Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-31 / 77. szám

1960. március 31, csütörtök 3. oldat MÁSODSZOR IS ÉLÜZEM A mezsgyén túl... Egy kis eszmecsere a hírlapterjesztés ta­pasztalatairól. — Vitavezctó: Cseh János kiváló dolgozó, a hirlapcsoport vezetője. Távirat sem röp­pen olyan gyorsan a messzi tájon élő címzetthez, mint ahogy a, hír a dol­gozók között elter­jedt: Másodszor is elüzem lett az 1-es számú Megyei Pos­tahivatal. A, kitün­tető cím elnyerése annak ellenére sem volt könnyű, hogy a kecskeméti pos­tások között már hagyománya van a versehymozgalom- nak, hiszen ilyen kitüntetés átadásá­ra csak ott kerül­het sor, ahol a kol­lektíva egy ember­ként vesz részt a feladatok megoldá­sában. A Megyei Posta- hivatalnak ez a fő erőssége. Lukácsi László elv- feltételeinek teljesítésében. A társ, a hivatal vezetője így be- vezetők senkit nem »kényszeri- szél' erről: tettek« a versenyben való rész­. vételre, a meggyőző szó, a bri­Jó kollektívával minden gádmozgalom és a kongresszusi feladatot meg lehet oldani. Ha verseny lendülete azonban min- érdemünk van a sikerben, az Jenkit magával ragadott. A mindenekelőtt a kollektíva ki- nggy. cél elérése közös üggyé alakításában keresendő. Párt- váit. szervezetünk, az üzemi bizott­ság és a szakvezetés állandó Már az első félév is nem együttműködése eredményezte várt eredménnyel járt. Birto­hogy minden dolgozónk figyel- kukba került az élüzem cím. A siker tovább fokozta a munka lendületét. Egyre élénkebbek lettek a termelési tanácskozá­sok. A vezetőség minden felada­tot a kollektíva elé terjesztett, s bátran építettek a dolgozók véleményére, lelkesedésére és öntevékenységére. Így fejlő­dött, terebélyesedett a nemes vetélkedés, amit csak táplált, hogy a szakvezetés rendszeres és könnyen áttekinthető ver­seny-nyilvánosságot biztosított egy-egy szakaszban az elért eredményeknek. Igaz, eddig a tíz brigád kö­zül csak Ignácz Antal kézbe­sítő brigádja nyerte el a szo­cialista címet, de az alábbi pár tényszám is bizonyítja, hogy a többiek is kitettek ma­gukért: Rádió és televízió előfizetői díj határidőre történő besze­dése, vállalás: 98 százalék, tel­jesítés: 99,8 százalék. Bevételi terv teljesítése: 110 százalék. Takarékbetétek gyűjtése: 581 százalék. Nem vagyunk sovi­niszták, de a hírlapterjesztés­ről mégis külön írunk. Az I. számú Megyei Hirlaphivatal több mint 200 fajta napilap, hetilap és különböző folyóirat terjesztését végzi. A több mint 12 000 kecskeméti előfizető azt bizonyítja, hogy az emberek szeretnek olvasni. Az a tény pedig, hogy az elmúlt félév­ben 1230 új előfizetőt gyűjtöt­tek, akik közül 650 a Petőfi Népét és a Népszabadságot rendelte meg —, külön is el­ismerést érdemel. A versenymozgalom azonban nem fejeződött be. Csupán a név változott. Felszabadulási verseny indult s a cél is, ma­radt ugyanaz: kollektív jó munkával ismét biztosítani az élüzem cím elnyerésének felté­teleit., Ez eddig ismét sikerült. Kívánjuk, hogy továbbra is így legyen. Sándor Géza Pásztor Zoltán Munkában Csinger Istvánná, az egyik legszorgalmasabb díjbe­szedő. T amási Károly egy toll­vonás után — amely- lyel a Mélykúti Alkotmány Tsz-be való belépést szente­sítette meg — átlépte 5 hol­das gazdasága mezsgyéjét. Nem akármilyen kisbirtokot cserélt fel a többszáz holddal: hírne­ves kertésznek ismerik falu- szerte. Főleg az uborka és a dohány termesztésének meste­re. Az előbbiből 60—70 mázsát is leszedett holdanként, ezer öl szabolcsi fajtájú dohánya tavaly 12 mázsát adott s a csak mellékesen vetett kender­ből is 64 mázsát szállított be egy és negyed holdról. I lyen szakértőt vétek lett volna mezei gyalogmun­kára osztani, vagy éppenséggel jószág mellé állítani a szövet­kezetben. S az Alkotmány Tsz vezetősége gondolt egy meré­szet: a kertészhez csinálnak egy kertészetet, ami eddig nem volt. összeültek, számoltak, ta­nakodtak s kisütötték, hogy mind a területből, mind a tag­létszámból (hiszen a falu ne­gyedrésze ide lépett be) kite­lik egy 110 holdas kertészet. Tamási Károlynak — ami­kor először szóbahozlák előtte a tervet — kicsit elakadt a szava. A maga kicsi, utolsó rögig ismert gazdaságában biz­tosan mozgott —, de a 110 ép­pen huszonkétszer több, mint az öt. Ez ugyanannyiszor több szakértelmet, előrelátást kíván s nemcsak neki kell dolgoznia benne, hanem másokat — egy egész brigádot! — megtaníta­ni eredményesen dolgozni. De a szorongást csakhamar el­nyomta az öröm, a büszkeség. — No, most megmutatha­tod, mit tudsz! — tüzelte fel! az egészséges hiúság s nyom­ban belekapcsolódott a terve­zésbe. E zeket az előzményeket maga mesélte el egy nemrégiben Kecskeméten tar­tott zöldségtermesztési tanács­kozáson, ahova — mint mond­ja — okulni jött el. — Ha már a birtokom így megnőtt, a fejemben is több­nek kell lenni. Elvégre 600 ezer forint sorsát bízta rám és a brigádomra a tagság, eny- nyit terveztünk az idén a ker­tészetből. Aztán elsorolja, hogy 20 hold borsó, 10 hold petre­zselyem már a földben van, a a dohány kikelt. Vetnek 5 hold paradicsomot a Kecskeméti Törpe fajtából, 40 hold ubor­kát (-Tessék kiszámítani, csak 50 mázsát véve is egy holdról, hány tányér uborkasalátát le­hetne az egészből csinálni?«) — ezenkívül lesz 8 hold vörös­hagyma, 5 hold dinnye s egyéb apróság. Ä nagyszámokról már olyan magától értetődő termé­szetességgel beszél, mintha nem is egy-két hónapja, de több éve foglalkozna velük. Igen, mert a mezsgye átlépése csak addig látszik nehéznek, amíg bátran meg nem teszi az ember. Utána kitárul előtte a nagy lehetőségek látóhatára — sokszorosát ígérve s adva cse­rébe annak, amit maga mö­gött hagyott... G. K. A napközi otthonról tárgyalt a tanácsülés (Községi tudósí­tónktól.) Sükösdön a leg­utóbbi tanácsülésen szóbakerült a böl­csőde és a napközi otthonok ügye is. A jelenlegi óvoda vagy iskolai helyi­ségek túlzsúfoltsá­ga miatt nem tud­ják megoldani az állandó napközi ott­hon létesítését. Böl­csödének sem tud­nak egyelőre meg­felelő lakást bizto­sítani. A tanácsülésen részvevő Pétiké Já­nos, a járási tanács végrehajtó bizottsá­gi elnökéhez kérés­sel fordultak a sü- kösdiek, járási se­gítség útján bizto­sítsák az anyagi fe­dezetet a két épü­let vásárlásához, hogy minél előbb működhessen a köz­ségben az állandó jellegű napközi ott­hon és a bölcsőde. Pétiké János ígére­tet tett arra, hogy amennyiben egy mód van rá, segít­séget nyújtanak. Tóth László: Kecskemét else szakad napjai í l annak az életnek pilla- »natai, amikor a legszebben 1 zengő szavak is lehűtik az ér- J zéseket, mert sokszor a feled- j hetetlen élmények tolrnácsolá- £ sára gyenge és halvány az j emberi szó. Ezt érzem, amikor | Kecskemét felszabadulására, s »Ha elhaladtok egy-egy orosz hős sírja mellett, gondoljatok rá hálával és az igaz kegyelet jeléül hajtsátok meg fejeteket az őszi lombok között emelke­dő néma sírok előtt.« November 30-án, a színház­ban rendezett ünnepségen megemlékeztünk a város fel- szabadulásáról. A műsor má­sodik felében szovjet művé­szek léptek fel. December ele­jén megszerveztük a lakáshi­vatalt, megnyitottunk 80 üzle­tet. A Csongrádi uíea 35. « alatt működő körzet már de­tak képviselőink az ideiglenes nemzetgyűlésre, 25-én megkez­dődtek az előadások az Árpád Moziban. A vasúti forgalom Szegedre január elsején indult meg. Ugyanaltkor kezdődött a mun­ka a bíróságon és a pénzügy­igazgatóságon. Februárban orosz nyelvtanfolyamot szerveztünk és összehívta alakuló gyűlését a KTE is. Február 25-én meg­ünnepeltük a Vörös Hadsereg születésének 27. évfordulóját. Az első tavaszi napsugár a mezőkön és kertekben is elin­dította a lendületes munkát. A bizakodó emberek ásóval, kapával, metszőollóval és per­metezőgéppel harcoltak az éle­tért. Forró hangulatban alakult meg a földigénylő bizottság. Ezek voltak a meginduló szabad és reménységgel teli élet