Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-16 / 295. szám

1 oldal 1930, december IC, szerda Dofoosó népünket közelebb kell hozni az alkotókhoz és az alkotásokhoz!* ö ártunk művelődéspoliti- kai irányelvei a kultu­rális forradalom egyik fő cél­kitűzéseként jelölik meg: a kulturális élet valamennyi té­nyezőjét, az összes művészete­ket annak a harcnak a szol­gálatába kell állítani, melyet a munkásosztály a szocializmus megvalósításáért vív. Ügy érezzük, e téren nagyon sbk a tennivaló. Ahhoz, hogy ezt a célt el tudjuk érni, vagy legalább meg tudjuk közelíteni, alkotó művészeinket át kell, hogy hassa a megjelölt célki­tűzés elérésére irányuló szán­dék, az élet, a szocializmust építő élet ismerete és szeretete, — másrészt dolgozó népünket közelebb kell hozni az alkotók­hoz és az alkotásokhoz, csi­szolni kell műízlését, fejlesz­teni művészi ítéletalkotó kész­ségét. Ügy gondoljuk, és azt re­méljük, hogy a képzőművé­szeti hónap rendezvényei, a művészek találkozása a dolgo- ~/ó néppel és egymással, a dől­(Készlet Madarász László megyei tanácselnök-helyettesnek a kecske­méti képzőművészeti hónap mü- vesztaláikozóján mondott pohárkö- szöntöjéből.) gozók találkozása az alkotók­kal és az alkotásokkal — előbbre visz bennünket kitű­zött célunk elérésében. Megbeszélni — megvitatni való van bőven. Ha van alapja a vitának szakmai körökben, van egyes kiállítások kapcsán itthon és külföldön, mennyivel inkább van itt, ahol egy hónap alatt lemérhető lesz a képző­művészet nevdő szerepének társadalmi hat^fonysaga. Ä|ost tavasszal néhányad- magammaL a Szovjet­unióban jártunk, s rengeteg képzőművészeti alkotást volt alkalmunk látni. Hazafelé jö­vet hosszú vitákat folytatóink, s azóta sem hagytuk abba. Ke­ressük a megoldását a modern kifejezési formák és a közért­hetőség sokszor fennálló ellent­mondásának. s most itt, a ma­gunk termése, régi és mai mes­terek alkotásai előtt tulajdon­képpen vizsgázunk. A régiek abból, hogy mit tudnak mon­dani a mának —, a maiak ab­ból, hogy megértették-e az élet mostani követelményeit és ki tudják-e azokat fejezni, a rendezők abból, tudják-e az anyagot úgy csoportosítani, Éljelek boldogan, békességben BENSŐSÉGES ünnepség szín­helye volt szombaton délelőtt Kalocsán a járási tanács dísz­terme. Kettős névadó ünnep­séget tartottak — a templomi szertartások helyett itt adtak nevet: Harangozó Béla DÁV- alkalmazott és felesége, Sugár Júlia pedagógus, bátyai lakosok kislányának, Kornéliának, vala­mint András László, a Vörös- kereszt titkára és felesége Fe­jes Teréz egészségügyi dolgozó, kalocsai lakosok Csaba nevű gyermekének. A TANÁCSTEREM ünnepi külsői öltött ebből az alkalom- ból. Kalocsán ez volt immár a nyolcadik névadó ünnepély. A legutóbbi névadó ünnepségen megjelent Molnár Frigyes elv­társ, az MSZMP megyei bizott­ságának első titkára családjá­val, aki a bátyai újszülött név­adó szülői tisztségét vállalta. A BÁTYAI iskola úttörőinek sorfala között vonultak az ün­nepség, színhelyére a szülök gyermekeikkel és a meghívott vendégek. Az ünnepélyes pilla­natokra teljesen megtelt a ta­nácsterem ismerősökkel, érdek­lődőkkel. Irén Mária rövid kö­szöntője és Jánosi Anna úttörő kedves szavalata után Kövest Gyula, a tanács titkára szavai nyomán felhangzott az ünne­pélyes eskütétel: «... Mi szülök és névadó szülök fogadjuk, hogy gyerme­keinket hűséges magyar állam­polgárrá, a szocialista haza sze- retetére és védelmére, a más népek iránti megbecsülésre, a szülők iránti tiszteletre és sze- rctetre neveljük...