát arról: miből állt ez? Elsősorban is abból, hogy — elenyésző kivételtől elte­kintve — közös gazdaságaink vezetői alapos tervet készí­tettek az elvégzendő munká­ról. Számba vették a rendel­kezésükre álló erőiket, s al­kalmazták az ösztönzés vala­milyen formáját is. Mindeh­• hez járult az, hogy állan­dóan ellenőrizték a vetés menetét, mennyiségét és mi­nőségét, s ha „szorított a cipő”, haladéktalanul intéz­kedtek az akadályok elhárí­tása végett. Néhány helyütt — mint például a foktői Béke Tsz-ben — előfordult az is, hogy a vezetők szemé­lyesen mutattak példát a munka elvégzésében, s va­sárnaponként ők maguk ül­tek az erő- és vetőgépekre. Az ilyen esetek hatványo­zottan hangsúlyozzák azt a készséget, amely a rendkívül fontos feladat megoldásában általában megnyilvánult. Az elmondottak korántsem merítik ki az őszi gabona­vetésnél alkalmazott módszer lényegét. Hozzátartozik ehhez a helyi és a járási párt-, valamint tanácsi szervek or­ganizáló. s ellenőrző munká­ja is. Öröm volt látni azt a precíz, napra, személyekre, gépekre „lebontott” tervet, amelyet például a Dunavecsei Járási Tanács V. B. mezőgazda- sági osztálya készített a ten­nivalókról. A Kalocsai Járási Tanács V. B. mezőgazdasági osztáya mindegyik munkatár­sát megbízta három-négy kö­zös gazdaság vezetési munká­jának az ellenőrzésével, s őket tették felelőssé a netán előforduló lemaradásért. S a módszer teljességéhez tartozik gépállomásaink pél­dás szervező munkája, vala­mint az a segítség, amelyet a vetést korábban befejezett tsz-ek a lemaradó szomszéd gazdaságoknak nyújtottak. A tavasziak jó minőségű vetőágya mostani elkészítésé­nek, az őszi mélyszántásnak az üteme nem éri el a veté­sét. Miért? Azért, mert ter­melőszövetkezeteink vezetői, s a helyi, járási szervek a kenyérgabona földbe juttatá­sánál gyakorolt módszert ál­talában nem alkalmazzák hiánytalanul a talaj forgatá­sával kapcsolatban. Ugyanez vonatkozik számos helyütt a szőlő- és gyümölcsöstelepi- tésre is. A gazdálkodás eredményes­sége azonban nem egyetlen kampányfeladat végrehajtásá­nak a sikerétől, hanem az egymással láncolatot képező különböző munkák ütemes elvégzésétől függ. A szabad- szállási Lenin Tsz-ben pél­dául jó módszert alkalmaz­tak a mélyszántásnál is, s már e hónap 19-én pontot tet­tek a 900 holdon elvégzendő talajforgatás végére. Ennek egyik fő biztosítéka az volt, hogy megszervezték a beta­karítást, úgy mégpedig, hogy a kukoricát nappal törték, a szárat éjjel vágták a szövet­kezet gazdái, s a fogatosok másnap — ellenőrzött munká­val — már el is szállították a takarmánynövény szem- és szártermését, területhez jut­tatva ezzel a szántó trakto­rosokat. Ilyen és ehhez hasonló módszer alkalmazására van szükség másutt is, amit el­engedhetetlenül követel az időjárás rosszabbodása, a tél közelsége, — a tsz-ek jövője! gyár baráti találkozókat —foly­tatta Baksa elvtárs. — Decem­ber elsején a nyárlőrinci műve­lődési otthonban tartunk baráti estet. Igen nagy segítséget ad a mű­velődési házak, otthonok tartal­mi munkájának megjavításához a film. Az MSZBT negyven me­gyei kultúrotthonnal tart állan­dó kapcsolatot. A kiskunhalasi járás művelődési intézményei­nek kölcsönzött filmek még a környező tanyákra is eljutnak. Az orosz nyelvtanfolyamok ren­dezésénél viszont még komoly hiányosságok mutatkoznak. A bajai művelődési házban mind­össze egy orosz nyelvtanfolyam működik — nem a legjobb ered­ménnyel. — Több társasutazást indítot­tunk ez évben a Szovjetunióba. Bács-Kiskun megyéből 115-en látogattak el Moszkvába, Kijev- be, Poltavába, Harkovba. Felke­resték Szimferopol testvérváro­sunkat. Jártak Ogyesszában, Herszonban — fejezte be tájé­koztatóját a Magyar* -Szovjet Baráti Társaság megyei titkára. A HOMOKDOMBOK HELYÉN... A TAVASSZAL még a Kis­kőrösi Gépállomás lánctalpas gépei rugaszkodtak neki nagy erővel az itt emelkedő homok­domboknak. Jelenleg azonban teljesen sík a terep, a császár­töltési Felszabadulás Tsz hatá­rában. Több mint 50 holdon pedig már a szőlősorok nyíl­egyenes vonalai is kirajzolód­tak. Három csoportban telepítenek a gazdák. Jócskán vannak kö­zöttük asszonyok is. — Száz holdon lesz itt új szőlő az ősszel — mondja Ga­raczi László elnök. — Fele bor­szőlő, fele pedig csemegeszőlő. Már az utóbbinak a vesszőit rakjuk a földbe. NÉGY HOLD gyökereztető iskolánk volt az idén, de a soltszentimrei Ezerjó Szakszö­vetkezettől is kaptunk vessző­ket. Jó az előkészítés is. Holdan­ként hét mázsa vegyes műtrá­gyát juttattunk a talajba, a somkórót pedig zöldtrágyaként szántottuk alá. Amott, a már eltelepített szőlősorok között traktor vontatta vetőgép ha­lad, a rozsot szórja a földbe. Szintén zöldtrágyának, meg ho­mokfogás céljára. Naponta öt-hat holddal nö­vekszik az új ültetvény terü­lete. Igyekeznek a gazdák, hogy még a fagyok beállta előtt el­végezzék a munkát. LENTI képünkön a telepítő gazdák egyik csoportja látható. Bal oldalt az elnök és Csáki Oszkár főmezőgazdász nagy megelégedéssel vizsgálja a szőlő­vesszők gyökérzetét. H. D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom