Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-11 / 59. szám
1959. március 11, szerda 5» oída! Hogyan segíti a megyei tanács ipari osztálya a termelőszövetkezeteket A megyei tanács ipari osz- itálya a közelmúltban teilet 'dolgozott ki a szövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos azon teendőidről, melyeknek elvégzését a szocialista «.tszervezés során az osztály 'dolgozói magukra vállalták. A tervezet bevezetőben megállapítja, hogy ez ideig az ipari osztály tevékenységében háttérbe ■ szorult a politikai munka. Most tí változtatás érdekében a szak- szervezetekkel közösen 21 he- iyiipari vállalatnál, ahol üzemi tanács működik, üb-, illetve üzemi tanácsülést tartottak, melyeken külön napirendi pontként tárgyalták az üzemi tanácsok elnökeinek és tagjainak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos teendőit. E megbeszélések eredményeként több vezető állású dolgozót bíztak meg egy-egy terme- , lószövetkezet állandó patronál ásával. Áz osztály malomipari előadója vállalta, hogy Kecskemét és Kiskunfélegyháza város szövetkezeti darálóit műszakilag és gazdaságilag felülvizsgálja, s tapasztalatai alapján részletes intézkedési tervét a termelőszövetkezet rendelkezésére bocsátja. Hasonló segítséget nyújt .szövetkezeteinknek az osztály szeszipari előadója is. A szövetkezetek jövedelmezőbb gazdálkodása érdekében a mezőgazdasági és az ipari osztály vezetői megegyeztek (Dakaréket iik&la A bácsbokodi általános iskola növendékei március 4-éig kereken 25 ezer forint értékű iskolai takarékbélyeget vásároltak az-előző évi 7000 forinttal szemben. Egy-egy tanulóra átlag 55 forint takarékbetét jut az iskolában. abban is, hogy több termelőszövetkezetnél, ahol a segédüzemek működése gondot okoz a vezetőségnek, ott az ipari osztály mérnöki képesítésű dolgozói még e hónapban felülvizsgálják az említett létesítményeket és részletes intézkedési terve* készítőiek azok gazdaságos üzemeltetésére. Mivel a legtöbb tsz-ben, főként pedig az újonnan alakult szövetkezetekben az istálló és más helyiségek hiánya okozza a közös gondok nagy részét, a jelenlegi építőanyaghiány enyhítése érdekében a tanácsi téglagyárak terven felüli termeléséből 500 000 darab téglát biztosítanak a szövetkezeti építkezésekhez. Az osztály vállalta azt is, hogy amennyiben a szükséges anyagokat a tervosztály biztosítja, úgy a szövetkezetek részére soron kívül elkészítik a különböző betonáruféleségeket, nyílászáró szerkezeteket (ajtók, ablakok), s ezen túlmenően biztosítják az építési osztály által kidolgozandó egyszerűbb és olcsóbb építmények kivitelezéséhez a szükséges tetőfedő nádmennyiséget is. Tervbe vette az osztály azt is, hogy a működő és újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére szükséges, dúsított tőzeget soron kívül biztosítják. Emellett a mezőgazdasági osztály jelzése esetén a szerződésileg le nem kötött trágyaféie- ségekbol a maximális mennyiséget biztosítják a termelő- szövetkezetek részére. A felmérések szerint az ipari osztály felügyelete alá tartozó Alsódunai Nádgazdasági Vállalat rendelkezik olyan készletekkel, hogy a szövetkezetek igénye alapján a különböző nádipari termékeket: nádpalló, nádszövet, fagyvédő palló stb. a szükséges mennyiségben biztosítani tudják. Az osztály irányítása alá tartozó vasipari üzemek vállalták, hogy a termelőszövetkezetek növényvédő és egy éb kisgépekkel való ellátását a lehetőségekhez mérten megoldják. A megyei tanács ipari osztályán pedig, valamint a felügyeletük alá tartozó vállalatoknál, továbbá a járási és városi tanácsok ipari osztályainál. illetve csoportjainál a jövőben soron kívül intézik majd a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos ügyeket. S. G. rfVWWWWWVVWV Vasárnapi terefere? Nem éppen! Komoly dolgokról tanáts- kozik a négy újdonsült szövetkezeti asszony, a nemrégiben alakult dusnoki Petőfi Tsz tagjai. Ök négyen: Hermann Józsetne. Tarlós Válné, Heim Antalné és Kovács Jánosáé alkotják a női brigád ' lelkét a 28 tagú szövetkezetben. VV^/VWVVW^^iVúVVVVVWWVVWVV 00 mázsa gabonát kaptak a kalocsai molnárok A fennálló rendelkezések értelmében a malmok dolgozóit évente és személyenként 220 kiló