« AZ ÜTTÖRÖtí éneke közben emelkedtek ezután a poharak az újszülöttek egészségére, bol­dog életére. Az ünnepség után megkezdődtek a gratulációk. Ajándékokkal halmozták el a két újszülöttet. A jókívánsá­gok egy életen át kísérik őket: — Éljetek boldogan, békes­ségben. (márkus) hogy az világnézeti és művé­szeti szempontból egyaránt ne­velő hatású legyen. Tfce beszélnünk kell arról ^ is, mi tette lehetővé a képzőművészeti hónap megren­dezését. Lehetővé tette elsősor­ban az, hogy megértettük a párt művelődéspolitikai irány­elveit, az azokból fakadó fel­adatainkat. Lehetővé tette az az áldozatkészség, mellyel párt­ós tanácsi szerveink — megye és város egyaránt — felkarol­ták és anyagilag támogatták a gondolat megvalósítását, az a lelkesedés, mellyel országos szerveink, a Nemzeti Galéria, a Műcsarnok, a Magyar Képző­művészek és Iparművészek Szö­vetsége segítségünkre siettek és szakismereteikkel, egyéni ügy­buzgalmukkal oroszlánrészt vállaltak a rendezésben, aho­gyan a tömegszervezetek és helyi intézmények, a Haza­fias Népfront, a Tudományos Imeretterjasztő Társulat, , a kecskeméti múzeum reagáltak a rendező bizottság felhívására. \ mikor megköszönjük ** közreműködésüket, ária kérjük valamennyiüket, hogy a mai nappal ne tekintsék be­fejezettnek segítségnyújtásu­kat, hanem a képzőművészeti hónap egész időtartama alatt támogassák fő célunk elérését: a műalkotások és alkotók kö­zelebb vitelét a dolgozó nép­hez, mert meggyőződésünk, hogy ez a találkozás megter­mékenyítő hatással lesz mind Kecskemét és megyénk dolgo­zóinak kulturális felemelkedé­sére, mind pedig az alkotók életszemléletére és művészeti tevékenységére. NEMZETISÉQI EST Bátyán és rDuutokon A KALOCSAI JÁRÁSBAN, két horvátlakta községben, Bátyán és Dusnokon a Magyar­országi Délszláv Szövetséggel együttesen a járási pártbizott­ság nemzetiségi estet rendezett. Bátyán Sztevánovity Milutin elvtárs, a Národne Novine fő­szerkesztője, Dusnokon pedig a jól ismert és gyakori vendég, Ognyenovics Milán országgyű­lési képviselő, a délszláv szö­vetség főtitkára tartott ünnepi beszédet. Ognyenovics elvtárs többek között elmondotta a dusnoki horvát anyanyelvű lakosságnak, hogy a kommunisták pártja, az MSZMP, a munkás-paraszt kormány mindig a legteljesebb bizalommal volt a nemzetiségi dolgozók iránt. A párt ma, az újabb, forradalmi jelentőségű munkában, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében is szá­mít a horvát nemzetiségű dol­gozókra is. — A felszabadulás óta szer­zett becsületnek ma sem sza­bad csorbát szenvednie — mon­dotta többek között Ognyeno­vics elvtárs és a Délszláv Szö­vetség nevében felkérte Dusnok község dolgozó parasztságát, hogy fogadják szeretettel a párt népnevelőit, akik segítenek tisz­tázni az új utat. IWWWWWWWWVWWWWWVS Ezután a közelgő népszántjá- lásról beszélt az előadó. Fel­hívta a figyelmet, hogy az el­lenség megkezdte lázító mun­káját. Azt a rémhírt igyekszik elterjeszteni a nemzetiségi dol­gozók között, hogy aki a nép- számlálásnál saját anyanyelvit írja be, az később valami hát­rányos helyzetbe jut. Ognyeno­vics Milán, úgyis mint ország- gyűlési képviselő, kijelentette, hogy az ilyen alaptalan rágal­mak csak arra valók, hogy megbontsák a do'lgozó nép egy­ségét cs keményen vissza kell utasítani azokat. Mindenki bát­ran és őszintén jegyeztesse fal anyanyelvét a kérdőívekre, eb­ből soha, semmilyen hátrányos helyzet nem érheti, hiszen ez ellenkezne a párt és a kormány egész nemzetiségi politikájával. Mindkét községben megnö­velte a nemzetiségi estek sike­rét, hogy az országosan is is­mert mohácsi sokáé együttes szemet gyönyörködtető műsort mutatott be a jelenlevőknek. A színjátszók, a táncegyüttes mel­lett a mohácsi sokác népi zene- kar is sikert aratott. A zenekar tagjai közölt ott volt a pécsi rádióból már közismert Bárae István szólista énekes, aki kel­lemes hangján sok szép hor­vát népdalt énekelt cl a közön­ségnek. M. J. Szovjet terv a Fö!d éghajlatának megváltoztatására A Komszomolszkaja Pravda közli V. Cserenlcov fiatal szov­jet mérnök érdekes tervét, mely szerint a Föld körül mestersé­ges gyűrűt lehetne létrehozni s Gyors üiemlien fejlődik Csehszlovákia oépkocsigyérlása A nagyüzemekben nélkülözhetetlen a társadalmi bíróságok munkája A harmadik öléves terv éveiben jelentős mértékben emel­kedik Csehszlovákia teher-, személygépkocsi- és traktorgyár­tása. 'A második világháború előtt a ♦ kapitalista Csehszlovákia tehergépkocsi gyártása még a 2000 darabot sem érte cl. Ezzel szemben a népi demokratikus Cseliszlovákia az elmúlt évben több mint 14 ezer tehergépkocsit állított elő és 1905-ig évente csaknem 20 000 tehergépkocsi hagyja cl a gyárak futószalagját. Sor kerül ez új típusú gyártásra is. A kapitalista Csehszlovákia 1937-ben mindössze 208 traktort gyártott. Az elmúlt évben szá­muk megközelítette a 25 ezret, 1565-ben pedig 43 ezerre emel­kedik. Különösen a személygépkocsi-gyártás indul nagy fejlő­désnek. A harmadik ötéves terv végén a mladábcáfislavi sze­mélygépkocsi-gyár naponta 350 személygépkocsit fog gyártani. A csehszlovák dolgozók a harmadik ötéves terv éveiben 230 ezer új személygépkocsit vásárolhatnak. wwiMWMHHHMHwwnmiwmwmmHmtwwwiHtwnlwwtwwwmiwiiimnw^i/ 500 000 tonna port kellene rakéták segítségével a világűr így meg lehetne változtatni a Föld éghajlatát. Az elképzelés szerint a Föld felszínétől mintegy 1000—1500 kilométer magasságban apró porszemekből álló, összefüggő gyűrűt kellene létrehozni. Ez a gyűrű a ködszemcsékhez hason­lóan visszaverné a Nap euer- giájának azt a részét, amely eddig nem jutott cl Földünk Légkörébe. A 100 kilométer szé­lességű gyűrű 270 milliárd kilo- watt energiát szórhatna széf a világűrben és bár ennek az energiának csalc 10—20 száza- léka jutna cl Földünk felszíné* re, már ez is elegendő lenne az éghajlat megváltoztatásához. Egy kilogramm mesterséges kozmikus porral több mint 5000 négyzetméter területet lehetne létrehozni, de még így is mint­Az üzemi demokrácia új hajtásaként jöttek létre a társadalmi bíróságok megyénk­ben. A munkások nevelésének ez az új formája ott váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ahol a gazdaságvezotők kérték a közösség segítő erejét, s ahol a munkások maguk mondanak véleményt, hoznak ítéletet fe­gyelmezetlen munkatársukról. Megyénkben jelenleg 35 tár­sadalmi bíróság van. Tizen­kilenc üzemben, vállalatnál, 11 állatni gazdaságban, 2 gépállo­máson, 2 termelőszövetkezet­ben, s egy földmű vessző vetke­zetnél. Kodig 83 ügyben dön-. töttek. A tárgyalások zömmel az üzemekben zajlottak le. A Kecskemét: Épületlakatosipari Vállalatnál 28-szor, a Kecske­méti Konzervgyár I-es, II -s te­lepén 13-iszor, a Kiskunfélegy­házi Bányászati Berendezések Gyárában 8-szor, a ZIM Kecs­keméti Gyáregységében és a Jánoshalmi Üj Alkbtmány Tsz- ben 7-szer ült össze, s hozott ítéletet a társadalmi bíróság. Ezek szerint hat társadalmi bíróság 63 ügyben fejtett ki eredményes munkát. A fenn­maradó 20 ügyön 29 társadal­mi bíróság osztozkodik, illetve jóval kevesebb, mert közöttük van olyan is, amelyik alakulása óta csipkerózsika álmát alussza. Vajon miért? A megyei párt- végrehaj tóbizottság egyik ülé­sén az erről szóló beszámoló, s az ezt követő alapos, sok­rétű vita adott választ erre a kérdésre. A társadalmi bírósá­gom munkája azért volt hal­ványabb a kívántnál, mert a szakszervezet, akinek a kezé­be van letéve a szervezés, irá­nyítás és ellenőrzés joga, — nem törődött ezzel. Csak a bíró­ság és az ügyészség foglalko­zott e sok segítségre váró, új demokratikus szervvel. Pedig a társadalmi bíróságok ember­séges, körültekintő vizsgálatuk­kal, s az ezt követő ítéleteikkel több embert visszavezettek a becsületes útra, s azoknak, akik le akartak térni, álljt kiáltot­tak. Az eddiginél is többet tud­tak volna tenni, ha egy-két igazgató nem ragaszxodott volna görcsösen a fegyelmi jogkör egyedüli, kizárólagos gyakorlásához. A Kiskunfél­egyházi Géngyárban például a társadalmi bíróság egyetlen egy ügyet sem tárgyalt, annak el­lenére, hogy az igazgatónak 116 fegyelmiben kellett döntenie. Ha csak egy ilyen eset volna, meg sem említenénk ... Hiba volna azonban ezért a munkamódszerért csak az igazgatókat elmarasztalni. Egy régi magyar közmondás szerint: a fejétől bűzlik a hal. S azért, hogy ma még több helyütt a társadalmi bíróságok nem mű­ködnék, felelősek a felsőbb szervek is, akii: nem kísérték figyelemmel e testület műkö­dését. Sőt, olyasmi is előfor­dult, hogy a felsőbb szerv az­zal az indokkal, hogy a mun­kások szétszórtan dolgoznak, — megszüntette a társadalmi bíró­ságot. Fékezte az előrehaladást to­vábbá az is, hogy azok a sze­mélyek, . akiknek istápolnia kellett volna ezt az új testü­letet, csak felületesen ismerik a működésükkel kapcsolatos minisztertanácsi és SZOT ha­tározatot. Emiatt aztán az a téves nézet terjedt el, hogy csupán a társadalmi tulajdon elleni kisebb vétség tartozik e szerv hatáskörébe, si be juttatni. A számítások szo- rint a porszemek másodper­cenként nyolc kilométeres se­bességgel több száz, süt több ezer éven át keringenének a Föld körül és így hosszú időn át növelnék a Föld felszínére jutó napenergia mennyiségét. A mesterséges gyűrű követ­keztében különösen a sarkvir dékek kapnának az eddiginél több energiát. A sarkvidékeken állandósulnának az úgynevezett fehér éjszakák, vagyis éjszaka is csaknem nappali világosság volna. Cserenkov mérnök bemutatta terveit a vezető szovjet tudó­soknak. Véleményük szerint a terv igen figyelemreméltó. Párizs—New York tizenöt perc alatt Blagonravov professzor, a ki­váló szovjet tudós egy párizsi újságnak adott interjújában elmondotta, hogy a Szovjet­unióban nemsokára olyan utas- szállító rakétákat építenek, Amelyek hatvan embert szál­líthatnak 15 perc alatt Párizs­ból New Yorkba. A szovjet .echnika jelenlegi fejlettsége ehetővé teszi ezt a rendkívüli vívmányt. A Szovjetuniónak náris vannak rakétái. ame- yek alkalmasak rá, hogy 50— iu embert hosszú távolságokra ^szállítsanak. A rendelet szerint a gazda­sági egység vezetőjének az üze­mi bizottsággal egyetértésben kell a fegyelmi ügyet a társa­dalmi bíróság elé terjeszteni, amely lehet: fegyelmi vétség, társadalmi tulajdon megkárosí­tása, a szociális együttélés sza­bályainak megsértése, a szernél lyi tulajdon ellen az üzemben elkövetett bűncselekmény. Az felőbb említettek mellett az eredményesebb és szélesebb körű tevékenységet akadályozta a helyenként i idegenkedés a tanács munkájától és a rende­let mechanikus alkalmazása is, — csak 300 főnél lehet bírósá­got alakítani. — Holott me­gyénk jellegéből adódóan igen nagy szükség volna a nagyobb tsz-ekbein, sőt a 300 főt el nem érő üzemekben, vállalatoknál, állami gazdaságoknál is a tár­sadalmi bíróságok munkájára. Ezek a mulasztások a fejlődés velejárói, átmeneti tü­netek. A megyei páxt-végre- hajlóbizottság' most hozott határozata megmutatja a he­lyes utat. A határozat szüksé­gesnek tartja, hogy a társa­dalmi bíróságok, rajtuk ke­resztül a dolgozók, az eddigi­nél hathatósabban segítsék elő a szocialista nevelést. (Ycucsz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom