Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-16 / 295. szám

1959. clecemóer 16, szerda 3. oldal . A Hartai Lenin Tsz fiataljai teljesítik az Ifjúság a szocializmusért próba követelményeit [ Őszutójára fordult az idő. Reggelenként, már deres köd- tnönét ölti fel a halár s az úionnan vetett gabonatáblák mellett megsárgulva kuporog­nak a jó termést hozott kuko­ricások szárkúpjai. A tsz irodájában csak az ott dolgozók találhatók, a többiek — vezetőikkel együtt kint dol­goznák a határban. Nánai Ban­dit, a 35 éves KiSZ-litkárt a i aktárban találtuk, amint ép­pen kiadásra készített elő kü­lönböző anyagokat. A KISZ munkájáról, a próba követelményeinek teljesítéséről az irodában beszélgettünk a KISZ-vezetőség tagjaival, köz­tük Oláh Ilonkával, akit annak idején a moszkvai VIT-re küld­tek a tsz fiataljai. A márciusi párthatározat megjelenése után ők is csatla­kozlak áhhoz a mozgalomhoz, amelyet a szocializmus építésé­nek meggyorsítása érdekében kezdeményezett az MSZMP. Eb­ben a munkában a kiszisták jól tnegállíáh a helyüket. Ezt bizonyítják teljesítményeik is. Fundt Fülöp 526, ifj. Mádai Mihály 497, Haász György 485 munkaegységet szerzett. De a Ahol ésszerűtlen az ósszeiűsítós A M A V-iuik egyik járatáról szerelnék írni, amelynek ezt a nevet adták: »Háztól-házlg.« Ennek a szolgálatnak az lenne a feladata, 'hogy a feladó állo­mástól egészen a címzettig szállítsa az árut. Csengőd—Kis­kőrös viszonylatban ez a meg­határozás, »Házlól-bá/ig<, nem egészen pontos, ugyanis a Csengődi l’old mű vessző vetkezet a petróleumos hordókat kiszál htja a vasútállomásra, onnui: «•Uaztól-házlg" viszi tovább egészen Kiskörösig. Kiskőrösről lovaskocsival történik a szállí­tás az Al’OK telepére. Amíg a Csengődi Földműves- szövetkezet vonallal bonyolí­totta le a petrólcuinus hordók szállítását, addig maximum három nap alatt visszaérkeztek a hordók. Mióta bevezették a »>lláztól-házlg«-ot, sokszor egy hét is eltelik, amíg a hordok visszaérkeznek. Ily módon sok­szor fennakadás mutatkozik a község petróleummal való el­látásában. A késedelmen kívül sajnos sokszor előfordul az is, hogy a l'oladott áruk összetörve érkez­nek rendeltetési helyükre, amely tetemes kárt okuz a fel­adónak. A jó újítás a munka elvég­zésének idejét rövidíti, takaré­kosságot eredményez. A MÁV- nak ez az újítása itt azonban nem a fentieket szolgálja. Hargitai Béla levelező Hollywood is rádöbbeni ' az atombomba veszélyeire Hollywoodban a legjelentő­sebb filmszínészek, producerek, rendezők és forgatókönyvírók szervezetbe tömörültek és csat­lakoztak a józanabb nukleáris politika érdekében alakult nemzeti bizottsághoz. A bi­zottság és a hollywoodi szer­vezet kitűzőit célja meggyőzni az amerikaiakat arról, hogy az emberiségre a legsúlyosabb ve­szély leselkedik, amennyiben tovább folytatják az atombom­ba-kísérletekei. A hollywoodi szervezet megalakítását szep­temberben Robert Ryan film­színész és Stevé Allen televí­ziós sztár szorgalmazta, a fel­híváshoz legelőször az írók,: majd a producerek, rendezők. >rb. is csatlakozlak­leányok is kiteltek magukért. Wéber Teréznek 255, Tiboldi Margitnak 248 munkaegysége van. A pártkongresszus tiszteleté­re tett társadalmi munkaválla­lásaikat is teljesítették és en­nek során 100 000 forint értékű munkát végeztek a budapesti ifjúmunkások és a Kecskeméti Katona József Gimnázium ki* szlstáinak segítségével. A tsz KlSZ-tagjai egyenként 54 társadalmi munkaórát telje­sítetlek az öntözötelep építésé­nél, a kukorica betakarításánál. Nagy jelentőségű az a munka is, amelyet a halastó építésénél elvégeztek. Ebben részt vett 15 KISZ-en kívüli fiatal is cs kö­zülük többen már felvételüket is kérték az egyre jobban mű­ködő • KISZ-alapszerVezetbe. A tsz központját több alka­lommal rendbehozták. Takarít­ják, meszelik és most rendezik he a kultúrhelyiséget, amelyben televízió, lemezjátszós rádió és társasjátékok fogadják a látogatókat, meg 40 darab támlásszék, amivel a járási KISZ-bizottság ajándékozta meg őket. Jól dolgoznak az ifjúsági munkacsapatok is, amelyből ezen a nyáron kettő is alakult a tsz-ben. Az egyik csapatot a fiatal fogatosok, a másikat pe­dig 10 leány alakította, amely­nek vezetőjét szorgalmas mun­kájáért ez év őszén elküldték tanulni a Kalocsai Mezőgazda- sági Technikumba. A fiatalok védnökséget vál­laltak a «tsz 00 kh silókukori­cája felett és 18 ezer mázsa jó minőségű silót készítettek. Gondoskodnak a próba máso­dik követelményének teljesíté­séről is, Ó3 ebben nagy segít­séget ad Völgyi János iskola­igazgató, alti vállalta a KISZ politikai kör vezetését. A KISZ tagjai közül húszán vesznek részt ezen az oktatáson. A szakmai ismereteiket két ezüst- kalászos gazdatanfolyamon bő­vítik a kiszisták. Erre az okta­tásra 32 fiatal jelentkezett. A leányok részére megszer­vezték a KISZ leánykörét és Bozsik Borbála vezetésével kö­zel 30-an járnak el hetenként kétszer a foglalkozásokra. A szabás-varrás tudományát özv. Bremer Kristóf né, a sütés-főzés cs a kézimunka művészetét Pál • esi Antalné ismerteti velük. A leánykor tagjai és vezetői elha­tározták, hogy ajándékokat, já­tékokat készítenek a helyi óvo­da részére. Gerényi Salamon tanító ve­zetésével heten zenét tanulnak. Most alakítják meg a színjátszó cs iánccsoporioknt, amelyek részt vesznek a me­gyei felszabadulási kulturális szemlén. Az ifjúság sportolási igényé­nek kielégítéséről is gondoskod­nak. Asztalitenisz háziversenye­ket szerveznek és a KISZ me­gyei bizottsága segítségével lab­darúgó- és egyéb sportfelszere­léseket vásárolnak. A sportpá­lyán ezer forint értékű társa­dalmi munkával járulnak hozzá egy öltöző építéséhez. A harlaiak példája azt bizo­nyítja, hogy a termelő szövet­kezetekben dolgozó fiatalok nagy tömegei is teljesítik a pró­ba követelményeit, hiszen az magába foglalja mindazokat a tennivalókat, amelyek KISZ- szervezeteink előtt állnak. Horváth Ignác Befejezték évi tervüket A BAJAI FAARUKÉSZÍTö VÁLLALAT szakszervezete a napokban termelési tanácsko­zást tartott. Megvitatták a vál­lalat kilenc hónap alatt elért eredményeit, kongresszusi vál­lalásaik teljesítését és a ne­gyedik negyedév teendőit. A gyár dolgozói Ígéretet tet­tek, hogy az első 9 hónap alatt tervüket 6,6 százalékkal túlszár­nyalják. Ezt a vállalásukat 1.9 szá­zalékkal túlteljesítették. Az egy lőre es$> termelési ter­vet 100,3 százalékra emel­ték, az önköltséget a fel­ajánlott 7,5 százalékkal csökkentették. A vállalat dolgozóinak jó munkájaképpen a nyereségré­szesedés a harmadik negyed­év végéig 13,4 nap, Amennyi­ben sikerül a termelés folya­matosságét biztosítani, akkor ez az összeg még tovább emel­kedik. A Bajai Faárukészítő Válla­lat termelésének folyamatossá­gát zavarták olyan tényezők, mint a munkások helyezgefése, valamint az üzem széltagolt­sága. A munkafolyamatok meg­szervezésénél is észleltek hiá­nyosságokat, így előfordult, hogy a festő részlegnél égyidő- ben munkahiány, máskor pedig munkatorlódás kö­vetkezett be, amelynek túlórázás lett az eredménye. Ennek ellenére a dolgozók mindent elkövettek, hogy a fenti nehézségeket le­küzdve, termelési eredményei­ket fokozzák, hogy a népgaz­daságunknak minél több, szebb