ingyenes gabona illeti meg. A természetbeni juttatás a kalocsai Margit-malomban — a kimutatások szerint — 80 mázsa gabona. Ezt a gabonameny nyiséget lisztre, s egyéb malmi j termékekre átváltva már va-j lamennyien haza is szállították} a kalocsai molnárok. Az ingyenes gabonajuttatásj mellett a molnárok családtag-« jaik részére is kaphatnak ga-l bonát, ennek mázsájáért a hi-j vatalos állami árat, 220 forin-j Súlyos büntetés engedély nélküli fakitermelésért A múlt év őszén ifj. Bereute H&fael kerekegyházi lakos öt holdas birtokán öt akácfa kivágására kért cngedéljii a tanácstól. amelyet meg is kapott. Az engedély azonban Beren- ■tének csak leplezésre szolgált, un ért. ha már elkezdte a fakitermelést. meg sem állt addig, amíg a 200 négyszögöl akácerdejét ki nem vágta teljes egészében. Nemcsak fakitermelési, hanem szállítási engedélye sem volt, de azért a kecskeméti piacra is beszállította a fa egy- roszét és ott mázsánként 60 forintos áron eladta. A kecskeméti városi es járási •ügyész vádat emelt ellene cs most a járásbíróság 8 havi börtönre és 1500 forint yagyoncl i.«íhzáy- f.télte.. ». tot kell fizetni. Sokan éltek ezzel a lehetőséggel is, s a Mar- git-malom molnárai a természetbeni juttatásként kapott 80 mázsa mellé még 80 mázsa kenyérgabonát vásároltak. j Idegeneknek tilos a bejá- i rás!« »-Lármázni tilos!'« »Csendet kérünk!« Ezek a feliratok láthatók Kecskemét határában egy épület belső falán, s az olvasó bizonyára azt gondolja, hogy az épület nem más mint kórház, laboratórium, vágj’ efféle. Pedig egyik sem, hanem a Béke Tsz tehénistállója, — Igen — magyarázza Virág Ernő, a szövetkezet agronó- musa —, a teheneknek nyugalomra van szükségük. Persze, ez csak együk feltétele annak, hogy a tejtermelés hozama növekedjék. A legfontosabb: a helyes takarmányozás! És elmondja, hogy azelőtt a tsz tehenészete sem volt sokkal jövedelmezőbb mint az egyéni parasztoké, ami érthető, hiszen a kisparaszti gazdálkodáshoz szokott hajdani egyéni gazda tsz-tagok honnan js tudhatták volna, hogy milyen lehetőségeket rejt magában a nagyüzemi gazdaság ezen a téren is. Építtettek ugyan egy hatalmas téglaistállót, de a takarmányozást csak úgy végezték mint annak idején, egyéni gazda korukban. Tavalyelőtt aztán elhatározták, hogy szakítanak ezzel a felemás tehéntartással (nagy istálló, elavult takarmányozási mód), s megfelelő takarmány- bázisról gondoskodtak, A ta-. A község fejlesztési alap jelentős részét az idén is az ivóvízellátásra fordítják Megyénk ivóvízellátása ugrásszerűen javult az elmúlt években. A községekben, városokban egyre nagyobb lendülettel építik a mélyfúrású kútakat, rörpevízműveket, hogy jó ivóvízhez jusson a lakosság. Jellemző erre a lendületre, hogy amíg 1956-ban csak 2700 folyóméter csövet fektettek le, addig 1957-ben 7800, 1958-ban már 15 500 méterrel bővült a vízvezetékhálózat. Az elmúlt évben 11 mélyfúrású kutat is építettek. E kutakat átlagosan 140—150 méter mélyre fúrták. Különösen örvendetes a negyvenszállási kútfúrásnál elért eredmény. Két évvel ezelőtt ugyanis egy kút felújítása közben itt igen bő vízrétegre bukkantak. Azóta három kutat fúrtak, amelyek szabadkifolyással 200—300 liter kitűnő minőségű ivóvizet adnak percenként. Ez azért is örvendetes, mert a ncgyvcnszállási vízi élőhelyre alapozzák most Kalocsa város vízellátását, — amely köztudomásúan eddig az ország ivóvízzel legrosszabbul ellátott városai közé tartozott. Az említett fejlődés ellenére megyénk ivóvízben jelenleg is a legszegényebb az országban. Éppen ezért a községi és városi tanácsok a községfejlesztési alap jelentős részét fordítják az idén is az ivóvizeiét ás megjavítására. Kecskeméten 645, Bács- bokodon 650, Sükösdön 180, Hartán 125, Tasson 200, Duna- patajon 100, Géderlakon 30, Soltvadkerten 400, Kiskunmaj- sán 400, Érsekcsanádon 550, Nemesnádudvaron 550 ezer forintot költenek vízműépítésre, Katymáron 50, Helvécián 100, Kecelen 500, Alpáron 200, Jász- szentlúszlón 105, Tiszaújfalun 100, Ordason 130, Csávolyon 122, Lajosmizsén 51, Foktőn 60 ezer forintot mélyfúrású kutak építésére irányoztak elő. Legtöbb helyen azonban egy dologról megfeledkeztek: hogy nagyszabású tervükről idejében értesítsék a kivitelező vállalatot és megrendeljék nála a munkát. A Kecskeméti Víz- és Csatornamű Vállalatnál — amelynek körzetébe tartoznak az imént felsorolt, helységek is — elmondták, hogy még csak Solt- vadkertről, Kiskunmajsáról és Sükösdről kaptak szabályos tervdokumentációkkal felszeAmif a kisparaszti gazdaságban nem lehet megcsinálni! karmány helyes eloszlásához, adagolásához azonban már szakember kell. s ezért vették fel tavaly augusztus 4-én Virág Ernőt, a nagy gyakorlattal rendelkező mezőgazdászt soraikba, S aruig — mint rövid hírként már közöltük novemberben a tehenészet istállóátlaga 4,6 liter tej volt, e szám januárra 7,2 literre ugrott, a fejési átlag pedig ugyancsak ebben az időszakban 6,9 literről 14,4 literre emelkedett. Egy tehéntől a múlt év utolsó- előtti hónapjában 140, januárban már 227 liter tejet fejtek, ami nem csekély mértékben növelte a tsz jövedelmét. Az eredmény »titkáról« Virág Ernő így nyilatkozik: elő- etetéssel gondoskodnak arról, hogy a tehén tőgye, mirigyei, tej csatornái az ellésig ki legyenek fejlődve. Így aztán, ha a tehén leborjadzott. már bőven tejel. A borjakat is úgy nevelik, hogy a szoptatás idején minél előbb egyenek; finomra darált fehérjedús (borsó stb.) abrakféiéket adnak nekik, ami uzt eredményezi, hogy ? borjú által elfogyasztottam kívül még mindig marad a piacon értékesíthető tejmennyiség. A tehenek egyébként kétféle — alap- és abrak — takarmányt kapnak. Az előbbi képezi a gyomrot kitöltő »ballasztot, amely jóminőségű kukoricaszár. pillangós szénafé- lók, minőségi törek, takarmány- répa, %ralamint melasz keverékéből áll. Némi tejet ez is szolgáltat, a tej »bázisát« azonban az árpa-, napraforgó- és kevés kukoricadarából összeállított abraktakarmány képezi. Ügyelnek arra is, hogy az etetés, itatás pontos időben történjék, s szigorú gondot fordítanak az állatok tisztántartására is. Hogy a tehenek télen ne legyenek kénytelenek jéghideg vizet inni, az istállóban elhelyezett 30 hektoliteres tartályban tárolják a kútból motorral belényomatott vizet. Az istállót évente négyszer- ötször kimeszelik. A nagyüzemi tehéntartásnak is fontos »kelléke« a jó rét és legelő. A Béke Tsz azonban ilyennel nem rendel- ,kézit mert a területén levő relt megrendelést Márpedig ha nem kapják meg idejében a rendeléseket, nem tudnak csövet és egyéb anyagot biztosítani a kutak, vízművek megépítéséhez. A vállalatiak április 15-ig már a harmadik negyedé','! anyagszükségletet is meg kell rendelnie, mert csak így kapja meg a gyártó üzemektől, ösz- szesen mintegy C millió forintot tesz ki a községek ivóvízellátására tervezett beruházása. Ha azt akarják, hogy ez évben megépüljenek kutaik, vízmüveik, rendeljék meg sürgősen a munkát a vízmű vállalatnál, hogy az még beszerezhesse az anyagot és biztosíthassa a kivitelező kapacitást is a munkák elvégzéséhez FÜRDÖZŐK A JÉG KÖZÖTT Finnországban sok hive van a jeges vízben való fürdésnek. Helsinkiben például hét úgynevezett jégfürdőhely van. Ezeket naponta átlag négyezren veszik igénybe, mégpedig általában több nő mint férfi. A meglékelt jég között fürdözők- nek több ezer nézője is akad. csupán közepes minőségű, itt- ott vizenyős. Ám a természet e mostobaságával a közös erő felveszi a harcot: a talajvíz levezetésére a gépállomás sáncoió ekéjével csatornát húznak már e tavaszon, s — amit még soha nem tettek — műtrágyázzák is a rétet, legelőt. Máskülönben a szövetkezet a 14 hazai pirostarkából álló tehénállományát a közeljövőben 7 hasas üszővel megnöveli, májusban pedig 17 saját tenyésztésű üszőt mesterségesen megtermékenyíttet. A teheneket az állatorvos évente kétszer tuberkulinozza, aminek az eredményeként az állomány már teljesen »-negatív«, vagyis mentes a gümőkór- tól. Í gy fest a nagyüzemi tehéntartás az egykori kis. parasztok közös gazdaságában, amihez hozzá kell még tennünk, hogy a tsz a későbbiek során villanymeghajtású fejőkombájnt is vásárol, hogy a tehenészet dolgozóinak a fizikai erejét minél jobban megkímélje. Amikor megkérdezzük Virág Ernőt, a szakembert, hogy mindezt meg lehetne-e csinálni kisparaszti gazdaságban is? — határozottan feleli: — Nem! Semmiképpen sem! T. 1;
