Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-08 / 57. szám

1959, március 8, vasárnap 3. oldal A tavaszi munkáról és a tanyaközpontosításról tárgyalt a Kecskeméti lár ősi Tanács Március 6-án ülést tartót Kecskemét Város Tanácsa. Sán ta Lajos, a végrehajtó bizott­ság elnökhelyettese a termelő­szövetkezeti mozgalom íejiőáé- séről, a tavaszi munkákról és a tanyaközpontok kialakításáról számolt be a tanácstagságnak. Megállapította, hogy a város termelőszövetkezetei az elmúlt ''két év alatt jelentősen megszi- láfdultak, s terméseredményeik jobbak voltak, mint az egyéni gazdáké. Kenyérgabonából pél­dául holdanként 2 mázsával jobb átlagtermést értek el. Ezután Sánta elv társ arról be­szélt, hogy van elegendő mű­trágya és növényvédőszer a ta­vaszi munkákhoz, majd ismer­tette a 3004-es rendelet által a fe-eknek nyújtott kedvezmé­nyek hatását. A város termelő- szövetkezetei, élve a lehetősé­gekkel, tavaly 650 000 forint többletjövedelemhez jutottak. Jobb életkörülmények közé kívánja .juttatni a tanács a parasztságot a tanyaközponto­sítással. Ilyenformán hozzáfér­hető lesz számukra a villany, a jó ivóvíz, a kultúra, s min­den szociális juttatás. A külte­rületeken egyébként rendkívül rosszak & lakásviszonyok is. Kecskemét tanyavilágában a legutóbbi vizsgálat szerint égj lakószobára 6 fő jut. Sánta elv­társ beszámolójában javasolta a tanácsülésnek, hogy Városföl­dön, Borbáson, Talfáján, Kis­fáiban, -Katonatelepen, Ménte­leken, Törökfáin, Kadafalván és Miklóstelepen létesítsenek tanyaközpontokat. A sorrendet ott kell kezdeni, ahol a ter­melőszövetkezeti mozgalom na­gyobb méreteket ölt. A tanácsülés megvitatta Sán­ta elvtárs beszámolóját, majd úgy határozott, hogy a mező­gazdaság átszervezését • népmoz­galommá kell tenni. E feladat végrehajtásában számítanak minden tanácstagra. Utasították az ipari és a műsazki osztályt, hogy Borbás és Városföld ta­nyaközpontosításához a részle­tes rendezési tervet azonnal rendeljék meg. A tanyaközpontok kiépítése és villamosítása jelentős össze­get vesz igénybe, ezért a ta­nácsülés a községfejlesztési hoz­zájárulást 15 százalékról 20 szá­zalékra emelte lel. ^-0000-0-0-0000-0000-0-0 Q A Váljunk el megérdemeli sikere a kecskeméti Katona József Színházban A hét eleji bemutató óta a Kecskeméti Katona József Szín­ház nagy érdeklődés mellett játssza Sardou: Váljunk el cí­mű vígjátékának zenés válto­zatát. A könnyű, szellemes, az asszonyi hűség fonákságait fe­szegető francia darab főszere­peit Dévay Kamilla, Sárosi Gá­bor és Dobák Lajos, alakítják igazán kitűnően és megérde­melt sikerrel. Zilahy Hédi, Bor­bíró Andrea, Fekete Tibor, Fo- nyó József és az epizódisták is színvonalas alakítást nyújtanak, s a közönség estéről estére há­lás tapssal jutalmazza a művé­szek játékát. A Váljunk el, a vasárnapi előadások után még színen ma­rad pár napig, majd egy drá­mai műnek, Visnyevszkij Opti­mista tragédiájának adja át a helyét. A darab értékelésére még visszatérünk. — A szovjet művészek eszt- rád-estet tartanak Baján, már­cius 10-én a József Attila Mű­velődési Ház színháztermében; Fellépnek a Moszkvai Állami Nagyszínház művészei s az Uráli Állami Tánckar