és jobb bútorokat adjanak. A VÁLLALAT eddig 97 szá­zalékban első osztályú termé­ket adott át az áruértékesítő szerveknél?, de a dolgozók el­határozták, hogy elérik a 100 százalékos minőséget. A gyár 1900-ban termékeinek 63 szá­zalékában fényezett bútort, 32 százalékban gyermekdalon, gyermekágyakat, kombinált gyermekszőkeket állít elő, Horváth Jenő levelezi; »VVVVVVWWVVVVVVVVWSlWvy» Kétkedő asszonyok a Fajszi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben ÜGY KEZDŐDÖTT az egész, hogy a kalocsai járási nőta­nács vezetői tanácskozásra hív­ták össze a járás asszonyait, hogy megbeszéljék, mit kell tenni az elkövetkező tót-há­rom hónapban a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a tér- melőszövíikezetek megszilár­dítása érdekében. Ezen a ta­nácskozáson a Fajszi Vörös Csillag Tsz asszonyai Is fel- szólaltaik és többek között el­mondották, hogy náluk milyen jól dolgoznak és keresnek az asszonyok, akad olyan köztük, alti 320—360 munkaegységet is teljesít. A Hajósról és más községek­ből részvevő asszonyok égy ré­sze kétkedve fogadta az el­mondottakat és vita alakult ki a jelenlevők között. A vitát a fajsziak azzal fejezték be, hogy az aktíva valamennyi részve­vőjét meghívták: látogassanak el terme 1 ős zö vet kezel ükbe és ott majd saját szemükkel, fü­lükkel meggyőződhetnek az igazukról. KÉT NAP MÜLVA meg is történt a látogatás. A vendé­gek megtekintették az istálló­kat, baromfiólakat, a sertésál­lományt. Beszélgettek az as­szonyokkal, férfiakkal, termelő­szövetkezeti vezetőkkel és azok mind azt bizonyították, hogy pl. Berta Sándorné 320, Szá­molni Mihályné 360. Juhász Petemé szintén 360 munkaegy­séget teljesített. Mészáros San- dorné, akinek négy gyermek gondját is viselnie kellett, el­érte a 270 munkaegységet. Eze­ket az asszonyokat a jól vég­zett munkáért a termelőszö­vetkezet vezetősége jutalomban is részesítette. ^Elmondták azt is, hogy Maros Istvánná há­rom tagú családjával 1200 mun­kaegységet teljesít. Papp Ferenc elvtárs, a ter­melőszövetkezet elnöke mind­ezt azzal toldotta meg, hogy az asszonyok nemcsak a ter­melő munkában, hanem a ve­zetésben is helytállnak. Az igazgatóságnak pl. két asszony tagja van, a kilenc tagú szo­ciális bizottságbem pedig kizá­rólag csak asszonyok foglalnak helyet. El is érték, hogy min­den szülő anyának a húrom hó­napi szülési szabadság mellé háromezer forint jutalmat is adnak. Bizony, ezek tények, s azok­nak a szájából hallhatták a jelenlevők, akik a munkát vé­gezték, s a jól végzett munka gyümölcsét élvezték és élvezik ezután is. AZ ÍZLETESEN elkészített halászlé elfogyasztása után, amivel a tsz vendégelte meg őket, azzal búcsúztak tőlük a termelőszövetkezet asszonyai és Vezetői, hogy jöjjenek el jövő­re is. Szeretnék ugyanis meg­mutatni majd az öt darab mo­sógépet, a rendszeresen műkö­dő üzemi konyhát és a napköri otthont, ami mind-mind a Úr­asszonyok munkáját könnyíti, segíti. Ezek teszik lehetővé, hogy a ma még kiemelkedó- nek számító munkaegységek általánosabbá válhassanak, vagyis minden asszony köny- nyebben vehesse ki részét a szövetkezet közös munkájából, Máiidlty József Egerek pártfogója t P esti vendégek vannak a Kiftiál-tanyán. Az uno- kaöccs jött látogatóba, no meg bemutatni a féléves menyecs­két. Hadd szívjon egy kis ta­knyai levegőt a kispesti mun­káslányból lett asszony. Rozi, a legkisebb, még otthon levő, Kispál-lány, illendően kicsodái- : kozta már magát a pesti rokon elegáns ruháján, az meg szí­veskedve ajánlkozik segítség­nek az ebédfőzéshez. Kispálné megnyugodva látja: jól áll an­nak a