Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-30 / 283. szám
1°-8. november 30, vasárnap 3. oldal FIATAL ORVOSOK Ij&LLliMpipw kíatuikezik Hatszáznál több fiatal orvos hagyta el az egyetemeket az Idén. Szükség van rájuk, hiszen hazánkban egyre nagyobb tömegek egészségügyi gondozása vár a különböző gyógyin- tézményekre, egészségügyi szervekre. A társadalombiztosítás szocialista rendszere a tőkés országokban teljesen ismeretlen, példátlan mértékben gondoskodik a szervezett dolgozók egészségvédelméről, beteggondozásáról, kedvezményes gyógyszerellátásáról. Ehhez pedig kell a szakember. A megyei kórházban, Kecskeméten négy fiatal orvos, egyetemet most végzett szakember kezdte meg munkáját, mint gyakornok a különböző osztályokon. Gyakorlati munkájuk közben szakképesítést szereznek, a tapasztalt és országos hírű Idősebb kollégák, főorvosok útmutatása mellett. Felkerestük őket munka közben, hogy érdeklődjünk terveikről, munkakörülményeikről, arról, hogyan találták meg helyüket a barátok, a munkatársak között. egyetemi padsorokat a gyógyítás szép hivatásával. Mindhárman szocializmust építő társadalmunk egyetemének neveltjei. Közülük a legifjabb Kovács Ilona már másfél hónapja gyakorno- koskodik a megyei kórház belgyógyászati osztályán. Betegei között találtuk Kovács doktornőt, amint szokásos napi látogatását végezte az egyik kórteremben. Munkakörülményeivel elégedett —válaszolt a kérdésünkre — sokat tapasztalt a másfél hónap alatt, hiszen a gyakorlat a tudás igazi próbaköve, s ő még nagyon sokat akar tanulni. Egyelőre itt, a belosztályon kapott beosztást, de minden vágya az, hogy gyermekorvos legyen; ja a kórházi beosztást, mintha J azonnal körzeti orvosként kezd-« te volna pályáját. Szakkönyv, J jótanács, könnyebben hozzáfér- < hető így, J * ( Ahány lakást annyi takarékhetét — Baján ság' ügyével is. Megállapították, hogy rövidesen megvalósul a jelszó: »Ahány lakás, annyi takarékbetét Baján«. Az értekezleten takarékossági bizottságot választottak, amelynek elnöke Tinusz Kálmán, a Bajai Városi Tanács VB-titkára lett: Megjelent és felszólalt a gyűlésen Glied Károly elvtárs, a városi pártbizottság első titkára is. HÁROM ORVOS EGY CSALÁDBAN. A nyugdíjas tímársegéd, á becsületben megöregedett munkas bizonyara büszkén gondol két orvos lányára és vejé- re, aki öt évvel ezelőtt cserélte fel az legyen; Tizenegy orvoslakás épül a? megyei kórház tágas udvará-J ban. Az egyik lakás dr. Juhászt Györgyé és feleségéé, dr. Per-? neczky Máriáé lesz. Bizony, ez? nagy szó, hiszen Perneczky Má- ( ria most került ki az egyetem- S ről és szebb ajándékkal igazánr nem is várhatta volna a kór-J ház, amelyben a gyakornokig éveket tölteni szándékozik. Ne-S héz szakmát választott magá-c nak, a kórház kórbonctani ősz-? tályán dolgozik. Jelen pillanat-^ ban éppen mikroszkópiái met-J szeteket tanulmányoz, melyeket^ a kórház különböző osztályai«; küldenek ide. Nagy munkába; cseppent bele, amellett hogy aj laboratóriumban gyakorolja hi-; vatását, . vállalnia kellett, hogy? a főorvost, dr. Lusztig Gábort, helyettesítse az ápolónőképző« tanfolyamon. j * ( Búcsúzunk a kórháztól, az< emberi szenvedések, a gyógyu-c lás és a szenvedéseket enyhítői orvosi munka különös világá-S tói. Meleg kézszorítással búcsú- J zunk a négy fiatal orvostól,? akik ezt a gyönyörű hivatást? választották életpályájuknak. <; Csáky Lajos c vrvrrrvrvrwri rvrw~v-rvrv^vrvrvrvrvrvrvrv rwvrvo. Kedves, szép ünnepséget rendeztek az elmúlt héten Tataházán a község matrónái, a nagymamák tiszteletére. A kis falu csaknem minden idős asz- szonya megjelent az ünnepségen, ahol az óvodások szép műsorral, szavalatokkal, dallal, tánccal köszöntötték őket. A műsor után az úttörők színpompás virágcsokrokkal ajándékozták meg a nagymamákat, majd kezdetét vette a derűs hangulatban elköltött uzsonna, mellyel a nőtanács, a szülői munkaközösség és a Hazafias Népfront-bizottság lepte meg a nagymamákat. Az ünnepségre meghívott kis unokák sem jöttek üres kézzel, mert valamennyien szép ajándékot adtak nagymamájuknak; Az ünnepeltek alig győztek köszönetét mondani a nagy élményt jelentő délutánért. Túri Antal levelezi MINDENFÉLE KÉPKE- j RETEZÉST AZONNAL-1 RA VÁLLALUNK. Blondel-rámák nagy v; lasztékban. Vegyesipari 1 dekorációs részlege, Keci kémét, Csongrádi utca aa.= 3356 | EGYÜTTES ERŐVEL 1VTÉZESHETEK A KÓRHÁZBAN. Ugye szokatlan dolog, pedig így van. dr. Végh Lajos, az ifjú férj a napokban érkezett a szülészeti osztályra, de máris otthonosan mozog az új környezetben. Egyébként nem szokatlan neki a kórházi munkatempó, mint egyetemi hallgató egy éven át rendszeresen látogatta a János kórházat, a hírneves Háncsok Máriusz osztályán ismerkedett a kórházi élettel, a gyógyító hivatással. Nem volt könnyű vele találkozni, éppen a műtőben segédkezett az egyik operációnál amikor felkerestük. Jó félóra; beletelt, amíg végre beszélhet-! tünk. Elmondotta, hogy hazajött Kecskemétre, hiszen édesapja itt folytat állatorvosi gyakorlatot. A kecskeméti szülő1 házat hagyta el, amikor beiratkozott a szegedi egyetemre. Iti szeretne maradni ebben a hatalmas intézményben, mert a szakjellegű továbbfejlődés tekintetében előnyösebbnek tartRáfizettek a rézgáiíc „gyárosok“ Viczián Pál kiskőrösi lakos kénből, salétromsavból és réz- hulladékból rézgálicot készített, annak nagyobb részét értékesítette, s így 16 600 forint tiszta nyereségre tett szert rövid idő alatt. A szükséges savat boltban, a rézhulladékot pedig javarészt egy rézműves kisiparostól szerezte be. Az idén Viczián társul fogadta »üzletébe;; Csővári Jánost, több embert is bevonva a rézgálic »gyár« üzemelésébe. Értékesítési tevékenységük rövid idő alatt 17 700 forint hasznot hozott, A kiskőrösi járásbíróság most; tárgyalta az ügyet, s a dr.i Csordás-tanács ifj. Viczián Pált; három évi, a többi — összesen i tizenkét vádlottat pedig —három hónaptól másfél évig ter-I jedő börtönbüntetésre ítélte, —1 pénz mellékbüntetés kiszabása1 mellett; A lufié ! heti öt találatos szeívénv 1, 5. 31. 34 57 A tiszakécskei Szabadság Termelőszövetkezet párttitkárát a I tanyaközpontban találtam, 1 amint éppen egyik tagtársával az építkezésnél segédkeztek. A lázas ütemű munka jó benyomást tesz az ott járóra. A titkár elvtársat meginvitá- Jom egy kis cigaretta szünetre , és beszédbe elegyedünk a szövetkezet ügyeiről, különösen arról, mivel foglalkozik, hogyan dolgozik a 18 tagú pártszervezet. Nyílttekintetű, könnyen szót értő ember Kiss Károly, a párt- titkár. Nemigen kell biztatnom, hogy beszéljen, valahogy úgy van vele, mint már sok száz más, termelőszövetkezeti paraszt ember. No meg a külön felelős- ; séget viselő ember jellemvonása is kicsendül a szavaiból. Kiss elvtárs elmondja, hogy a pártvezetőség és a párttagság törődik a szövetkezt gazdasági ügyeivel. Ebben az esztendőben i nem egy esetben előfordult, hogy ; taggyűlésen, vezetőségi ülésen Jfoglalkoztak a megszilárdítás és >a gazdálkodás helyes rendszeréivel, sőt pártvezetőségi ülésen , többször megbírálták a gazdasági vezetőket Ezután őszintén, takargatás ; nélkül elmondja, hogy a szövetkezet nem mentes a hibáktól: tel vannak maradva u szántással, elkéstek a vetéssel stb. Egy kicsit furcsának találom ezt a sok hiányosságot és megkérdezem: — Hogyan lehet, hogy ott, ahol a partszervezet és a pártvezetőség is eléggé rendszeresen foglalkozik a szövetkezet gazdasági ügyeivel, mégis ennyi hibával találkozunk. — Ezen már mi is sokat gondolkodtunk — feleli Kiss elvtárs. — Sajnos nálunk egyikmásik gazdasági vezető nem szívesen veszi, sót néha személyeskedésnek és veszekedésnek tartja azt, ha a pártvezetőség vagy a pártszervezet bírálatot mond a gazdasági munkáról. Gondolkozik egy, kicsit és azután hozzáteszi. — Talán a mi részünkről is van egy kis hiba a módszerben, ahogyan a gazdasági munka pártellenörzését végezzük. Elbeszélgetünk még egy ideig, azután elbúcsúzunk. A termelő- szövetkezet kommunistáinak gondja azonban sehogysem megy ki a fejemből. Azt hiszem ,olyan nehézségeket pendített meg a Szabadság párttitkára, amely nemcsak az ő pártszervezetüknek és szövetkezetüknek gondja. A termelőszövetkezeti párt- szervezeteknek mint üzemi szervezetiknek joguk, sőt kötelességük, hogy rendszeresen napirendre tűzzék a gazdaság fejlődésével kapcsolatos kérdéseket, beszámoltassák a gazdasági vezetőket tevékenységükről, megbízatásuk teljesítéséről és ha szükséges, bírálatot is mondjanak. Szövetkezetünk gazdasági megszilárdítása és egész további fejlődése nagyrészt attól függ, hogy mennyire hatékony az ott működő pártszervezet gazdasági segítő és ellenőrző tevékenysége. Ez azonban kétoldalú dolog. A szövetkezetek vezetői tapasztalataik alapján rájöhetnek arra, hogy a párt- szervezetek ilyenirányú támogatása nélkül komoly eredményt elérni nem lehet. Ezért helyes, ha elősegítik a pártszervezetek ellenőrző tevékenységét. Párt- szervezeteink viszont keressék meg a módját annak, hogy a párt-ellenőrzést helyesen alkalmazzák és ne sértsék meg vele a gazdasági vezetők önállóságát és felelősségérzetét. A szövetkezetek többségében most zajlik le a zárszámadó közgyűlés. Nagyon helyes lenne, ha a szövetkezeti pártszervezetek is elkészítenék a maguk zárszámadását és az évi pártmunka mérlege alapján már a tél folyamán hozzákezdenének a következő év tennivalóinak meg- határozásához» Nagymamák nap fa Tataházán Baj an a Közelmúltban a városi tanács dísztermében tartottak értekezletet a város intézményeinek, hivatalainak, vállalatainak és szövetkezeteinek vezetői. Átvették azokat az emléklapokat, amelyeket a 40 éves párt harcát és a Tanács- köztársaság dicső emlékét megörökítő monumentális emlékmű felállítására adott összegeikért kaptak. Ugyanezen az értekezleten foglalkoztak a takarékosj ... a, kerekegyház! vendéglő sahol a minap uzsonnát akartam ^vásárolni s nem rajtam múlott, j hogy nem tudtam. Pedig ked- ívéne csabai kolbászomat láttam ?a pulton, csakhát hogyan? Fél- ? arasznyi darabokra szét vagdaltra s egy gyanús tisztaságú tál- 5cán össze-vissza dobálva! A ^szomszédos polcon pedig ugyancsak felaprított kenyérdarabok ? hevertek a puszta deszkán ren- sdetlen halomban, a fűtött étte- ;rem melegében vígan sétáló lejgyektől lepve... 5 Csak néhány papírszalvétán s Jegy tülldarabon, vág}' más terí- 5 tőn múlik, hogy a jóizlés és az jegészségvédelem legelemibb kö- Jveteiményeit kielégítsék. S eh- jhez talán még igazgatósági ke- Jret sem kell! ;...a kecskeméti népművészeti ? bolt, ?ahol a kirakatban tetszetős, ol- Jcső kerámia vázát láttam, Napok óta kacérkodtam az utcáról nézve a kedves darabbal, míg elhatároztam, hogy megveszem. Ám az üzletben sajnálkozva közölték, hogy nincs belőle. — Hát akkor kérem a kirakatból — mondtam naivan, mire felvilágosítottak, hogy azt nem lehet, hanem válasszak mast a polcokon található, legalább tízféle vázából. Egy sem hasonlított azonban a kiválasztotthoz s így vásárlás nélkül távoztam. Nos jó, elismerem, hogy makacs vevő vagyok, mert arra az egyetlen darabra esküdtem. De miért ragaszkodik épp ilyen makacsul a bolt vezetősége is a kirakati tárgyakhoz? A tízféle vázából, amit nekem kínáltak, éppúgy tehettek volna ők is egy újabbat a kirakatba. Lehet, hogy nem ismerem az effajta szabályokat, de úgy gondolom: a kirakat van a vevőért és nem fordítva! G. K.
