Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

*, oldal

1958. novembef 30. vasárnap

Milyen könyveket vásárolnak leginkább

öapaiztalatok a. kiiUiuUéLaiyUűzi Lontjoeiholtbitn

&zé*t (ífetüáiiztel ?

' Leltározás előtt tévedtünk be a kiskunfélegyházi FJK könyvesboltba. így tudtunk meg Kádár Lászlóné előadótól több olyan érdekes következtetést, amelyek egytől egyig a kiskunfélegyházi járás lakosságának szellemi érdeklődésére mutatnak.

— Az csak természetes — mondja Kádárné —, hogy az új munkaegységkönyvet nagyon keresik a tsz-tagok. Viszont az egyéni gazdák szakmai érdeklődését mutatja a Kincses Mező- gazdasági Szakkönyvek iránt megnyilvánuló hatalmas kereslet. Meglepő, hogy a magasabb matematika iránt is mutatkozik

érdeklődés a járásban: rövid napok alatt 2Ö kötetet adtunk el Obadovies matematikájából. Témái két műve, a motorokról és autókról szinte napok alatt elíogyott, a KRESZ-t pedig naponta többen is keresik, ámde hiába. Könyvárusító tapasztalataimon okulva meg kell mondanom: furcsa dolog, hogy motorokból, autókból szinte korlátlan mennyiségben van kereslet, a könnyen előállítható KRESZ-t pedig hiába rendeljük meg havonta: nem adják ki.

Megtudtuk még, hogy igen helyes irányban halad a gyermekek otthoni nevelése is, hiszen az egyre növekvő ifjúsági

könyvforgalomban különösen n „Doktor bácsi meséi” kelnek el nagy példányszámban a Benedek Elek és Andersen mesekönyveken kívül —, jelezve azt, hogy a szülök meg akarják ismertetni gyermekeikkel az egészséges test higiéniáját.

Különösen meglepődtünk, amikor megtudtuk, hogy az 5000 példányban megrendelt „Gaz- dasszonyok könyve”, amely 16 forintos áron kapható, rövid idő alatt 47 darabra olvadt. A környékbeli községekben különösen a fiatatalabb — 25—35 éves asz- szonyok — vásárolják. Ez arra enged következtetni, hogy a falu népében igény mutatkozik a régi paraszti életformákból való kitörésre, hiszen szívesen veszik a sokkal egészségesebb, tudományosabb, sokoldalúbb ételrecepteket

(— ng. —)

A gimnáziumi éretté nyilvánítás után fiatal, mosolygó szemű barna lány jelentkezett a Finommechanikai Vállalat kalocsai telepén. Szakmát akart tanulni, felvételét kérte. Nem lepte meg a fogadtatás. Több helyen próbált már szerencsét, de mindenhol idegenkedtek tőle, mert lány, A válaszból akkor is erre következtetett.

A telep vezetői azonban megtartották Ígéretüket. Mihelyt mód nyílt a munkára, Fehér Zsuzsi az elsők között kapta meg a hivatalos értesítést — felvették a vállalathoz. A munkába állással a fiatal leány vágyának csak egy része teljesült. Fehér Zsuzsinak az esztergályos szakmához van kedve, de erre még várni kell. Az üzem, a jövendő csillárgyár most teszi az első lépéseket. Zsuzsi így olyan munkát végez, amit éppen rábíznak. Jelenleg hordókat fest, mert ez a sürgős.

Barátnői persze nem értik

ezt, nem is tudják elképzelni, hogy egy tanujlt lány miként adhatja fejét ilyen „durva” szakmara. Kérdezték is tőle sokszor:

— Ezért érettségiztél, Zsuzsi?

De ő csak mosolyog az ilyen kényeskedő előítéletekén, nem szégyenli ezt a munkát, hiszen elhatározta, hogy esztergályos lesz.

Az általános iskolában, mint szakköri tag, vasdarabokat munkált s vasas üzemekben dolgozott a nyári szünetekben is. Pár hete pedig elérkezett a régen várt állomáshoz. Felvették egy igazi vasas üzémbe, és nincs messze az idő, amikor gépre kerül, szakmunkás lesz belőle. Addig ott dolgozik, ahol éppen szükség van rá, de munka után mindig bekukkant a gépcsarnokba, ahol talán éppen most állítják végleges helyére az ő jövendő esztergapadját.

Sándor Géza

>0-00-00000000000000-0000000.

$6, fya íuájál^ a gazdáig

Mi a teendő a pincében?

>00000000000000000000000000000000000

A zajos erjedés befejeződése után a borokat töltsük fel, ha utóerjedésben van még, néhány i]|jnyi hiányt hagyunk. Az erjedés befejezése után a borokat nem szabad darabban tartani. A kiürült hordókat alaposan mossuk ki vízzel és kicse- pegés után kénezzük. Az üres hordók kénezését és törölgeté- sét is végezzük el.

Az erjedés befejezése után megkezdhetjük a borok fejtését, A fejtést mindig teljesen

tiszta, gondosan kénezett hordóba végezzük. A seprőt külön edénybe gyűjtsük össze s a szőlőtörköllyel együtt az állami, vagy földművesszövetkezeti szeszfőzdében főzzük ki pálinkának. Ügyeljünk arra, hogy abban a pincében, amelyben bort tartunk, ne tároljunk burgonyát, répát vagy más zöldségfélét, mert a bor nem kedveli ezek szomszédságát és könnyen megromlik,

Kifizetődő növendékbikát hizlalni

A növendékbika hizlalása azért jövedelmező, mert a takarmány tápláló anyagaiból elsősorban húst termel s a növendékbikának nagyobb a fejlődési esélye is. Egy éves korra 420—450 kg élősúlyra hizlalható a 3—4 hetes növendék- bika 180 liter teljes és 430 liter fölözött tejjel, 8 mázsa abrakkal, ló mázsa szénával, 15 mázsa zöldtakarmánnyal, 75 kg melasszal, 1,5 mázsa pelyvával, 18 hónapos korra pedig 575—

Mire

a sorompó?

Másfél év óta panaszkodnak a tiszakécskeiek: az állomástól körülbelül 150 méterre levő sorompót nem egyszer ráengedték az éppen áthaladni készülő szekerekre, emberekre. Emiatt kisebb balesetek is történtek, sőt szemtanúk állítása szerint már majdnem vágány között maradt a közeledő vonat előtt egy-egy szekér is. Mint mondják, ezentúl tolatás alkalmával a két-három vagont húzó mozdony miatt 30—40 percig is leengedve tartják a sorompót...

A járókelő emberek, személyautók, szekerek szükség nélküli és kellemetlen meg- várakoztatása mellett tehát nem egyszer életveszélyt is okozott a sorompó gondatlan kezelése. Ennél is meglepőbb azonban, hogy ezért a vasutasok — megtörtént! — az áthaladókat teszik felelőssé, s miként a község tanácsának elnöke mondja — aki maga is nyolc évig dolgozott mint MAV-forgalmlsta — nem hajlandók meglátni a maguk hibáját: a gondatlanságot és felelőtlenséget.

Fel kell tennünk tehát a legelemibb kérdést a tisza- kécskei vasútállomás sorom- pókezelőinek: mire való a sorompó?

Arra, hogy megakadályozza a szerencsétlenséget, vagy pedig arra, hogy a vágány közé szorítsa az áthaladó járműveket?

A MÁV forgalmi szabályzata szerint bunyósán nz előbbire..«

580 kilós élősúlyt érhet eh A növendékbika hizlalásának előnye legjobban abbah tűnik ki, hogy négy növendékbika hizlalható meg ugyanannyi takarmányon, mint amennyi három borjúfogas tinónak szükséges ugyanilyen élősúly eléréséhez,

Érdemes megjegyezni

i.: hogy a kapitalista országokban évről évre csökken a kisgazdaságok száma, mert kiszorítják őket a mezőgazdasági tőkés nagyüzemek. Az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt 30 év alatt a kisíáimer- gazdaságok száma több mint 2 millióval csökkent, Svédországban 8 év alatt 30 százalékkal csökkentek az 5 hektáron aluli gazdaságok s ugyanebben az időszakban 7 százalékkal nőttek az 50—250 hektáros földbirtokok. Nyugat-Németország- ban az úgynevezett «Zöldterv« alapján számolják fel tervszerűen a mezőgazdasági kisüzemeket, mert nem rentábilisak.

... hogy a fejősnél az első tejsugarak csak 1—2 százalék, az utolsók pedig 8—10 százalék zsírt is tartalmaznak. Ezért kell a tőgyet az utolsó cseppig kifejni.

... hogy a baromfiexportot illetően külföldi vevőink igénye megváltozott: elsősorban az egy kilogramm-ötnegyed kilogramm körüli, nem zsíros pecsenyecsirkét keresik.

... hogy szőlőterületeink szer- vestrágyaígényét nehezen tudjuk kielégíteni, a hiányzó szerves anyag cgyrésze azonban — a legújabb hazai kutatások szerint — pótolható a szőlőben termett venyige felhasználásával.

::: hogy a mezőgazdasági kutatóintézetek és szakemberek szüntelenül kutatják azokat az új műtrágyaféléket és növényvédőszereket, amelyekkel még eredményesebbé lehet tenni a termelést és a növényvédelmet. Fáradozásukat máris számos eredmény igazolja. Ilyen űj műtrágyafélék a hiperfoszfát és a cikonfoszfát, növényvédőszereknél pedig a Wofatox Spritzpulver és porozó, a Kre- zonit F. és E„ a DNRB stb. Ezek hatását és alkalmazásuk módját azonban a termelők szakemberrel beszéljék

Szükség van a kisiparosokra

Azokra a találgatásokra és kételyekre, amelyek itt-ott fellelhetők a kisiparosság berkeiben; meddig lesz még ránk szükség, világos és megnyugtató választ adott Kádár elvtárs angyalföldi beszédében.

A kisiparosság fontos szerepet tölt be megyénk gazdasági és politikai életében. Szükség van rájuk, mert közvetlenül a lakosság igényeit elégítik ki, emellett gondoskodnak szakmai utánpótlásról is.

Megyénkben 6576 kisiparos 67 szakmában szolgálja a köz érdekét. A munkájuk ellenértékéből jól megélnek. Emellett nagy többségük, — köztük az a 400 műhely, amely elnyerte a felsőbb szervek elismerését is — dicséretet érdemel. Az ilyen kisiparosokra nagy szükség van megyénkben, ahol közel 600 ezer émber él.

Különösen azokra az iparosokra van szükség, akik segítik az ország szakember-utánpótlását is. Ez évben 676 iparos szerződtetett tanulót. Ha az országos eredményt nézzük, akkor azt kell mondanunk, hogy ez kielégítő, azonban a szükséglethez képest még kevés. Egyes szakmáknál, így főleg a bognároknál, kovácsoknál, kádároknál és az építőknél még mintegy 150 tanulóra volna szükség. A másód- és harmadéves tanulókkal együttesen 1633 fiatal ismerkedik a különféle szakmákkal a kisiparosoknál.

E téren dicséretet érdemel Guttman József fülöpszállási kovács, aki két, Gróf Alajosné, aki szintén két, Faragó Imre asztalos (Kecskemét), Berente László szobafestő (Kecskemét), aki három tahulót tart.

Vannak azonban olyan kisiparosok, akik ezzel nem törődnek, s nem érdekli őket a jövő. Ezek közé tartoznak a kályhások, üvegezők, képkeretezők. Három kályhás mester egy, az utóbbi szakmából pedig nyolc mester ugyancsak egy tanulót szerződtetett. Az építőiparban például alig lehet olyan kisiparost találni, aki hajlandó lenne a házak kisebb tatarozását is elvegezni. Nem csoda, hisz az építőiparban konjunktúra van a megnövekedett lakásépítkezésből adódóan.

Pedig a tanulóképzés, amellett hogy hazafias kötelessége minden kisiparosnak, egyénileg is előnyös. 10 százalékos adó- kedvezményt kap, s 30 százalékkal több anyagkiutalásban részesül.

A közéletben is helyet kapnak a haladó gondolkodásúak és a becsületesek. Ezt bizonyítja az, hogy a választásokon 162 iparosra adták szavazatukat megyénk választói. A Hazafias Népfront megyei vezetőségében Szabadi Ferenc cipész és András István szobafestő kisiparosok is részt vesznek. Négyen nyerték el a helyiipar kiváló dolgozója

című kitüntetést. A megyei tanács illetékesei sok mesternek nyújtották át a szakma kiválója oklevelet. Tíáéves társadalmi munkájuk elismeréséül 50 kisiparost tüntettek ki a párt- és tanács-szervek, 400 műhely mestere elnyerte a minőségi munka jelvényt és emléklapot. De sorolhatnánk tovább, hogy mikém becsülik meg rrtegyénkben a becsületes kisiparosokat.

És mégis néhány kisiparos a> állam segítségére adócsalással, adónemfizetéssel, spekulációvá) és sokszor demagógiával válaszol.

