Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-30 / 76. szám

i oldal I960. március 30, szerda Jobban öltözködik — többet vásárol a bácsalmási járás lakossága Olcsóbb lenne a kerékpárállvány A bácsalmási járás kereske- •delmi helyzete az idén sokat fejlődött. A kiskereskedelem forgalmi tervét az első negyed "év két hónapjában lényegesen túlteljesítette: a múlt év ha­sonló időszakához viszonyítva több mint 3 millió forint az emelkedés. Nagyon jók az eredmények Bácsalmáson és Madarason. A bácsalmási forgalom ugyanis januárban és februárban meg­haladta a 6,5 millió forintot, a túlteljesítés időarányosan, a tervezetthez képest megközelíti az agy milliót. A Tataházi Föld- műveszövetkezet forgalmán is sokat lendített, hogy a múlt év­ben végrehajtottak a teljes sza­kosítást; A járás kereskedelmi hálóza­tát a múlt évben sikeresen kor­szerűsítették. Megnyitottak hat önkiszolgáló és négy önkiválasz­tó boltot, Katymáron cukrászda nyílt, Bácsalmáson a boltokat központosították, a vendéglőt pedig korszerűsítették. Hiányosságok vannak azonban Csikérián és Kunbaján, — s ez a forgalomra is kihat. Csiké­rián még ma is a régi bolthe­lyiség a község kereskedelmi központja. Az áruk itt nem raktározhatok megfelelően és nem tárható igényes választék a vevők elé. A szakosítás itt és Kunbaján sürgősen indokolt lenne! A járási vendéglátóipar for­galma is emelkedést mutat. 1959 első két hónapjában 1 millió 901 ezer ■.— az idén pedig 2 millió 643 ezer forint volt a be­vétel —, ami 38,4 százalékos növekedésnek felel meg. Nem kielégítő azonban min­denütt az étkeztetés. Állandó meleg konyha csak Bácsalmá­son, Mélyhűtőn és Madarason van a földműveszövetkezet ke­zelésében. Tataházán most nyi­tották meg. Célszerű lenne a be­vezetése Kunbaján is. A járás kereskedelmi hálóza­Itt a finom ennivaló... • •• egyetek, pipi- kék! — biztatja a tollasodé aprójószá­gokat Miskei Már- tonné, a Miskei Űj Elet .Tsz baromfi- gondozója. — Ennivaló, való­ban ennivaló..; — mondja az újságíró is és a tavaszi rán­tottcsirkére gondol közben, mert ezek a nyüzsgő csibék már éppen elérték azt a ►►korhatárt", hogy tepsibe, lábasba ke­rüljenek. Oda is jutnak nemsokára, mert a termelőszö­vetkezet átadja őket a Baromfiértékesítő Vállalatnak, amély- lyel leszerződött 8 ezer darab barom­fira. De még útnak sem indulnak ezek az aprójószágok, .máris jön a »váltás", hamarosan megérkezik 5 ezer db napos kacsa. Háromszor tízezer csirkét és háromszor ötezer kacsát nevelnek így fel az őszig s ezért több mint egy millió forint jövedelemre tesznek .szert az Üj Élet Tsz tagjai. Ez teszi lehe­tővé majd az előlegek fizetését. A megnövekett tsz-nek hatszáz tagja van, s ha jól dolgoz­nak, szükség is lesz erre az összegre az előlegeknél. De más költségek kifizetésénél is jól jön ez a korai és gyors bevétel. Követendő példa lehet minden termelőszövetkezet számára. F. Tóth — Pásztor tártaik korszerűsítése révén si­került az előzőleg Bajára járó vevőközönséget lekötni, ugyan­akkor a járási központ boltjai­nak vonzó hatása jelentkezett a szomszédos községekben is. Ez abból a szempontból egészség­telen, hogy a 10—15 kilométerre lakó vevők egy része kénysze­rűségből Bácsalmásra jár vá­sárolni. Szükség van tehát a helyi boltok korszerűsítésére, szakosítására. Ez történik ha­marosan Madarason, ahol a MÉSZÖV 370 ezer forintos ke­retet biztosít a boltok szakosí­tásához, cukrászda és vendéglő építéséhez. László György kereskedelmi felügyelő Szánkon hónapokon ke­resztül nem működött a postahivatal, mivel többezer forintos költséggel újra tata­rozták a postaépületet. Kí- vül-belül szép, új köntösbe öltözött, s a község főutcájá­nak egyik ékessége, legszebb épülete lett. Egyet azonban elfelejtettek az építők. Azt, hogy a köz­ségben is, mint mindenütt, többszáz kerékpártulajdonos található. Az emberek ide, a postára is kerékpáron jár­nak. S ilyenkor vajon hova támasszák a biciklit? Néhá- nyan már megfejtették a ta­lányt, az újonnan tatarozott« épület falához támasztották a kormányát... Csakhogy ez nem a leg- * szerencsésebb megoldás, mert ha minden »jól megy«, a kerékpárok úgy összepisz-j kolják a falat, mintha nem-: is költöttek volna a posta­épületre sokezer forintot. Ügy véljük, sokkal egy- <j szerűbb lenne még idejében 1 beszerezni egy kerékpáráll-- ványt. Kevesebbe kerülne,-j mint az épület homlokzata--* nak az újratatarozása. I. I. levelező A költségvetés végrehajtása közügy Megyénk tanácsai az idén 69 millió forinttal nagyobb ösz- szeggel gazdálkodnak mint az elmúlt évben. Ez nemcsak na­gyobb lehetőséget, hanem na­gyobb felelősséget is jelent helyi államhatalmi szerveink számára. A tanácsok ebben az évben ünnepük fennállásuk 10. évfordulóját, s elmondhatjuk róluk, hogy feladatukat min­den évben nagyobb felelősség- tudattal, s állandóan növekvő szakmai hozzáértéssel látják el. Költségvetési gazdálkodásuk is hasonlóan fejlődött, bár nem egészen kielégítő még a szám­viteli nyilvántartás és vannak nehézségek más munkaterüle­teken is. Ennek okát elsősorban abban kereshetjük, hogy — különösen községi tanácsoknál — a gazdasági előadók személye gyakran változik. Ez pedig késlelteti a szakmai színvonal emelkedését. Bár a járási ta­nácsok nagy gondot fordítanak a gazdálkodási előadó szakmai továbbképzésére, a személyek sűrű cserélődése csökkenti az oktatás eredményességét. Több mint 550 millió forin­tos költségvetéssel dolgoznak ebben az évben megyénk taná­csai. Mi hát a feladatuk, hogy jól gazdálkodjanak ezzel a ha­talmas összeggel? Elsősorban az, hogy mindent a tanácsülés által jóváhagyott gazdálkodási ágazatban és idejében használ­janak fel. Évekkel ezelőtt még sűrűn előfordult, hogy az év végén, az utolsó napokban köl­töttek el nagyobb összegeket — sokszor nem is arra, ami a leg­Rési ssállási cselédek új utakon S zakmár annyi szállásai van körülvéve, hogy be­diene járási székhelynek is. Ez a szállási rendszer a múlt nagy­birtokainak hagyománya és itt­maradt „örökségként” népi de­mokratikus rendszerünknek. A szállásokon a felszabadulás előtt hajnalonta kongott a harangszó a cselédeknek és csak a késő esti órákban szólalt meg ismét, hogy az intézők, s a haj­csárok által agyondolgoztatott emberek álomra hajtsák fejü­ket. Pislákoló mécses mellett ették meg a sovány vacsorát, egy-két szót szóltak az asz- szonyhoz, s máris ledőltek pi­henni. S álmodtak egy embe­ribb, szabadabb életről, mely valóban csak álom lehetett ak­kor a számukra. Az álom mégis valósággá vált. A maguk gazdái lettek a volt szállási cselédek. A felszabadulással tört be a fejlődés a szállások éle­tébe, s ütemét a tsz-ek meg­alakítása még csak fokozta az utóbbi években. Szakmár-Felső- erek is termelőszövetkezeti szál­lás lett, ahol a járási átlagon felül osztottak az elmúlt évben a munkaegységre. És most, amikor Török Pál tsz-elnok- kel beszélgetek a jövő tervei­ről, szinte tűzbe iöm még job­ban, kipirul az amúgy is piros­pozsgás arca. — Tudjuk mi, hogy minél több és jobb árut kell adnunk a dologzó népnek. Mi ennek a szép feladatnak igyekszünk is eleget tenni. Jelenleg mint elmondja — a felsőereki tsz 129 taggal 2355 holdon gazdálkodik, ebből csak ezer hold a szántó, a többi le­gelő. Tehát szinte adva van a lehetőség, hogy az állattenyész­tésre fordítsák figyelmüket. M ég sok a tennivaló, de májusra 162 szarvas- marhát és ezer juhot mond­hatnak már a magukénak. A terv szerint száz sertést és 25 szarvasmarhát hizlalnak majd, s ez növeli a tagság jövedel­mét. Száz tenyészüszőről is gondoskodnak. Mint mondják, nagy szükség van a korszerű gazdálkodásra és a gépesítésre. Gépek vásár­lására 180 ezer forint közép- lejáratú hitelt vesznek igénybe, vásárolnak a többi között Ze- tort, pótkocsit, fűkaszát, rend­sodrót és répalazítót. De ez még nem minden! Épül két 300 férőhelyes juhhodály, egy 100 férőhelyes tehénistálló és egy 10 vagonos góré. S az sem kis dolog, hogy _ a szállás rövidesen a villanyfény áldá­fontosabb lett volna — csak azért, mert kifutottak már az időből, és nem akarták, hogy „elvesszen” a pénz. Hasonlóan jártak el a megtakarított összegekkel is. Sokszor nem feltétlenül szük­séges dolgokra költötték a pénzt, nehogy véletlenül meg­maradjon. Ugyanakkor más, egyik napról a másikra jelent­kező fontosabb igényekre csu­pán azért nem fordítottak gon­dot, mert az erre a célra for­dítandó összegek költségvetési átcsoportosításához szükséges eljárást nem indították meg idejében. Az idén és a következő évek­ben mind nagyobb szükség lesz arra, hogy tanácsaink a jó gazda gondosságával elemezzék a helyzetet — gazdálkodjanak a költségvetéssel. Napjainkban ugyanis nagy változások van­nak falun, amelyek következ­tében állandóan újabb igények jelentkeznek. Ilyen többek kö­zött a napközi otthonok, bol-i csődék bővítése, a szociális és I egészségügyi ellátás kiterjesz­tése stb. Mindezekkel az újon-« nan támadt követelményekkel j tanácsaink csak akkor birkóz- , hatnak meg, ha a gazdálkodási ! előadókat nem cserélgetik, e ' mellett maguk a vb-vezetők is 1 igyekeznek nagyobb szakmai tájékozottságra szert tenni a1 kötlségvetési munkában. Tévedés lenne azonban i csak a gazdálkodási előadókra \ és a végrehajtó bizottságok ve- : zetőire hárítani a költségvetési j teendőket. Nagyon sokat se- j gíthet a pénzügyi állandó bi-1 zottság, az egész tanácstagság*« sőt maga a lakosság is abban,J hogy minden forint a megfelelői helyen, és idejében fel legyen használva. Ezernyi lehetőség kínálkozik arra, hogy közüggyé váljék a költségvetés végrehaj- - tásának segítése és ellenőrzése., N. O. Gépkocsijavító vállalat kellene SZINTE napról-napra bővül Baja és a járás személy-, te­hergépkocsi, iiletvg autóbusz­parkja. A gépjárművek meg­hibásodása természetszerű do­log, ezzel szemben Baján, il­letve környékén gépkocsijavító vállalat nincs. A közelmúltban a járási és a városi népi ellenőrzési bi­zottság megvizsgálta a gépko­csijavító ipar helyzetét. A jegyzőkönyv szomorúan álla­pítja meg, hogy a javítások gondja egyáltalán nincs meg­oldva. — Jelen pillanatban ugyanis Szegeden, illetve a fő­városban javítják a bajai és a környékbeli autóbuszokat, teher- és személygépkocsikat. És mint ilyenkor lenni szokott, a munka határidejének meg­állapításánál rendszerint a helybeliek vannak előnyben, a vidékiek — jelen esetben a bajaiak — csak hónapok múlva kerülnek sorra. A 43-AS SZÄMÜ Autóköz­lekedési Vállalatnak például 1959 augusztus óta javítanak Jó eredménnyel fejesték be a pártoktatasí évet as Idösserű kérdettek tanfolyamának hallgatót, A Garai Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a VII. kong- reszus anyagának feldolgozásával befejeződött az idei páritcikta- tási év.-Ez alkalomból a tanfolyam hallgatói ünnepélyes ösz- szejövetelt rendeztek, amelyre meghívták a községi pártszer­vezet és a tanács vezetőit is. Az összejövetelen Gorjanácz József, a délszláv iskola igaz­gatója, a szeminárium vezetője méltatta a tanfolyam munkáját. A tsz-tagokon kívül részt vett a tanfolyamon négy délszláv pedagógus, azonkívül három KISZ-fiatal. A hallgatók vala­mennyien szorgalmasan tanultak és az elméleti anyagot gya­korlati munkájukban folyamatosan hasznosították. A pártoktatás záróíoglalkozásán jelen volt Alladzsity Péter, a pártszervezet titkára is. Megköszönte a hallgatók és a tan­folyamvezető odaadó, szorgalmas munkáját és arra kérte a jelenlevőket, hogy a jövő évi pártoktatásban is ilyen nagy számmal, vegyenek részt és hasonló lelkesedéssel tanuljanak. Kurilla Miklós vb-elnuk három autóbuszát és még min­dig nincs megállapítva az át­adás végleges határideje. Egy másik baja.i ipari vállalat 68’ ezer forintot fizetett vállalati személygépkocsi javításáért a Budapesti 7-es számú Autója­vító Vállalatnak és a generá-r lozás után két héttel — jel­lemző a munka minőségére • már motort kellett cserélni újabb, tetemes költséggel. A JÁRÁS útviszonyai cleg, rosszak. Ebből adódik, hogy az autóbuszok, tehergépkocsik elég gyakran elromlanák. Ai 43-as számú Autóközlekedési Vállalat tavaly több mint Ö‘ millió forintot fizetett ki a Budapesti 6-os sz. Autójavító- Vállalatnak és az általuk fel­újított tehergépkocsik, illetve autóbuszok rövidesen újabb ja­vításra szorulnak. Ez évben csupán az Autó-^ közlekedési Vállalat teher gép-í kocsi parkja 50 százalékkal nőj! Hasonló arányban gyarapodnál az autóbuszok létszáma is.; i Egyre több bajai és környéke beli lakos vásárol személygép-*! kocsit. Ilyen körülmények kö-j zött teljesen helytálló a járási* népi ellenőrző bizottság meg­állapítása: nagyon indokoló Baján egy gépkocsijavító vál-* lalat létesítése. ; MEGFELELŐ szakemberek-* ben nincs hiány, A 43-as sz* Autóközlekedési Vállalat is szívesen csökkentené a kar­bantartói létszámot a létesí*4-- tendő javító vállalat javára* Ezzel egy időben szükséges len­ne oxigénlerakat és gépjármű alkatrész szerviz létesítése is* Csupán az érdekelt miniszté­riumi szervek hozzájárulása és anyagi támogatása szükséges* hogy mielőbb kedvező meg-1 oldást nyerjen Báes-Kiskui» megye jelentős részében a gépkocsijavító ipar jelenlegi siralmas helyzete. sában is részesül. Kultúrát, több kényelmet hoz majd szá­mukra a közeli jövő. S így árasztja el egymás­után a fény szállásainkat. Ezt hozta a felszabadulás, a népi demokrácia, a tsz-moz- galom, s ezt választotta a Fel- sőereki Rákóczi Tsz tagsága is. Jól választott. Krecsmarik József

Next

/
Oldalképek
Tartalom