Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-11 / 59. szám

1959. március 11, szerda 5» oída! Hogyan segíti a megyei tanács ipari osztálya a termelőszövetkezeteket A megyei tanács ipari osz- itálya a közelmúltban teilet 'dolgozott ki a szövetkezeti mozgalom fejlesztésével kap­csolatos azon teendőidről, me­lyeknek elvégzését a szocialista «.tszervezés során az osztály 'dolgozói magukra vállalták. A tervezet bevezetőben megálla­pítja, hogy ez ideig az ipari osz­tály tevékenységében háttérbe ■ szorult a politikai munka. Most tí változtatás érdekében a szak- szervezetekkel közösen 21 he- iyiipari vállalatnál, ahol üzemi tanács működik, üb-, illetve üzemi tanácsülést tartottak, melyeken külön napirendi pontként tárgyalták az üzemi tanácsok elnökeinek és tagjai­nak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos te­endőit. E megbeszélések eredménye­ként több vezető állású dolgozót bíztak meg egy-egy terme- , lószövetkezet állandó pat­ronál ásával. Áz osztály malomipari elő­adója vállalta, hogy Kecskemét és Kiskunfélegyháza város szö­vetkezeti darálóit műszakilag és gazdaságilag felülvizsgálja, s tapasztalatai alapján részle­tes intézkedési tervét a ter­melőszövetkezet rendelkezésére bocsátja. Hasonló segítséget nyújt .szövetkezeteinknek az osztály szeszipari előadója is. A szövetkezetek jövedelme­zőbb gazdálkodása érdekében a mezőgazdasági és az ipari osztály vezetői megegyeztek (Dakaréket iik&la A bácsbokodi általános is­kola növendékei március 4-éig kereken 25 ezer forint értékű iskolai takarékbélyeget vásá­roltak az-előző évi 7000 forint­tal szemben. Egy-egy tanulóra átlag 55 forint takarékbetét jut az iskolában. abban is, hogy több termelő­szövetkezetnél, ahol a segéd­üzemek működése gondot okoz a vezetőségnek, ott az ipari osztály mérnöki képesítésű dolgozói még e hónapban felülvizsgálják az említett létesítményeket és részletes intézkedési terve* készítőiek azok gazdaságos üzemeltetésére. Mivel a legtöbb tsz-ben, fő­ként pedig az újonnan alakult szövetkezetekben az istálló és más helyiségek hiánya okozza a közös gondok nagy részét, a jelenlegi építőanyaghiány eny­hítése érdekében a tanácsi tég­lagyárak terven felüli terme­léséből 500 000 darab téglát biztosí­tanak a szövetkezeti építke­zésekhez. Az osztály vállalta azt is, hogy amennyiben a szükséges anya­gokat a tervosztály biztosítja, úgy a szövetkezetek részére soron kívül elkészítik a külön­böző betonáruféleségeket, nyí­lászáró szerkezeteket (ajtók, ablakok), s ezen túlmenően biztosítják az építési osztály által kidolgozandó egyszerűbb és olcsóbb építmények kivite­lezéséhez a szükséges tetőfedő nádmennyiséget is. Tervbe vette az osztály azt is, hogy a működő és újonnan alakult mezőgazdasági termelőszövetkezetek részére szükséges, dúsított tőzeget soron kívül biztosítják. Emellett a mezőgazdasági osz­tály jelzése esetén a szerződé­sileg le nem kötött trágyaféie- ségekbol a maximális mennyi­séget biztosítják a termelő- szövetkezetek részére. A fel­mérések szerint az ipari osz­tály felügyelete alá tartozó Alsódunai Nádgazdasági Vál­lalat rendelkezik olyan készle­tekkel, hogy a szövetkezetek igénye alapján a különböző nádipari termékeket: nádpalló, nádszövet, fagyvédő palló stb. a szükséges mennyiségben biz­tosítani tudják. Az osztály irányítása alá tartozó vasipari üzemek vál­lalták, hogy a termelőszövetkezetek nö­vényvédő és egy éb kisgépek­kel való ellátását a lehető­ségekhez mérten megoldják. A megyei tanács ipari osztá­lyán pedig, valamint a fel­ügyeletük alá tartozó vállala­toknál, továbbá a járási és vá­rosi tanácsok ipari osztályai­nál. illetve csoportjainál a jö­vőben soron kívül intézik majd a termelőszövetkezetekkel kap­csolatos ügyeket. S. G. rfVWWWWWVVWV Vasárnapi terefere? Nem éppen! Komoly dolgokról tanáts- kozik a négy újdonsült szövetkezeti asszony, a nemrégiben ala­kult dusnoki Petőfi Tsz tagjai. Ök négyen: Hermann Józsetne. Tarlós Válné, Heim Antalné és Kovács Jánosáé alkotják a női brigád ' lelkét a 28 tagú szövetkezetben. VV^/VWVVW^^iVúVVVVVWWVVWVV 00 mázsa gabonát kaptak a kalocsai molnárok A fennálló rendelkezések ér­telmében a malmok dolgozóit évente és személyenként 220 kiló ingyenes gabona illeti meg. A természetbeni juttatás a ka­locsai Margit-malomban — a kimutatások szerint — 80 má­zsa gabona. Ezt a gabonameny nyiséget lisztre, s egyéb malmi j termékekre átváltva már va-j lamennyien haza is szállították} a kalocsai molnárok. Az ingyenes gabonajuttatásj mellett a molnárok családtag-« jaik részére is kaphatnak ga-l bonát, ennek mázsájáért a hi-j vatalos állami árat, 220 forin-j Súlyos büntetés engedély nélküli fakitermelésért A múlt év őszén ifj. Bereute H&fael kerekegyházi lakos öt holdas birtokán öt akácfa ki­vágására kért cngedéljii a ta­nácstól. amelyet meg is kapott. Az engedély azonban Beren- ■tének csak leplezésre szolgált, un ért. ha már elkezdte a faki­termelést. meg sem állt addig, amíg a 200 négyszögöl akácer­dejét ki nem vágta teljes egé­szében. Nemcsak fakitermelési, ha­nem szállítási engedélye sem volt, de azért a kecskeméti piacra is beszállította a fa egy- roszét és ott mázsánként 60 fo­rintos áron eladta. A kecskeméti városi es járási •ügyész vádat emelt ellene cs most a járásbíróság 8 havi bör­tönre és 1500 forint yagyoncl i.«íhzáy- f.télte.. ». tot kell fizetni. Sokan éltek ez­zel a lehetőséggel is, s a Mar- git-malom molnárai a termé­szetbeni juttatásként kapott 80 mázsa mellé még 80 mázsa ke­nyérgabonát vásároltak. j Idegeneknek tilos a bejá- i rás!« »-Lármázni tilos!'« »Csendet kérünk!« Ezek a fel­iratok láthatók Kecskemét ha­tárában egy épület belső fa­lán, s az olvasó bizonyára azt gondolja, hogy az épület nem más mint kórház, laborató­rium, vágj’ efféle. Pedig egyik sem, hanem a Béke Tsz tehén­istállója, — Igen — magyarázza Virág Ernő, a szövetkezet agronó- musa —, a teheneknek nyuga­lomra van szükségük. Persze, ez csak együk feltétele annak, hogy a tejtermelés hozama nö­vekedjék. A legfontosabb: a helyes takarmányozás! És elmondja, hogy azelőtt a tsz tehenészete sem volt sok­kal jövedelmezőbb mint az egyéni parasztoké, ami érthető, hiszen a kisparaszti gazdálko­dáshoz szokott hajdani egyéni gazda tsz-tagok honnan js tud­hatták volna, hogy milyen le­hetőségeket rejt magában a nagyüzemi gazdaság ezen a té­ren is. Építtettek ugyan egy hatalmas téglaistállót, de a ta­karmányozást csak úgy végez­ték mint annak idején, egyéni gazda korukban. Tavalyelőtt aztán elhatároz­ták, hogy szakítanak ezzel a felemás tehéntartással (nagy istálló, elavult takarmányozási mód), s megfelelő takarmány- bázisról gondoskodtak, A ta-. A község fejlesztési alap jelentős részét az idén is az ivóvízellátásra fordítják Megyénk ivóvízellátása ugrás­szerűen javult az elmúlt évek­ben. A községekben, városok­ban egyre nagyobb lendülettel építik a mélyfúrású kútakat, rörpevízműveket, hogy jó ivó­vízhez jusson a lakosság. Jel­lemző erre a lendületre, hogy amíg 1956-ban csak 2700 folyó­méter csövet fektettek le, ad­dig 1957-ben 7800, 1958-ban már 15 500 méter­rel bővült a vízvezetékháló­zat. Az elmúlt évben 11 mély­fúrású kutat is építettek. E kutakat átlagosan 140—150 mé­ter mélyre fúrták. Különösen örvendetes a negyvenszállási kútfúrásnál elért eredmény. Két évvel ezelőtt ugyanis egy kút felújítása közben itt igen bő vízrétegre bukkantak. Azóta három kutat fúrtak, amelyek szabadkifolyással 200—300 liter kitűnő minőségű ivóvizet adnak percenként. Ez azért is örven­detes, mert a ncgyvcnszállási vízi élő­helyre alapozzák most Ka­locsa város vízellátását, — amely köztudomásúan eddig az ország ivóvízzel legrosszabbul ellátott városai közé tartozott. Az említett fejlődés ellenére megyénk ivóvízben jelenleg is a legszegényebb az országban. Éppen ezért a községi és városi tanácsok a községfejlesztési alap jelentős részét fordítják az idén is az ivóvizeiét ás megjaví­tására. Kecskeméten 645, Bács- bokodon 650, Sükösdön 180, Hartán 125, Tasson 200, Duna- patajon 100, Géderlakon 30, Soltvadkerten 400, Kiskunmaj- sán 400, Érsekcsanádon 550, Ne­mesnádudvaron 550 ezer forin­tot költenek vízműépítésre, Katymáron 50, Helvécián 100, Kecelen 500, Alpáron 200, Jász- szentlúszlón 105, Tiszaújfalun 100, Ordason 130, Csávolyon 122, Lajosmizsén 51, Foktőn 60 ezer forintot mélyfúrású kutak épí­tésére irányoztak elő. Legtöbb helyen azonban egy dologról megfeledkez­tek: hogy nagyszabású ter­vükről idejében értesítsék a kivitelező vállalatot és megrendeljék nála a mun­kát. A Kecskeméti Víz- és Csa­tornamű Vállalatnál — amely­nek körzetébe tartoznak az imént felsorolt, helységek is — elmondták, hogy még csak Solt- vadkertről, Kiskunmajsáról és Sükösdről kaptak szabályos tervdokumentációkkal felsze­Amif a kisparaszti gazdaságban nem lehet megcsinálni! karmány helyes eloszlásához, adagolásához azonban már szakember kell. s ezért vették fel tavaly augusztus 4-én Vi­rág Ernőt, a nagy gyakorlattal rendelkező mezőgazdászt so­raikba, S aruig — mint rövid hír­ként már közöltük novemberben a tehenészet is­tállóátlaga 4,6 liter tej volt, e szám januárra 7,2 literre ug­rott, a fejési átlag pedig ugyan­csak ebben az időszakban 6,9 literről 14,4 literre emelkedett. Egy tehéntől a múlt év utolsó- előtti hónapjában 140, január­ban már 227 liter tejet fejtek, ami nem csekély mértékben növelte a tsz jövedelmét. Az eredmény »titkáról« Vi­rág Ernő így nyilatkozik: elő- etetéssel gondoskodnak arról, hogy a tehén tőgye, mirigyei, tej csatornái az ellésig ki legye­nek fejlődve. Így aztán, ha a tehén leborjadzott. már bőven tejel. A borjakat is úgy neve­lik, hogy a szoptatás idején minél előbb egyenek; finomra darált fehérjedús (borsó stb.) abrakféiéket adnak nekik, ami uzt eredményezi, hogy ? borjú által elfogyasztottam kívül még mindig marad a piacon érté­kesíthető tejmennyiség. A tehenek egyébként kétféle — alap- és abrak — takar­mányt kapnak. Az előbbi ké­pezi a gyomrot kitöltő »bal­lasztot, amely jóminőségű ku­koricaszár. pillangós szénafé- lók, minőségi törek, takarmány- répa, %ralamint melasz keveré­kéből áll. Némi tejet ez is szolgáltat, a tej »bázisát« azon­ban az árpa-, napraforgó- és kevés kukoricadarából összeál­lított abraktakarmány képezi. Ügyelnek arra is, hogy az etetés, itatás pontos időben történjék, s szigorú gondot for­dítanak az állatok tisztántar­tására is. Hogy a tehenek té­len ne legyenek kénytelenek jéghideg vizet inni, az istálló­ban elhelyezett 30 hektoliteres tartályban tárolják a kútból motorral belényomatott vizet. Az istállót évente négyszer- ötször kimeszelik. A nagyüzemi tehéntartás­nak is fontos »kelléke« a jó rét és legelő. A Béke Tsz azonban ilyennel nem rendel- ,kézit mert a területén levő relt megrendelést Márpedig ha nem kapják meg idejé­ben a rendeléseket, nem tudnak csövet és egyéb anyagot biztosítani a kutak, vízművek megépítésé­hez. A vállalatiak április 15-ig már a harmadik negyedé','! anyagszükségletet is meg kell rendelnie, mert csak így kapja meg a gyártó üzemektől, ösz- szesen mintegy C millió forintot tesz ki a községek ivóvízellátá­sára tervezett beruházása. Ha azt akarják, hogy ez évben meg­épüljenek kutaik, vízmüveik, rendeljék meg sürgősen a mun­kát a vízmű vállalatnál, hogy az még beszerezhesse az anya­got és biztosíthassa a kivitelező kapacitást is a munkák elvég­zéséhez FÜRDÖZŐK A JÉG KÖZÖTT Finnországban sok hive van a jeges vízben való fürdésnek. Helsinkiben például hét úgy­nevezett jégfürdőhely van. Ezeket naponta átlag négyezren veszik igénybe, mégpedig álta­lában több nő mint férfi. A meglékelt jég között fürdözők- nek több ezer nézője is akad. csupán közepes minőségű, itt- ott vizenyős. Ám a természet e mostobaságával a közös erő felveszi a harcot: a talajvíz le­vezetésére a gépállomás sáncoió ekéjével csatornát húznak már e tavaszon, s — amit még soha nem tettek — műtrágyázzák is a rétet, legelőt. Máskülönben a szövetkezet a 14 hazai pirostarkából álló tehénállományát a közeljövő­ben 7 hasas üszővel megnöveli, májusban pedig 17 saját te­nyésztésű üszőt mesterségesen megtermékenyíttet. A teheneket az állatorvos évente kétszer tuberkulinozza, aminek az eredményeként az állomány már teljesen »-nega­tív«, vagyis mentes a gümőkór- tól. Í gy fest a nagyüzemi te­héntartás az egykori kis. parasztok közös gazdaságában, amihez hozzá kell még ten­nünk, hogy a tsz a későbbiek során villanymeghajtású fejő­kombájnt is vásárol, hogy a tehenészet dolgozóinak a fizi­kai erejét minél jobban meg­kímélje. Amikor megkérdezzük Virág Ernőt, a szakembert, hogy mindezt meg lehetne-e csinál­ni kisparaszti gazdaságban is? — határozottan feleli: — Nem! Semmiképpen sem! T. 1;

Next

/
Oldalképek
Tartalom