Törvény van rá, hogy

kötelező a könyvvezetés. Ezt bős kisiparos nem végzi. S amiko? az adóhatóság 4 szóbelieket nem fogadja el a jövedelembevallásról, akkor magukat becsületesnek nevezett héhány kisiparos kígyót, békát kiabál az illetékesekre, s demagóg módon akar hatni a józanul gondolkodó, becsületes haszonnal megelégedő iparos társaikra. Ezek a kisiparosok elfeledkeznek arról az igen egyszerű tanulságról; minden kisiparos annyi megbecsülést kap, amennyit munkájával kivív.

Nekünk az a véleményünk, hogy a becsületeseket továbbra is támogatjuk, segítjük, de aki letér az egyenes útról, s külön utakat keresgél az állam megkárosítására, az ne tartson igényt a becsülésre.— V. K. —

Halk dzsessz, párolgó j fekete, félhomály a presszóasztaloknál, egymáshoz hajló szerelmes párok, a sarokban egy erősen kozmetikázott magányos nő. — Ilyen este nyolc óra után a Kedves — cukrászda.

Hogy kedves-e?

Ennek a fiatal lánynak, aki most áll fel vőlegényével táncolni, biztosan kedves. És annak a párnak is, akik nem táncolnak ugyan, de olyan elmélázva hallgatják a fülbemászó dallamot...!

»Ne várj! Nem jó egyedül!« — dúdolják a mellettem levő asztalnál. Két fiatal lány

— biztosan barátnők — bizalmasan suttognak.

— Megint nem jött el

— mondja az egyik. Egymásra néznek, veszik kabátjukat s haza indulnak. A függönynél majdnem összeütköznek egy fiatal, piros vadászkalapos, angolosan szabott kabálú láunvoL A fiatalos, sőt

Csilri a presszóban

kislányos kabátot, kalapot, tiszta, testetlen fitos arcot látván, az ember akaratlanul is azt mondja magában: »Ah, a csitri.«

Ö körülnéz. Egy kicsit gondolkodik, aztán egyenesen az én asztalomhoz tárt.

— Megengedi?

— Tessék. — És már mellettem is ül, megrendelvén szimpláját. (Azt mondja később: azért iszik szimplát, mert a dupla árt ű szívének.)

— Hol dolgozik? — kezdem a beszélgetést.

— Varróinas' vagyok édesanyámnál.

— És miért jön egyedül? Nincs barátnője, Vagy partnere?

— Az udvarlómmal összevesztem, a barátnőm gimnazista, ő nem jöhet el velem. Édesanyám meg mindig azt mondja: »nincs kedvéin- maradi le is sUhon, hallgasd a rádiót. ..«

— Pedig olyan jó lenne egy kicsit kikapcsolódni — folytatja. — Egész héten otthon ülök, reggeltől estig varrók. Kellehe egy kis változatosság. Édesanyám meg most is varr!

Annyi mindent beszélt még, de nemsokára egy fiatal fiú hajolt meg az asztal előtt, elvitte táncolni. A keringő ütemére könnyedén végiglebegett a termen, a dal végén visszajött, ránézett órájára:

— Fél 10, megyek haza.

Én is vele mentem. Akaratlanul diákbáljaim jutottak eszembe, amikor éjfélkor, vagy még később egymásba karolva édesanyámmal, siettünk háza. Öiyati kimondhatatlanul jó volt hozzábújhl, és eiUíüli láfgyallii UlCg

az egész bált, a partnereimet, a zenét. Jó volt azt érezni, hogy anyám barátnőm is, legőszíntébb, legjobb- indulatú barátnőm, akiben sohasem csalódik az ember.

Az utcán hűvös őszi szél csapódott arcunkba. Elköszöntünk és a csitri vékony alakját elnyelte a sötétség.

Még sokáig gondolkodtam sorsán: ma este velem ismerkedett meg, holnap egy másik nővel. Könnyen rossz társaságba keveredhet, hiszen piég 17 éves. Még nem j karakter. Rossz útra iévedhet: ha nem talál egyedülülő nőt, talán férfivel ismerkedik? A fél tíz könnyen tizenegy, tizenkét órává válhajt.

Kőiben pedig édesanyja gondtalanul var- fogat. Ez idő alatt megkeres 5—10 forintot, do vajon a lánya jövője csak ennyit ér neki? Mert az a látszatra ilyen apróságoknak tűnő dolgokon dől el.

littita Éva