szóló­táncosai. — A Kecskeméti Szálloda- es Vendéglátóipari Vállalat dolgo­zói pénteken, a nemzetközi nő­nap alkalmából műsoros ünnepi nőgyűlést tartottak fél 6 órai kezdettel az Alföldi Étterem színháztermében. — Az állatorvosok szakmai továbbképző értekezletét Kecs­keméten, a KTE sportpálya klubhelyiségében március 13-án 9 órai kezdettel tartják meg. Esti sötétségben NAPJAINK KÉRDÉSÉI Kinek van több joga? kátyúba jutása lesz csak abból, ha a tagok aszerint vindikálják maguknak a jogokat, hogy mennyi ideje vannak a szövet­kezetben. Ha ilyesmi felüti a fejét, a pártszervezet, a kommunisták, s az öntudatos pártonkívüli tsz- tagok azonnal teremtsenek ren­det, súlyosabb eseteket a köz­gyűlésen tárgyaljanak érről. Csakis így válik a közösségi élet, a munka minél előbb csa­ládiassá, aminek a kedvező ha­tását minden egyes tsz-tag él­vezi majd. Ismételjük: a termelő munka az a mérce a tsz-ben is, ame­lyen lemérhető, hogy kinek- kinek mennyire szívügye a szö­vetkezet fejlődése, s amely meghatározza az egyes tagok jogait is — a nagyszájúság,_ a szájhősködés pedig nem egyéb, mint megvetendő és elhárítan­dó akadálya a közös cél eléré­sének. T. I. NAPTÁR 1959. március 8, vasárnap Névnap: Zoltán Napkelte: 6 óra 12 perc Napnyugta: 17 óra 39 perc — Ügyeletes orvosi szolgála­tot március hó 8-án Kecske­mét egész területén reggel 6 órától este 8 óráig dr. Szablics Imre körzeti orvos tart, Nagy körösi utca 27. szám alatti, ren­delőjében. — Az MSZMP Kecskemét Városi Bizottságának Munkás­klubja március 12-én este 6 órai kezdettel könnyű zenei es­tet rendez. Műsorra kerül: Bing Crosby havaji dalok és Ken Griffin dzsessz-orgonaszámok. A gyermekszobában ugyanek­kor mése-estet tartanak. — Bányásznélküli bányát he­lyeznek üzembe Kazahsztánban: 50 atmoszféra nyomású víz­sugár 400 méter mélységből a felszínre löki az ásványi tartal­mú kőzetet. — »Öntött házat« készítenek könnyű betonból mérnökeink. A munka során lyuggatott acél­lemezekből készült, vaskapcsok­,tkal összefogott zsaluzást hasz- .nálnak. J — Puskást, a hazáját meg- Itagadó futballistát a bécsi kö- tzönség megverte, mert a szerdai ♦ Wiener SC—Real Madrid Euró- |pa Kupa mérkőzésen szándéko­san az egyik földön fekvő oszt- jrák játékos arcába rúgott. ♦ — Baráti találkozót rendez­etek az elmúlt hét szerdáján í Baján a helyi kisipari termelő- ♦szövetkezetek tagjai. t — Növényvédelmi értekezletet {tartottak az állami gazdaságok ;igi zgatóságán, Kecskeméten, •megyénk összes áWami gazda­gságainak növényvédelmi felelő­ssel szombaton délelőtt 10 óra­ikor. <*■ ;:« OOO O OOO0000000-00O OOOC A loltó le toli öt találatos szelvénye: 7, 13, 34, 87, 89 Szó lesz a mézelő méhek be­tegségeiről, s az állatorvosok szerepéről a piaci és üzleti élelmiszervizsgálatban. — •Növendék-hangversenyt rendez a kecskeméti Ének-Zenei Általános Iskola ma délután 6 órakor az úttörőházban. — Meghalt Puszta Béla. A magyar újságírás közismert egyéniségének kezéből 72 éves korában hullott ki a toll. — Seregszemlét tartanak ma, március 8-án a dávodi úttörők, melynek keretében bemutatko­zik 73 tagú énekkaruk és 8 ta­gú harmonika-zenekaruk. Köszönetnyilvánítás. Mindazon testvéreknek, ro­konoknak, ismerősöknek, jó barátoknak, akik forrón szeretett, felejthetetlen, drága jó feleségem, Magyar Györgyné szül. Halász Judit temetésén megjelentek, sír­jára koszorút, virágot he­lyeztek s ezzel mélységes fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondok hálás köszönetét. Szerető férje és a gyászoló család 539 A kecskeméti újságárusok ré- ! szére apró kis aluminium-pavi- | Ionokat építettek. A kis újsá- | gos bódék Európa bármelyik J nagyvárosában megállnák a he- I lyüket. Az már azonban egyál- | talán nem nagyvárosias, hogy ♦ gyertyával vagy petróleumiám- | pávai világítanak bennük az! esti szürkület beálltával. í r I A GRÁNIT GYÁR export- és belföldi szállításra készített » háztartási kőedényeiből március 7-től árusítással egybekötött | KIÁLLÍTÁST RENDEZ BAJÁN ! ♦ • í a Dél-Bács megyei Népbolt 1-es számú üvegszaküzletében. ! ! (Vörösmarty u. 4.) Vásároljon öli is. Nagy választék — | ! olcsó árak: 528 ! ♦ ♦ ♦ ♦ AUái az aiaw^íá szítéseinkről, tennivalóinkról, soha nem tapasztalt erőt kez­dett érezni magában. A »közös, közösség« szavak fogalommá tisztultak benne; végtelen táv­latot látott maga előtt, s mint dobszó a riadót, verte benne: az életed most már e végte­lenségé, állj ki mellette! S egyszer csak felállt, szót kért. A járási párttitkár emlegette, hogy elhanyagolták a termelő­szövetkezetek az elmúlt évben a baromfitenyésztést, — és sen­ki nem reagált rá, de ő, Ku- bovics Béla nem bírta hallga­tással. — A bírálat engem is illet — mondta. — Mert a Petőfi Tsz- ben is megvannak az ólak, de nincs bennük baromfi. ígérem, hogy tavasszal már lesznek. ö tette tehát magáévá a bí­rálatot, aki nem oka, hogy üresek azok az ólak. Hiszen csak cgy-két napja tagja, veze­tője a tsz-nek! U sr j állt « 11, a gyűlé­sen, hogy szinte sugárzott. Akár a zajongva erjedő must­ból lett aranyló bor. Tarján István Végül: lesz, ami lesz, mene­külnie kell arról a keresztről, — s beállított a Petőfi Tsz-be. Mehetett volna másikba is, de ö ide ment, ebbe, mert úgy tudta, hogy ez tartozik a leg­gyengébbek közé.-Minden mindegy «-bői? Nem. Mert a must tovább forrt. Előbb csak az elhatározást forr­ta ki, de most már a felelős­séget is. Azt, hogy ha ö, elis­mert, jó gazda,. a tudását ott kell hasznosítsa, ahol a leg­jobban van rá szükség. Már nemcsak magamagáért, de a tsz tagjaiért is, sőt azokért sem már csak, hanem egy egész népért. . Es niéjf fel sem ocsúdott a vajúdás-forrás szédüllségéböl, még kóválygott a feje, amikor minden eddiginél erősebb gyö­kérzettel, a bizaloméval kö­tötték az új talajba: megvá­lasztották a szövetkezet elnöké­nek ... Február 25-én ott ült ő is Baján, a nagygyűlésen. Régebb idő óla új emberek, s a még latolgatok közölt. S ahogy a beszédek egymás után elhang­zónak közös céljainkról, cről'c­fel inkább, de ő nem mozdul tapodtat sem. És erjedni kezdett, akár a must. Voltak lehiggadt percei, órái, amikor az esze villlamos vibrálással előre ösztökélte, az új felé, de. a megszokottság, az évtizedes életforma száz és száz gyökérrel tartotta, fogta vissza, — s úgy érezte magát, mint aki meg van feszítve, er­re is köti valami, amarra is húzná. Szörnyű állapot. Aztán az a gondolat piszkál­ta egyre, amit az egyik nép­nevelő ültetett belé: minden szülés fájdalmas, az elhatáro­zásé is, de utána, meglátja, megkönnyebbül, s csodálkozni fog, hogy mennyire más, új emberré válik. Először nem hitte. Agilációs fogás, mese az egész, — de észrevette magában, hogy mint újabb élesztő, napról napra nö­vekszik benne, őrlő vajúdásá­ban, amelytől már nincs se nappala, se éjszakája, A must forrhat ilyen mindent felkavaró erjedéssel, mint napjainkban az egyénileg gazdálkodó parasztok. De tudod (csak ők nem tudják): ebből a folyamatból aranyszínű, nektár­ízű bor lesz, erő; s a hasonlat még annyiban is igaz, hogy mi­nél nemesebb anyagokat tartal­maz a must, annál zajongóbb a forrongása, de jobb a bora is. Így volt valahogy Kubovics Béla is, Vaskút tekintélyes kö­zépparasztja. i j Hogy az istennek se, de nem ám, ő be nem lép a termelő- szövetkezetbe, verte az asztalt még február közepetáján. , Ö tudta, miért. Hát nem gazdál­kodik jól? Nem fizeti rende­sen az adót? És nem érzi ma­gát megbecsült embernek, meg­elégedettnek? Mit akarnak vele? Miért magyarázzák neki a nép­nevelők, hogy bármennyire is a legjobb gazdák közé tartozik, tovább nem képes fejlődni? Hogy ő? Puff neki; akasszák Mezőgazdaságunk szocialista átszervezése során számos prob­lémával kell megbirkózniok népnevelőinknek, a hivatali szerveknek, de maguknak adolr gozó parasztoknak is. Ezek meg­szűnnek ugyan azzal, ha az utóbbiak a nagyüzemi gazdál­kodás útjára lépnek, helyettük azonban újabb, de már más jellegű problémák adódnak az üj életforma, az új viszonyok közötti munka kezdeti idősza­kában. Egyik ilyen az. amely­nek felvetődését az évek ta­pasztalatai bizonyítják, s bár nagyon elvétve, imitt-amott napjainkban is hallható erről az összefogást gátló akadály­ról. Arról van szó, hogy némely régebbi és kevésbé öntudatos szövetkezeti tag úgy véli, több joga van a tsz-ben, mint az újonnan belépetteknek, s e hie­delmét nem is rejti véka alá. E helytelen nézet sérti a t<" - nap még egyénileg gazdáik. dók önérzetét, — tromfra tromf.; s a birtokkal belépők azzal vág-, nak vissza, hogy ők viszont a! szövetkezet anyagi erejének aj növeléséhez járultak hozzá, hát: miért érezzék magukat hátrább: a többinél. És igazuk van. A teljes igazság pedig az,: hogy — mivel társadalmi éle-: tünk alapja, fejlődésünk bizto-j sitéka a munka — a szövetke-: zetben is azt illeti meg a na-i gyobb elismerés, annak lehet: »több szava«, aki jobban dol-j gozik. így aztán előfordulhat,: hogy a tegnapi becsületesen: dolgozó középparasztra, aki aj közös munkában is kiválóan j ' megállja a helyét, nagyobb tisz-j telettel tekintenek a tsz-ben,: mint arra. aki mindig csak a; munka könnyebb oldalát keresi.! jóllehet már régebben tagja a! közös gazdaságnak. De hát a tsz nem a torzsai-] kodások, az effajta vetélkedés helye, s az egészséges versen-; gés sem személyi ellentétek! szülését eredményezheti, hanemj a tagság egészének azt a közös] célját kell szolgálja, hogy m:-j nél ésszerűbben, jövcdelmezőb-j ben működjék a nagyüzemi] gazdaság. ] Széthúzás, a fegyelem lazulú-j »a. s ebből következően a lázi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom