Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-26 / 149. szám

4. oldal 1958. június 26; csütörtök ■ I Mw ■ M m m m m m ■ - ir ■■ ■ ! 5Ä-5 IMKlIlfcllJ7 Bemulaljuk Recs&eméi új szállodájának leroél Szinte látjuk, amint sok olva­sónk hitetlenkedve nézi ezt a nagyszerű szálloda-tervet és magában latolgatja: lesz-e belő­le valóság'.' Megértjük a kétkedőket, hiszen Kecskeméten nem mai keletű ‘probléma a szálloda­hiány. Üj szálloda építéséről hivata­los formában először 1955-ben volt szó. A városi tanács akkor meg is bízta a Középület Ter­vező Vállalatot a tervrajzok el­készítésével. Felépítésének megkezdését 1956-ra irányozták elő, a második ötéves terv ke­retében. Az ellenforradalom azonban a szálloda kivitelezését lehetetlenné tette. Varosunk vezetői ezután sem mondtak le az új szállodáról, de felépítésének idejét illetően nem tudtak megegyezésre jutni a felsőbb szervekkel. A vitát az öreg Béke-szálló döntötte el — egyszerűen felmondta a szolgá­latot. Ilyen előzménye után ke­rül most már kivitelezésre a fenti tervrajz szerint az új szál­loda a Széchenyi téren. Az épü­let homlokzata a nagytemplom előtti térre néz. A terven közben módosítot­tak. Az eredeti elgondolás alap­ja« 100 szoba és 166 ágy lett volna benne. A módosított terv­ben tíz szobával és huszonnégy ággyal több, 35 egyágyas, 65 kétágyas, 5 háromágyas szoba és 5 kétágyas luxusszoba van be­állítva. Az éterem 324, a cuk­rászda-eszpresszó 100, a bár 50 és a kerthelyiség 590 vendég befogadására lesz alkalmas. A hivatalos iratokon szereplő adatok szerint a szálloda kivi­telezése 20 millió forintba ke­rül. A szakembereknek a mű­szaki tervet úgy kell elkészíte­ni, hogy 1959-ben elkezdhessék az építkezést és még abban az évben 4 millió forint értékű be­ruházást végezzenek rajta. A szállodát 1961-ben adják át üzemképesen a vendéglátóipari vállalatnak. Év végére elkészül a kecskeméti „gázraktár“ Megírtuk már, hogy a Kiske­reskedelmi Vállalat kezelésében levő »gázraktár-« — ahonnan a háztartásokba szállítják a gáz­palackokat — nem alkalmas erre a célra: amellett, hogy szűk, robbanásveszélyessége mi­att veszélyezteti a környék la­kosainak létét is. Itt húzódik el a vasút, s a közút, s ezek csak növelik a raktár veszélyességéti Megtehette volna azt a Kis­kereskedelmi Vállalat, hogy a lakosság karára csökkenti a rak­tárkészletet, — ennél azonban sokkal kedvezőbb a most készülő tervük: évi végére, a megyei ta­nács 20 000 forintos hozzájáru­lásával felépítik a Muszájban. lakatlan helyen, az új, földbe- süllyesztett, a környéknek teljes biztonságot nyújtó raktárt. Amint értesültünk a vállalat igazgatójától, a tűzoltósággal megbeszélték már az új raktár felépítésével kapcsolatos kérdé­seket, a műszaki rajzolóknak is kiadták a terveket, s most már csak rajtqk múlik: mikor kezd­hetnek hoizzá az építéshez; LESZ-E GAZDÁJA A MUNKAVERSENYNEK as építő-, fa- és építőanyagiparhan Némedi etndor megyebizottsági elnök nyilatkozata Megyénk építőmunkásai a jó­nak soha nem voltak elrontói, különösképpen akkor, ha az a jó forinttal is együttjár. Éppen ezért kedvelték a munkaver- senyt, mert az előnyös volt, ahogy mondják, pénzt hozott a házhoz. Sajnos, az utóbbi időben er­ről kevés szó esik az építőipar­ban. Ennek a kérdésnek tisztá­zása céljából felkértük Némedi Sándor elvtársat a válaszadás­ra, aki írásban közölte vélemé­nyét. KÉRDÉS: Mikor tárgyalta az epstök megyebizottsága a mun- kaverseny problémáit, s az ezzel kapcsolatos SZOT—Miniszter- tanácsi határozatot? VÁLASZ: Az építő-, fa- és építőanyag iparban az ellenfor­radalmi elemek Igyekeztek le­járatni a munkaverseny-moz- galmat, mint a szocializmus építésének kommunista módsze­rét. Ahogy azonban az élet mind politikai, mind gazdasági téren konszolidálódott, az épí­tőmunkások részéről is egyre többen kérték: foglalkozzon a szakszervezet a munkaverseny- mozgalommal, szabadítsa meg a bürokratikus formáitól és se­gítse anyagilag is. Éppen ezért kedvezően fogad­ták a Minisztertanács és a SZOT határozatát, mert ebben kíván­ságuk érvényesülését látták, amely többek között kimondja: a legjobb munkásokat erkölcsi és anyagi megbecsülésben kell részesíteni. Megyebizottságunk igyekezett az üzemi bizottságok útján a határozatot a munkásokkal megismertetni, s ennek érvényt szerezni. Már a múlt évben a Bács megyei Építőipari Válla­lat komlói munkahelyén széles­körben kibontakozott a munka­verseny. Célja: a határidő meg­rövidítése, anyagtakarékosság, jó minőségű munka. Emellett nyu­godtan megállapíthatjuk azt is, annak ellenére hogy a szak- szervezet és a gazdasági vezetés nem törődött a versennyel, a munkások igyekeztek, s ez volt az oka annak, hogy több válla­latunknál nyereségrészesedést tudtak fizetni. Ebben az évben kétszer fog­lalkoztunk a munkaversennyel, mivel láttuk, hogy a fejlődés lassú és többhelyütt a dolgozók kezdeményezése előbb jár, mint a szakszervezet, a pártszerve­zet és a gazdasági vezetés ilyen Irányú munkája. Legutóbb a megye üzemi bi­zottságai elnökeinek értekezle­tén nagyon részletesen megta- nácskoztuk a munkaverseny te­rén előttünk álló feladatokat. Megegyeztünk abban, hogy a verseny szervezésénél figyelem­be vesszük a kormány takaré­kossági felhívását. Megállapod­tunk abban Is, hogy a verseny célkitűzései között szerepeljen a határidő lerövidítése, a helyes béralapgazdálkodás, az anyag­gal, szerszámmal való nagyfokú takarékoskodás, a munka minő­ségének állandó javítása. Tettük ezt azért, mert a dolgozók kez­deményezése, elképzelése talál­kozik e célkitűzésekkel s ezek azok a tényezők, amelyek bizto­sítják azt, hogy az idén ismét nyereséget kaphassanak a dol­gozók. KÉRDÉS: Jelenleg milyen ta­pasztalatai vannak a megyebi­zottságnak? VÁLASZ: Tapasztalataink kedvezőek. Az elnöki értekez­let után a Bács megyei Építő-. KÉRDÉS: A megyebizottság tagjai cllenőrzik-e a SZOT és a Minisztertanács határozatának végrehajtását? VÁLASZ: Igen. Tapasztala­taink szerint a termelési tanács­kozások rendszeres megtartá­sát illetően már haladtunk elő­re. Egyre több helyen, havonta kis egységenként tartják meg a termelési tanácskozást, ami az üzemi demokrácia szélesítésének egyik fontos fóruma. A terme­lési értekezleten a dolgozók be­leszólnak a vezetésbe és javas­latokat adnak a gazdaságos ter­melésre. Említésre méltó e té­ren a Kecskeméti Épületlaka­tosipari Vállalat, a Gyufagyár, az Építőgép Karbantartó, az Út­fenntartó Vállalat, a Mészho­mok Téglagyárak ilyen irányú tevékenysége. Nem kielégítő a helyzet a Bács megyei Építési és Szerelőipari Válalatnál, a Bács megyei Épitőipari Válla­latnál, az 5-ös számú Mélyépí­tőnél, ahol alkalomszerűek ezek a megbeszélések. Megyebizottságunk továbbra is rendszeresen ellenőrzi a ha­tározatból adódó tennivalókat és megköveteli, hogy annak szellemében végezzék üzemi bi­zottságaink munkájukat. Tesz- szük ezt azért, mert a gazdasá­gos szocialista termelés elkép­zelhetetlen a munkaverseny nélkül cl fuíadsCLtyot Sokoldalú, eleven tevékenységet fejtenek ki a bajai járás úttörő csapatai A bajai járási pártbizottság végrehajtó bizottsága a közel­múltban megvizsgálta a járás­ban működő úttörő csapatok te­vékenységét. A számok azt mu­tatják, hogy a járás általános is­kolai tanulóinak több mint 50 százaléka tagja valamelyik út­törőcsapatnak. Megállapították, hogy az úttörőcsapatok tevékeny­sége most sokoldalúbb, eleve­nebb, színesebb, mint az elmúlt években volt és így jobban meg­felel az ifjúság igényeinek. A fiatalok szórakozást, örömet lel­nek az úttörőmozgalomban, ha­za- és rendes zeretetet, pontos­ságot és fegyelmet tanulnak. Azí úttörőcsapat foglakozásain hasznos szórakozással töltik el idejüket és az iskolai tanulásu­kat is elősegíti az úttörőcsapat kollektívája. A dávodi úttörők vidám da­lokat, énekeket és színdarabokat tanulnak. öntevékenységüket, kezdeményező készségüket fej­lesztő versenyeken, rendezvénye­ken