kezében a krumpli- pucoló kés, ha fényesre lakko- 'zott is a körme. A férfiak — mármint Kis- : pál Sándor és az uáexaoccs — a szobában iszogatnak. Mis­ka elújságolja, hogy letette a ' szakvizsgát, előléptették a gyár­ban, most már többet is keres. : Üj konyhabútort akarnak ven- ■ ni, meg az asszony nagyun • regnál egy televízióért is. : — Szép, szép — hajtogatja : Kispál és ö sem akar alább ; maradni a dicsekvésben —. : Látod, nekünk is megvan min- : denünk. Ruha dolgában kicsit : szegényesebben vagyunk, mert I hat a tanyán nem kell a íianc, úgy tartom, de hiszed-e, hogy még négyéves gabonám is van a padláson? — Négyéves gabona? Aztán minek az? — csodálkozik Mis­ka. — Hiszen az idén is szé­lzen termett. — Tartaléknak, .fiam. Sose tudni, mikor veszem hasznút. Elkelhet az még jó áron. Es ha nem is kel, az se baj. A padláson nem kér enni. M iska kicsit ideges lesz. — De'Sándor bátyám, maga csak az egereket pártfogolja. Kinek akarja eladni a gabo­nát, amikor a városi ember a péktől veszi a kenyeret, a ma- gafajlája meg szintén megter­melte? —- No-no, csak ne tüzelj. Emlékszel ugye ötvenkettőre? Négy úr lelt volna akkor a gabona, ha lett volna. De alt­kor én magam is fél kiló ke­nyérért álltám sorba a bolt előtt. — Az akkor volt, Sándor bátyám. Hu maga egyszer meg­égeti a kezét a gyufával, soha többec nem gyújt tüzet? Más gazdák vezetik most az orszá­got. Meg nem mondom én, hogy ne tartalékoljon, de ne négyéves gabonát őrizgessen. Hova teszi a jövő évi termést? — Az, édes fiam, kis he­lyen elfér, mert csak egy hol­dat vetettem ... A beszélgetést Rozi akaszt­ja meg aki bejön terí­tem. Hozza a tunycruic.il, meg az illendően szál-, -éluOd ta­kart veknii. Miska nézi. — Ez pékkenyér, István bá- tyám? Miért nem sütnek? — Tudod, az asszonynak már nehezére esik a bajlódás. Van a boltban, hát hordjuk. A vendég elszántan uz asz­talra könyököl. — Hát ne vegye sértésnek, Sándor bátyám, do ezt én szé­gyellném a maga helyében! Gyűjtögeti a gabonát, mint a hörcsög, a kenyeret a péktől hordja, vetni csak annyit vet, hogy éppen neve legyen a gye­reknek. Mit gondol, ha minden paraszt így gondolkozna, hova lenne a világ? Mit enne ak­kor a város? Maga meg mit szólna, ha az üzletben niába kérne sót, petróleumot, szöve­tet, mert azt mondnák: a mun­kás csak annyit gyárt, ami magának elég? Így nem lehet gondolkozni! — Nem a te dolgod, hogy én mit csinálok! — csattan fel a gazda. M iska dühét nyeldesve, de hallgat. Az ő anyja is de sokszor mesélte, hogy sírva dagasztotta a kukoricás kenye­ret, mert egy -egy rossz termés tönkresúj tóttá a családot. Kis­pál Sándor lelkében is az ín­séges esztendő* lidércnyomása ül. S a rosszat nehéz felejteni. A parasztembernek a kenyér, a búza az élet, a biztonság, ebbe kapaszkodik görcsösen. Hogy másnak nem jut esetleg? Hát vele ugyan ki törődött régen?... — Nézze bátyám — kezdi besüiékenyen —, nem akarom én magát oktatni, de semmi értelme annak, amit csinál. Az állam akkor is biztosít kenye­ret a népnek, ha maga és még sok paraszt egy szemet sem termel és ad el, Megvesszük külföldön. De éppen azt értse meg, hogy butaság azért kül­országba menni, ami itthon is megvan. Es olyan árat fizetnek érte itthon is, ami igazán meg­éri a vásárt! 210 forintot kap­na egy mázsa búzáért, így meg ingyen kosztolja az egereket. A négyéves gabonájával! K ispál mogorván könyö­kül a közben telemert tányér tólött. Erősen töpreng­het valamin, mert a többiek már a leves utolját kanalaz­zák, amikor végre maga is nekifog... r—a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom