Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-26 / 149. szám
1958. június 26, csütörtök 8, oldal Nevében még mély*, jellegében azonban magasépítő az EH 5-ös számú Mélyépítő,,. Á veszteségesség „balladája'' Ez a vállalat olyan, mint az a gyerek, amelyik ugyan lábra- áll, lépeget is egyet-kettőt, s azután újra elesik. Ez ff próbálkozás pedig hovatovább fennállása óta ismétlődik. S ezért hiába is keresnénk a nyereséges vállalatok névsorában, úgysem találnánk meg, — két esetet kivéve. Cserélgették itt a vezetőséget, de a döntő változás még mind a mai napig nem következett be, bár a jelenlegi műszaki gárda képes nagy és komoly feladatok megoldására is. Ha pedig ez így van, mert ez a valóság, vajon miért veszteséges a vállalat? Három megye — 71 munkahely Kevés vállalat dicsekedhet ekkora szértszórtsággal. A munkások és vezetők Pest, Csong- rád, Bács megyének egy-egy községében vagy városában ütnek tanyát rövidebb-hosszabb időre. Ez év első három hónapjában a 71 munkahely közül 50 munkahely 50—150 kilométer távolságra, 11 pedig 150 kilométeren túl helyezkedett el a félegyházi központtól. Bár a munkahelyek önálló egységként tevékenykednek, ellenőrzésük a szétszórtság miatt nehézkes, bonyolult. Ezt azonban valahogy megoldanák, de azt már sehogyse értik, hogy egy mélyépítésre hivatott vállalat miért végez magasépítési feladatokat, amelyhez ■— mondjuk meg — nincs megfelelő műszaki felkészültségük és szakmunkásgárdájuk. Éppen ebből adódóan méltán vívta ki mayának ezt a jelzőt: nem mélyépítő, hanem szatócsüzlet. S ha ez így halad tovább, a vállalat odajut, hogy a mélyépítő szakmunkás-gárda java itthagyja. Egyébként a vállalat műszaki vezetői őszintén elmondják azt is: nem olyan járatosak a magasépítésben, nem ismerik az előnyös munkafogásokat, szervezést, s ezért bizony néha elég drága tandíjat kell fizetniük. Ez a drága tandíj aztán a veszteséges gazdálkodásnál jut kifejezésre. P UN, vasútépítés, és közművesítés helyett lakóházak Eredetileg azért hozták létre a vállalatot, hogy a Duna—Tisza közén, az alföldön út, vasútépítést végezzen, segítse az alföld közművesítését, építsenek sok törpevízművet stb. Ezt a vállalat szívesen elvégezné, ha... Erről a ha .. -ról egy-két szót. Jelenleg a vállalat Békésben 7.6 millió forint értékben tsz-eknek épít istállót, s egyéb épületet 29 helyen. Emellett másutt is magasépítő munkát végez. Budapesten például háztatarozással foglalkozik. Egyedül a pócsme- gyeri munka az — Budapest jobb vízellátását szolgálja — amely a vállalat profiljába vág. Egyes olvasóink talán el sem hiszik, amit most olvasnak, de sajnos ez a valóság. Ez a mélyépítésre formált vállalat az első negyedévben 95 százalékban magasépítői tevékenységet végzett és csupán 6.5 százalékban mélyépítést. Ehhez úgy véljük, nem kell különösebb kommentár. Ha ez az arány továbbra is így marad, akkor nagyon nehéz lesz a tavalyi veszteség idei évre eső részét pótolni. Különösen nagy feladatot jelent azért, mert az idén az első negyedévben csak 72.3 százalékra teljesítették a tervet s az előzetes számítások is csak azzal biztatnak, hogy a második negyedben 80 százalékos tervteljesítés várható. Ez a lemaradás pedig sok millió forintot jelent. Ennek tudatában a vállalat vezetői igyekeznek megtenni azt., ami tőlük telik. Mivel ők is emberek, erejük, tudásuk véges, csodát nem teremthetnek, kiváltképpen akkor, ha nem olyan munkát végeznek, ami nekik testhezálló, ami a szakmába vág. Várjuk az illetékesek válaszát Nem tudjuk, mi az elképzelése az Építésügyi Minisztérium illetékes osztályának a vállalattal kapcsolatban. Véleményünk szerint a jelenlegi állapot nem tartható sokáig. Ha nincs elég mélyépítő munka, akkor szervezzék át a vállalatot magasépítő jellegre, s adják át a jelenlegi mélyépítő feladatokat, más mélyépítő vállalatoknak. Viszont az sem elvetendő gondolat (tekintettel a községfejlesztés fellendülésére), hogy ezt a vállalatot mélyépítő jelleggel vegye át a megyei "tanács. Ezek csak javaslatok. Hogy miként döntenek ebben az ügyben — az más kérdés. Egy azonban biztos; a jelenlegi állapot nem előnyös a vállalatnak, de a népgazdaságnak sem és nem tartható fenn sokáig. Vcnesz jm Árusítsanak Apostagon is zöldséget Szölőkötözés ideje van — az asszonyok a szőlőkben dolgoznak. Estefelé aztán rohanhatnak haza, hogy vacsorát főzzenek a családnak. S itt jön a bökkenő: ez is kell hozzá, az is. Megindul tehát a szomszédolás. Benéznek a szomszédasszonyokhoz: »Nincs-e egy kis zöldsége vagy káposztája eladó, kedves szomszédasszony?« Vagy van, vagy nincs. Boltban azonban semmiképpen sem lehet kapni, mert zöldségbolt Apostagon egyáltalán nincs. A Du- navecse és Vidéke Körzeti Foldművesszövetkezet — bár már többször szó esett róla — még most sem vette tervbe zöldség árusítását. Pedig sok bajtól, gondtól megkímélhetnék vele a háziasszonyokat —, s a földművesszövetkezet számára is hasznot húzhatnának belőle. — ds — Súlyosabb szankciókat kérünk a munkaügyi szabályokat se maii be ve vő vállalatok ellen A Kecskeméti Konzervgyárban dolgozó Tritont Pál munka- viszonyát a vállalat fegyelmi határozattal megszüntette. A vállalati, majd területi egyeztető bizottság határozata után a kecskeméti járásbíróság elé került az ügy, s ott jogerős ítélet született a munkaviszony helyreállítására. De az üzem még így sem volt hajlandó visszavenni volt dolgozóját. A járásbíróság által elrendelt meghallgatás során a Kecskeméti Konzervgyár képviselője úgy nyilatkozott, hogy a munkaviszonyt továbbra Bealkonyult a szövetkeze! napiapóinak. Nemrég tartotta közgyűlését a ki.sszállási Petőfi termelőszövetkezet tagsága. Megtárgyalták a nyári feladatokat s megállapították, hogy a gépállomással karöltve minden munkát időben el tudnak végezni, ha a tagság egésze szorgalmas lesz. A munkalazítókkal szemben a tagság szigorúan eljár, amit igazol az a példa is, hogy ezen a közgyűlésen Czombos Mihályt egyhangúlag kizárták a szövetkezetből, mivel egy hónapon keresztül többszöri figyelmeztetés ellenére sem dolgozott. A közgyűlésen szó esett a takarmányozásról is. A vezetőség megállapította, hogy egyes állat- gondozók hanyagul kezelik, s az istálló környékén elszórják a takarmányt. Olyan határozat született, hogy az ilyen hanyagembereiket munkaegység levonással büntetik ezentúl. A szövetkezet 80 holdas kukoricatábláján a háromszori ekézést és az egyszeri sorolást elvégezték; a második most folyik. 19 hold répa egyelése és kétszeri sarabolása megtörtént, jól fejlődik a szépen gondozott 6 hold fűszerpaprika és 3 hold dohány. Learatásra 290 hold kalászos vár; ebből 130 holdat kombájnnal, 70 holdat aratógéppel és 90 holdat, amelyhez 23 kaszást biztosítottak, kézierővel takarít le a termelőszövetkezet. M. I. sem hajlandók visszaállítani. A járásbíróság ezért 500 forint pénzbírsággal sújtotta a vállalatot cs ismételten felhívta a munkaviszony helyreállítására. Ilyen eset nem először fordul elő a Kecskeméti Konzervgyárban. Toldi Imre fegyelmi úton elbocsátott ügye is ugyanezen a módon maradt elintézetlenül, s a Kecskeméti Sütőipari Vállalat volt kazánfűtőjét is — hasonlóan a fentiekhez — bírósági ítélet ellenére sem vették vissza. Megengedhetetlen, hogy a munkáltatók a munkaügyi perekben hozott bírósági határozatoknak ne tegyenek eleget és ezáltal hiúsítsák meg a törvényes rendelkezéseknek és a dolgozók érdekében hozott határozatoknak a végrehajtását. A hasonló ügyek már annyira elmérgesedtek, hogy szükségesnek látjuk a pénzbírságolásnál súlyosabb szankciók alkalmazását. Helyesebbnek tartanánk, ha a munkavállaló —■ és az ő érdekében a járásbíróság — az illető vállalat felettes hatóságát keresné meg és értesítené az ügyészséget is törvényeinknek az ilyen módon való kijátszásáról. — 27 200 cipőt készítettek a lakosság részére megyénk kisipari szövetkezetei egy negyedév alatt. Nemcsak a mélykútiak ügye Magas a csakkentképességn gyerekek aránya — Egy gyógypedagógiai vizsgálat tanulságai — Szokatlan ügyben, — csökkent képességű gyerekeket vizsgáló bizottság tagjaiként jártunk nemrégiben Mélykúton. Olyan megállapításokra jutottunk, melyek feltétlenül számot tartanak a társadalmi — és ismeret- terjesztő szervek érdeklődésére. Minden szenzációhajhászást elkerülendő — csupán a száraz tényeket közöljük, nem színezve s nem nagyítva azokat. Mert még a száraz tények is elbor- zasztóak, s egy olyan társadalmi problémára vetnek fényt, amely- iyel —, mint -nem tipikussal«, »■nem általánossal«, — egyáltalán nem foglalkoztunk, s mely a mélykúti társadalom mélyében működve, emészti, rágja annak gyökereit. Arról van szó, hogy az 1957— 1958. tanévre beiratkozott elsőosztályos mélykúti gyerekeknek 13 százaléka csökkentképességű akkor, amikor a megye elsőosztályosainak csupán 3 százaléka fogyatékos. Azt jelenti ez, hogy ha ezek a 13 százalékot kitevő gyerekek felnőnek, a jövő generációi számára még több csökkentképességű fiat — epilepsziára hajlamos, idegbeteg, nehézfelfogású gyerekeket — nemzenek. A dühroham oka A baj terjedésének megakadályozása érdekében tehát tisztán kell látnunk az okokat, amelyek a mostani helyzetre vezettek. Mélykút — gazdag község. A századeleji mezőgazdasági konjunktúra idején, a birtok egy- bentarlása érdekében — a legtöbb férfi «házon belül« keresett magának élet társat: unokatestvérbe, közeli rokonok házasodtak össze, s az ilyen frigynek lett eredménye a »hibás« gyerek. Rövid cikkünkben egyes eseteket nem akarunk említeni, mégis jellemző az a szenvtelenség és közömbösség, amellyel egy jól öltözött anya hozta el »egyetlenkéjét« a vizsgálóbizottság elé, a legtermészetesebb hangon mondva el: »Az apja is ilyen. Dührohamai vannak, unokatestvérek gyereke, iszákos is.« Sok átka van a gazdagságnak. Nemcsak a családon belüli há- zasodás — amelynek ugyan már nincs meg az anyagi alapja —, de mint sajátosan kialakult »erkölcs«, ma is dívik, szinte az egész község lakóit egymás rokonaivá teszi —, hanem az iszá- kosság is. A gazdag mélykúti borvidéken több megvizsgált gyerek törzslapján olvashattuk a következő pár, szomorú jelentésű szót: »Valószínűleg apja részegségében fogant...« A gyerek maga idegbeteg, vagy éppen »hydrocephal« — azaz vízfejű —akiből lehet ugyan magát eltartó munkásembert nevelni, de örökéletére a társadalom passzív tagja marad. Még súlyosabbak azok az esetek, amikor az apa idült alkoholizmusban szenved —, mert így a gyerek felnevelése sincs biztosítva. Sok gyereket hoztak a bizottság elé, akiknek már nagyszü- leik is betegek vagy fogyatékosak voltak. Nem Mélykúton történt ugyan — de Mélykútra is jellemző: Jánoshalmán él egy család, melyben az apa is, az anya is értelmi fogyatékos és már eddig tizenkét gyerekük van, — mindegyik súlyosan terhelt! A tizenkét gyerekből nyolc már állami gondozásba került, a kilencediket pedig most veszik fel az állami nevelőintézetbe. Ez azonban nem megoldás! A józan ész számára megengedhetetlen, hogy még most is »remény« van a családban több gyerek-»áldás- ra« is: a szülők viszonylag fiatalok! Mai, — városi gyerekek körében is előforduló sajnálatos jelenség, hogy — bár a szülők egészségesek — a gyerek csecsemőkorában észre nem vett agyhártyagyulladáson ment át, s ez megbénította agyának valamely gócát. Az ilyen gyereknek vagy a számolási képesége, vagy színérzéke, vagy más, valamely fontos agybeli tevékenysége »esik ki« s okoz — helyre legalább is nehezen hozható — bajokat! Kevésszámú, de társadalmilag annál veszélyesebb a venereás betegségben szenvedők gyerekeinek bekerülése a társadalomba. Ezeknek — az orvosi gyógyításon túl — nevelésük is égető feladat volna! Nem öncélúan, az idegek bor- zongatására írtuk le tapasztalatainkat. hanem azért, hogy megnézzük: az effajta gondok legyőzésére hivatott szerveinknek mik a feladatai? Egy pár javaslat A mélykúti általános iskola melett gyógypedagógiai osztály nyílt, ahol a csökkentképességű gyerekeket a társadalom számára hasznos polgárokká próbálják nevelni az áldozatos munkájú nevelők. A »súlyosabb eseteket« a Kecskeméti Gyógypedagógiai Intézetbe utalják be, de sajnos ez az intézet eléggé szegényes ellátottságú, épülete szűk, régi, erre a célra egyáltalán nem megfelelő: A gyógypedagógiai nevelés azonban — még ha a legjobb adottságokkal rendelkezne is, akkor is csak felületi és utókezelés. Éppen ezért soroltuk fel a csökkentképességű gyerekek tragédiájának okait, hogy megmondhassuk: a baj — megelőzéssel kerülhető el! A TIT-nek, a KISZ-nek, Nőtanácsnak, s a Hazafias Népfrontban összegyűlt társadalmi erőknek kellene felvenni ellene a harcot. Rendszeres felvilágosító előadásokkal lehetne kialakítani azt a közhangulatot, amelyben elítélnék a családon belüli összeházasodást. Kötelezni lehetne a házasulandókat arra, hogyha az orvosi vizsgálat szerint egybekelésük nem kívánatos — na kössék meg a házasságot! A ma is szokásos orvosi ellenőrzés néhol formalitás! A felvilágosító előadások nyomán nem írhatnák többé oly gyakran a gyerekek törzslapjaira azt a szörnyű pár szót; részegségben fogant gyermekek nem születnének oly nagy számban; és ha minden szülő orvoshoz vinné gyermekét a legkisebb lázzal is, elkerülhetnénk a megfázás, mell- és agyhártyagyulladás embert romboló hatását! A TIT feladata is... Itt most már általánosíthatunk is: nemcsak Mélykúton, hanem megyénk számos helységében okoz gondot több, ma már termőtalajra nem lelő, de még vegetáló ártalom, mely a kapitalizmusból maradt ránk. Ezeknek orvoslásához természetesen megyénk társadalmi rétegeinek gondos vizsgálata válna szükségessé a TIT és más társadalmi szervezetek részéről, hogy munkaprogramjukba vehetnék az ilyen és ehhez hasonló társadalmi kérdések megoldásának segítését. A technika, a modern élet finomítja, érzékenyebbé teszi az emberiséget, s bár ez a változás egészséges — hiszen az életkörülmények megváltozásával arányos —, mégis ferde irányba befolyásolhatják ezt a folyamatot a szülők bűnéből, tudatlanságából vagy pedig az esetlegességekből eredő — örökölhető bajok, A jövő század, a kommunizmus társadalmából szűrjük ki az ártalmakat, ha a kapitalizmustól örökölt társadalmi bajok okait eloszlatjuk i Fábián Gábor