vesznek részt, testük és izomzatúk erősítését szolgáló tornagyakorlatokat végeznek és érdeklődési körüknek megfelelő sporttevékenységet folytatnak. A fentieken kívül elsajátítják a tűzoltás alapelemeit is. A ne­mesnádudvari úttörőknek rádiós körük, báb-, szakács- és tűzoltó őrsük is működik. Az úttörőszövetség vezetői arra törekszenek, hogy művelt, egészséges, életerős, szocialista hazánkat szerető fiatalok neve­lődjenek az úttörőcsapatokban. A bajai járás úttörő szervezetei ezeket a célkitűzéseket alapjában véve helyesen szolgálják. Az út- töröcsapatvezetők nagyobbrésze tagja a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek és annak tevé­kenységében is részt vesz. Jelen­leg az úttörő csapatvezetők kö­zött még sok a fiatal, akiknek kevés a vezetési tapasztalata. Éppen ezért a járási pártbizott­ság a közeljövőben nagy gondot fordít továbbképzésük megszer­vezésére. Tervük szerint ez év végéig 8—10 úttöröcsapatvezetöt küldenek el kéthetes központi tanfolyamra. Az úttörő csapatvezetők közül jó munkájáért sokat meg lehet­ne dicsérni. Itt csaik néhányuk nevét soroljuk fel. Horváth Fe­renc, hódunapusztai, Teleki Ist­ván felsőszentiváni, Kishelyi Si­mon nemesnádudvari, Tenák Sándor szererrüei, Béri Etelka ga- rai pedagógusok tűntek ki az út­törőcsapatok munkájának jő megszervezésével. A jól dolgozó úttörővezetők több alkalommal pénzjutalmat is kaptak. Leg­utóbb öten külföldi jutalom­üdülésen vettek részt közülük. Az úttörőcsapatok munkájának elősegítésére felnőttekből és KISZ-tagokból álló szervező testületet alakítottak. A szerve­ző testület tagjai közül lelkes, odaadó munkával tűnt ki Ró­zsa Sándor és Mészáros István esztergáljyos ipari tanuló. ipari Vállalatnál, a Bajai Epü letasztalosipari Vállalatnál, a Mészhomok Téglagyáraknál és még több helyen meghatároz­ták a tennivalókat és ismertet-! ték a dolgozókkal. Hátra van még az, hogy az üzemi bizott­ságok segítsék is a vállalások megvalósítását, a kezdeménye­zéseket, szervezzenek üzemré­szek, munkahelyek között pá­rosversenyt és használják fel a nyilvánosságot az elért eredmé­nyek népszerűsítésére. Nekünk az a véleményünk, hogy az eddig elért fejlődést gyorsítani kell, mert azokat a feladatokat, amelyek a vállala­tok előtt állnak, csak úgy lehet megoldani, ha a dolgozók verse nyeznek. Nem, nem! Téve- ídés ne essék, nem ’ Pekingben nyílt >meg. Nem is Buda- 1 pest főútvonalán ! áll. Sokkal köze­lebb. Dunavecsén, a | szövetkezeti étte­rem nyerte el ezt a | feltűnő, de tartalma i miatt kevésbé meg­tisztelő címet. Hogy imiért? Azt is el- | mondom nyomban. Nem a »csak-csont« | vagy »csak-mó- icsing" miatt. Nem, 1 ez a vád nem érheti I az étkezde vezetőit. Semmi más kifo­K\m\ étterem gásuk nincs a ven­dékeknek, csupán az, hogy biztosan valamelyik rizster­melő szövetkezettel kötöttek szállítási szerződést az étte­rem vezetői, így az­tán a menü délben rizs, este rizs, hét­főn rizs, szerdán rizs és még néha máskor is ,, j Nem sok ez egy kicsit? Nem sok, — mert a változatosság ked­véért néha-néha készítenek — koz- más rizst is, Nem az étkezde vezetőjét akarjuk mi kérdőre vonni..; Dehogy is! Tudjuk, — ő nem hibás! Azt elárulhatjuk, hbgy mindezért ki a vétkes: biztosan az, aki megtermel-e ezt a teméntelen sok rizskását! —. deák — Az úttörőcsapatok tevékenysé­gének beható vizsgálata alapján a bajai járási pártbizottság megállapította, hogy az úttörő- csapatok alapjában véve helye­sen tevékenykednek. Arra hívta fel a pártszervezetek figyelmét; hogy a jövőben még nagyobb mértékben segítsék és támogass sák az úttörő munkát és vegye­nek résat az úttörőcsapatok kü­lönböző rendezvényein. Túri J JÚLIUS ELSEJÉVEL megkez­di önálló működését a kisszál- slási, borotai, rémi és apostagi ?helyi szervekből alakult szövet- jkezetek.lAz új társulások veze­tőiket aq e hónapban megtartan­dó’ közgyűléseken választják üneg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom