Petőfi Népe, 1962. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-16 / 139. szám
Rászolgált a bizalomra Portré... Mai fogalmaink szerint még fiatalembernek számít, életkora a harmadik és negyedik „X” között van, ahogy mondani szokás. Életpályája, habár nem minden nehézség nélkül, de szépen, töretlenül ívelt felfelé. Igaz, a kereskedelmi középiskola után 1944-ben nem mehetett vágyai szerint Közgazda- sági Egyetemre, a háború vége még közbeszólt, de valami haszna ennek is lett: „fregolinak” — amolyan mindenhez érteni tudó irodai dolgozónak szegődött egy kis konzervüzemhez. S amikor 1948-ban bérelszámolási csoportvezető lett az akkori baromfifeldolgozó vállalatnál Kecskeméten, nem érte meglepetés sem ót, sem munkaadóit. Pontos, precíz, sokoldalú munkaerőnek bizonyult Azóta volt már normás, munkaügyes, 1959- ben lett főművezető, majd 1960 szeptemberében termelési osztályvezetőnek nevezték ki, s ebben a minőségben a vállalat — népszerű nevén BARNEVÁL — igazgatójának helyettese. Tizennégy esztendő egy rohamosan fejlődő üzemben nem ltís idő. Amikor a pályáját kezdte — csak egy számot ebből az időből — 6,6 darab volt az óránkénti kopasztási átlag az üzemben, 1961-re a nagyarányú gépesítés folytán ez a szám 140 darabra emelkedett. S a további fejlődés szinte szédületes: 1965 végéig 25 millió forintos beruházással teljesen korszerűsödik az üzem. Ideális technológiai sorrendben új feldolgozó vonalak létesülnek, napi négy vagonos kapacitású mélyfagyasztó alagút, új tojásíeldolgozó, valamint szociális épület is készül. Mindezt úgy, hogy a termelésben ne legyen fennakadás. Ez évi tervük hétszáz vagonra rúg, s meghaladja a kétszáz millió forintot. De ezért még sokat kell harcolni. A rossz időjárás itt is érezteti hatását, közel tízmillió tojás esett ki eddig az időarányos tervükből, ezt legalább forint értékben pótolni nem lesz könnyű dolog... S a tervfeladatok végrehajtásának irányítása az 6 legfontosabb feladata. Bonyolult, sokrétű munka, mely a beszállított áru feldolgozásától, tartósításától az elszállításig terjed, beleértve a munkaerőgazdálkodást, a korszerű technológiai kidolgozását és biztosítását, a göngyölegellátást és a vágásig történő baromfihizlalást is... Egy jól összeszokott kollektíva, az igazgatás, a középvezetők és beosztottak együttműködése, javaslatokkal és bíráló észrevételekkel is segítő munkásgárda Összteljesítménye — s az ő „karmesteri” tevékenysége kell mindehhez. Az ütemesen lélegző üzem sokfajta rezdülése, naponkénti izgalma és a munka egyre gyorsuló lüktetése — igen, ez az életeleme Forgács Györgynek, a Kecskeméti Barnevá! termelési osztály- vezetőjének. ... é« vallonul» Beszélgetünk. Nehezen bomlik ki a róla formált kép. A hivatásával, a termeléssel való kapcsolatát nagyjából már értem, s nem lepődöm meg, amikor ilyeneket mond: — Nagyszerű munka a miénk, s aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy évek folyamán végig' kísérhette a fejlődését is, nagyon szép dolgokat lát. S én éppen ilyen szerencsés ember vagyok. Megtalálom a munkám szépségét. És már ismét a termelésnél tartunk. Azt magyarázza, hogyan tűnik el a baromfifeldolgozás idényjellege a mezőgazdaság szocialista nagyüzemeinek további fejlődésével. Hiszen máris, a mostani napi három vagonos beérkezés megközelíti a régi csúcsszezon időszakának mennyiségét. Pedig hol vannak még az idei szezontól? Két- háromszoros produktumot jelent a baromfitenyésztés fellendülése, nagyüzemi módszere és ez tőlük is gyors intézkedést kíván, különben az ipari feldolgozás lefékezheti a termelést is. Aztán a külföld növekvő igényeit ecseteli, s azt, hogy miként próbálnak ezzel lépést tartani, még szebb küllemű exportáruval, csomagolással és így tovább. Aztán egy pillanatnyi kitérő mégis új fordulatot ad a beszélgetésnek. Az üzem igazgatója nyit be. Elnézést kér, hogy zavar bennünket, de valami sürgős dologban akar szót váltani a helyettesével. Egy társ- vállalatot kellene kisegíteni nyersanyaggal, s 5 nem akar intézkedni a termelési osztály vezetője nélkül. Gyorsan megegyeznék. egyetértenek. — Jól van Gyuri! — mondja az igazgató, s megy, hogy lebonyolítsa a telefont. — Ügy látom, kellemes a kontaktus a gyár vezetői között! — kockáztatom meg a kérdést ■— Azért ne képzelje, hogy mindig ilyen simán mennek a dolgok. Igaz, a kapcsolat és az összhang jó. De ez nem jelenti azt. hogy nem vitázunk. — S elmondja, hogy a termelésről gyakran kell vitatkozni, gondolatot cserélni, hiszen a napi munka is számtalan új feladatot Ünnepélyes külsőségek között avatták a kiskunfélegyházi Űj Élet Tsz társadalmi munkával létesített, nagyobb községbe is beillő, tágas, neonfényes, televíziós készülékkel ellátott művelődési házát. Az avató ünnepségre mintegy 300 főnyi közönség gyűlt össze. ró a vezetők elé. A pártalap- szervezettel is sűrűn megtanácskozza a feladatokat. Pártonkívüli vagyok — Pártonkívüli vagyok, de örülök, hogy időnként számon- kérik, amit teszek, s ezt mindig felhasználom arra, hogy segítséget nyerjek a munkámhoz. De nem várom meg mindig, hogy kérdezzenek. Magam is felkeresem a pártszervezetet. Megvitatjuk a gyár időszerű dolgait, az embereikkel való foglalkozást is. Rendszerint egyetértünk, de ha nem, addig beszélünk, amig kialakul a közös vélemény, s a pártszervezet rendszerint segíteni tud. — S a szakszervezet? Régi ismerősöm. Jó tíz éve már a területi bizottság és sokáig az üzemi bizottság tagja voltam. Most már az új beosztásom ezt nem teszi lehetővé. De a jó kapcsolat ma is fennáll. Persze, nem mindig véleményegyezéssel. Olykor bizony „összerúgjuk a port” s rendszerint a túlórák engedélyezésénél. Élő anyaggal dolgozunk, s ha nagy mennyiség fut be, gyorsan fel kell dolgozni, különben károk származhatnak belőle. A szakszervezet, mint a dolgozók érdekképviseleti szerve, amíg lehet, ellenáll a munkások fokozott igénybevételével szemben, s mondjuk meg őszintén, rendszerint igaza van. A termelés viszont szorít bennünket. Valahogy azért mindig megegyezünk. Néha a szakszervezet tesz engedményt a lehetőségen belül, máskor mi. a termelés Irányítói találunk áthidaló megoldást Amint látja, egy cseppet sem holmi udvarissági versenyből áll a jó kapcsolatunk. F. Tóth Pál (Folytatjuk.) A nívós műsor után vacsora következett, majd a tsz nagyszámú fiatalsága táncraperdült. A szövetkezet vezetői bebizonyították, hogy akarattal és leleményességgel nemcsak a munkaalkalmat, hanem a szórakozást is lehet biztosítani a tsz-ben a fiataloknak. T. M. Egy régi telefonközpont Puskás Tivadar, a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálójának emlékét ma is őrzi Budapesten néhány régi berendezés, amelyen még a nagy magyar feltaláló dolgozott. Képünk Puskás Tivadar második telefonközpontját mutatja be, amely ma már múzeumi tárgy hatalmas méreteivel és kapcso- , létáblájával, de a maga korában szenzációnak számított. Művelődési otthont avattak- a kiskunfélegyházi Uj Elet Termelőszövetkezetben TŐaláizeiátda romantikus k0nty.eze.tkat Magas fák hajlanak a víz fölé és az épület mellé kikötött bárkáról nótát hoz a szél. Távolabb, a nyíló tavirózsák között csónakot himbál a víz. Városi emberek ülhetnek benne — ezt arról lehet látni, ahogy tartják az evezőlapátot... átalakított halászcsárdájában. Nem is olyan régen egyszerű, kopott csárda állt ezen a festői helyen. A szövetkezet több mint 100 ezer forintot fordított a felújításra. Megérte. Három magyaros és egy modern hatalmas terem áll kerthelyiségáfrA bárkánál is vendégek állnak. Nézik a mestert, a fiatal, napbarnított Farkas Jóskát, amint kezében késsel villámgyorsan szeleteli az ebédnek kiválasztott halat. Aztán a két rúdon csüngő bográcsot veszik körül, amely alatt már vígan ropog a száraz ág, s nem kis kíváncsisággal, sürgető pillantásokkal figyelik az ínycsiklandozó illatot árasztó halászlé forrását... Megengedett dolog, sőt újítás — hogy minden vendég megnézheti, hogyan készíti a nyolc éve szakmában dolgozó szövetkezeti halász — a halételeket. Ezután illik elárulni, hogy Nagybaracskán vagyunk, a bajai Űj Élet Halászati Tsz újonnan gél, neon-világítással és a falakon ízléses halászéletet ábrázoló vasfigurákkal a vendégek szolgálatára. Hogy menyire tetszik az új csárda az ország különböző részeiből érkező látogatóknak? Elég kinyitni a vendégkönyvet, az elárulja a megelégedést... Bizonyára elégedettek lehetnek a szövetkezet vezetői is, hiszen Horváth István, a csárda vezetője azt mondja ,hogy az átalakítás előtti 25—30 ezres forgalommal szemben már havi 60 ezernél, tehát a duplájánál tartanak. S, hogy újdonsággal kedves- kedejnek, esténként négytagú zenekar húzza a magyar nótákat a vendégek fülébe... Márkus János — Pásztor Zoltán Kis falu — nagy lelkesedés GÉX1ERLAK megyénk kisebb falvai közé tartozik. A gépkocsi röpke perc alatt végigszalad szép, tiszta, rendezett főutcáján. A Duna hajlatában megbúvó csöndes falucska lakóinak a száma nem sokkal több a mésfélezernél. — Szorgalmas, dolgos emberek élnek itt — mondja Csada János, a tanács vb elnöke. — S ami örvendetes, nemcsak a saját, közvetlen hasznukat nézik, de a közösség érdekeit sem hanyagolják el. Lehetőségeikhez mérten mindent megtesznek a falu szépítéséért, kényelmesebbé, otthonosabbá tételéért. Sajátjuknak érzik a községet. KIMUTATÁSOK évekre visz- szamenőleg dokumentálják azt a támogatást, amelyet a géder- lakiak nyújtottak községük fejlesztésére. —Nagyobb arányú társadalmi munkát öt év óta végeznek — magyarázza az elnök. — 1959-ben már 54, 1960-ban pedig 173 forint értékű társadalmi munkát „könyvelhetünk” egy főre. Ebben az évben már kétszáztfzen több napon át dolgoztak a község szépítésén. A községfejlesztésnél egyébként azt az elvet valósítottuk meg — mondja a tanácselnök —, hogy az évenkénti alapot nem aprózzuk fel több kisebb létesítményre, hanem mindig egy-egy nagyobb beruházásra fordítjuk az erőt. Ily módon, a községfejlesztési alapból és társadalmi munkával fejeztük be két éve az 1957-ben megkezdett törpevízmű-hálózat építését. Ez huszonegy elektromos közkút- tal, két és fél kilométeres cső- hálózattal működik. Befejezés előtt áll az új, négytantermes iskola építése, már csak a külső vakolás hiányzik. KÖZSÉGFEJLESZTÉSI alapból mindössze 150 ezer forintot fordított erre a létesítményre, s kaptak még 240 ezer forint állami támogatást. A több kiadást társadalmi munkával csökkentették, s azáltal is, hogy bontásból származó anyagot, használtak fel az építésnél. Ily módon, s közvetlenül a tanács irányításával történő házilagos építkezéssel 600 ezer forintba kerül az új iskola, fele annyiba, mintha a lakosság összefogása nélkül építették volna. Az idén hasonló módon felépítik még az új művelődési otthont is, amelyben háromszáz személyt befogadó nagyterem, párt- és KISZ-helyiség, könyvtár, olvasóterem, klubszoba, büfé is lesz. Az épület 960 ezer forintba kerül, amelyből százezer forint a helyi anyag és ugyanennyi a társadalmi munka értéke. H. D. PETŐFI N8P* A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága ás a megyei tanács laola. Főszerkesztő: Weither Dániel Kiadja: a Pető« Népe Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség] Kecskemét, Széchenyi tér (, szánt Szerkesztőségi telefonközpont] »6-1«, 25-16. Szerkesztő bizottsági to-Sg. Belpolitikai rovat: 11-22, Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a Telefon: 17-09. Terjeszd a Magyar Póttá. Előfizethető: ■ helyi postahivataloknál ée kézbesítőknél. Előfizetési díj l hónapra I« forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V, Kecskemét — Telefon: 11-85. Használt bútort, lakberendezési tárgyai készpénzért is vásárol a Kecskeméti Bizományi Aruház. Nagykőrösi utca 22. 6228
