Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-31 / 77. szám
*. oldal 1960. március 31, csütörtök TI%]EKtiT EREPMÉNYEIBÖI Madarász László: ÉPÍTENI AZ EMBER VILAQÁT A tizenöt évvel ezelőtt összeomlott fasiszta rendszer romjai maguk alá temették egy kibékíthetetlen, ellentmondásokkal terhelt társadalom hazug szellemi felépítményét. Vége lett annak a világnak, melyben azok beszéltek szabadságról, akik milliókat tartottak rabságban, azok hivatkoztak »kultúrfölényre«, akik a kultúra elemi lehetőségeitől is elzárták a dolgozó népet. A romokon új világ épült fel s egy máig is tartó forradalmi átalakulás megteremtette a termelőerők és termelési viszonyok régen megbomlott összhangját. Az új, szocialista termelési viszonyok soha nem látott fejlődésnek vetették meg az alapját: a művelődés, a tudományok és művészetek kiterjesztésének és elmélyítésének határtalan lehetőségei tárultak fel, Űj fogalmak vonultak be az emberek tudatába, új seregek foglalták el az iskolák padjait, a színházak és mozik nézőtereit; új, szocialista kultúra formálódott ki a kemény harcban (kikovácsolt alap ragyogó és egyre szebb színekben pompázó felépítményeként. Az évfordulók jó alkalmat adnak a számbavételre. Kellenek ezek a számbavételek, mert mint ahogy a szülő sem veszi észre saját gyermekének — szeme előtt végbemenő — fejlődését, a munkás hétköznapok sodrában hajlamosak vagyunk arra, hogy ne vegyük észre, vagy túlságosan természetesnek tartsuk fejlődésünk eredményeit. Megyénkre a felszabadulás előtt elsősorban a mozdulatlanság volt a jellemző. Ahogy a termelő munka módszerei nem változtak lényegesen fél évszázadokon keresztül, éppúgy a városok és falvak képe, az emberek élete is változatlan maradt évtizedeken át. Az a sok erő, ügyesség és rátermettség, mely a gyéren telepített ipar munkásaiban, a homokkal viaskodó parasztokban, a kilátástalanságot áttörni akaró értelmiségiekben feszült —vagy elkallódott, vagy a tőkések és /vywyvvvvwwwvüwvwwvvvüwvvv Ilyen az új Kossuth cigaretta a földbirtokosok hasznát gyarapította. A felszabadító szovjetunió hős fiainak dicsőséges harcai nyomán beköszöntött szabadság felszabadította ezeket az erőket, s a művelődés olyan fellendülését hozta, mely méltán nevezhető kulturális forradalomnak. Létrehoztuk a felnövekvő nemzedék egységes alapműveltségét biztosító általános iskolai rendszert, az általános iskolák számát 375-ről 520-ra, az óvódákét 28-ról 155- re, a közművelődési könyvtárak számát kettőről 335-re, a mozikét 28-ról 102-re emeltük. Olyan új intézményeiket hoztunk létre, mint az óvodás és iskolás gyermekek napközi otthonai, a serdülő ifjúság számára kialakított továbbképző iskolák, a felnőttek oktatását szolgáló különböző tanfolyamok, a városi és falusi művelődési házak, otthonok. Több mint háromezer óvodás gyermek részesül étkezésben, több mint másfélezer középiskolás tanuló részére biztosítunk diákotthoni elhelyezést, egy sor modem, 8—10—12 tantermes iskola, 15 szélesvásznú mozi, 91 művelődési otthon hirdeti a dolgozó nép alkotó erejét. Középiskoláinkban, egyetemeinken és főiskoláinkban több mint 60 százalékban a munkások és parasztok gyermekei szerzik meg az alkotó tevékenységükhöz nélkülözhetetlen tudást, mely nemrég még az uralkodó osztályok gyermekeinek privilégiuma volt; a felnőtt oktatás különböző formáiban több mint 4000 munkás, dolgozó paraszt és alkalmazott pótolja azt a műveltséget, melyből a régi rendszer kirekesztette. A művelődési autóval, a könyvvel, a filmmel, az ismeretterjesztő előadásokkal lassan áttörjük a sötétséget a tanyavilágban is; a rádió és a televízió összekapcsolja a nemrég még mozdulatlan falvakat, szállásokat és tanyákat a nagyvilág szívverésével. A Horthy-korszak egyik grófi miniszterelnöke, Teleki Pál egyszer azt mondta: »A nemzet ne politizáljon, a nemzet dolgozzék!« Mondta pedig ezt akkor, amikor már javában készítették elő a »nemzet« belehajszo- iását a fasiszták embertelen háborújába. Nos, az a nemzet, melynek a grófi miniszterelnök kizárólag a munkát szánta osztályrészül, mégis megtanult po/VVW^VWWW\/V^WVúWVS/VWV ' litiaálni. Megtanult a szovjet nép, a Magyar Tanácsköztársaság, a saját harcai és a nemzetközi munkásmozgalom hőseinek példáján. Megtanult azzal is, hogy hozzájutott az iskolához, a könyvhöz, a művelődés lehetőségeihez. »Olvasó nép vagyunk« — mondtuk a felszabadulás tizedik évében. Ma pedig elmondhatjuk, hogy tanuló nép vagyunk, s minden erőnket megfeszítjük, hogy holnapra művelt néppé váljunk. Addig azonban még sokat keli tennünk. Még jobban ki kell terjesztenünk intézményeink hatósugarát, el kell juttatnunk a műveltség fényét oda is, ahová eddig nem jutottunk el, ki kell irtanunk a szocialista kultúra virágoskertjéből a gyomot és a gazt, ha még oly mélyen eresztette is gyökerét a talajba. Meg kell tisztítanunk és tudományosan meg kell alapoznunk az emberek nézetét a világról, az emberekről és önmagukról, fel kell ismertetnünk velük a társadalom fejlődésének törvényeit, hogy a marxizmus—leninizmus valóban tudományos világnézetével felfegyverkezve legyen bátorságuk és erejük építeni az ember világát. telszabadult hazánk tizenötéves fejlődése, pártunk iránymutatása, barátaink segítsége és a magunk akarata a biztosíték arra, hogy ezt meg Is valósítjuk. Kibfvílik a népfront mellett működő műszaki brigádot A Hazafias Népfront megyei titkársága mellett közel egy cv óta 25 tagú, útépítési szakemberekből, mérnökökből, technikusokból álló műszaki brigád dolgozik. A brigád tagjai eddig is jelentős segítséget nyújtottak a termelőszövetkezeteknek. Legutóbb 30 kilométer hosszú bekötő utat terveztek társadalmi munkával. A Hazafias Népfront megyei titkársága most újabb 20 taggal bővíti ki a műszaki brigádot. A brigád tagjai közé bevonják a már nyugdíjazott és a fiatal vízügyi, építészeti szakembereket is, akik ellenőrzik majd a jövőben a termelőszövetkezeti építkezéseket, segítséget nyújtanak a vadvizek lecsapolásához cs az öntözéses gazdálkodás megszervezéséhez. Készülődés a strandidényre A Kecskeméti Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalat meg- I kezdte előkészületeit az idei strand-idényre. Munkásai már , tatarozzák az épületeket, ápolják a parkot, s arról is hallót- i tünk, hogy a főépülettel szemben levő kerítés mellett újabb : kabinsort építenek. Sok panasz volt az elmúlt években a strand vizére. A kutak szűkén adták a vizet, s emiatt ritkán eresztették azt le. Leeresztés után pedig lassan töltődtek fel a medencék. Az idén — júniusig — két új kutat helyeznek üzembe, s ezek vízhozama lehetővé teszi a sűrűbb és gyorsabb vízcserét. Tárgyalások folynak a vendéglátóipari vállalattal is, hogy1* az idén nagyobb választékban, jobban szolgálja ki a strando- lókat. Szó van arról, hogy meleg ételeket is felszolgálnak majdN>oé^yvv«NvtAiyvvwvwwvvvv Válasz egy javaslat felületes bírálatára A Petőfi Népe vasárnapi számában. megjelent Szabó Lajos Izsáki iskolaigazgató polemizálása a julalomüdülésekröl, Ahogyan ö ismertette a járási tanács határozati javaslatát, látszólag igaza van. Mielőtt azonban a pedagógusok hozzászólnának kénytelen vagyok a határozati javaslatot szó szerint idézni: »A nevelők jutalmazására kormányzatunk minden évben igen tekintélyes összeget, mintegy 100 ezer forintot biztosít. A nevelők 500— 800 forint jutalmat szoktak kapni. Ennek nincs nagy erkölcsi hatása, igen rövid idő alatt a jutalmazás feledésbe merül. A tanács kéri a megyei tanács vb-t, a szakszervezettel közösen tegye lehetővé, hogy a jutalmazásra fordított összeg nagy részét leül- és belföldi utazásokra lehessen fordítani. Sokkal gyümölcsözőbb lenne ez a formája a jutalmazásnak, mert kül- és belföldön a nevelők olyan tapasztalatokat szereznének, ami munkájukhoz is segítséget adna. m Az új, tetszetős celofán csomagolású dobozban húsz darab cigaretta van. Az új Kossuth- cigaretta dohányösszetétele, kezelése és gyártástechnológiája nem változott, csak a cigarettákban levő dohány lett több, mivel az új Kossuth-cigaretta nem lapos, hanem gömbölyű formájú. A „kacsag yór" Teljes nevén így hívják: Baromfiipari Mezőgazda- sági Vállalat Sükösdi Víziszár- nyas-keltető Állomása. Egy nagyobb L-alakú parasztházban rendezték be, s nyolc esztendeje működik. Évente 200 ezer kacsát, s feleannyi csirkét szoktak keltetni — az idén azonban csak kacsát »gyártanaik« benne. A laikusok bizonyára azt hiszik — mint nemrégiben az egyik új, fiatal adminisztrátor is gondolta —, hogy a keltetőgép egyik végén berakják a tojásokat, s a másikon kitolyog- nak az apró szárnyasok. \f alójában ugyanúgy négy ” hétre van szükség itt is a keltetésre, mintha ruca, vagy tyúkanyó teste melegétől bomlana ki a meszes héj alatt az 'élet. Nyolc géppel egyszerre 50 000 kacsát keltetnek az állomáson. Petróleumkályhák szolgáltatják a meleget, s ventillátorral biztosítják a könyökhőmérőn ellenőrzött 38 fokos hőmérséklet egyenletességét. A ferdén elhelyezett rácsos tálcákon minden kétórában megforgatják a tojásokat és ezenkívül reggelente 40 fokos langyos vízzel beper- melezik őket. Így biztosítják a gépek belsejében a levegő szükséges páratartalmát. y% huszonötödik napon — amikor már pattognak — felül is rostával ellátott tálcákra rakják át a tojásokat, nehogy a kikelt kacsák megsértsék magukat. Egy-egy »transzportnál« a kelés végső mozzanata általában 24 óra alatt lezajlik. A »kacsagyárban« Tischler Jenő vezetőn kívül tíz női alkalmazott dolgozik három műszakban, _ ]%J em nehéz a munkánk — 1 ’ mondja Kovács Jó- zsefné, aki kezdettől fogva állandó dolgozója az állomásnak —, de lelkiismeretességet, nagy figyelmet igényel. — Es máris sorrajárja a petróleumszagú helyiségben a gépeket, s a kajütablakszerű kerek figyelőkön át ellenőrzi: nincs-e rendellenesség a tojások körül? Nemsokára »világra jönnek« a kiskacsák tízezrei, s ládákba rakva elindulnak a Kiskunhalasi cs az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalathoz. Innen a földművesszövetkezetek közvetítésével a tenyésztőkhöz jutnak, onnan meg majd a piacra. Eközben minden bizonnyal egy másik és másfajta külföldi »kacsagyár« is útnak bocsátja az éter hullámain a tenyészetét, bizonygatván, hogy nálunk megtorpant a baromfitenyésztés. ff add mondja, ha egyálta- Ián van még, aki éhes — a kacsáira. Az országban mindenesetre mar közel száz »kacsagyár« működik. Méghozzá: valódi. X. íi A jutalmi utazásban elsősorban azokat a nevelőidet kell részesíteni, akik tudományos kísérleti munkában, különböző szellemi pályázatokon jó eredményt érnek el.« Tehát nem »csak azok«, ahogyan Szabó kartárs felületesen «idézi« a határozati javaslatot, hanem -elsősorban«, s ez lényeges differencia. Nem kívánok magyarázatba bocsátkozni, hogy mi a két szó értelmi különbsége. Az »elsősorban« mellett pedig kénytelenek vagyunk kitartani, j Természetes, hogy azokat a pedagógusokat kívánjuk jutalmazni, akik többet és jobban dolgoznak az átlagnál. Ók ér- j demelnek elsősorban pluszt, hi« i szén ők is ezt nyújtanak ifjú- í ságunk oktatásában és neveié-*1 sében. Ezért jegyeztem meg vála-i szom első részében, hogy csalói látszólag van igaza a cikk író-*' jónak. Máskülönben az idézett határozati javaslat nem zárja ki a, jó eredményt elért többi neve*i löt sem a jutalmazásból. Tarján Istvánné, a kecskeméti járás tanulmányi! felügyelője Megindult a felvétel a Népek Barátsága Egyetemére A szovjet fővárosban kör te tették a Népek Barátsága Egye* térnének felvételi rendjét. Esze* rint felvételi kérelmeket aa ázsiai, afrikai cs Latin-amerikai országok polgáraitól fogadnaku el. A jelentkezők felvételi vizs* gát tesznek, felvételükről bi* zottság dönt. A Népek Barátságának Egye* lemén, amelyet szovjet társadat* mi szervezetek kezdeményezé* sére hívtak életre, az oktatás* díjtalan, Az egyetem mindéiv diákjának ösztöndíjat, ingyenes orvosi ellátást és diákotthona biztosít. Fizeti a diákok Moszk* vába, illetve haza utazását. Az új egyetem rektorává Ru* jancev professzort, a műszakit tudományok doktorát neveztólot ki. A szovjet kormány épületet bocsát az egyetem rendelkezésére és biztosítja működésének anyagi feltételeit.
