Petőfi Népe, 1963. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-17 / 40. szám
Több milliós beruházásai korszerűsítik megyénk hírközlő hálózatát Riqó Katalin beleszól a politikába Napjainkban a korszerű, gyors hírközlés elengedhetetlen előfeltételévé vált az állami, gazdasági és társadalmi élet továbbfejlődésének. Az ezzel kapcsolatos feladatok a postára hárulnak. Bács-Kiskun megyében az utóbbi évek folyamán jelentős változások történtek: befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, többszörösére emelkedett az ipari üzemek száma. Bár a hírközlés is fejlődött, mégsem tartott lépést a követelményekkel. Nyolc nyilván»* telefonfülke A postától, illetve a megyei tanács vb tervosztályától nyert értesüléseink szerint az idén több millió forintos beruházással megkezdik megyénk hírközlő hálózatának korszerűsítését. ElDtcán — tilos a dohányzás! No, ne ijedjenek meg a dohányosok; nem mai tilalomról van szó. Aki azonban egy kissé belekukkant a dohányzás történetébe, megtudja, hogy bizony volt idő, amikor komplikációkkal járt az utcai pipázás. Egy régi írás szerint 1822. március 8-én Josephus Kerekes fiscal is a következő jegyzőkönyvet vette fel az esztergomi vármegyeházán: JMí a neved, hány esztendős, hová való és mi- Mmű vallású és rendű ember vagy?” — hangzóét az első kérdés. A féléiéit ez volt: — Maroséban Sámuel a nevem, 42 esztendős, evangélikus, nőtlen és obsitos katona vagyok. Születtem Hiber városában, tekintetes láptó vármegyében. „Hol és miért fogattál meg? Hova szándékozol menni és vagyon-é pasz- szusod, vagy obsi tod?” — következett a másik kérdés, amire Maruschan Sámuel így válaszolt: — Bátortoeszan fogattam meg, mivel az utcán dohányoztam. Ide, Esztergomba szándékoztam jönni, dolgozni, ahol tavaly is dolgoztam már. Igazságom vagyon obsitos létemről. „Hogy mertél dohányozni az utcán, sőt a bíró ellen is, hogy jóra intett sérelmesen kikelni?” — kérdezték harmadszor. A vádlott így okolta meg tettét: — Mivel a bíró kirántván számból a pipámat, amelyet éppen akkor vettem 10 krajcárért, azt el is vitte, azért én megharagudtam, s őt szidalmaztam. Maruschamt egy kicsit hűvösre tették bűnéért. Milyet fejlődött azóta a világ! Képzeljük el, mit kapna ma mondjuk az a megyei bíró, aki az Aranyhomok Szálló előtt sétáló hölgy szájából csak úgy egyszerűen kikapná a cigarettát? —h, —n eősorban a távbeszéiőhálózat bővítésére fordítanak jelentős ösz- Ksegeket. Többek között Kiskunhalas távbeszélő alközpontjának kapacitását 20 százalékkal, a kun- szentmiklósi alközpontét 80 százalékkal növelik. Megyeszer- te összesen 10 százalékkal bővítik a távbeszélő alközpontok mellékállomásainak számát. Du- navecse—Szalkszentmárton, Baja—Bácsbokod, Kecskemét— Helvécia között távtárcsás ösz- szeköttetést létesítenek, ami annyit jelent, hogy közvetlenül lehet majd hívni a jelzett helységeket. A posta megyénkben is tervbe vette a nyilvános távbeszélő állomások hálózatának kiépítését. amely egyébként a lakosság régi óhaja. Az idén 8 nyilvános telefonfülkét helyeznek üzembe. Ezeket Kecskeméten. Baján. Kalocsán, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán és Kiskőrösön állítják fel. Gyorsítják a táviratok kézbesítését A korszerű hírközlésnél igen fontos, hogy a táviratok minél előbb a címzetthez jussanak. Különösen megyénk déli részeivel volt nehéz a gyors távíró- összeköttetés megteremtése, ezért Bácsalmáson még ebben az évben távgépíró központot létesítenek. Ugyanakkor a kecskeméti és kiskunhalasi posta távgépíró berendezéseit bekapcsolják az országos hálózatba. Ezzel megyénkben is jelentősen lerövidül a táviratok kézbesítésének ideje. Ui postahivatalok Nagy összegeket fordítanak az új postahivatalok építésére. A posta központi beruházásból, a helyi tanácsok pedig községfejlesztési alapból ebben az évben mintegy 4 és fél millió forintot irányoztak elő erre a célra. Űj otthont kap a posta- hivatal Tázláron, öregcsertőn, Imrehegven, Kaskantyún. Szak- máron, Kunfehértón, Csólyospá- loson. Városföldön és Páhin. Még az idén nagyobb — a legmodernebb követelményeknek megfelelő — postahivatal építését kezdik meg Kiskőrösön, amely 1964-ben készül el. Korszerűsítik a posta berendezéseit Hercegszántón, Fajszon, Alpá- ron, Borotán, Dávodon, s me- gyeszerte számos postahivatalban végeznek kisebb-nagyobb átalakításokat. N. O. Lápföldki termelés A 3700 holdas ktmadacsi Rákóczi Tsz vezetősége a tagság nagyobb jövedelemhez juttatása céljából nagy fontosságú terv megvalósításán fáradozik. Miután kiderült, hogy a tsz több száz holdas, talajjavításra rendkívül alkalmas lápföldteleppel rendelkezik, elhatározta, hogy lápföldkitermelésbe kezd, s azt részben saját gazdasága talajának megjavítására használja fél, részben értékesíti. Mezei Ferenc elnök ebben az ügyben már több ízben tárgyalt az illetékesekkel, s legutóbb ígéretet kapott, hogy a lápföld kíméléséhez szükséges kisvasutat és csilléket a legrövidebb időn belül a tsz rendelkezésére bocsátják, a Talajjavító Vállalat pedig mázsámként hét forintos árban minden mennyiségben átveszi a lápföldet. Ha ez a terv megvalósul, a tsz-nek a lápföldkitermelés mdnMatematikatanár jó barátom hozzászólásra jelentkezik egy értekezleten: — Osztom az előttem szódó nézeteit, hatványozottan egyetértek vele, ha még hozzáadjuk az eddig hallottakat és ezekből levonjuk a tanulságokat. .: Feladja a leckét a hallgatóságnak. • Nézem a Rákóczi úton a kitördelt kis fákat. Valaki, vagy valakik rendszeresen pusztítják őket. Remiélem, hogy egy-kettő azért csak megmarad belőlük és majd évtizedek múltán a jelenlegi rongálók, mint boldog nagypapák unokáikkal alá telepednek és büszkén mondják utódaiknak: látod, kis unokám, mikor ne papád még fiatal volt, ilyen fákat tördelt ki éjszakánként, pusztán szórakozásból, igaz, hogy akkor még ezek csak olyan kicsik voltak, mint te most az emberek között. Különben is, nfézetem szerint nem lehetünk teljesen elégedettek a tördeléssel. Sokkal apróbbra kellene törni azokat a den évben jelentős összegű kü lön jövedelmet biztosít, a saját földjeiken végzett talajjavítással pedig a terméshozamokat növelhetik. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja! a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István Igazgat/ Szerkesztőség: Kecskemét. Széchenyi tér l. szám Szerkesztőségi t°l efon központ: 26-19 25-16 Szerkesztő bizottság: 10-38 Belpolitikai rovat: 11-22 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1/8 Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál é» kézbesítőknél Előfizetési df1 1 hónapra 12 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065 MORZSÁK szerencsétlen fákat. Olyan fogpiszkáló nagyságúvá. Már tudniillik a tördelők hátán. Moziban ülök és várom a filmet. Ehelyett két bájos hölgy érkezik és elébem ülnek. Fö- vegben persze. Vigasztalom magamat, á, úgyis olyan rossz kritikája volt ennek a filmnek, talán szívességet is tesznek velem a hölgyek, hogy nem engedik megnézni. Mert természetesen semmit sem látok. Azaz, hogy két gyönyörű kucsmában gyönyörködhetek. Sajnos, rendkívül hiányosak a íövegekre vonatkozó ismereteim, így nem tudom eldönteni, hogy vajon tatár, kirgiz, mongol, tibeti vagy pedig kozák típusú fejfedők ezek, pedig, tessék elhinni, rendkívül megnyugtatna, ha tudnám, hogy mit kell néznem két órán keresztül. Vigasztalom magamat, még Fekete szemű, húszéves leány Rigó Katalin. Ha még hozzátesszük, hogy két év óta a kiskunfélegyházi Lenin Termelő- szövetkezet adminisztrátora, ez zel .vem mondtunk sokat. Ám ugyancsak két éve teljes jogú választópolgár is. Hogy e jogát csak most gyakorolja, annak oka a választások négy évenkénti megtartásában rejlik, Kati korábban mindezzel nem sokat törődött. Hiszen csak két éve érettségizett, addigi életét teljesen kitöltötte a tanulás, s az órák alatti drukkolás izgalma. Itt, a tsz-ben, szívesen és jól elvégzi feladatát: nyilvántartja a munkaegységeket, SZTK- és nyugdíjügyeket intéz. — Szeretem ezt a munkát — mondja. — A szövetkezet gondjai, eredményei egyébként is egészen közelről érintenek, hiszen édesapám szintén itt dolgozik, mint brigádvezető. Nemrégiben, amikor a zárszámadásra készültünk, napi 10—12 órát is dolgoztam. Nem panaszként mondom, nálunk ilyen a mun ka... Különben megtalálom számításomat, havonta 46 a műn kaegységem, s ez a mostani értékét figyelembe véve — a prémiummal együtt — majdnem 2000 forint fizetésnek felel meg. Aztán arról beszél, hogy az érettségi után gyors- és gépíró tanfolyamot végzett, most pedig egy-két hét és lekerülnek a fö- vegek, mikor a szőke kérdésére a barna csicsergi: „A Lacitól kaptam ezt az édes kis sapkát, és képzeld el, még egy cuki kis bukósisakot is.” Azóta szörnyű kétségek között élek. Mi lesz, hr is elhozza a moziba.:.? * Ismeretterjesztő előadásra ülök be a jól fűtött terembe. Szomszédom súgja: „Figyelje meg, milyen gyenge, unalmas lesz ez az előadás.” „Hát ha előre tudja, akkor miért jött el?” „Na hallja, nincs tüzelőm.” • Sokáig töprengtem azon, vajon miért ég a villany abban az egyetlen telefonfülkében éjsza kánként, amelyik a Pálma immáron I. osztályú cukrászda fa lát támogatja, ha készülék úgy sincs benne. Végre rájöttem. Az az égő rávilágít arra a szomorú tényre, hogy megyeszékhelyünknek egyetlen egy nyilvános távbeszélő állomása sincsen. Szőts József a kettős könyvvitelt tanulja, és szeptemberben ebből is megszerzi a képesítést. — Kiket jelöltek a szövetkezetből tanácstagnak? — kérdem. — Ágó Józsefet, az elnököt, Nagy Antal főagronómust és Nagy Ferencnét — feleli. — Én bizony rájuk szavazok. Okozok, akik legtöbbet tehetnek a szövetkezetért. S erre szükség is van. Már szó volt róla, hogy a szövetkezet területét átszelő utat kikövezik. Jó lenne, ha erre mielőbb sor kerülne. Könnyebb lenne a szállítás, s így még többet érne a munkaegység. A választási előkészületek során egyre jobban érzi, hogy már neki is „illik” beleszólni a politikába, társadalmunk életébe. Hogy értsen is ehhez, tavaly december óta politikai oktatáson vesz részt. S a kiszélesülő látókör ad neki erőt, hogy élni is tudjon jogával, amit először február 24-én gyakorolhat. H. D. Az UNESCO fordítási évkönyve Az UNESCO fordítási évkönyve beszámol arról, hogy 1961-ben világszerte milyen irodalmi, műszaki, tudományos stb. fordítások jelentek meg. Az előző évekhez képest érdekes változások tapasztalhatók a fordítási irányzatban. Míg V. I. Lenin továbbra is a világon a legtöbbet fordított szerző maradt, addig erősen csökkent például a Shakespeare, a Verne, a Dosztojevszkij, a Tolsztoj és a Csehov fordítások száma. Ennek ellenére továbbra is ezek a listavezetők, s a fordítások számának csökkenése inkább azzal magyarázható, hogy műveik most már többé-kevésbé általánosan ismertek lettek. Tagore müveit 1961-ben 101 esetben fordították le, az előző évi 30 fordítással szemben. A korábbi évekhez viszonyítva 1961- ben emelkedett a Mark Twain, a Hans Andersen, az Arisztotelész és Euripidész fordítások száma. Az Index Translationum 77 országban 32 931 lefordított könyv listáját tartalmazza A legérdekesebb fordítások közül megemlítünk néhányat: Oscar Wilde grúz nyelven, Shakespeare csuvas nyelven, Thomas Mann lettül, Beaude- laire svédül, Conan Doyle arabul, Walter Scott hindu nyelven, Xenophon héberül és Emily Bronte japánul.
