Petőfi Népe, 1963. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-30 / 280. szám

*. »Mal 1963. november 30, szombat A Békc-világtanács ülése Drámai események után... A% utódlás kérdése Franciaországban A BÉKE-világtanács folytatta az általános vi­tát az első napi ülésen elhangzott referátumok­ról’. A vitában többek között beszámoló hang­zott el a dél-vietnami helyzetről, a német kér­dés megoldásáról, felszólalt az iraki, a szovjet, az algériai, a kínai, az olasz, az amerikai, az indiai és a japán küldöttség egy-egy tagja. A Bé- ke-világtanács pénteken három bizottságban zárt ajtók mögött folytatta tanácskozásait. A nem­zetközi sajtó részletesen tájékoztat a béke-világ- mozgalom nagy jelentőségű eseményéről. A be­számolók egy részét a haladó nyugati sajtó már­is kommentálta. A varsói lapok vezető helyen foglalkoznak a tanácskozásokkal, s hangsúlyoz­zák, hogy a békére áhítozó népvek, a világ egy­szerű emberei feszült figyelemmel kísérik a nem­zetközi békemozgalom e jelentős fórumának ülésszakát. A DAIXASBÖD és Washingtonból érkező köz­lemények még mindig nagy helyet foglalnak el az újság hasábjain. A cikkek nagy része Ken­nedy elnök politikáját elemzi és a várható ki­látásokat mérlegeli. Különösen kiemeli azt a tö­rekvését, hogy az elhunyt elnök lényegében biz­tosítani akarta, hogy évszázadokkal az emberi jogokat kimondó függetlenségi nyilatkozat után végre megvalósuljanak a polgári jogok Ameri­kában, végre mindenki, az amerikai négerek is megkapják jogaikat. Ez a törekvés természete­sen az elnök ellen fordította a szélsőségesen faj­gyűlölő ultrák haragját. Kennedy emellett fon­tos változtatásokat akart hozni az ország gazda­sági életében, melyek viszont egyes monopoltő­kés csoportok ellenszenvét váltották ki. A nem­zetközi sajtó rámutat, hogy a mostani elnök, Roosevelt egykori felfedezettje, az amerikai de­mokrata párt egyik legrutinosabb vezetője, első megnyilatkozásaiban úgy mutatkozott be, hogy megkísérli folytatni elődje tevékenységét. John­son is a legégetőbb nemzetközi kérdésnek minő­EGY NAP A KÜLPOLITIKÁBAN sítette a béke biztosítá­sát, az általános és teljes leszerelés megvalósítá­sát. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy megérti a békés együttélés­nek a Szovjetunió által képviselt politikáját. Az angol lapok Mikojan és Johnson megbeszéléseit kommentálva elégedettségüket fejezik ki. Hang­súlyozzák, hogy Mikojan pozitív hangú nyilat­kozata a tárgyalások után igen nagy jelentőségű. A Daily Express szerint Johnson eltökélte, hogy mielőbb találkozni fog Hruscsowal. A jövő év elején előbb megbeszéléseket tart majd az an­gol miniszterelnökkel és de Gaulle francia el­nökkel, valamint Erhard nyugatnémet kancel­lárral. Ezt követően tavasszal kerülne sor Hrus­csowal a tárgyalásokra. Home angol miniszter- elnök egyébként hangoztatta a kormány csütör­töki ülésén, hogy Anglia támogatni fogja Wa­shington akcióit a mielőbbi csúcstalálkozó érde­kében. FRANCIAORSZÄG újabb olajvezetéket akar építeni Algériában. A szaharai olaj kitermelése ugyanis növekvő iramban folyik, s az eddigi két olajvezeték már nem bírja a terhelést. Nemcsak a francia—algériai viszony felülvizsgálatáról van szó mostanában Franciaországban, de Gaulle utódlásának kérdése is felmerül Kennedy meg­gyilkolása után. A probléma elsősorban a tábor­nok híveit foglalkoztatja. De Gaulle népszerű­sége ugyanis csökkent. Az atomfegyverkezésen alapuló külpolitika, az infláció és a bérek befa­gyasztása miatt eddigi hívei közül is sokan el­pártoltak tőle. Ha a 73 éves tábornok váratlanul eltűnne a politika színteréről, a jelenlegi rend­szer képviselőinek kevés esélyük van. hogy a 27 millió francia választó közülük jelölje az új el­nököt. A degaulleisták ezért követendő példát látnak az amerikai elnökhelyettesi intézmény­ben, amely biztosítaná uralmuk folytonosságát. Az UNR tervének legfőbb akadálya azonban, hogy de Gaulle maga nem gondol utódjának ki­jelölésére. Tavasszal nyugati csúcstalálkozót várnak BONN. (MTI) A Frankfurter Rundschau jelenti: Washingtonban, valamint a többi nyugati fővárosban egyre inkább valószínűnek tartják, hogy tavasszal nyugati csúcsta­lálkozóra kerül majd sor, mi­után Párizsban ismeretessé vált, hogy de Gaulle tábornok is hozzáqárulna egy ilyen konfe­renciához. Nagy-Britanniában azt remélik, hogy a találkozó egy kelet—nyugati konferencia előkészítését szolgálhatná. Újabb szovjet rakétakísérlet a Csendes-óceánon MOSZKVA (MTI) A világűr további meghódítá­sára irányuló tudományos ku­tatóprogram bővítése kapcsán a TASZSZ hírügynökséget felha­talmazták annak közlésére, hogy az 1963 december 2. és 1964. ja­nuár 25. közti időszakban a Szovjetunióban kozmikus ob­jektumok hordozórakétáinak új, tökéletesített változatait lövik ki a Csendes-óceán vízterületé­nek két körzetébe. A TASZSZ közleménye ezután ismerteti a két körzet földrajzi koordinátáit. A nyugatnémet Szövetségi Tanács elfogadta az atomcsendegyezményt A szovjet kormány annak ér­dekében, hogy szavatolja a ten­geri hajózás és a légi közleke­dés biztonságát a hordozóraké­ták kilövésének idején, felkéri mindazon országok kormányait, amelyek hajói és repülőgépei az adott időszakban a hordozóra­kéták utolsóelőtti lépcsőjének becsapódási körzetei közelében tartózkodnak, az illetékes ható­ságok útján utasítsák a hajók kapitányait és a repülőgépek parancsnokait: kerüljék el a Csendes-óceánnak a közlemény­ben ismertetett koordináták ál­tal körülhatárolt vízterületét és légterét, 1964 tavaszára összehívták a Hazafias Népfront 3. kongresszusát Pénteken a Parlament vadásztermében ülést tartott a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa. A tanácskozáson megjelentek Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, a budapesti pártbizottság első titkára, dr. Mün- nich Ferenc államminiszter. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tisztségviselői. Részt vett az ülésen a Központi Bi­zottság és a kormány számos tagja. Megjelent az ülésen a Finn Nép Demokratikus Uniójának hazánkban tartózkodó küldöttsége. A tanácskozást Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke nyitotta meg. Javaslatára az ülés részvevői néma felállással adóztak Parragi György, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elhunyt tagja emlékének. Ezután Kállai Gyula mondott beszédet, majd dr. Ortutay Gyula a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára határozati javaslatot ter­jesztett elő, hogy az országos tanács 1964 tavaszára hívja össze a Hazafias Népfront 3. kongresszusát. A javaslatot a tanács­kozás részvevői egyhangúlag elfogadták. Egyre több a válaszra váró Dallasban A Daily Express és a New Statesman az FBI vizsgálatáról Az angol lapok dallasi kü- löntudósítói megállapítják, hogy szinte óráról órára szaporodnak a baljós kérdőjelek az Oswald- ügyben előterjesztett rendőri „bizonyítékok” körül. „Miután kiderült, hogy Oswald egy idő­ben Jack Ruby lakásától csu­pán lasszóhajításnyira bérelt szobát — jegyzi meg a Daily Sketch tudósítója —, már az akadékoskodó dallasi rendőrség is kénytelen-kelletlen elismeri, hogy túlságosan sok a véletlen ebben az ügyben.” A Daily Express tudósítója elmondja, hogy a dallasi serif megengedte Rubynak, hogy fel­hívja éjszakai mulatójának csa­posát és az üzletmenetei felől érdeklődjön. Miután erről tá­jékozódott, Ruby megkérdezte: „Barátaim haragszanak-e rám’’) A csapos így válaszolt: „A lá­nyok szeretettel üdvözölnek és nem hiszik, hogy szereped len­ne az elnök meggyilkolásában." „Jellemző a közhangulatra — fűzi hozzá a riporter —, hogy a pincér így akarta megnyug­tatni Rubyt, holott őt állítólag az elnök családja iránti együtt­érzés késztette Oswald lelövé- sére.” „Minden egyes hivatalos ma­gyarázat újabb kérdéseket vet A Szövetségi Tanács, a nyu­gatnémet parlament felsőháza p>énteken délelőtt vita nélkül elfogadta a moszkvai atomcsend- egyezmény ratifikálására vonat­kozó törvényjavaslatot. Meyers észak-rajna—westfáliai minisz­terelnök, a Szövetségi Tanács külpolitikái bizottságának elnö­ke kijelentette: Az atomcsend- egyezmény ugyan nem jelent „ideális megoldást”, de tekin­tettel nagy nemzetközi jelentő­ségére, a törvényjavaslat elfo­gadására szólította fel a Szö­vetségi Tanácsot. Meyers továbbá kijelentette: „Reméljük, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között kötendő jövendő megállapodá­sok esetén idejében ki fogják kérni az NSZK kormányának a véleményét is.” A ratifikációs törvényjavas­latot most a szövetségi gyűlés elé terjeszti a kormány, ahol azonban még nem tűzték ki a ratifikációs vita időpontját. Hírek sorokban BOGOTA. Bogotában, Kolum­bia fővárosában ismét bomba robbant: ezúttal az amerikai tájékoztató szolgálat új helyi­sége előtt. TOURS. A franciaországi Toursban megnyílt a rövidfil­mek IX. nemzetközi ünnepi he­te, amelyen huszonöt ország képviselteti magát. BELGRAD. A jugoszláv köz- társasági elnök a november 29-i nemzeti ünnep alkalmából 1323 elítélt személyt közkegyelemben részesített. BELGRAD. A jugoszláv fővá­rosból jelentik, hogy a bolgár kormány félmillió léva pótlóla­gos segélyt szavazott meg a földrengés sújtotta Szkopljenak. Az összegből iskolákat építenek, amelyet 1965-ben adnak át. KAIRO. Az egyiptomi pira­misok környéke elnéptelene­dett: sztrájkba lépett a turistá­kat szállító mintegy 40 teve hajcsára, mert sérelmesnek tart­ják, hogy a kormány iparenge­délyhez akarja kötni működé­süket. fel — folytatja a Daily Ex­press tudósítója. — A texasi rendőrhatóságok vaskos dosz- sziét őriznek Oswaldról, még­sem tartották szemmel az elnök látogatása idején. Miért? Nem tudták, hogy Dallasban tartóz­kodik ... Az FBI azonban tud­ta, hogy ott van. Miért nem tájékoztatták a helyi rendőrsé­get?” Ezután a tudósító felsorolja a kételyeket a hihetetlen mes- terlövési teljesítménnyel kap- csolatban. „Ám ha Oswald mindezt nem volt képes egye­dül végrehajtani, akkor még egy puskás merénylőnek kel­lett vele lennie. Az FBI birto­kában van a három golyó, ezek alapján kétséget kizáróan meg lehet állapítani, hogy egy fegy­verből röpültek-e ki, vagy sem. Bőségesen elegendő idő volt a legtiizetesebb vizsgálatra is, de az FBI-nak még mindig nincs mondanivalója.” „Rengeteg kérdés vár válasz­ra, és nemcsak Dallas, egész Amerika türelmetlenül várja a válaszokat. Türelmetlenül és egyre nagyobb félelemmel” — írja a Da!ly Express tudósítója. A New Statesman című he­tilap pénteken megállapítja: „Lehel, hogy sohasem tudjuk meg a teljes igazságot a me­rényletről, miután az orgyil­kossággal gyanúsított foglyot is megölték... A dallasi rendőr­ség alkalmatlansága lehetővé tette, hogy lelőjék azt az em­bert, aki leginkább tisztázhat­ta volna az ügyet, és azzal a nagyon is gyenge magyarázat­tal kell beérnünk, hogy egy ál­lítólagos marxista hajtotta vég­re azt a tettet, amelyre a fa­natikus ultra jobboldal uszított. Egy dolog világos: ha fel is tételezzük, hogy Oswald volt a tettes, a legiszonyatosabb amerikai hagyományok szerint cselekedett. Csupán néhány hét­tel ezelőtt a Mississippi állam­ban megfordult újságíróknak ottani felelős kormánytisztvise­lők nyíltan megmondták, hogy Kennedy életét nem tudnák garantálni, ha az elnök oda látogatna. Nemrégiben az Egye­sült Államok ENSZ-képviselőjét és kétszeres demokrata párti elnökjelöltjét (Adlai Stevensont) a dallasi csőcselék tettleg in- zultálta. Egyáltalán nem vélet­len, hogy Dallas fanatikus ult­rái egyformán gyűlölik az Egye­sült Nemzetek Szervezetét és a polgári szabadságjogokat. Több mint történelmi tragédia, hogy annak az elnöknek, aki mind­kettőt védelmezni tudta volna, ebben a városban kellett meg­halnia,” A zöld szemű hősnő már eddig is annyi zavart oko­zott. Veronique-ot azért kell a Domrémyből való Johannához — a francia történelem igazi hő­séhez — hasonlítani, mert a fran­cia űrhajózási kísérletek már ed­dig is nagyon sokba kerültek, és az a bizonyos 167 kilométer a leg­magasabb határ, ameddik eljutot­tak. Hiba lenne persze de Gaulle-t Hitlerhez hasonlítani, de akarat­lanul is eszünkbe jutnak azok a „Hitler élete” című dokumen­tum-filmben is látható jelenetek, amikor a véres kezű „Führer” — hogy megnyerte a nép rokonszen- vét — kedves állatok társaságá­ban fényképezte ti le magát. Beje­lenti Csehszlovákia lerohanását és utána kutyuskával játszik. Ve­rőn ique bájos pofácskája egyes francia képeslapokban azt a célt szolgálja, hogy az olvasók el- andalodjanak és ne kérdezzék: „Nem volna jobb ezeket a drága és túlhaladott kísérleteket abba­hagyni?” Ám azt a macskajajt, amit de Gaulle atommámora a franciáknak okoz, akkor sem fogják tudni megszüntetni, ha — ami nem lehetetlen — szobrot emelnek „a mi kis zöld szemű hősnőnk”-nek. A. A francia sajtó de Gaulle sze­kerét húzó része sokat írt most egy bizonyos Veronique-ról, a „kozmosz utasá”-ról, aki feláldoz­ta magát a francia dicsőségért. Akadtak újságok, amelyek egye­nesen Johannához, a Szűzhöz hasonlították ezt a Veronique-t. Tulajdonképpen ki ez a sokat emlegetett Veronique? Egy macs­ka. Egy zöld szemű, fehér po- fácskájú cica, „akit” — a Sza­hara! kilövőállomásról — 167 ki­lométernyire röpítettek a föld fö­lé, hogy ott egy ideig kering­jen, aztán elpusztuljon. Akadt újságíró, aki ezt a képet hasz­nálta: „A mi kis zöld szemű hősnőnk.** Amikor a Szovjetunióban — és utána az Egyesült Államokban — fellőttek egy kutyát, azoknak is nevet adtak és a lapok — he­lyesen — közölték is Lajka és a többiek fényképét. Az a „hősi kultusz” azonban, amit de Gaulle toliforgatói Veronique cica, egy Felix nevű idősebb kandúr és egy André nevű ifjú kandúr kö­rül folytatnak, eddig ismeretlen és elképzelhetetlen volt. A sze­gény cicák reklámozása mögött ott nyávog és diirrög a de Gaulle- féle atomhatalmi törekvés, amely

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom