Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-29 / 150. szám
1962. június 29, péntek 3. old a! A höz&asdán'B szemével Fűszerpaprika-termesziésM kilátásai Bács-Kiskun megye gazdasági életének egyik bázisa a fűszerpaprika termelése és feldolgozása. A nagyüzemi gazdálkodás térhódítása, a belterjességre való törekvés óta pedig különösen megnőtt e növény termesztésének jelentősége, üsz- szes vetésterülete az elmúlt évben igaz, nem haladta meg a 4500 katasztrális holdat, jövedelmezősége azonban lényegesen nagyobb a hagyományos szántóföldi kultúrákénál, hiszen közepes átlagtermés mellett is, holdanként' több mint 10 ezer forint értékű növényt szüretelhetnek szövetkezeteink. Legalább ilyen fontos kitérni a fűszerpaprika-termesztés exportkereskedelmi jelentőségére. „Piros aranyunk” a magyar paprika őrleménye, viszonylag rövid idő alatt, számottevő sikereket ért el, — rangot vívott ki a világpiacon. Jellemző erre, hogy tavaly már annyi paprikát szállított hazánk külföldre, mint amennyi a belföldi fogyasztásunk volt. összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy a világon külkereskedelmi forgalomba kerülő, mintegy 1300 vagon fűszerpaprikának közel egy- harmadát Magyarország exportálja. s ezzel a spanyolok mögött a második helyet foglaljuk . el a paprikát exportáló országok sorában. Megyénkre nézve pedig külön is büszkeség, hogy az utóbbi négy esztendő átlagában a kiszállított, paprika felét a kalocsai márka képezte. Más szóval a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat 1958-tól számítva összes termelésének közel 60 százalékát külföldre szállította. Őrleményünk legnagyobb részét rendszeresen a Német Szövetségi Köztársaság vásárolja fel. De emellett, vevőink közé tartozik egy sor ország, sőt tengeren túli államokba is rendszeresen szállítunk ebből az ízletes fűszerből. A kalocsai fűszerpaprika tehát világmárka lett. Feldolgozását ezért tervszerű _ iparfejlesztési politikával segíti elő államunk Szemléltetően mutatja ezt, hogy 1953-tól 1961-ig népgazdasági beruházásból közel 40 millió forintot fordítottunk a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat korszerűsítésére, termelő- kapacitásának növelésére. Ezzel olyan vállalatot teremtettünk, amely mind mennyiségi, mind pedig minőségi vonatkozásban képes kielégíteni a kereskedelem igényeit. Bizonyításul elég megemlíteni, hogy az 1953. évi 1900 tonnával szemben 1961-ben már 3200 tonna paprikaőrleményt termeltünk. Az ipari és kereslede’mi eredmények mellett, meg kell említeni azokat a gondokat, melyekkel a mezőgazdaság küzd, hiszen ma főként ez gátolja a paprikaipar és kereskedelem teljes kibontakozását.' A nehézségek legszembetűnőbben a termésátlagok nagymértékű ingadozásában mutatkoznak. Ez 1954- ben 22,7 mázsa volt. Két év múlva 16 mázsa alá csökkent holdanként. 1958-ban elérte a legmagasabb átlagot: holdanként 34,8 mázsa termett. Tavaly viszont holdanként csak 14 mázsát szüreteltek. Nyilvánvaló, a termésátlagok ilyen nagymérvű ingadozása mellett nem lehet megalapozott ipari és kereskedelmi tervezésről beszélni, holott az exportértékesítés szempontjából ez a leglényegesebb. Igaz, tavaly a huzamos ;deig tartó szárazság kedvezőtlenül hatott a kapásnövények, köztük a fűszerpaprika fejlődésére és az áru minőségére. A tapasztalat mégis az, hogy a lehetőség és a valóság más okokból nem fedi egymást. Mire gondolunk? A kalocsai fűszerpaprika döntő része a járás termelőszövetkezeteiben terem. Köztudott, hogy a megye más részeihez viszonyítva, itt van a legkedvezőbb adottság az öntözéses termelésre. Másrészt kutatóintézeteink olyan fejlett agrotechnikai eljárásokat dolgoztak ki, és olyan paprikaf ajtókat nemesítettek, melyeiknek gyakorlati alkalmazása, illetve nagyüzemi termesztése ingadozás nélkül tudja biztosítani az ipar nyersanyagszükségletét SzükJldniiok a kerít szelheti A kecskeméti Boldogulás Termelőszövetkezet virágkertészetében most végzik az egy-nyári virágok kiültetését, a ciklámeneket pedig átültetik. Rövidesen új hajtatóház épül itt, amelyben a rendkívül keresett téli szegfűt nevelik majd. Népes most a kertészet: A Kecskeméti Katona József Gimnázium másodikos leánytanulói is kijöttek politechnikai gyakorlatra. Ez a két diáklány a hőség miatt fürdőruhában szedi_ le a szegfűről a felesleges bimbókat. séges ezt hangsúlyoznunk, hiszen a külkereskedelem igényeinek tervszerű kielégítését csak így biztosíthatjuk. Nagy László iparicsoport-vezető Narancsszínű csemegeszőlő Szép narancsszínű csemegeszőlőt nemesítettek ki a Szőlészeti Kutató Intézet kecskeméti Ma- thiász János telepén. Az új fajtajelöltet a szőlőskeretek királynéja és a Viktória keresztezéséből állították elő. Kitűnő teherbírása van, s dús fürtkép- ződésé mellett érdekes tulajdonsága a narancsra emlékeztető íz. Az 514—22 számmal megjelölt, világossárga, gúlaalakú fürtöket hozó hibridből most törzstelepet létesítenek. Az AGROKER telefonja Az AGROKER-nek, megyénk legnagyobb — évi 600 millió forintos forgalmat lebonyolító — ellátó vállalatának temérdek gondján kívül legégetőbb és legbosszantóbb problémája: a telefon. A közös gazdaságok százaival, s az ország valamennyi nagyobb vállalatával kellene az AGROKER-nek kapcsolatban állnia — ha ez lehetséges volna. Be csak egyetlen telefonfővonallal rendelkezik, éppen ezért az előjegyzett vidéki beszélgetések nagy részét nem egyszer napokig sem tudja lebonyolítani. A vállalatot kereső hívások a postánál „sorban állnak”. Előfordult, hogy egy tsz- elnök a megve déli részéről volt kénytelen Kecskemétre vonatozni, pedig kérését telefonon két perc alatt előadhatta volna. Számos garanciális importgép dolgozik mezőgazdasági üzemeinkben, amelyeknek a javítását kizárólag a hazánkban tartózkodó külföldi szakemberek végezhetik. Üzemzavar esetén azonban — a telefanösz- szeköttetés hiányossága miatt — néha napok telnek el, amíg az AGROKER értesíteni tudja őket. A vállalathoz futnának be a jelentések a nem üzemelő öntözőberendezésekről is, s az adatokat nyomban továbbítani kellene a felügyeleti szervhez. A telefonhiány mindezt úgyszólván lehetetlenné teszi. A vállalatnál már előre félnek' az aratástól, csépléstől, amelynek a rájuk háruló feladatait így semmiképp sem tudják majd megoldani. Faludi Sándor Igazgató tavaly november óta tárgyal, levelez,, kilincsel hol a Szegedi Postaigazgatóságnál, hol a szerintük illetékes kecskeméti Műszaki Fenntartási Üzemnél — de hiába. Egy másik fővonal; s megfelelő telefon-alközpont létesítését elutasító ok: az anyaghiány. Be vajon készítettek-e számvetést az illetékesek arról: mennyi idő- és pénzpocsékol ás — végeredményben a népgazda- daság megkárosítása — a következménye annak, hogy a nyilván pótolható anyaghiányt több mint fél év alatt nem szüntették meg?! J. T. Harmadszor permetezik a szőlőt Kora reggel van, de a Kiskunhalasi Állami Gazdaság ba- lotai üzemrészének szőlőiben már serény munka folyik. Két Maulwurf, hat fogatos és kilenc háti permetezőgép körül tevékenykednek a dolgozók. A permetlé-toronyban a permet- levet keverik, amit Hényel Ferenc kertész ellenőriz. Rendben talál mindent. — A szőlőben öt százalékos Vitigránnal már a harmadik permetezést végezzük — újságolja. — Bár az elmúlt napokban az időjárás kedvezett a pe- ronoszpóra fejlődésének, nálunk még nem pusztított e kártevő. A permetezést egyébként éjszakai porozással is kiegészítjük. Az egyik táblán, amelyik kissé lapos részen fekszik, három kg DNRB-por és ugyanennyi rézmészpor keverékével már el is végeztük ezt a munkát. Itt ugyanis nagyon veszélyes lehet a peronoszpóra, mivel megjelenésének kedvezőbbek a feltételei, mint teljesen sík terepen. Egyébként összesen 278 hold szőlőnk van, ahol most a vegyszeres védekezés munkái folynak. Közben a tartálykocsik és a Maulwurfok tartályai is megteltek a permedével, megkezdődik a munka. A két géppel naponta negyven hold szőlőt tudnak jól bepermetezni. Aztán a hat fogatos gép is elindul, s kitűnő szórással végzik a permetezést. — De miért kell háti gépeket is igénybe venni? — Az öreg szőlőkben sok a gyümölcsfa, s motoros gépekkel nem tudunk közöttük dolgozni — mondja a kertész. Miközben megszemléljük a szőlőt, látható, hogy a fagy eléggé komoly károkat okozott itt, de ennek ellenére jó, közepes termésre számíthatnak. E célból természetesen kapával gyomtalanítják is a sorközöket, s a permetezés után azonnal hozzáfognak a szőlő kötözéséhez. Szűcs József " fi Is falu — sokat ad A kecskeméti járás községei között Fülöpháza áll a második helyen a tojásfelvásárlásban. Az itteni baromfitenyésztők ez év első felére közel 100 ezer tyúktojás átadására szerződtek a földművesszövetkezettel, s előreláthatólag idejében hiánytalanul eleget tesznek vállalásuknak. A második félévben még mintegy 45 ezer tojásra számít a helyi földművesszövetkezet, amely minden ezer darabért kedvezményes állami áron 80 kilogramm kukoricát ad előlegképpen a szerződőknek. A községben eddig felvásárolt tojás minősége kifogástalan volt. Ezt az is bizonyítja, hogy 90 százalékát exportálhatták. Sokan szerződtek pulyka, liba és kacsa, — együttvéve 1200 szárnyas — nevelésére is. Jó ösztönzőnek bizonyult az, hogy a földművesszövetkezet minden pulykáért 30, kacsáért 25, a libáért pedig 40 forint előleget ad a tenyésztőknek, — a libánál hozzászámítva a töméshez szükséges 10 kilogramm kukoricát is. A főzőtök gyomtalanításával foglalatoskodnak miközben napfürdőznek is a gimnazista lányok. Beák Eszter és Szőke Julianna, a kertészet két állandó dolgozója „árnyékolja” az üvegház tetejét; így védik a fiatal növényeket az égető nap hevétől, (Pásztor Zoltán felvételei.) Tanulságok Kecskeméten ez év januárjában indult egy műszaki rajztanfolyam kezdő fokon, negyven hallgatóval. Az oktatás négy és fél hónapig tartott, a részvevők közül június közepén húszán vizsgáztak. A többi hallgató, időközben abbahagyta a tanulást. Kutatva a lemorzsolódás okát, megállapítottuk, hogy kellő tapasztalatok hiányában túlzottan rövid időre ütemeztük az anyag feldolgozását. Nem számoltunk azzal, hogy a hallgatók nagyrésze nem rendelkezik megfelelő előképzettséggel, s ennek következtében az előírt 25 rajzot négy hónap alatt nem tudják elkészíteni. A rajzkészítés mellett természetesen a matematikai és technológiai ismereteket is el kell sajátítani. A távolmaradás okát abban is látjuk, hogy a jelentkezők egy- része nem vette elég komolyan a tanulást. A műszaki rajz elkészítése ugyanis igen sok fáradságot, időt és türelmet kíván. Ettől többen megriadtak. Tetézte a nehézséget az, hogy nem volt megfelelő tankönyv. Ennek ellenére a vizsgabizottság egyöntetű véleménye szerint, akik a vizsgáig eljutották, jóí elsajátították az anyagot, amit az osztályzatok is igazolnak. Figyelembe véve a tapasztalatokat az iskola vezetősége'úgy határozott, hogy az újabb tanfolyam meghosszabbítja az oktatási időt, a tankönyv ( pótlására pedig sokszorosított kiadványt júttat a hallgatóknak. Reméljük, a soron következő műszaki rajztanfolyairión a részvevők jobb eredményeket érnek el, s ezáltal üzemeinkben hozzájárulnak a dolgozók műszaki kultúrájának emeléséhez. Herczeg István