első örvendetes jelei, — amelyekre ma, 15 év múltán sem tudunk meghatottság és hálaérzet nélkül emlékezni. Hiszen ezek az első szabad na­pok voltak mai boldog életünk csírái. Jó kollektívával minden felada­tot meg lehet oldani. mét az élüzem cím elnyerésére és a kiváló dolgozó szint fel­tételeinek teljesítésére sikerült irányítanunk. Csomó minden fában akad, de a jól irányzott, kellő lendü- | letű fejszecsapás széthasítja az akadályt. Ilyen erő volt a kong­resszusi munkaverseny, a cél elérésének legnagyobb lendí- ‘tője. A Szegedi Postaigazgató­ság területéin itt alakultak el­sőnek a szocialista címért küz- ■dő brigádok. Munkájuk Iökés- I szerűen hatott az élüzem cím Barna Imre belterületi kézbe­sítő 350 napilapot helyez min­den reggel az előfizetők ajtajá­nak kilincsére. j szabadságának első napjaira, ’heteire emlékezem. } 1944. október 15-én Vörös ! János vezérkari főnök innen ? jelentette, hogy a Duna—Tisza I közét a németek már sorsára hagyták. Bár a fasizmus ösz- szeomlását a nép előtt eltit­kolták, az október 23-i fegy­veres kiürítéssel a város la­kóit végképp megriasztották. Mindenki könnyezett, amikor otthonából kiűzték, s keserű­I ség égette a sziveket. Remény­séggel csak az a felismerés töltötte el az ittmaradottakat, hogy a szovjet csapatok nem a magyarság ellenségeként jöttek, hanem a fasizmus le- tiprójaként. Segíteni és vég­leg megtörni a kizsákmányolás és szolgaság uralmát, a romok eltakarításával megnyitni az ; új élet ösvényét. ; Az új élet reménye esodá- j1 latos erőt adott az ittmaradot- taknak, a lassanként hazaszi- \ várgóknak. Egyes üzemek na­pok alatt megkezdték a mun­kát. A határon túlra menekül­tek gabonájával elűztük az éh­ség rémét, szenükkel biztosí­tottuk a világítást. Járművek — és telefon nél­kül nehéz volt az igazgatás, mégis megszerveztük a köz­munkákat a rend helyreállí­tására. November 7-én már ope­ráltak a kórházban, de csak ollóval, mert a németéit az or­vosi műszereket és gyógysze­reket nyugatra »mentették«. A kórház ezen a napon kapott először tejet, tojást és négy csirkét. Az egyik orvos barát­ságot kötött egy tbiliszi filo­zófus tanárral, aki Petőfi ver­sét mondta el oroszul és meg­ható szeretettel segítette a kórház munkáját. Napról-napra szívósan lép­tünk előre egyet-egyat. Isko­lákat és műhelyeket szervez­tünk, november derekától a gyermekeknek és betegeknek tejet biztosítottunk, feladtuk postán az első leveleket. Ki tudta, hogy azok csak hóna­pok múltán érkeznek Buda­pestig? Üzemeink között a legdere- kasabb munkát a villanytelep végezte. 28 napon át hét em­ber megszakítás nélkül dol­gozott. Ez idő alatt még a ru­ha sem került le róluk. A felszabadulást követő har­madik héten így ír a helyi lap: cember elején napközi ott­hont állított fel és az orosz sebesülteknek két zsák vattát gyűjtött. December 8-ig 25 632 lakos váltotta ki személyazonossági igazolványát. Az összeírás so­rán 513 szoptatós anya jelent­kezett. Decemberben a kórház­ban már hat orvos dolgozott 23 főnyi személyzettel... De­cember 7-én megindult a nagy­templom órája, 23-án elutaz­Wv’Vv^WWWWVWWU'yVWWWWWWWS^WV^^VV WWW^^^ Uj piactér épül Tiszakécskén A községi tanács végrehajtó bizottsága határozatot ho­zott egy piactér létesítéséről a volt Malom-soron, dr. Szigeti ügyvéd háza mögött. Mint megtudtuk, az új piactér a jelen­leginél jóval nagyobb és modernebb lesz. Egyik részét lebcto­I nozzák és bctonasztalokat is készítenek, s itt a tejtermékeket árulják majd. A piacteret kőkerítéssel veszik körűi, s rá két vaskaput szerelnek. Az egyik csak be-, s a másik csak ki- járati kapu lesz. A tsz-ek részére állandó zöldség- cs gyü- mölcselárusíló pavilont építenek, s már megkezdték a piactér fásítását. Rövidesen hozzálátnak a talaj egyengetéséhez is. Az új piactér 100 ezer forintba kerül. A régi piacteret parkosí­tani fogják, (h. j.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom